Blog

A hagyományőrzésről híres sóvidéki faluban idén is kétnapos rendezvénysorozattal zárták a farsangot. A vígsággal telt ‘fársángi’ tobzódás ugyan ebben az esztendőben nagyon rövidre sikeredett, de ez különösebben nem zavarta meg a falusiak lelkületét, sőt igyekeztek minden belesűríteni a szűk időbe. És ebbe a két napba is.

.

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával.

A marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben utasította el a Székelyföld idegenforgalmi népszerűsítésére létrehozott Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség bejegyzését, arra hivatkozva, hogy Székelyföld nevű területi egység hivatalosan nem létezik.

A táblabíróság február 4-én elutasította a szövetség alapítóinak a fellebbezését a Hargita megyei törvényszék alapfokú döntése ellen. Döntése indoklását egyelőre nem közölte. A törvényszék azzal a magyarázattal utasította el decemberben a szövetség bejegyzését, hogy Romániában nem létezik Székelyföld nevű területi egység; az országot községek, városok és megyék alkotják.

A Pro Turismo Terrae Siculorum szövetség létrehozását 14 Hargita, Kovászna és Maros megyei turisztikai és vidékfejlesztési egyesület kezdeményezte tavaly októberben azzal a céllal, hogy székelyföldi turisztikai célpontokat népszerűsítsen Romániában és külföldön.

Ezt a szövetséget a Hargita megyei törvényszéken szerették volna hivatalosan is bejegyeztetni az egyesületek képviselői. A Székelyföld szó használatát a szövetség alapszabályában a kérést megvizsgáló ügyész kifogásolta, aki szerint a megnevezés alkotmányellenes. A kezdeményezők a kifejezést Székelyföld turisztikai úti célra változtatták, de kérésüket így sem fogadta el a törvényszék.

A szövetség alelnöke, Nagy Benedek a Krónikának elmondta, hogy fellebbezésükhöz olyan dokumentumokat is csatoltak, amelyek bizonyítják, hogy számos más történelmi régió nevét szabadon használhatják az ezeket népszerűsítő, hasonló céllal alakult egyesületek, szervezetek. Példaként a Bukovina Turisztikai Egyesületet hozta fel, amely a Bucovinaturism.ro nevű honlapján közölt leírás szerint 2001-ben jött létre a Suceava megyei kereskedelmi kamara és a turisztikai minisztérium támogatásával – azzal a céllal, hogy a régió turisztikai irodáinak összefogásával fellendítsék Bukovina idegenforgalmát. Bukovina – Székelyföldhöz hasonlóan – történelmi régió, amely nem létezik a jelenlegi román közigazgatásban.

 Romániában csak a Székelyföld történelmi régió megnevezése  ellen lépnek fel a hatóságok. A román ügyészség legutóbb a  kézdivásárhelyi állítólagos merényletkísérlettel kapcsolatos  tájékoztatásában az „úgynevezett Székelyföld” kifejezést  használta, arra utalván, hogy ilyen közigazgatási egység nincsen.  Más történelmi régiók megnevezése mindennapos, például a  televíziók időjárás-jelentéseiben, és állami hivatalok is viselik a  közigazgatásilag nem létező történelmi régiók neveit.

 A Belügyminisztérium alárendeltségében működő  katasztrófavédelem (ISU) egységei az ország több megyéjében a  régió történelmi nevét viselik. Létezik például Bánsági, Körösvidéki  és Dobrudzsai Katasztrófavédelmi Felügyelőség.

Forrás: MTI

Annak ellenére, hogy a hatóságok ellenzik a történelmi régiók újjáalapítását, a lakosság körében – függetlenül az etnikai hovátartozástól – ma is igen erős a régiós öntudat és a ragaszkodás. A földrajzi, gazdasági adottságok, a kulturális és történelmi gyökerek is indokolnák, hogy a jövőben az erőszakosan megszüntetett tájegységekbe rendezzék át az ország közigazgatását, amelyek – megfelelő konzenzus jóvoltábó – akár a EU-fejlesztési régiókkal is azonoasak lehetnének. Az igény minden szinten jelentkezett a rendszerváltozás után, ám a negyedszázad alatt egyetlen kormányban sem volt meg a kellő akarat és bátorság ennek megtételére. 2016-ban parlamenti és helyhatósági választások következnek, amelyek újabb lehetőséget kínálhatnak majd a probléma megnyugtató rendezésére.   

Fenti képünkön az egykori Moldvai Fejedelemség lobogója látható a Németvásár föllött magasló vár ormán – abban a városban, amelyet német telepesek alapítottak a 12. században -, s ahol I. Pétert (1375-1391) követően, több vajda, fejedelem székelt, illetve tartott fenn uradalmat a középkor folyamán (románul: Targu-Neamt, illetve a vár: Cetatea Neamtului). Lenti képünk azt a Székelyföld-szerte használt zászlót ábrázolja, amelyet a székely közösség konszenzusos alapon elfogadott és használ.

Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban mutatják be 2016. február 16-án, kedden, 17.00 órai kezdettel a Székely jelképek pecséten-címerben címmel nemrég megjelent tanulmánykötetet. A kiadványt ismerteti Mihály János történész, a kötet szerkesztője és Szekeres Attila István címerkutató történész.

A Magyar Tudományos Akadémián (MTA) jelentették be – a világszerte közvetített washingtoni tájékoztatóval párhuzamosan –, hogy több száz fizikus és csillagász, közöttük több magyar tudós, évtizedekig tartó kemény munkáját siker koronázta: kísérletes bizonyítékokat találtak az Albert Einstein által száz éve előrejelzett gravitációs hullámok létezésére. Sokak szerint máris kijelenthető, hogy ez az évszázad fizikai felfedezése.

Parajdon a Sótörő Kulturális Egyesület mindenütt ott van, ha a sóbányájáról és fürdőjéről híres településen valami kulturális vagy közösségi esemény történik. Nemhogy ott vannak az egyesület munkatársai, hanem ők maguk azok – nyugdíjas és aktív pedagógusok -, akik meghonosítanak és gondoznak egy-egy hagyományossá vált eseménysort. Székhely híján azonban folyton a helyi iskolák és óvodák programjaihoz kell igazodniuk, s a néprajzi gyűjteményüket sem tudhják hol tárolni.

A Sótörőnek köszönhető számos gyermekek és fiatalok számára tartott foglalkozás, amelyek segítenek bepillantani a hagyományos népi mesterségekbe, de a húsvéti, a pünkösdi és a karácsonyi ünnepkörök népi hagyományainak jelentős részét is ők éltetik. Mivel egyik falustársuk felajánlott számukra egy hagyományos parasztházat, elhatározták, hogy azt elfogadják, telket keresnek hozzá és ott újjáépítik. Egy ilyen hajlék kiválóan alkamas lenne székhelynek, de egyúttal tájházként, látogatható múzeumként és népművészeti-kézműves műhelyként is fungálhatna. Az önkormányzat ígéretett tett, hogy rendelkezésre bocsát egy megfelelő telket – ezt már ki is nézték a civilek maguknak -, ahová át lehet majd ezt a házat helyezni.

.

Dinamikusan fejlődik a fürdőélet és a turizmus Parajdon, s mivel annak idején nem jelöltek ki egy olyan területet, ahová kiépülhete egy racionálisan megtervezett turistatelep, az építkezési kedv lassan szétfeszíti a régi településszerkezetet. Azt érzékelni az utóbbi években, hogy a főút mentén egyre nagyobb vendéglátóipari egységek jönnek létre, hiszen a nagy látogatottságnak örvendő sóbánya és a fürdő tulajdonképpen a központban helyezkedik el, s – főleg nyaranta – a turisták gyakorlatilag az aszfalton élnek, hömpölyögnek, egyre inkább valószínű, hogy ez a pár hektáros terület teljesen újrafogalmazódik, ‘eklektikus’ jellegű és oda nem illő építmények szabják át hamarosan a tájat. Kevés az esély arra, hogy a 21. században képesek lesznek a hely szellemét, arcát, arhaikus jegyeit itt megőrizni. Szóval a jellegzetes népi építészetnek Parajdon annyi.

A Sótörő Egyesület ezzel a megmentendő házzal példát is szeretne mutatni. Mivel anyagi forrásaik szűkösek, a tanács segítsége mellett kalákázásra is gondoltak, de előtte pályázatokat készítenek, illetve jótékonysági programokkal igyekeznek forrásokhoz jutni, hogy elkezdhessék az érdemi munkát. Az építkezés teljes összegét mintegy 90 ezer lejre (20 ezer euró) becsülik, ami nem olyan borzasztó nagy összeg, ahhoz képes, hogy egy ilyen háznak mennyi az eszmei értéke, de a szervezetnek nincsen pillanatnyilag erre semmiféle kerete.

Február 13-án, 16.00 órától kezdődően jótékonysági estet szerveznek a Parajd Szálloda nagytermében. A Sótörősök jó hangulatot, humort, zenét, táncot ígérnek a támogatás fejében. A részvételi díj 35 lej, jelentkezni a 0743-329368-as és a 0745-528976-os telefonszámokon lehet.

Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton 

Június 5-én rendezik az önkormányzati választásokat – erről szerdai ülésén fogadott el határozatot a bukaresti kormány.A tavalyi törvénymódosítás szerint a megyei tanácsok élére már nem közvetlenül a szavazópolgárok választanak vezetőt, hanem a képviselőtestület utólag választ saját elnököt. Az utóbbi hetekben a jobboldali pártok a tavaly még konszenzussal elfogadott helyhatósági választási törvény módosítását sürgették, arra hivatkozva, hogy – a szociáldemokrata Victor Ponta vezette kormány bukásához vezető – novemberi tüntetéseken a civil szervezetek kétfordulós polgármester-választást követeltek.

 A csíksomlyói kegytemplomban bemutatott szentmisével és az azt követő ünnepséggel hivatalosan is kezdetét vette a Márton Áron Emlékév. A boldog emlékezetű Márton Áronra való emlékezést Jakubinyi György érsek, a gyulafehérvári főegyházmegye vezetője jelentette be.

Még múlt év végén, karácsony előtt nyilatkozta Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár, hogy Márton Áron püspök személye nemcsak az erdélyiek és a katolikusok számára fontos, hanem emberi és főpapi magatartása példaértékű minden magyar ember számára. Ebben az esztendőben Kárpát-medence szerte különböző világi és egyházi programokkal kívánnak megemlékezni Márton Áron püspökké szentelésének 77. és születésének 120. évfordulójáról.

A püspökké szentelés 1939. február 12-én történt, úgyhogy ma erre a napra emlékeztünk a kegytemplomban, ugyanakkor paptársak köszöntötták utódját, Jakubinyí érsek urat, aki holnap, február 13-án tölti be 70. életévét. Jakubinyi érsek úr ünnepélyes és hivatalos köszöntésére egyébként szombaton, február 13-án kerül sor Gyulafehérváron, kiegészülve egy zarándoklattal, amely meglátogatja Márton Áron kolozsvári szolgálatának állomáshelyeit és csatlakozik az érseki székesegyházban gyülekező tömeghez.

A szentmisét követően a Szentegyházi Filharmónia együttese koncertezett. Olyan alkalomhoz illő válogatást mutattak be széles és értékes repertoárjukból, amely szorosan kapcsolódik a katolikus egyházhoz, illetve Márton Áron szellemiségéhez. Vallásos énekek, katona- és munkásdalok hangzottak el, illetve Ferenczes István költő Márton Áron püspöknek ajánlott versének megzenésítése is elhangzott. Zenéjét szerezte Fr. Márk József OFM.

Csíkszeredában az ünnepségsorozat délután a csíkszeredai Gimnázium MAGtár termében szervezett gálaműsorral folytatódott, alkalomhoz illő kórusművek és versek hangzottak el, majd megnyitották a püspök életútját bemutató kiállítást, amelyet a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum igazgatója, Lázár Csilla állított össze.

Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton  Fotó, video: Farkas Antal

Újabb ezer embert telepítenek ki az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortáborból, ahol több ezer migráns várakozik a Nagy-Britanniába való illegális átjutásra – jelentette be pénteken Fabienne Buccio prefektus.

„Senki nem élhet tovább a tábor déli részén, amely a dzsungel mintegy felét teszi ki, és ahol becsléseink szerint 800-1000 ember lehet” – mondta sajtótájékoztatóján a francia kormány képviselője. „Egy hetet adunk nekik, hogy átköltözzenek a számukra biztosított szállásokra a sátrakból” – tette hozzá. A prefektus elmondta, hogy az illetékesek hétfőn végigjárták a tábort és mindenkinek elmagyarázták, hogy el kell hagyniuk a helyet és az állam megfelelő szállást biztosít.

A migránsokat segítő civil szervezetek szerint még legalább kétezren élnek a dzsungelnek nevezett tábor azon részén, amelyet a hatóságok végleg fel akarnak számolni.

A Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő Csatorna-alagút francia oldalán található kikötőváros egykori szeméttelepén tavaly tavasszal illegálisan kialakult, de a hatóságok által megtűrt sátortábor mellett január elején állítottak fel 125 lakókonténert, ahol 1500 embernek tudnak szállást biztosítani, de eddig csak a konténerek fele telt meg.

A belügyminisztérium számításai szerint a dzsungelben jelenleg mintegy 3800-an élnek. Októberben legalább 6 ezren torlódtak össze a táborban, azóta viszont 2 ezer embert – akik lemondtak a Nagy-Britanniába való átjutásról és Franciaországban nyújtottak be menedékkérelmet – országszerte 78 befogadóközpontban helyeztek el a hatóságok.

Jóllehet a francia kormány javítani kíván azoknak a migránsoknak a körülményein, akik a Nagy-Britanniába való átjutás reményében érkeztek Calais-ba, ugyanakkor nem szeretné, ha ezek az emberek véglegesen a régióban maradnának. A konténerek ezért elsősorban menedékként és nem végleges elhelyezésre szolgálnak, ahová a migránsok csak azonosítást követően léphetnek be.

A Le Monde című napilap számításai szerint amennyiben az állam tényleg felgyorsítja a menekültkérelmek elbírálása érdekében az emberek áttelepítését, a konténereken kívül kevesebb mint ezren maradnak a táborban, de feltehetőleg rövid időn belül nekik is távozniuk kell onnan. A prefektúra ugyanis eltökélt, hogy tél végére teljesen felszámolja a bádogvárost Calais határában. Egyébként januárban már egy 100 méteres sávon teljesen felszámolták a sátrakat, és „ütközőzónát” hoztak létre az autópálya és a tábor között, s ezzel teljesen leválasztották a migránsokat a városszéli házaktól, ahol a lakók folyamatosan panaszkodtak a nem kívánt szomszédságra.

A nyomortelepre emlékeztető hatalmas tábor 2015 tavaszán alakult ki, amikor is Natacha Bouchardnak, Calais jobboldali polgármesterének a kezdeményezésére a hatóságok felszámolták a városon belüli kisebb táborhelyeket, és önkéntesek segítségével egy újonnan megnyílt befogadóközpont körüli volt szeméttelepre terelték az embereket, azt ígérve, hogy ott megtűrik a sátrakat.

Forrás: MTI, Fotó: Philippe Huguen/ AFP