Blog

  • Merénylet a török fővárosban

    Merénylet a török fővárosban

    Merénylet a török fővárosban

     A vasárnapi ankarai öngyilkos merénylethez hasonló támadások nem gyengítik, hanem erősítik Törökország elszántságát a terrorizmus elleni harcban – jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. A halálos áldozatok száma 34-re emelkedett, jelenleg 125 sérült ellátásáról gondoskodnak, 19 ember állapota súlyos – számolt be az egészségügyi miniszter.

    Erdogan kiemelte: a terrorszervezetek ártatlan civileket vettek célba, mivel a török biztonsági erőkhöz képest az utóbbi időben erőhátrányba kerültek. Törökország nem mond le arról a jogáról, hogy megvédje magát, „térdre kényszeríti a terrorizmust” – fogalmazott.

    A török elnök kifejtette: Törökország azért vált a terrortámadások célpontjává, mert az elmúlt években bizonytalanság volt tapasztalható a térségben. Erdogan határozottan elítélte a merényletet.

    Ahmet Davutoglu török miniszterelnök a vasárnapi terrortámadást követően rendkívül ülésre hívta össze a nemzetbiztonsági tanácsot.

    Mehmet Müezzinoglu török egészségügyi miniszter a tanácskozás után elmondta: 34-en haltak meg a vasárnap esti ankarai robbantásban, közülük 30-an a helyszínen, 4-en pedig már a kórházban vesztették életüket. Jelenleg 125 sérült ellátásáról gondoskodnak, 19 ember állapota súlyos, 7 személyen pedig műtétet hajtanak végre – számolt be róla az egészségügyi miniszter. Közölte: egy vagy két személy követte el az öngyilkos merényletet.

    Egy a neve elhallgatását kérő magas rangú török kormányzati tisztségviselő elmondta, hogy a rendőrség adatai alapján kurd fegyveresek hajtották végre a támadást. Az egyik elkövető nő volt – fűzte hozzá.

    Az eset miatt egy ankarai bíróság megtiltotta a hozzáférést a Facebook és a Twitter közösségi oldalakhoz, miután a felhasználók a fővárosi robbantást ábrázoló képeket osztottak meg fiókjaikon.

    Címkép: AFP/ Erol Ucem

    Forrás: MTI

  • Elismerések művészeknek a március 15-i ünnep alkalmából

    Elismerések művészeknek a március 15-i ünnep alkalmából

    Elismerések művészeknek a március 15-i ünnep alkalmából

    Magyarország Babérkoszorúja díjjal tüntették ki Farkas Árpád és Király László költőt. Az elismerést nemzeti ünnepünk alkalmából, március 11-én, pénteken adta át Balog Zoltán, a budapesti kormány emberi erőforrások minisztere a Pesti Vigadóban.

    Farkas Árpád József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja részére „székely gyökerű és egyéni hangvételű költészete elismeréseként” adományozta Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke a díjat.

    Király László, József Attila-díjas költő, író, műfordító, az MMA rendes tagja a magyar irodalom területén nyújtott kiemelkedő teljesítményéért részesült elismerésben.

     
    Jázsai Mari-díjat kapott Mátray László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művésze.

    József Attila-díjat két erdélyi származású alkotó vehetett át: Nagy Koppány Zsolt író, műfordító, szerkesztő, valamint Farkas Wellmann Endre költő, szerkesztő.

    A gyergyóremetei származású Molnár Levente, a magyar Állami Operaház énekese Liszt Ferenc-díjban részesült.
     

    A díjazottak teljes listája ITT megtekinthető!

    A kultúra és a tudomány területén kifejtett munkásságért járó legmagasabb presztízsű elismeréseket – amelyeket általában egy-egy pályafutás megkoronázásakért, idősebb személyek, illetve rendkívülien kiemelkedőt alkotók kaphatnak – a Kossuth- és Széchenyi-díjakat a hagyományoknak megfelelően idén is március 15-én osztják ki a tudomány és a művészet jeles képviselőinek.

    Egyes értesülések szerint mintegy negyven elismerést osztanak ki idén, köztük az Oscar-díjat kiérdemlő Saul fia című film három alkotója, Nemes Jeles László rendező, Erdély Mátyás operatőr és Röhrig Géza, az alkotás főszereplője is a Kossuth-díjasok között lesz ebben az évben.

    Szövegközi fotónkon Molnár Levente operénekes. Fotó: Béres Attila/ Magyar Nemzet.

    Forrás: MTI, Székely Távirati Iroda

  • Normalizálódhat a német politika

    Normalizálódhat a német politika

    Normalizálódhat a német politika

    Gero Neugebauer német politológus, a berlini Freie Universität kutatója szerint a németországi tartományi választások eredményei azt mutatják, hogy az Alternatíva Németországnak (AfD) párt előretörésével a német politikai rendszer normalizálódik, a jobboldal is többosztatúvá vált, Angela Merkel menekültpolitikáját pedig a szavazók többsége támogatja, még akkor is, ha nem a kancellár pártjára, a CDU-ra szavazott, ez pedig megerősíti a Merkel helyzetét, de csak rövid távon. A kancellárnak szerinte hosszabb távon el kell érnie, hogy rendezettebbé váljon a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek.

    A tekintélyes politikai elemző hétfőn Berlinben egy sajtóbeszélgetésen az AfD előretörésével kapcsolatban megállapította, hogy a fejlemény a német pártrendszer „normalizálódását, európaizálódását” jelzi, azt mutatja, hogy a jobbközép néppárttól – a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségtől – jobbra helyet követel magának egy új erő, és így a baloldal után a jobboldal is többosztatúvá lesz. Ez a folyamat számos európai országban már lezajlott.

    A CDU/CSU az AfD megjelenésével ugyanazt a folyamatot éli át, mint a balközép néppárt, a szociáldemokrata párt (SPD) a nyolcvanas években a Zöldek, majd az ország újraegyesítése után a Baloldal megjelenésével – tette hozzá.

    Az AfD kilátásairól szólva rámutatott, hogy a párt már a 16-ból 8 tartományi parlamentben rendelkezik képviselettel, vagyis egyre inkább a politikai rendszer részévé válik, és politikusai szolgálati autóval és sok egyéb kiváltsággal rendelkezve az eddiginél nehezebben tudnak majd agitálni a politikai elit ellen.

    Vélekedése szerint a párt csak akkor válhat országos jelentőségű és állandó tényezővé, ha a szövetségi parlamentben (Bundestag) is képviseletet szerez, ehhez a sikerhez azonban az eddigi tapasztalatok szerint teljesülnie kell legalább három feltételnek.

    Először is egységes vezetésre van szükség, ami az AfD-nél nincsen, mert 4-5 irányzat harcol egymással, köztük egy keresztény-ultakonzervatív szárny és egy konzervatív liberális csoportosulás, amely a gazdaságpolitikára összpontosít. A pártnak így egyelőre nincs egységes arculata. Másodszor egyetértésre van szükség a vezetés és a tagság között az alapvető tartalmi kérdésekben, és az AfD-nél ez a feltétel sem teljesül, mert a szövetségi kormány menekültpolitikája és Európa-politikája, valamint a génmanipuláció elutasításán kívül nincs közös, és a pártot a vetélytársaitól megkülönböztető álláspont egy területen sem.

    A harmadik feltétel a társadalmi véleményáramlatok érzékelése, becsatornázása és képviselete. Ebben az AfD kiválóan teljesít, korábban az euróválság kezelése körüli elégedetlenségből, most a menekültválság miatti elégedetlenségből tudott tőkét kovácsolni.

    Gero Neugebauer tévedésnek tartja az AfD számos vezető politikusának azon megállapítását, hogy egy új néppártot hoztak létre. Az AfD inkább csak a közepesen képzett, dolgozó, státusának elvesztésétől félő, elbizonytalanodott középosztály, azon belül pedig a „férfiak pártja”.

    Angela Merkel kancellár, CDU-elnök helyzetéről szólva hangsúlyozta, hogy a Baden-Württembergben, Rajna-vidék-Pfalzban és Szász-Anhaltban vasárnap rendezett tartományi törvényhozási (Landtag-) választás eredményei azt mutatják, hogy a szavazáson résztvevők többsége támogatja a kancellár menekültpolitikáját, „csak éppen nem mind a CDU-ra szavaztak”.

    Baden-Württembergben és Rajna-vidék-Pfalzban a CDU ellenzékből indult és a listavezetők a Merkel-féle menekültpolitika bírálatával próbáltak szavazókat szerezni. Ezzel a „Janus-arcú” politikával egyikük sem tudott nyerni, ezért a pártelnök-kancellár joggal érvelhet a párton belüli vitákban azzal, hogy nem jár jól, aki a szembefordul vele – vélekedett Gero Neugebauer.

    Angela Merkel helyzete mindennek révén megerősödött, de csak rövid távon. A hosszabb távú stabilizációhoz el kell érnie, hogy belföldön rendezettebbé váljék a menekültügyi helyzet és ne keletkezzenek társadalmi feszültségek, például ne alakuljon ki a rendszerint bérlakásban élő németek alacsonyabb jövedelmű rétegében az az érzés, hogy versenyezniük kell a menekültekkel a megfizethető bérlakásokért – mondta az elemző.

    Hozzátette, hogy választási sikerre is szükség lesz, leginkább 2017 májusában – négy hónappal a Bundestag-választás előtt – az ország legnépesebb tartományában, Észak-Rajna-Vesztfáliában, ahol a CDU-nak ellenzékből le kell győznie az SPD-t, különben a párt számos politikusában aggodalmak ébredhetnek saját jövőjüket illetően, ami súlyos feszültséghez vezethet és megkérdőjelezheti Angela Merkel pozícióját.

    Gero Neugebauer a menekültválság európai uniós vetületéről szólva kifejtette: meglehet, hogy egyes tagállami vezetők a német kancellár gyengüléseként értelmezik majd a vasárnapi választási eredményeket, ez azonban Angela Merkelt bizonyára hidegen hagyja majd, hiszen az uniós színtéren egyébként is „viszonylag elszigetelt”, ezért nem számít neki, hogy ki mit gondol a Landtag-választásokról.

    Címkép: meteon.org

    Forrás: MTI

  • Kié az autonómia?

    Kié az autonómia?

     Kié az autonómia?

    Ilyenkor, március elején-közepén mindig eltöprengek azon, hogy tulajdonképpen kié is lenne az emlegetett és hőn áhított területi autonómia, amelyben majd a Székelyföld szabadon, a maga elképzelései mentén létezhetne. Különböző politikai erők, gyenge vektorocskák jönnek-mennek itt a prérin, akarom mondani: a dudva és muhar felverte, büdös-nagy és telekkönyvezetlen tágas székely parlagon, s fennen hirdetik, hogy majd ők. Egy szerencsétlenül megválasztott pillanatban, március 10-én, a Székely Vértanúk Emléknapján, amikor mindenki március 15-re, a forradalmi megújdodásra, a modern magyar nemzet születésére készül emlékezni. Olyan ez, hogy előbb a halált, majd pár nappal utána a születést emlegetjük, s közben a történetben haladunk visszafelé. Olyan moziban ülünk, amelynek tudjuk a végkifejletét – már többször láttuk, játszottuk is –, s bár mily felemelő nézni, utolsó mohikánokként magunkat ebben a képsorban, tudjuk, hogy nekünk annyi. De legalább mertünk kicsit álmodni.

    Annyi sarkalatos történelmi pillanatunk volt, annyi kopjafa, sírkő van a látóterünkben, csináltattunk eleget huszonhat év alatt bőven, hogy könnyedén meg tudunk kapaszkodni s támaszkodni, ha kell. Az esztendő bármelyik napján indíthatnánk egy-egy ilyen mozgalmat. Tulajdonképpen helyes, hogy egy vesztőhelyre megyünk. A körhintára, az elítélteket szállító kordéra bárhol, bármikor fel lehetne szállni. Legalább van egy létező origó. Nagyon jó, hogy végre találtunk egy alkalmas pillanatot, s a ringlispíl nem vetett le.

    Lehangoló azonban, hogy csak félgőzzel, fél lendülettel, félszájjal vagyunk jelen a placcon, meg ott a Postaréten, csak mint naftalinba mártott félszékelyek. Önmagukat hitelesnek álcázó vezérek állnak elő, akikben ugyan – van azért annyi eszünk és realításérzékünk – nem véljük felismerni a nagy államférfiakat, de időnként eléjük, melléjük állunk, ha már itt vagyunk, s ha jobb nincs. Ők valóban autonóm módon élnek, gyakran még tőlünk is függetlenek. Aztán jön a hidegzuhany. Ha román állampolgárokként megúsztuk az „engedetlenséget”, s nem visznek el a közegek, másnap megtudjuk, hogy nem jó helyen voltunk, hiszen vannak véreink, akik nem tudnak velünk azonosulni. Okosan megmagyarázzák, hogy ezt nem így kell csinálni, s hogy ők aztán megmondják három-négy nap múlva, amikor március 15-én megint összeseglünk imitt-amott, páran a hajdani tizenkét pont ürügyén.

    Negyedszázada megint, hogy ez így megy. Egyet előre, kettőt vissza. És oldalt. És el innen. Pedig az autonómia a miénk, ezé az egymilliós maroknyi és porladó népé. Kétszázezer emberünk harcol a klasszikus fogyasztói társadalmak, a multinacionális cégek Don-kanyarában, tűzben, fagyban, hóban, sárban, derékig konzumidiotizmusban gázolva a vélt megélhetésért, pajtagőzben, kubikosként lapátolva, tehenek faránál, Európa szennyes lepedőit mosva álmodik egy szebb jövőről, amely az istennek se akar eljönni. Mert a jövő másoké, itt is, ott is. Mert másoké. Tényleg. És Hunyadi bő félezer éve halott.

    Az önnönmagát elitnek tartó helyiérdekű politikumnak, az igazi civileknek, a történelminek mondott egyházaknak, vagyonos felebarátainknak lenne a dolga, hogy vigyék a fáklyát. Csendben mondom: talán lehetne egy olyan referenderendumot tartani egyszer, amelyben felkérnénk, megbíznánk őket – ha nyilvánosan vállalnák –, feladatot adnánk nekik, hogy méltóztassanak normálisabban viselkedni, s fene nagy tenniakarásukban a lényegről ne feledkezzenek meg, hiszen értünk vannak ott, ahol épp tiltakoznak és akarnak valamit. Itt nem arról van szó, hogy a politikai palettán levők mennyire bírják egymás lábszagát, hanem rólunk. Tessenek akkor rendezvényszervező cégként szerre felvállalni az automiatüntetéseket, idén az egyik párt, jövőben a másik, majd a harmadik álljon oda, erkölcsi hátmögként pedig valamelyik hagyományos egyház legyen ott miheztartás végett, hogy ne marják egymást a pódiumon a nép szeme láttára. Szépen le lehetne vezetni az egész programot. Négy-öt napon át, hogy üssön és hasson. És valamilyen módon hívni kellene a „többség kisebbségét”, mert másképp nem lehet. Így csak röhögtetjük magunkat. Olyan mint valami borgőzős hőzöngés, ami pár óra múltán elillan, s csak a főfájás marad mögötte és a rossz közérzet. Holott…

    Simó Márton

  • Kossuth- és Széchenyi-díjakat adtak át

    Kossuth- és Széchenyi-díjakat adtak át

    Kossuth- és Széchenyi-díjakat adtak át

    Nemzeti ünnepünkön átadták a Kossuth- és Széchenyi-díjakat, valamint a Magyar Érdemrend kitüntetéseit az Országházban.

    Az ünnepségen a Magyar Érdemrend különböző fokozatait huszonegyen vehették át, Kossuth-nagydíjban egyetlen alkotó részesült, tizenhét művész kapott Kossuth-díjat, Széchenyi-díjat szintén tizenheten vehettek át.

    Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából Kossuth-nagydíjat adományozott MAKKAI ÁDÁM Kossuth-díjas költő, műfordító, nyelvész, a University of Illinois at Chicago angol irodalmi és nyelvészeti tanszékének volt egyetemi tanára, professor emeritus részére világszerte nagyra értékelt és a magyar költészet rangját emelő műfordításai, illetve egyedülálló formavilágú és invenciózus költészete, kivételes művészi pályája, valamint értékteremtő oktatói és tudományos közéleti életműve elismeréseként.

    (A Makkai Ádám életéról és munkásságáról közölt korábbi írásunkat ITT olvashatja!)


     

     
    Áder János Kossuth-díjat adományozott:
    BALÁZS FERENC ‘FECÓ’ Liszt Ferenc-díjas előadóművész, zeneszerző, a Korál zenekar alapító tagja részére több mint négy évtizedes, számos örökzöld slágert és lírai dallamot adó, gazdag és töretlenül népszerű zeneszerzői, valamint előadó-művészi pályafutása elismeréseként; 
     
    BENEDEK MIKLÓS Jászai Mari-díjas színművész, rendező, kiváló és érdemes művész részére utánozhatatlanul eredeti, kifinomult és elmélyült játékmódja, rendkívüli stílusérzékről tanúskodó, emblematikus szerepformálásai, valamint a klasszikus kabarék világát is népszerűsítő, kivételes és méltán nagyra értékelt művészi pályája elismeréseként; 
     
    BUDAI ILONA népdalénekes, az Óbudai Népzenei Iskola népiének-tanára részére magával ragadó és a tradicionális magyar népi kultúra hiteles továbbörökítését szolgáló pályája, a népzenét hiánypótló ismeretterjesztő tevékenységével népszerűsítő előadó-művészete és értékteremtő oktatómunkája elismeréseként;
     
    IFJ. CSOÓRI SÁNDOR Liszt Ferenc-díjas népzenész, zenetanár, a Muzsikás együttes és a Magyar Dudazenekar alapító tagja részére elkötelezett és nagy hatású előadó-művészi tevékenysége, a magyar népzene megújhodásában, illetve a népi hangszeres muzsika, különösen a magyar duda külföldi és hazai megismertetésében betöltött meghatározó szerepe, valamint a népzenei oktatás és a fiatal népzenészek képzése terén felbecsülhetetlen értékű munkája elismeréseként;

    ERDÉLY MÁTYÁS operatőr részére a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal, formabontó megközelítéssel megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes operatőri munkája elismeréseként;

     
    FARKAS ÁDÁM Munkácsy Mihály-díjas szobrászművész, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére absztrakt stílusú, monumentális köztéri alkotásai, illetve kisplasztikái tekintetében egyaránt elsőrendű alkotóművészete, valamint jelentős művészetelméleti, szakmai közéleti, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként;
     
    GULYÁS DÁNIEL Liszt Ferenc-díjas operaénekes, kiváló és érdemes művész, a Pécsi Nemzeti Színház zeneigazgatója részére az operairodalom leghíresebb tenorszerepeiben világszerte nagy sikerű alakításai mellett más komolyzenei műfajokban is elsőrendű előadásokat magába foglaló művészi pályája, valamint a fiatal ének- és zeneművészek képzését, illetve pályakezdését segítő, fáradhatatlan oktatói munkája elismeréseként;
     
    KISS ANNA Babérkoszorú- és József Attila-díjas költő, drámaíró, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére a népi szürrealizmusra építő és a mese, a ballada, az archaikus népdal, illetve a régi magyar költői nyelv ötvözésében kibontakozó sajátos poétikája, maradandó értéket teremtő gyermekirodalmi tevékenysége elismeréseként;
     
    KOMLÓSI ILDIKÓ opera-énekesnő, a Magyar Állami Operaház magánénekese részére páratlanul népszerű és nemzetközileg is rendkívül sikeres, az operaéletet számtalan lenyűgöző alakításával gazdagító, amellett kivételesen színes koncertrepertoárt is magába foglaló, ragyogó énekművészete elismeréseként; 
     
    LUKÁCS SÁNDOR Jászai Mari-díjas színművész, kiváló és érdemes művész részére a közönség, a szakma és a kritika által is nagyra értékelt művészete, illetve színházi, filmes és televíziós szerepeiben egyaránt mesteri, kivételes kreativitását és temperamentumát tükröző játéka, páratlanul sikeres művészi pályafutása elismeréseként;
     
    MADARÁSZ IVÁN Erkel Ferenc-díjas zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára részére az emberi hang és a hangszeres technika újabb módozatainak kutatására építő, több zenei műfajban is jelentős műveket kiérlelő, gazdag zeneszerzői pályája elismeréseként;
     
    NAGY ERVIN építész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, volt országos főépítész részére a magyar népi építészet forma- és motívumvilágát továbbörökítő, organikus stílusú, ikonikus alkotásokat kiérlelő építőművészete, illetve a nemzeti építészetpolitika és építészeti érdekképviselet területén végzett értékőrző munkája elismeréseként; 
     
    NEMES JELES LÁSZLÓ filmrendező, forgatókönyvíró részére a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiájának egyéni látásmódú, alapvető emberi sorskérdéseket is felvető megközelítésén túl az egyetemes tragédiában az egyéni sors törékenységét megmutatni képes film, a Saul fia megalkotásában nyújtott, egyedülálló filmrendezői és forgatókönyv-írói munkája elismeréseként;
     
    RÖHRIG GÉZA író, költő, színművész részére a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a holokauszt tragédiáját egyéni látásmóddal megjelenítő film, a Saul fia megalkotásában nyújtott kivételes, az embert az embertelenségben ábrázolni képes színészi munkája elismeréseként;
     
    SERFŐZŐ SIMON József Attila-díjas költő, író, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja részére a tradicionális népi jegyeket modern szimbolikával ötvöző költészete, a magyar sorsirodalom hagyományait változatos művészi eszközökkel megújító próza- és drámaírói életműve, illetve jelentős publicisztikai és könyvkiadói tevékenysége elismeréseként;
     
    TILLAI AURÉL Liszt Ferenc-díjas karnagy, zeneszerző, érdemes művész, a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara Zeneművészeti Intézetének professor emeritusa részére a tanítványok és a közönség szeretete által övezett, ugyanakkor a szakma megbecsülését kiérdemlő és Pécs városának kulturális életét is gazdagító karnagyi pályafutása, valamint termékeny zeneszerzői és nemzedékek számára meghatározó zenepedagógusi életműve elismeréseként; 
     
    ZELENÁK CRESCERNCIA Munkácsy Mihály-díjas tervezőgrafikus, kiváló és érdemes művész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem volt tanára és a tervezőgrafika főtanszak vezetője részére rendkívül igényes és kifinomult stílusú, a tervezőgrafika számos területén, különösen a plakát- és bélyegtervezésben unikális alkotói pályája, valamint nagy hatású, a betűtörténet megismertetése terén generációk számára meghatározó oktatói tevékenysége elismeréseként.
     
    Magyarország köztársasági elnöke március 15. alkalmából Széchenyi-díjat adományozott:
     
    BÁLINT CSANÁD, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpontja Régészeti Intézetének professor emeritusa részére kiemelkedő jelentőségű, a honfoglalás előtti magyarság emlékanyaga mellett a Kárpát-medence, illetve a kelet-európai sztyeppe történeti és régészeti kérdéseivel, valamint a népvándorlás és a honfoglalás korának kulturális emlékeivel is foglalkozó, sokrétű és elmélyült kutatómunkája, tudományos életműve elismeréseként;
     
    BALLA GYÖRGY csecsemő- és gyermekgyógyász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Debreceni Egyetem Általános Orvostudományi Kara Gyermekgyógyászati Intézetének vezetője, egyetemi tanár részére a szabadgyök-kutatás és az érbetegségek gyógyítása terén kiemelkedő tudományos tevékenysége, valamint a gyermekgyógyászat, különösen a kis súlyú koraszülöttek és a  veszélyeztetett újszülöttek magas színvonalú ellátása érdekében végzett lelkiismeretes gyógyítói és eredményes intézményvezetői munkája elismeréseként; 
     
    BÁRÁNY IMRE matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatóprofesszora részére a diszkrét és konvex geometria, illetve a kombinatorika területén elért, nagy jelentőségű kutatási eredményei, valamint azoknak az elméleti számítástudományban, az operációkutatásban és a játékelméletben való alkalmazása érdekében végzett munkája elismeréseként;
     
    ERDŐ PÉTER bíboros, prímás, az Esztergom–budapesti Főegyházmegye érseke, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Kánonjogi Posztgraduális Intézete alkotmányjogi tanszékének professor emeritusa részére nemzetközi viszonylatban is rendkívüli értékű egyházjogászi munkája, különösen az Egyházi Törvénykönyv értelmezése és alkalmazása tekintetében meghatározó jelentőségű, valamint az egyháztörténet és a középkori kánonjogtörténet területén is elsőrangú tudományos tevékenysége elismeréseként;
     
    IMRE LÁSZLÓ irodalomtörténész, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kara Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetének professor emeritusa részére az irodalomtörténet, a műfajelmélet, az összehasonlító irodalomtudomány és kritika területén egyaránt jelentékeny életműve, különösen a XIX. és XX. századi magyar és orosz irodalom tekintetében egyedülálló tudományos munkája, illetve példaadó oktatói és intézményvezetői munkája elismeréseként; 
     
    KAPITÁNY ÁGNES szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi tanára részére kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként;
     
    KAPITÁNY GÁBOR szociológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Társadalomtudományi Kutatóközpontja Szociológiai Intézetének nyugalmazott tudományos tanácsadója, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem egyetemi magántanára részére kiváló szociológiai és művelődéskutatói szakmai tevékenysége, különösen a nemzeti identitás változásai és a kulturális mintázatok alakulása tekintetében kiemelkedő jelentőségű kutatásai, illetve a történelmi korszakok világképének szociológiai, kulturális antropológiai és társadalomelméleti összefüggéseit feltáró tudományos munkája elismeréseként;
     
    MARÓTH MIKLÓS klasszika-filológus, orientalista, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Avicenna Közel-Kelet Kutatások Intézetének igazgatója részére az ókori görög és arab kultúra kapcsolatának kutatása tekintetében kivételes, az ugariti és a görög epika közötti hasonlóságokat, illetve a görög retorika és az arab logika közötti kapcsolatokat feltáró kutatásai, valamint értékes, még kiadatlan arab szövegeket megjelentető publikációs munkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként;
     
    MARTONYI JÁNOS jogász, volt külügyminiszter, a Szegedi Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara nemzetközi magánjogi tanszékének volt tanszékvezetője, egyetemi tanár részére a nemzetközi gazdasági kapcsolatok joga és az európai jog terén egyaránt elsőrangú munkája, illetve Magyarország helyére és nemzetközi szerepére, valamint a globális világ változásaira és szabályozásaira reflektáló, újító szellemű társadalomtudományi felismerései elismeréseként;
     
    MONOSTORI LÁSZLÓ villamosmérnök, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének igazgatója, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gépészmérnöki Kara gyártástudomány és -technológia tanszékének egyetemi tanára részére egyedülálló interdiszciplináris felkészültségén alapuló, a mai modern gyártástudományt megalapozó és a termelésinformatika elméleti, illetve alkalmazott kutatása terén iskolateremtő tudományos eredményei, valamint iparágakon átívelő kutatásfejlesztési együttműködéseket elősegítő, a kutatási eredmények ipari gyakorlatba való átültetését szolgáló munkája, továbbá kimagasló tudományszervezői és utánpótlás-nevelői tevékenysége elismeréseként;
     
    OLÁH EDIT molekuláris genetikus, rákkutató, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője részére a daganatos megbetegedésekre hajlamosító genetikai változások kimutatására irányuló, nemzetközileg is figyelemre méltó tudományos eredményei, valamint a genetikai alapú onkológia hazai megalapozását elősegítő, elsőrendű tudományos munkája elismeréseként;
     
    PAKSA KATALIN népzenekutató, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Magyar Tudományos Akadémia Bölcsészettudományi Kutatóközpont Zenetudományi Intézete Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívumának professor emeritusa részére határainkon túl is nagy jelentőségű és a magyar népzenekutatás számos területén alapvető újdonságokat felmutató tudományos életműve, különösen a népzenetörténet tárgykörében és a magyar népzene kritikai összkiadásának szerkesztése tekintetében páratlan szakmai munkája elismeréseként;
     
    PÓSFAI MIHÁLY geológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pannon Egyetem Mérnöki Kar Környezettudományi Intézete föld- és környezettudományi intézeti tanszékének egyetemi tanára részére a környezeti ásványtan területén, elsősorban az élő szervezetekben képződő mágneses ásványok vizsgálatával kapcsolatos eredményei, valamint nemzetközi szinten is nagyra értékelt tudományos és oktatói tevékenysége elismeréseként;
     
     
    SZAKOLCZAY LAJOS József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő részére az irodalom, a színházművészet, a képzőművészet, illetve az opera műfajában egyaránt hiteles és értékorientált, ugyanakkor tudományos igényű és példamutatóan elfogulatlan műkritikusi életműve, valamint a határon túli, főként az erdélyi magyar szépirodalom széles körű megismertetését szolgáló, sokoldalú tevékenysége elismeréseként;
     
    TÉL TAMÁS, a fizikai tudomány doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar Fizikai Intézete elméleti fizikai tanszékének egyetemi tanára, az MTA–ELTE elméleti fizikai kutatócsoportjának vezetője részére a nem egyensúlyi statisztikus fizika területén elért, a káoszelmélet és a környezeti áramlások kutatásával, illetve gyakorlati alkalmazásával kapcsolatos eredményei, valamint a hazai fizikatanár-képzést megújító, iskolateremtő oktatómunkája és aktív tudományos közéleti tevékenysége elismeréseként;
     
    TÓTH MIKLÓS biológus, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézete állattani osztályának kutatóprofesszora részére a kémiai ökológia hazai megalapítójaként egyedülállóan innovatív kutatói pályája során elért eredményei, főként a kártevő rovarfajok feromonjának vizsgálatával kapcsolatos felfedezései, valamint a kártevők elleni környezetkímélő módszerek kidolgozása és gyakorlati alkalmazása terén végzett, magas színvonalú munkája elismeréseként; 
     
    VÖRÖS JÓZSEF közgazdász, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Pécsi Tudományegyetem Közgazdaság-tudományi Kar Gazdaság-módszertani Intézete termelésmenedzsment és döntéstudományi tanszékének egyetemi tanára részére a matematikai alapú közgazdaságtan iskolateremtő alakjaként a módszertanilag igényes üzleti tudományok hazai meghonosítása terén elsőrendű szakmai munkája, valamint a gyártási rendszerek mögött meghúzódó termelési filozófiák modellezésében elért jelentős kutatási eredményei elismeréseként.

    Ugyanakkor Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából a Magyar Érdemrend nagykeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott:
     
    JÁRAI ZSIGMOND közgazdász, bankvezető, a Magyar Nemzeti Bank volt elnöke részére, a rendszerváltoztatás során megújuló független bankrendszer kialakítása és szabályozása, illetve a fiskális és monetáris politika irányítása terén egyaránt kiváló és magas szakmai felkészültségén alapuló, elkötelezett és odaadó munkája, valamint a magyar nemzetgazdaság irányításában és fejlesztésében betöltött meghatározó és nélkülözhetetlen szerepe elismeréseként.
     
    A Magyar Érdemrend középkeresztje (polgári tagozata) kitüntetést adományozott:
     
    BALÁS BÉLA, a Kaposvári Egyházmegye megyéspüspöke részére, az ifjúság lelkigondozása és hitoktatása terén hiánypótló és nagyhatású tevékenysége, fél évszázados értékteremtő papi és püspöki szolgálata, illetve kivételesen elhivatott és sokrétű szervezőmunkája elismeréseként, 
     
    BÁLINT GÉZA, az orvostudomány doktora, az Országos Reumatológiai és Fizioterápiás Intézet főorvosa részére, a reumatológia diagnosztikája és terápiája terén, valamint a fizioterápia oktatásában elért kiemelkedő tudományos, szakmai és szervezőmunkája, illetve a szakma nemzetközi kapcsolatainak fejlesztése érdekében végzett kiemelkedő tevékenysége elismeréseként,
     
    BARSI BALÁZS, a Szűz Máriáról nevezett Ferences Rendtartomány volt provinciálisa, a sümegi Sarlós Boldogasszony ferences kegytemplom igazgatója, a sümegcsehi Newman-kegyhely gondozója, lelkigyakorlat-vezető lelkipásztor részére, a magas szintű lelkiségi és prédikációs irodalmat gazdagító, egyedülállóan nagyhatású tevékenysége, több évtizedes példaadó lelkipásztori szolgálata, valamint kimagasló igehirdetői és oktatói munkája elismeréseként,
     
    BÖSZÖRMÉNYI ZOLTÁN József Attila-díjas író, költő, az Irodalmi Jelen főszerkesztője részére, az egyetemes magyar kultúrát gazdagító irodalmi alkotásai, valamint az erdélyi magyarság identitásának megőrzése, kulturális és közéletének felvirágoztatása iránt elkötelezett, sokrétű és nagyvonalú támogató tevékenysége elismeréseként,
     
    CSOMÓS JÓZSEF, a Tiszáninneni Református Egyházkerület püspöke, a Gönci Református Egyházközség lelkipásztora részére, példaértékű elhivatottsággal ellátott lelkészi szolgálata, valamint az egyházkerület gyülekezeteinek összefogása és vezetése terén, illetve a régió érdekében végzett kimagasló színvonalú munkája elismeréseként,
     
    CSUKÁS ISTVÁN Kossuth-díjas és József Attila-díjas író, költő, a Magyar Írószövetség örökös tagja részére, a magyar gyermekirodalmat kivételes alkotásaival gazdagító, magával ragadó történeteivel és játékos stílusával az irodalom szeretetére nevelő és generációk számára meghatározó írói és költői életműve elismeréseként,
     
    KASSAI LAJOS lovasíjász, íjkészítő részére, az ősmagyar hagyományok felelevenítését és átörökítését a hazai lovasíjász sport megteremtésével és népszerűsítésével szolgáló, értékteremtő munkája, valamint öt Guiness-rekordot eredményező rendkívüli sportteljesítménye elismeréseként,
     
    LOZSÁDI KÁROLY, az orvostudomány doktora, az Országos Kardiológiai Intézet volt főigazgatója, a Semmelweis Egyetem professor emeritusa részére, a hazai csecsemő- és gyermekkardiológia, illetve szívsebészet terén egyedülállóan értékes szakmai munkája, valamint a gyermekkardiológiai centrum megvalósítása érdekében végzett elsőrangú vezetői tevékenysége elismeréseként,
     
    MERKELY BÉLA, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Semmelweis Egyetem Klinikai Központjának elnöke, a Semmelweis Egyetem klinikai rektorhelyettese, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, az Általános Orvostudományi Kar Kardiológiai Központja Kardiológiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, a Kardiológiai Szakmai Tanács elnöke részére, nemzetközileg is nagyra értékelt kardiológiai kutatási eredményei, illetve a szakmai és tudományos utánpótlás-nevelés, továbbá tehetséggondozás iránt elhivatott oktatómunkája, valamint kiemelkedően eredményes intézményvezetői és elkötelezett szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként,
     
    PENKE BOTOND Széchenyi-díjas kémikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kara Orvosi Vegytan Intézetének egyetemi tanára részére, a hazai peptidkémia és fehérjekutatás területén egyedülálló tudományos pályája, kutatócsoportjaival a neurodegenerációs betegségek gyógyításában elért sikerei, illetve számos új gyógyszer-hatóanyag szintetizálása érdekében végzett elsőrangú munkája elismeréseként, 
     
    PRUGBERGER TAMÁS, az állam- és jogtudomány doktora, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara Munka- és Agrárjogi Tanszékének professor emeritusa részére, a jogtudományok, főként a munkajog és a szövetkezeti jog területén kiemelkedő, nemzetközi szinten is nagyra becsült tudományos életműve, valamint műhelyteremtő egyetemi oktatói munkája elismeréseként,

    RAJNA GÁBOR producer, a Laokoon Filmgroup ügyvezetője részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a Saul fia létrejöttének érdekében végzett kiváló produceri munkája elismeréseként, 

     
    SIPOS GÁBOR producer, a Laokoon Filmgroup ügyvezetője részére, a mai magyar filmművészet rendkívüli világsikert hozó műve, a Saul fia létrejöttének érdekében végzett kiváló produceri munkája elismeréseként,
     
    SOMOGYI BALÁZS, a Connecticuti Magyar Kulturális Egyesület alapító elnöke, a New York-i 1956-os Magyar Emlékmű Bizottság alelnöke részére, az amerikai magyarság kulturális életét kibontakoztató, az intézményes keretek megszervezése mellett a működtetés terén is kimagasló, önzetlen és fáradhatatlan munkája elismeréseként,
     
    SZAKÁLY SÁNDOR, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a VERITAS Történetkutató Intézet főigazgatója részére, a történelemtudományok és a történelemkutatás területén végzett több évtizedes kiemelkedő jelentőségű munkája, valamint a határon túli magyarság érdekében tett erőfeszítései elismeréseként, 
     
    SZÉL ÁGOSTON, a biológiai tudomány doktora, a Semmelweis Egyetem rektora, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Anatómiai, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének igazgatója részére, a nemzetközi tudományos életben is nagyra értékelt szakmai munkája, többek között a fejlődésbiológia és az idegtudomány terén jelentős tudományos eredményei, valamint kiemelkedően magas színvonalú oktatói és intézményvezetői tevékenysége elismeréseként, 
     
    SZEPESI KÁLMÁN, az orvostudomány doktora, a Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Általános Orvostudományi Kara Ortopédiai Klinikájának ortopéd szakorvosa, professor emeritus részére, a hazai ortopédia területén kimagasló tudományos pályája, a klinika fejlesztése érdekében végzett eredményes és elhivatott intézményvezetői tevékenysége, valamint a fiatal szakorvosjelöltek magas szintű képzését szolgáló oktatómunkája elismeréseként,
     
    TOTIK VILMOS Széchenyi-díjas matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kar Bolyai Intézete Halmazelmélet és Matematikai Logika Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára részére, a matematikai analízis rendkívül sokoldalú és nemzetközileg is nagyra becsült kutatójaként elért eredményei, továbbá értékes oktatói tevékenysége elismeréseként,
     
    UDVARDY GYÖRGY, a Pécsi Egyházmegye megyéspüspöke, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnökhelyettese részére, az egyházmegye és Pécs város hit- és közéletének alakítása, valamint a Pécsi Tudományegyetem hazai és külföldi megbecsültségéhez történő tevékeny hozzájárulása elismeréseként,
     
    VARGA ATTILA, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Jogtudományi Karának egyetemi docense részére, az alkotmányjog területén kiemelkedő, többek között az alkotmányosság értékeinek bemutatására és a román alkotmányjog megismertetésére irányuló munkája, valamint jelentős egyetemi oktatói tevékenysége elismeréseként.

    A címképen Koszticsák Szilárd/ MTI fotója.
    A szövegközi első kép Makkai Ádámot ábrázolja, aki átveszi a Kossuth-nagydíjat Áder János köztársasági elnöktől (Fotó: Illyés Tibor/MTi); a második képen a közelmúltban Oscar-díjban részesült Saul fia című játéfilm három alkotója: Röhrig Géza író, költő, Nemes Jeles László filmrendező és Erdély Mátyás operatőr a Kossuth-díj átvétele után (Fotó: Illyés Tibor MTI; a harmadik képen Erdő Péter bíboros (Fotó: Illyés Tibor/ MTI); a negyedik kép Szakolczay Lajos irodalomtörténészt, írót ábrázolja, akinek 75. születésnapját a Magyar Írószövetség széházában ünnepelték március 9-én (Fotó: Kacsó István – Fugecu); a hatodik képen Böszörményi Zoltán író, költő, az IJK tulajdonosa a 2011-es könyvhéten (archív elvétel).

    Forrás: MTI, Magyar Nemzet, Élő Székelyföld Munkacsoport archívuma

  • Nosztalgiavonat a Székely Hadosztály emékére

    Nosztalgiavonat a Székely Hadosztály emékére

    Nosztalgiavonat a Székely Hadosztály emékére

    A Nemzeti Összetartozás Napjának másnapján, június 5-én indul el az a különleges szerelvény a budapesti Nyugati pályaudvarról, amelynek úticélja a Székely Hadosztály utolsó honvédő csatájának színhelye, Kocsord lesz. Az Indóház és a MÁV Nosztalgia Kft. a Kratochvil Károly-emlékév alkalmából Székely Hadosztály Futárvonatot indít  a történelmi helyszínre. Az Erdély katonai védelmére szervezett Székely Hadosztályt 1918 végén Kratochvil Károly ezredes, az erdélyi katonai kerület parancsnoka szervezte meg. A nem mindennapi utazás mind a vonaton, mind a célállomáson különleges élményt ígér a résztvevőknek. 

     
    A késő délutáni érkezést követően a hadosztály Kraszna-parti emlékművénél tartanak megemlékezést, koszorúzást és emléktábla avatást a nagyváradi és partiumi magyar civil szervezetek szervezésében. A programot a nagyváradi Szigligeti Színház művészeinek ünnepi műsora színesíti.  A megemlékezések után a Székely Hadosztály Futárvonat visszaindul Budapestre. A szerelvényen párnás és fapados nosztalgia kocsik, valamint Pullman Club kocsik közlekednek. A vonatba sorozott sörkocsiban tematikus műsorokat és megemlékezést is tartanak.

    A címkép a www.iho.hu honlapról való
    Forrás: www.honvedelem.hu, Székely Távirati Iroda

  • Nyolcvannégy embert bírságoltak meg a Székely Szabadság Napján

    Nyolcvannégy embert bírságoltak meg a Székely Szabadság Napján

    Nyolcvannégy embert bírságoltak meg a Székely Szabadság Napján

    A román csendőrség a Székely Szabadság Napján, a múlt csütörtökön tartott marosvásárhelyi megemlékezésen és tüntetésen való részvételért és „szabálytalanságokért”, a videofelvételek tanulmányozása után 84 esetben rótt ki bírságot.

    A szervezők becslése szerint mintegy 15 ezer tüntető követelt  Marosvásárhelyen autonómiát Székelyföldnek. A bírság összege 70 800 lej (4,95 millió forint) – tudatta a román csendőrség marosvásárhelyi mobil egysége csütörtöki közleményében.

    A csendőrségi szóvívő szerint 50 embert azért bírságoltak meg összesen 61 ezer lej (4,27 millió forint) értékben, mert az érintettek „be nem jelentett, be nem iktatott, vagy tiltott tömegrendezvényt szerveztek, szervezőként nem léptek fel a tömegrendezvény megszakítása érdekében akkor, amikor azt tapasztalták, hogy a közrend és a csend megzavarására alkalmas cselekedetek történtek”.

    A közlemény szerint 34 embert csendháborításért bírságoltak meg összesen 9800 lej (686 ezer forint) értékben. A csendőrség veszélyes tárgy viselésének a tettenéréseként számolt be közleményében arról az esetről, amikor egy résztvevő a zsebkésével faragta le a zászlórúdja hegyesnek talált végét. A hatóság közölte, hogy az illetőt átadták a rendőrségnek.

    Ciprian Caluser, csendőrségi szóvivő elmondta, más hatóságok bevonásával azonosították azokat a felvételeken látható személyeket, akik nevére bírságot állítottak ki. A szóvivő most is megerősítette a Székely Szabadság Napja estéjén az MTI-nek adott nyilatkozatát, mely szerint az esemény rendbontás nélkül fejeződött be. Hozzátette: a nagy számban kirótt bírság annak a következménye, hogy a hatóság álláspontja szerint a résztvevők engedély nélkül vonultak a főtérre a prefektusi hivatal elé.

    Marosvásárhelyen még soha semmilyen rendezvény kapcsán nem róttak ki ennyi bírságot, mint most. A begyűjtésére vonatkozó kérdésre Ciprian Caluser elmondta, a csendőrség javaslatára, a szervezőkkel egyetértésben gyűjtötték össze a rendezvény területének a bejáratánál a hosszabb, vastagabb, vagy hegyes végű zászlórudakat.
    Arra a kérdésre, hogy március 15-én, a magyar nemzeti ünnepen, és december elsején a román nemzeti ünnepen is hasonlóképpen járnak-e el, a szóvivő kijelentette, nem hasonlíthatók össze ezek az események a székely szabadság napjával.
     
    A koszorúzásról és szabadtéri ünnepségről feltöltött videó Székelyudvarhelyen, a légifelvétel Sepsiszentgyörgyön készült 2016. március 15-én
    Címkép: Boda L. Gergely/ MTI
    Forrás: MTI

  • Böjte atya alapítványa lett a Lázár-kastély többségi tulajdonosa

    Böjte atya alapítványa lett a Lázár-kastély többségi tulajdonosa

    Böjte atya alapítványa lett a Lázár-kastély többségi tulajdonosa

     A Böjte Csaba ferences szerzetes által vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványnak adományozta tulajdonrészét a gyergyószárhegyi Lázár-kastély egyik örököse, így az alapítvány lett az erdélyi reneszánsz építészet műremekének új többségi tulajdonosa – jelentette be csütörtökön a Hargita megyei önkormányzat.

    Közlésük szerint Lipthay Antal – báró Lipthay Frigyesné, született szárhegyi gróf Lázár Margit dédunokája – a kastély 13/24-ed részét adományozta az alapítványnak. A volt tulajdonos reményét fejezte ki, hogy ezzel az épület ismét megnyithatja kapuját a látogatók előtt, és „újból a szárhegyi népet, Székelyföld történetét és hagyományait szolgálja” majd.
    A kastélyt az után zárták be, hogy a másik két tulajdonos egyike beperelte a létesítményt bérlő Hargita megyei tanácsot, és olyan magas bért követelt, amelyet az önkormányzat nem tudott kifizetni. A vita kialakulása előtt a létesítmény kulturális központként működött.
    Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy vélte, az önkormányzat olyan tervet dolgozott ki, amely lehetővé teszi, hogy a kastély továbbra is fontos kulturális-turisztikai helyszín maradjon.

    Böjte Csaba az MTI-nek csütörtökön elmondta, semmiképpen nem akarnak gyermekvédelmi központot berendezni a Lázár-kastélyban, hanem azt akarják, hogy a létesítmény kulturális célokat szolgáljon. Hozzátette, a pontos rendeltetésről még korai beszélni, hiszen egyeztetniük kell még a megyei és a helyi önkormányzattal.

    Az alapítvány elnöke úgy tudja, vállalkozók is érdeklődnek, hogy megvásárolják a kastély többi részét a másik két örököstől. Közölte, a megyei önkormányzattal abban állapodtak meg, hogy május elején tartanak sajtótájékoztatót, amelyen beszámolnak a konkrét tervekről.

    A gyergyószárhegyi Lázár-kastély az egyetlen várkastély Hargita megyében, az erdélyi reneszánsz építészet egyik legszebb alkotása.

    Az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány 2014-ben megkapta az erdélyi keresdi várkastély használati jogát 50 évre azzal a feltétellel, hogy rendbe teszik a leromlott állapotban lévő ingatlant.

    A Segesvártól 12 kilométerre levő műemléképületben akarják kialakítani az alapítvány képzési és nevelési központját.

    Ezen a videón Csaba testvér köszönetet mond az adományozónak:
     

    A Lázár-kastélyban korábban zajlott tevékenységről szóló írásunk ITT olvasható.

    A szövegközi metszetet Orbán Balázs A Székelyföld leírása című monográfiájához Keleti Gusztáv készítette az 1860-as években.

    Forrás: MTI, KultúrHon

  • Betiltották a dohányzást – FRISSÍTVE!

    Betiltották a dohányzást – FRISSÍTVE!

    Betiltották a dohányzást - FRISSÍTVE!

    Március 16-tól tilos a zárt terekben dohányozni Romániában. Az erre vonatkozó jogszabályt még 2015 decemberében fogadta el a döntő házként a képviselőház, azt mindjárt megóvta 33 szenátor, ám pár nappal később az Alkotmánybíróság nem talált hibát benne, így az államelnök január 29-én kihirdethette és a hivatalos közlönyben is megjelenhetett. 

    A törvény azonban nem mindig fogalmaz pontosan. Nem egyértelmű, hogy mi fog szabadtéri terasznak minősülni, s egyáltalán megengedhető-e bizonyos – három fallal körbezárt – helyiségekben a dohányzás. Az sem egyértelmű, hogy kik és milyen módon ellenőrzik majd a törvény betartását. Egyébként a kilátásba helyezett büntetések igen jelentősek, egyaránt büntethetik a lokálokban dohányzó személyeket és a vendéglátós cégek üzemeltetőit. A magánszemélyeket 100-500 lejes helyszíni bírsággal sújthatják, a vállalkozásokat pedig 10000-15000 lejre büntethetik, de az esetek ismétlődése maga után vonhatja egy-egy vendéglátóipari egység bezárását is. Bűnjelnek számít, ha dohányfüst-nyomokat vélnek felfedezni az ellenőrök a légtérben, illetve az is, ha cigarettacsikkeket találnak.

     
    FRISSÍTÉS!
    Mostanra kiderült (2016. március 20.), hogy hatóságok egész sora figyeli a dohányzás korlátozására vonatkozó törvény betartását, köztük a vészhelyzeti felügyelőségek, a rendőrség és a csendőrség. Azt ajánlják a lakosságnak, hogy a tiltott helyeken történő dohányzással kapcsolatos bejelentéseiket ne a 112-es sürgősségi segélyhívó számon tegyék meg, mivel ez a telefonvonal kizárólag az emberi életet, épséget, valamint a vagyonbiztonságot fenyegető veszélyek bejelentésére szolgál. Belügyminisztériumi és katasztrófavédelmi közleményekben emlékeztetnek arra, hogy túl az egészségkárosításon, a dohányzás egyúttal a tűzesetek okozója is lehet: az országos vészhelyzeti felügyelőség összesítő adatai szerint Románia-szerte a tűzesetek 11 százalékát olyan személyek okozták, akik nem tartották be a dohányzással kapcsolatos tűzvédelmi előírásokat. Utóbbiak betartását a szóban forgó törvény megjelenése előtt is ellenőrizték, és a továbbiakban is fogják – térnek ki a közleményekben.

    Nem tudni, hogy kialakul-e a dohányzáshoz kapcslódó feljelentési kultúra, de az biztos, hogy újabb lehetőség mutatkozik az egymás életének megkeserítésére és a tisztességes egymás mellett való élésre egyaránt. Ezidáig is voltak írott és íratlan szabályok e kétfajta, dohányos és dohánymentes ember együttélési és távolságtartási szokásaira vonatkozóan. Biztos, hogy a törvény most jót tesz, de lehetnek hátrányos következményei is. Ilyen szempontból érzékeny, ugyanakkor érzéketlen és különleges országban élünk. Bármi lehetséges. 

    Érdekes időszak kezdődik, amely rémtörténeteket és furcsa helyzeteket produkálhat. Új időszak jön, amikor talán végérvényesen kiszorulnak a dohányzók az éttermekből és bárokból, illetve – ami még fontosabb – az intézményekből, a munkahelyekről is száműzik ezt a káros élvezeti cikket.

    Egy történet a törvény bevezetése utáni korszakból

    Konstancán élő ismerősünk – aki évtizedek óta elismert pedagógus és megrögzött dohányos – megosztotta portálunkkal a cigi-stop második napján keletkezett élményeit.

    „A nagyszünet alatt ma kilopakodtam az iskolából. A portás nagyon morcosan nyitotta ki kaput, sanda pillantást vetve rám, mert sejtette, hogy milyen célból osonok ki. Tudtam, hogy gyanút ébresztek, de nem nagyon törődtem véle… Odamentem a saját személygépkocsimhoz, beültem és becsuktam az ajtót. Rágyújtottam, majd elszívtam a cigarettát. Előtte persze gondosan ellenőriztem, hogy legyen felhúzva minden ablak, nehogy véletlenül tüdőrákot kapjanak a kiszivárgó füsttől a járókelők… Hallottam egyébként, hogy a Zorilor étterem előtt tegnap 300 lejre bírságoltak egy lányt, aki egy padon ülve cigizett. A rendőrök arra hivatkoztak, hogy az nem egy hivatalosan kialakított nyilvános dohányzóhely, hiszen nincsen felszerelve hamuzóval… Aztán délután már egyáltalán nem volt bátorságom kimenni a lakásomból.” 

    Forrás: Mediafax, Mirela Ghinea facebook-oldala

     

  • Elfogták a párizsi terrordámadások fő gyanúsítottját

    Elfogták a párizsi terrordámadások fő gyanúsítottját

    Elfogták a párizsi terrordámadások fő gyanúsítottját

    Salah Abdeslamnak, a tavaly novemberi 13-ai, 130 áldozatot követelő párizsi terrortámadások fő gyanúsítottjának azonnali kiadását kérte Franciaország számára az áldozatok családjainak ügyvédje pénteken.

    Európa legkeresettebb bűnözőjét Brüsszelben tartóztatták le.

    „Az ügyfeleim üdvözölték, hogy Salah Abdeslamot élve fogták el” – mondta Samia Maktouf a BFM hírtelevízióban. „Mások még szökésben vannak, de ez jó hír, a Franciaország és Belgium közötti együttműködés kiváló példája” – tette hozzá az ügyvéd, aki jelezte, hogy ügyfelei nevében a férfi azonnali kiadatását kéri Franciaországnak, mert „Salah Abdeslamnak felelnie kell tetteiért”.

    Georges Fenech, annak a francia parlamenti vizsgálóbizottságnak az elnöke, amely a terrortámadásokat követő segítségnyújtásban és tájékoztatásban felmerült hibák okát keresi, úgy vélte a hírtelevízióban, hogy a fő gyanúsított elfogása „erős jelzés” és „kudarc az Iszlám Államnak, valamint a terroristáknak, akik általában mártírként halnak meg”.

    A jobboldali Köztársaságiak képviselője szerint a letartóztatás „hatalmas hír az áldozatok hozzátartozói számára, akik mostantól tudhatják, hogy lesz per”.

    Salah Abdeslamot pénteken fogták el a brüsszeli Molenbeek negyedben. A 26 éves férfit a rendőri akcióban a lábán meglőtték.

    A Le Monde című napilap szerint Salah Abdeslam  a szükséges kórházi kezelések és maximum 24 óráig tartó őrizetbe vétel után először várhatóan egy belga bíró elé kerül, aki ismerteti vele a belgiumi lövöldözésekkel kapcsolatos vádakat. Ezt követően a belga hatóságok az uniós együttműködésnek köszönhetően várhatóan nagyon gyorsan kiadják Franciaországnak. Ehhez azonban a gyanúsítottnak is hozzá kell járulnia, ellenkező esetben hetekig is eltarthat a kiadatási eljárás.

    Párizsban Salah Abdeslam egy olyan különleges esküdtszék elé kerülhet, amelynek tagjai kizárólag bírók. A lap igazságügyi újságírója szerint a feltételezett terrorista életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat.

    A fotó illusztráció a 24.hu portálról
    Forrás: MTI