Blog

Az erdélyi románok 1918-as ígéreteinek a nemzetközi szinten történő számonkérését kezdeményezték egy szerdai kerekasztal-beszélgetésen, amelyet a magyar nemzetpolitika nemzetközi környezetéről szerveztek Kolozsváron.

Egyháztörténeti jelentőségű az a találkozó, amelyet Kuba fővárosának repülőterén tartottak február 12-én, és egy csaknem ezer éves fagyos viszony végére tehet pontot. Ferenc pápa és Kirill pátriárka találkozójának első néhány perce nyilvános volt a sajtó számára. A vatikáni központi televízió által közvetített képeken látni lehetett, hogy egymás üdvözlése után leültek és elkezdtek tolmács segítségével egymással beszélni.

A szíriai keresztények megmentése lehetett Ferenc pápa és Kirill pátriárka pénteki találkozójának célja – mondta Tusor Péter történész, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem oktatója az M1 aktuális csatorna esti műsorában szombaton.

Tusor Péter hangsúlyozta, hogy azok a problémák, amelyek miatt a kilencvenes években meghiúsult a katolikus egyház vezetője és a moszkvai pátriárka találkozója, a mai napig fennállnak. Kellett tehát lennie valaminek, ami hirtelen háttérbe szorította a meglévő különbségeket, hogy ilyen meglepő helyszínen és váratlan időpontban létrejöjjön a találkozó. A PPKE oktatója hozzátette: a kilencvenes években állítólag épp a mostani pátriárka, Kirill ellenezte, hogy II. János Pál és II. Alekszij pátriárka találkozzon a Pannonhalmi Bencés Apátságban. A Vatikán azóta is folyamatosan kinyilvánítja készségét a közeledésre, az oroszoknak pedig némileg már kínos is lehetett, hogy folyton kitérnek a találkozó elől – jegyezte meg. A történész rámutatott arra is, hogy a pénteki találkozón aláírt, harminc pontból álló közös nyilatkozatban viszonylag elöl szerepel a szíriai, alapvetően keleti rítusú keresztények megmentésének ügye. A vatikáni diplomácia háttérmunkája lehetett ebben, amivel sikerült rábírniuk a közeledést különösebben nem pártfogoló moszkvai pátriárkát a találkozóra – vélekedett.

Arra a kérdésre, hogy a két egyházfő közvetítő szerepet játszik-e az Oroszország és az Európai Unió közötti konfliktus megoldásában, a történész igennel felelt.

Kitért arra is, hogy az EU a szíriai helyzetről sok esetben kizárólag egyházi csatornákon, ottani kolostorok, szerzetesi közösségek, misszionáriusok segítségével tud tájékozódni. Ez egészül ki a jó fél évezredes vatikáni diplomáciai tapasztalattal. Hozzátette: az egyházak ráadásul olyan logisztikát képesek mozgósítani a humanitárius segítségnyújtáshoz, amely nem hatalmi kötődésű, ezért szabadabban és termékenyebben működhet.

Forrás: MTI

Az egyháztörténeti jelentőségű találkozóra, amely Kuba fővárosának repülőterén került sor, egy csaknem ezer éves fagyos viszony végére tehet pontot. „Végre testvérek vagyunk!” – mondotta a pápa. A pátriárka pedig egy pillanatban ezt mondotta: „Most könnyebben mennek majd a dolgok.” Az 1054-es egyházszakadás óta először találkozott egymással az orosz ortodox és a római katolikus egyház feje. A jelenlevők szerint Ferenc pápa azt válaszolta Kirill pátriárka szavaira, hogy: „Most világosabban látszik, hogy ez Isten akarata!”

A hagyományok szerint a szír ortodox egyházat Péter és Pál apostolok alapították. Autokefál felekezet, amelynek két irányzata létezik a mai napig: a miafizita (ókeleti) és az antiochiai (malankara). A római katolikus egyház kitartó missziója hatására azonban a szír keresztények egy kisebb csoportja csatlakozott a nyugati kereszténységhez, létrehozva a szír katolikus egyházat és a szír-malankár katolikus egyházat. 

A második világháborút követően (1946) önállóságot nyert Szíriának a legutóbbi népszámlálás adatai szerint (2013) mintegy 23 millió lakosa volt (az ország területe 185 180 négyzetkilométer), arab többséggel, de jelentős örmény, kurd, arámi, adige nemzetiségi kisebbségekkel. Az ország lakosságának 89 százaléka muszlim, mintegy 10 százaléka pedig keresztény, akik többségben Damaszkusz bizonyos kerületeiben, Aleppóban és környékén élnek . A 2011-ben kitört polgárháború óta nehéz eligazodni az ottani viszonyok között. Ellenségeskedő muszlim csoportok vívnak gerillaháborút egymás ellen. A keresztények kitartanak a mérsékelt irányzatot képviselő Aszad-rezsim mellett, szerepet vállalva olykor a fegyveres konfliktusokban, de így is atrocitások érik őket a különböző muszlim szélsőségesek részéről. A keresztény – tartozzon bármelyik felekezethez – közös ellenségnek számít a meglehetősen képlékeny és olykor egymással is szemben álló muszlim ideológiát képviselők szemében.

Az utóbbi három évben mintegy 500 ezer szír keresztény hagyta el szülőföldjét, jelentős részük nem is számít a visszatérés lehetőségére. Az Európai Unió közössége ma már alig-alig képes megbirkózni a határaira érkező keresztény és más vallású menekültekkel, akik Szíriából és a szomszédos államokból, illetve olyan afrikai országokból érkeznek, amelyeknek látszólag semmi közük nincsen a közel-keleti konfliktusokhoz. A Szíriával szomszédos államokban is dúló háborúk, a radikális iszlám irányzatok terjedése olyan kihívások elé állítja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, a Vöröskeresztet (és a Vörösfélholdat), a NATO tagállamait, Oroszországot, amilyennel fennállásuk óta talán nem is találkoztak. A keleti és a nyugati egyháznak is óriási felelősség van ezen a területen, úgyhogy mindenképp indokolt volt a két vezető találkozása, reményre jogosíthatja fel a civilizált világot, hogy még mindig fennál a megnyugtató és tartós rendezés alternatívája is.  

Fotó: Karam Almasri

A jeles népzenekutató lesz a rendezvénysorozat következő meghívottja, amelyre 2016. február 17-én, szerdán, 18.00 órától kerül sor a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.). Az est folyamán Horváth Zoltán beszélget a kiváló zenetudóssal. 

Az eddig megjelent Élő Székelyföld Füzetekben számos kis- és nagyvállalatot tisztelhettünk és tisztelünk ma is hirdetőpartnereink körében. A világhálón azonban a lehetőségek sokkal tágasabbak. Új és egyedi reklámkonstrukciókat hozunk létre és ajánlunk minden kedves igénylőnknek.

A 2016-os év elejétől külön honlapon működik az Élő Székelyföld elektronikus folyóirat, amelyet naprakész és dinamikus orgánummá kívánunk fejleszteni, az Élő Székelyföld Munkacsoport pedig egy valamivel lassúbb portállá változik át a közeljövőben, ahol az egyes településekről készült nagyobb lélegzetvételű anyagokat, riportokat, tanulmányokat és videókat fogjuk tárolni, ez eloszekelyfold.com archívumként, illetve hivatkozási háttérként üzemel, amelyre – szükség esetén – a mostani főportál eszm.ro olvasóit átvezetjük, hiszen a publikációk jelentős része ott folytatódik, illetve onnan kereshető.

A Székelyhon.ro gyűjtőportálon, a KultúrHon nevű blogon pedig különböző művészeti ágak tárgyköréből, kulturális programokról írunk a továbbiakban. A három médium között folyamatosan fenntartjuk majd az átjárhatóságot és az egymásrautaltságot, hogy nézettségünket, hitelünket és népszerűségünket növelni tudjuk.

Jelen pillanatban naponta átlagosan mintegy 2500 látogató keresi fel ezt a három oldalt, átlagosan 2,4 cikket olvasva. Ezzel a látogatottsággal a 2017-os év végéig elérhetjük akár az egymilliós nagyságrendet is. A KultúrHon egyszerű blogként – mivel a napi +50 ezres látogatót számláló Székelyhon.ro-n található – az eltelt évek során meghaladta az 1,8 M látogatószámot.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Demény Péter egyetemi oktató, költő, író, műfordító, publicista, a Látó szépirodalmi folyóirat esszérovatának szerkesztője Lélekkabát című, a marosvásárhelyi Lector Kiadó gondozásában 2015-ben megjelent verseskötetének bemutatására kerül sor 2016. február 18-án, csütörtökön, 18.00 órától a Györkös Mányi Albert Emlékházban (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.).  Az est házigazdája Balázs Imre József.

A kötet helyszínen magvásárolható!

Azzal a bevallott szándékkal tartott a múlt szombaton jótékonysági estet Parajdon a Sótörő Egyesület, hogy forrásokat gyűjtsön egy régi parasztház megmentéséhez. Ha nem is sikerült komoly összeget összeszedniük, legalább felhívták a figyelmet a végveszélybe sodródó épületekre.

Sokan érzik a téma fontosságát és hajlandók segíteni. Ehhez azonban kitartásra és türelemre, az erőforrások összefogására van szükség. Mindenki jól érezte magát, ami azt jelzi, hogy az ilyen programokra – főleg akkor, ha még jótékonysági plusz is adódik hozzá – mindig van igény a nagyközségben.

Hasonló rendezvényeket a közeljövőben még fog szervezni a Sótörő Egyesület.

Képviselőjük, Kelemen Magdolna bizakodó. „Ezen az esten láthattuk, hogy az emberek vágynak az ilyen együttlétekre. Tulajdonképpen nem csak parajdiak jöttek el, hanem voltak vendégeink Marosvásárhelyről, Gyergyószentmiklósról és Csíkszeredából is. Kilencven személy összesen, akik közül harminc önkéntes, a barátaink és a rokonaink, a többi pedig idevonzott érdeklődő. Zenével, tánccal, nótázással egybekötött mulatság volt, amelyen tombolát szerveztünk, téglajegyeket is árusítottunk. Jó volt a hangulat, a programzárás után 1200 lejes bevételünk maradt. Az adománygyűjtést folytatjuk, aki úgy gondolja, hogy segíthet, keressen minket a 0724-874035-ös telefonszámon.” 

Múlt héten írtunk az egyesület elképzeléseiről. Azóta annyi fejlemény történt, hogy a helyi tanács hozott egy határozatot, amelyben döntöttek, hogy az egyesület rendelkezésére bocsátják azt a telket, ahol a házat majd újjáépíthetik. Az adományozó, Simófi András is községi tanácsos, aki nem kellett sokáig győzködje a polgármestert és tagtársait, azonnal értették, hogy miről van szó és megszavazták ezt az elképzelést, a területet átadják és alkalmassá teszik arra, hogy ez a ház ott újjáépülhessen.

A címkép régi parajdi lakóházat ábrázol az 1950-es évekből.

Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton 

A Romániai Magyar Üzleti Egyesület (RMÜE), Magyarország Bukaresti Nagykövetségével, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozatával és a Romániai Magyar Közgazdász Társaság (bukaresti tagozatával) közösen, 2016. február 26-án a bukaresti Novotel Hotelben, rangos előadók és meghívottak részvételével zajló üzleti konferenciát szervez Startup-ok, üzleti angyalok kapcsolatépítők címmel.

A bejelentkezés határideje február 18. 

.

Székely Árpád a Retyezátról, a Páringról és a Fogarasi-havasokról megjelent ismertetők után, most a Bucsecsről írt túrakönyvet, amelyet immár több városban is bemutatott az érdeklődőknek. Ez alkalommal csíkszeredai természetkedvelő olvasóival találkozik február 18-án, csütörtökön 18.00 órától a Kájoni János megyei könyvtárban. A kiadványt Zsigmond Enikő geológus méltatja.

A Bucsecs Erdély délkeleti bástyája címet viselő mű – a korábbiakhoz hasonlóan – igencsal igényes kivitelű, így majdhogynem természetes, hogy mindhárom korábbi munka iránt komoly érdeklődés mutatkozott az elmúlt évek során. A Bucsecs-ismertetőt is sikerült már néhány teltházas előadás keretében bemutatni az érdeklődőknek, akik a későbbiekben maguk is használhatják a könyveket, hiszen a pontos és érdekfeszítő leírások mellett térképeket, tanácsokat és hasznos információkat tartalmaznak az érintett vidék természeti értékeiről, építészeti és népművészeti kincseiről, a magyar vonatkozásokról, illetve a gyakorlati tudnivalókról, azok számára, akik rászánják magukra és végigjárják azokat az útvonalakat, amelyeket Székely Árpád a figyelmükbe ajánl.

A Déli- és a Keleti-Kárpátok határán sziklabástyaként magasodó, tekintélyes leszakadásokat és jégvájta formakincset is hordozó, vad alpesi látványú Bucsecs méltó kiegészítése a Déli-Kárpátok uralkodó, 2500 m fölé merészkedő vonulatait bemutató túrakönyv-sorozatnak. A sokszínű túratereppel hívogató, jól megközelíthető, ezért tömegesen látogatott hegyvilágot a szerző turistaáradattól mentes fényben igyekszik feltüntetni, akárcsak a Barcaság épített örökségét.

Korábban írtunk Székely Árpád munkáiról, a Bucsecs-kötetről ITT találhat részleteket az érdeklődő, illetve a szerző honlapján is utánaolvashat bizonyos részleteknek, illetve postai utánvéttel megrendelheti a friss kötetet, s akár a korábbiakat is, amennyiben azokból van még raktári készlet.

A sorozat sikeres, az előző köteteknél több alkalommal is utánnyomásra volt szükség, ami ritkaságnak számít a könyvdömping és az értékvesztés korában, amikor csak kevesek figyelnek az igazán hasznos és jó minőségű munkákra.

Simó Márton