Blog

  • Műemlékvédelem Erdélyben

    Műemlékvédelem Erdélyben

    Műemlékvédelem Erdélyben

    A marosvásárhelyi Arcus Egyesület és a kolozsvári Entz Géza Művelődéstörténeti Alapítvány immár hetedik alkalommal szervez műemlékvédelmi konferenciát, amelyre rendszeresen meghívja a szakma jeles képviselőit, akik Kárpát-medence szerte, a legkülönbözőbb szakterületeken, közvetlenül vagy közvetve végzik az épített örökség védelmét.

    Ezek a találkozók – túl az eredmények bemutatásán – arra is alkalmasak, hogy új kapcsolatok és stratégiák szülessenek, hiszen a közgyűjtemények és az állami intézmények, az egyetemek és az egyházak szakemberei egyaránt jelen vannak, illetve azok a személyiségek is megtisztelik a konferenciát, akik Erdélyben a három honos nemzetiség – a magyar, a román és a német – számára külön-külön és együttesen is fontos értékek megőrzéséről, illetve felújításáról képesek értekezni ilyenkor és készek a huzamos és látványos együttműködésre is.

    A konferencia munkálataira április 1-3. között kerül sor a szovátai Teleki Oktatási Központban.  

    A Műemlékvédelem Erdélyben VII. konferencia programja

    Április 1, péntek


    9.00 – Megnyitó
    9.20 Szabó Tekla (művészettörténész, Budapest): Giotto Navicella képének 14. századi másolatai
    9.40  Papp Szilárd (művészettörténész, Szépmûvészeti Múzeum, Budapest): Giotto Zsolnán: a római Navicella-mozaik egy másolata Erdélyben
    10.00 – Kónya Anna (doktorandusz, Central European University, Budapest): Illuzionisztikus építészeti elemek a késő gótikus falképfestészetben. Erdélyi példák és közép-európai párhuzamok
    10.20 – Sarkadi Nagy Emese (művészettörténész, Keresztény Múzeum, Esztergom), Gecser Ottó (docens, Eövös Lóránd Tudományegyetem, Budapest): Miként került Szent Rókus és József a berethalmi oltárra?
    11.10 – 11.40 – Kávészünet
    11.40 – Szekeres-Ugron Villő (mesterképzős hallgató, ELTE): A gogánváraljai mennyezet. Metszetelőképek, mesterek, kapcsolatok
    12.00 – Balassa M. Iván (néprajzkutató, Budapest): Festett asztalosmunkák az erdélyi unitárius templomokban
    12.20 – Pál Emese (egyetemi adjunktus, BBTE, Kolozsvár): Az erzsébetvárosi örmény nagytemplom gyűjteményének különleges darabjai
    12.40 – Horváth Iringó (mûvészettörténész, Kolozsvár), Kovács Mária-Márta(művészettörténész, Maros Megyei Múzeum): Ingóságfelmérések a Görgényi Református Egyházmegyében
    13.20 – 15.00 – Ebédszünet
    15.00 – Burnichioiu, Ileana (egyetemi adjunktus, December 1 Egyetem, Gyulafehérvár): A gyulafehérvári fejedelmi palota építési periódusai a 2014-2016-os kutatások alapján
    15.20  Sarkadi Márton (építész, Emberi Erőforrások Minisztériuma, Budapest): Adalékok néhány erdélyi templom történetéhez
    15.40 – Halmos Balázs, Marótzy Katalin (adjunktusok, Műszaki Egyetem, Budapest), Fehér Krisztina (magiszteri hallgató, BME): A kismuzsalyi templomrom kutatása és elvi rekonstrukciója
    16.00  Fehér Krisztina (tudományos segédmunkatárs, BME): Möller István kutatásai erdélyi középkori emlékek szerkesztési módszereiről
    16.20 – Danielisz Dóra (magiszteri hallgató, BME, Budapest): Sepsiszéki református templomok téralakítása a 16-19. században
    17.00 –17.30 – Kávészünet
    17.30 – Orbán János (tud. kutató, Maros Megyei Múzeum): Marosvásárhely műemléki topográfiája 2014–2015. Eredmények és további teendõk
    17.50 – Oniga Erika (művészettörténész, Maros Megyei Múzeum): A marosvásárhelyi Kossuth Lajos utca néhány jelentõs épületérõl
    18.10  Imecs-Magdó Eszter (doktorandusz, BBTE): A marosvásárhelyi gõzfürdõ épületének vizsgálata a 19. századi városi fürdõépítészet vonatkozásában
    18.30  Karácsony István (művészettörténész, Maros Megyei Múzeum): Az identitásstílustól a stílusidentitásig. A nemzeti térhódítás építészeti stratégiái Marosvásárhely urbánus környezetében
    19.10 – Könyvbemutatók – Magyari Hunor (szabadúszó fotográfus): Műemlékeink madártávlatból Furu Árpád (műszaki elõadó, Unitárius Püspökség, Kolozsvár): Útmutató az unitárius egyházi épületek karbantartásához
    20.00  Vacsora
     
    Április 2, szombat
    9.00 – Tóth Boglárka (régész, Szegedi Tudományegyetem), Botár István, Grynaeus András (régész, Magyar Dendrokronológiai Laboratórium, Budapest): Az utóbbi két év legérdekesebb erdélyi „dendró”- eredményei
    9.20 – Botár István (Csíki Székely Múzeum): Három új alaprajz. Régészeti adatok Csík középkori egyháztörténetéhez
    9.40 – Kósa Béla (művészettörténész, Csíki Székely Múzeum): Beszámoló Hargita megyei 2014-2015-ös falkutatásokról
    10.00 – Szõcs Péter Levente (régész, Szatmár Megyei Múzeum): Középkori templomok kutatása Szatmár megyében (2013 2015)
    10.00 – Emõdi Tamás (építész, Nagyvárad) A középkori váradi székesegyház és környezetének kutatása és restaurálása
    11.00 – 11.30 – Kávészünet
    11.30 – Diószegi László (Teleki László Alapítvány), Sarkadi Márton: A Rómer Flóris Terv
    11.50 – Dr. Makay Dorottya és az Irod M csapat: Szakmai és társadalmi tanulságok Európa Uniós támogatottságú mûemlék-helyreállítások kapcsán. Esettanulmány: a széki és a kolozsvári Farkas utcai református templomok helyreállítása
    12.10 – Furu Árpád: A kolozsvári unitárius püspöki rezidencia (Wesselényi-Biasini-ház) kutatási eredményei és helyreállítási koncepciója
    12.30 – Szilágyi-Bartha Zsuzsanna (Utilitas kft., Kolozsvár): A magyarózdi kastély helyreállításának tervezése az uniós pályázatok kiírásának tükrében
    13.30 – 15.00 Ebédszünet
    15.00  Tövissi Zsolt (építész, Csíkszereda): A gyulafehérvári székesegyház déli tornyának turisztikai kialakítása
    15.20 – Keresztes Géza (építész, Marosvásárhely): „Csiki – Bornemisza Ház felujitási folyamata” – Marosvásárhely, Sáros utca 1.
    15.40  Köllõ Miklós (építész, Gyergyószentmiklós): A gyergyószentmiklósi Benedek kúria restaurálása
    16.00 – Sándor Boróka (tervezõ mérnök, Kolozsvár): Rejtett tartószerkezeti károsodás – avagy a látszat (szinte) mindig csal. Esettanulmány a székelyszentléleki római-katolikus templom
    16.20  Szabó Erzsébet, Ferenczi János, Kajcsa Attila (villamosmérnökök, Pieme kft.): Az örökségvédelem villamossági tematikájának kérdésköre. Mûemlék helyreállítási tapasztalatok és javaslatok
    17.00 – 17.30 Kávészünet
    17.30  Furu Árpád: Népi építészeti kistájak Erdélyben – egy inventarizációs program kutatási eredményei
    17.50  Ványolós Endre (építész, Kolozsvár): Településképvédelem-mûemlékvédelem. A helyi szabályozás a településrendezési tervekben
    18.10  Tövissi Zsolt (építész, Csíkszereda): Falusi lakóházak bõvítése a Csíki-medencében
    18.30  Köllõ Miklós (építész, Gyergyószentmiklós): A gyergyóújfalvi Elekes-féle vizimalom restaurálása
    18.50 – Mednyánszky Zsolt (falkép-restaurátor): A sepsibesenyõi falképtöredékek konzerválása és restaurálása
    19.30 – 2000 – Kávészünet
    20.00  Könyvbemutató: Halmos Balázs, Marótzy Kata: Műemlék, rajz, kutatás – Monument, drawing, research: A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészettörténeti és Mûemléki Tanszékének felmérései és kutatásai a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyházon 2000–2013/ Surveys, explorations and research by Budapest University of Technology and Economics, Department for History of Architecture and of Monuments regarding the Saint Michael’s
    Cathedral of Alba Iulia 2000-2013 Budapest: BME OMIKK, 2015. kötetet bemutatja: Papp Szilárd (művészettörténész, Szépmûvészeti Múzeum); Fehér János: Az olaszteleki Daniel-kastély és 17. századi falképei. Olasztelek: Daniel
    Kastély Egyesület, 2016 könyvet bemutatja P. Kovács Klára (egyetemi adjunktus, BBTE)
    21.00  Vacsora


    Április 3, vasárnap


    9.00  Terdik Szilveszter (művészettörténész, Iparművészeti Múzeum, Budapest): Szécsényi József, egy elfeledett nagykárolyi festõ a 18. századból
    9.20  Puskás Éva (restaurátor, Szatmári Római Katolikus Püspökség): Betekintés a szatmárnémeti római katolikus egyházmegye restauráló műhelyének tevékenységébe
    9.40  Nagy Benjámin, Nagy Piroska (kõrestaurátorok, Kolozsvár): A kolozsvári Farkas utcai templom és a széki református templom faragott kövei
    10.00  Papp Zoltán (orgonarestaurátor, Székelyudvarhely): Az erdélyi orgonaépítés korszakai – II.rész
    10.50 – 11.20 – Kávészünet
    11.20 – Lángi József (falkép-restaurátor, Székesfehérvár): Az oklándi (Ocland) unitárius templom falképeinek kutatása
    11.40 – Kiss Lóránd (falkép-restaurátor, Marosvásárhely): A marosvásárhelyi vártemplom középkori falképtöredékei
    12.00 – Pál Péter (falkép-restaurátor, Marosvásárhely): A székelyderzsi unitárius templom falképeinek restaurálása
    12.20 – Mihály Ferenc (farestaurátor, Szováta): Hajdani színek
    13. 00 – A konferencia zárása.
     
    A konferencián való részvétel ingyenes.
     
    A rendezvénnyel kapcsolatos további információk a muemlekvedelemerdelyben@gmail.com címen, valamint a 0756-051033 és 0740-215010 telefonszámokon kérhetõk. A helyszín elérhetõségét megtalálhatják a http://www.tok.ro honlapon. A szállás és étkezés rendeléséhez további információk a www.telekihotel.com honlapon érhetõk el, a foglalásokat az ott megadott telefonszámokon és a hotelteleki@gmail.com címen tehetik meg.

  • Tájházak Napja

    Tájházak Napja

    Tájházak Napja

     A XII. Hargitai Megyenapok keretében a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa második alkalommal szervezi meg a Tájházak Napját, amelyet a Hargita megyei tájházakkal, néprajzi gyűjteményekkel való együttműködésben kíván megvalósítani.

    A Tájházak Napjára május 7-én 9 és 19 óra között kerül sor. Ekkor a programhoz csatlakozó tájházak, néprajzi gyűjtemények kinyitják kapuikat a nagyközönség előtt. A tájházak felelősei szervezett formában bemutatják a helyi gyűjteményt az érdeklődőknek, majd ezt követően a tájházba ellátogató gyermekek kézműves tevékenységen vehetnek részt. Az első Tájházak Napjához hasonlóan a gyűjteményfelelősök további kulturális műsorral is színesíthetik a rendezvényt, így lehetőség nyílhat könyvbemutatók, kiállítások, színdarabok, néptánc előadások, gasztronómiai bemutatók szervezésére is.

    A program célja felhívni a figyelmet a helyi értékekre és a lakosság körében népszerűsíteni a tájházakat, gyűjteményeket. Az ingyenes program lehetővé teszi, hogy minél több személy ellátogasson a tájházakba és maradandó élményben legyen része. A Tájházak Napja programban a Forrásközpont koordinátori szerepet vállal, és segíti a gyűjteményfelelősöket a programok megszervezésében.

    Az első Tájházak Napját 2014 októberében tartották meg, ez alkalommal 18 tájház és néprajzi gyűjtemény kapcsolódott be a programba. A szervezők egész napos, színes programkínálattal várták a látogatókat.

    A szervezők kérik az érintetteket, hogy csatlakozzanak a Tájházak Napja programhoz. Programjavaslataikat április 3-ig várnak a 0758 104724 telefonszámon, vagy e-mailben a salloszilard83@gmail.com címre. 

    A címkép Farkas Antal felvétele.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Pályázat dokumentumfilm-készítőknek

    Pályázat dokumentumfilm-készítőknek

    Pályázat dokumentumfilm-készítőknek

    Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont dokumentumfilm-pályázatot hirdet ebben a naptári évben megvalósuló filmes alkotások utólagos finanszírozására.

    A témakeresés földrajzi határa: Hargita megye területe.

    A pályáztató által ajánlott témakörök: 1. életutak, emlékképek; 2. Népviseletek, azok változása az ünnep- és hétköznapokban; 3. Néptánc, népzene, néphagyományok; 4. Népi mesterek és mesterségek; 5. Népi gazdálkodás és kellékei, eszközkészlete; 6. Népi építészeti emlékek; 7. Népművészet, népi motívumok és használatuk; 8. Egy régió bemutatása a fenti témakörök vagy azok valamelyike alapján.

    Egyeztetés alapján elfogadnak más olyan témákat is, amelyek filmes eszközökkel örökítik meg, mutatják be helyi néprajzi, népművészeti stb. értékeinket.

    A megvalósítás módja: a pályázó elképzelésének függvényében készülhet egyetlen dokumentumfilm, illetve -sorozat, több kisebb részből. 

    A pályázók köre: számlaképes filmkészítők. 

    Minden pályázótól a következőket kérik: 1. a téma kifejtését (szinopszis a készítendő film megközelítő időbeni terjedelmének megjelölésével, max. 2 oldal), belefoglalva a felhasználható szakirodalmat, szakemberekre való hivatkozást is; 2. részletes költségvetést; 3. szakmai önéletrajzot elérhetőségekkel (telefonszám és elektronikus postafiók).

    Leadási határidő: 2016. április 11., hétfő 10.00 óra (535600 Székelyudvarhely, 1918. December 1. utca 9. szám, II. emelet, telefon: 0266-214440, ill. 0266- 214441). A pályázati anyagot, esetleges mellékletekkel, kérik kinyomtatva leadni a Forrásközpont székhelyén, vagy elektronikusan eljuttatni az office@hagyomany.ro postafiókra.

    A címkép illusztráció.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • Erdélyi művésztelep – festőiskola

    Erdélyi művésztelep – festőiskola

    Erdélyi művésztelep - festőiskola
    Az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány július 16. és 23. között a székelyvarsági Forrásköze nevű dűlőben található Zsindelyes-tanyán idén is oktatással egybekötött festőtábort szervez, amelyen Sipos Lóránd képzőművész vezeti a foglalkozásokat.

    Sipos Lóránd, festőművész Marosvásárhelyen született 1969-ben, 1990 óta Magyarországon él,1997-ben diplomázott Budapesten, a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, mestere König Róbert grafikusművész volt. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Egyesületének (MAOE), Baján él, rajzot és művészettörténetet tanít.

     
    Jelentkezési feltételek: 5 db. refenciakép az elmúlt 3 év terméséből (fotón, .jpg formátumban), egy rövid szakmai önéletrajz, pár soros indoklással, hogy miért szeretne résztvenni a festőiskolában. A résztvételi díj: 42.000 Ft, amely tartalmazza a szállás, étkezés, ellátás és oktatás költségeit is (7 nap).

    A jelentkezés határideje: 2016. május 31. (email-ben). Befogadás a jelentkezés sorrendjében. E-mail: alkototabor@erdelyimagyarok.com, www.facebook.com/erdelyialkototabor.

     
    Az alkotótábor helyszíne, a Zsindelyes-tanya, az Erdélyi Magyarokért Közhasznú Alapítvány által használt székelyvarsági csodálatos hegyvidéki vendéglátóhely, igazi tanyasi körülményekkel. A ház 12 fő elhelyezésére alkalmas (4 ágyas szobában és a frissen felújított padlástérben pedig 8 ággyal). Az udvaron külön épületben 2 db. angol WC valamint fafűtéses vízmelegítővel két zuhany és 2 mosdó található. Ugyanitt van a szabadtéri konyha, gáztűzhely, mosogató stb.
    A házhoz több hektáros kert tartozik, mely az erdőbe torkollik. A környéken nagyudvaros tanyák és kaszálók vannak.
    Az udvaron lévő csűrben van a nagy új 12 személyes rönkfa asztal, itt lesznek a közös étkezések.
    Kicsi, de jól ellátott vegyesbolt kb. 150 m-re található.
     
    Ezen a helyszínen, területi megkötöttség nélkül bárhol lehet festeni, rajzolni. Kijelölt műteremként a közelben lévő iskola tantermeit használhatják a résztvevők.
     
     
    Az étkezés: svédasztalos reggeli helyi ízekből (8.00-10.00 között), bőséges estebéd (18.00-20.00 között). Az ételeket helyi székely asszonyok, finom székely ízléssel készítik helyben. A konyha tisztántartása a táborlakók feladata, hiszen nincs kiszolgáló személyzet.
     
    Az utazás egyénileg, de telekocsi rendszert az eddigi gyakorlat szerint tervezünk a költségek megosztása és a vidám utazás érdekében.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Átadták a Televíziós Újságírók Díját

    Átadták a Televíziós Újságírók Díját

    Átadták a Televíziós Újságírók Díját

    Magyarországon az idén már tíz kategóriában osztották ki az elmúlt év legjobb hazai televíziós teljesítményeit elismerő Televíziós Újságírók Díját. A szakmédia szavazatai alapján díjazott produkciók, illetve személyiségek névsorát szerda este a Pesti Vigadóban tartott gálán hirdették ki.

    A zsűri szavazatai alapján a legjobb női műsorvezető ezúttal is Ördög Nóra lett, a legjobb férfi műsorvezetőnek Sebestyén Balázst választották.

    A magyar sorozatok közül a Aranyélet (HBO) kapta az elismerést. A legjobb színésznő az Aranyéletben játszó Ónodi Eszter, míg a legjobb színész a Válótársakban játszó Scherer Péter lett.

    A vetélkedők között a Maradj talpon! (Duna), a nagyszabású showműsor kategóriában a Sztárban sztár (TV2) nyerte el az elismerést.

    A legjobb comedy show a Gyertek át szombat este! (RTL Klub) lett, a talkshow-k közül az Összezárva Friderikusszal (TV2) kapta a díjat, míg a reality kategóriában a Szelfit (RTLII) díjazták.

    A Televíziós Újságírók Díja 2014-es alapítása óta a hazai televíziós szakma rangos értékmérőjévé lett. Az idén is tíz szak- és hírmédium (Epizód magazin, 24.hu, Hír7, Index-Comment:com, Médiapiac, Origo, SorozatJunkie, SorozatWiki, Színes RTV, Tvr-hét) szavazata alapján dőlt el, melyek az elmúlt év legkiemelkedőbb televíziós teljesítményei.

    Az elismerés – amelynek célja, hogy pozitív visszajelzést adjon a színvonalas hazai szórakoztató műsoroknak és azok készítőinek – új kategóriákkal bővült. Külön kategóriában szerepel a comedy show és a talkshow, valamint elismerték a legjobb reality-t is.

    Címkép: Ördög Nóra és Sebestyén Balázs egy korábbi X-Faktor műsorból való felvételen az RTL Klub archívumából. A szövegközi fotón Gundel-Takács Gábor, akit évek óta az egyik legjobb férfi műsorvezetőként ismer és díjaz a tévénéző közönség és a szakma. Fotó: sorozatwiki.hu.

    Forrás: MTI

  • Új menekülttábort épít Törökország

    Új menekülttábort épít Törökország

    Új menekülttábort épít Törökország

    Ötezer menekült befogadására képes tábort épít Törökország az Égei-tengerhez közeli Manisa tartományban a Görögországból visszafogadott migránsok számára – jelentette az Anadolu török állami hírügynökség szerdán.

    A tervek szerint április 4-én kezdődik a Görögországba érkezett menekültek visszaküldése Törökországba.

    A Török Vörös Félhold humanitárius szervezet elnökhelyettese, Kerem Kinik közölte, hogy olyan tábor kiépítésén dolgoznak, amely emberi körülményeket biztosít. Mint mondta: nem lesz kész azonnal, így átmenetileg szállodákban és tengerparti üdülőkben helyezik el a migránsokat. Kinik arra is kitért, hogy Törökország területén jelenleg 22 menekülttábor található, amelyben összesen 250 ezer szíriai él.

    A Török Vörös Félhold a szíriai polgárháború 2011-es kitörése óta részt vesz az országba érkező migránsok étkeztetésében, de higiéniai eszközökkel és takarókkal is segít.

    A hatalmon lévő Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) egyik elnökhelyettese, Selcuk Özdag, újságíróknak szerdán átmenetinek nevezte a manisai létesítményt. Úgy fogalmazott: a tábor ugyanakkor kifejezi, hogy Törökország tiszteletben tartja az Európai Unióval kötött szerződését.

    A szintén nyugat-törökországi Izmir tartomány Dikili körzetének kormányzója, Mustafa Nazmi Sezgin, arról számolt be, hogy náluk hozzák létre azt a központot, amely a visszafogadott menekültek ügyeinek intézésére szolgál. Az első visszatérők várhatóan majd ide érkeznek török tisztségviselők közlése alapján.

    A Habertürk tekintélyes török internetes hírportál szerdán arról írt, hogy a migránsok legfeljebb 24 órát tartózkodnak ott, mielőtt menekülttáborokba – vagy, ha kérik, előző lakhelyükre – küldik őket. Ez idő alatt ujjlenyomatot vesznek tőlük, rögzítik személyes adataikat, valamint ideiglenes tartózkodási engedélyt is adnak nekik.

    Dikili város polgármestere, Mustafa Tosun attól tart, hogy a központot később menekülttáborrá kívánják átalakítani, amely a környéken biztonsági szempontból nagy gondot okozhat.
     

    Több jogvédő szervezet és európai politikus aggodalmát fejezte ki a török-EU egyezség jogszerűségére és megvalósíthatóságára vonatkozóan. Kételyüket fogalmazták meg azzal kapcsolatban is, hogy Törökországot a menekültek számára biztonságos országnak tekintsék-e, amely megvédi jogaikat.

    Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter korábban kijelentette: Törökországnak nem áll szándékában konfliktusövezetbe visszaküldeni menekülteket. A tervek szerint a Görögországtól visszafogadott szíriai menekülteket táborokban fogják elhelyezni, a más országból érkezett migránsokat viszont saját hazájukba küldik.

    Törökország már mintegy 10 milliárd dollárt költött a menekültekre a szíriai konfliktus kezdete óta, az összeg legnagyobb részét a török-szíriai határnál felállított 9 konténervárosra fordította. A török kormány ott most egy tizedik tábor kialakításán dolgozik.
     

    Az EU és Törökország március 18-án állapodott meg a Törökországból az EU felé irányuló illegális migráció visszaszorítását célzó közös intézkedésekről. A megállapodás legfőbb pontja szerint a Törökországból az Égei-tengeren Görögországba illegálisan átkelő menedékkérőket vissza kell küldeni Törökországba, és a tehermegosztás jegyében az uniós tagországok – egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig – legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit az illegális határátlépés miatt a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.

    A címképen a Reuters archív felvétele egy törökországi kontérnervárosról. Térkép: nepszava.hu. A harmadik felvételen Dikili kikötője békeidőben; a negyedik felvétel 2015. december 25-én készült, amikor a hatóságoknak nem sikerült élve kimenteniük a lélekvesztőkön hányodó menekülteket. A tragikus végkimenetelű esetek ma is napi gyakorisággal fordulnak elő. (www.dikili.gov.tr)

    Forrás: MTI

  • Fehér János előadása

    Fehér János előadása

    Fehér János előadása

    Az Erdélyi Múzeum-Egyesület folytatja az Előadások Székelyföld településtörténetéről című sorozatot, április 12-én a negyedik tematikus előadásra kerül sor, amelyben ismét új kutatási eredményeket mutatnak be az érdeklődőknek. Ezúttal Fehér János művészettörténészt hívták meg, aki látványos eredményeket mutatott fel az utóbbi években Erdővidék múltjának kutatásában.

    Az előadó saját épületkutatásai és az általa feltárt levéltári anyag alapján tárgyalja Háromszék (azon belül elsősorban Erdővidék, ill. Orbaiszék) középkori közigazgatás- és településtörténetének problémás részleteit, számos új felvetést fogalmazva meg a helyi egyházszervezet kialakulása, a szabad székelyek és a vármegyei nemesség viszonya, a háromszéki mezővárosok helyzete kapcsán.

    Fehér Jánosnak a közelmúltban kötete jelent meg az egykori erdővidéki Dobóról, illetve az olaszteleki Daniel-kastély építéstörténetéről. Tanulmányai rangos folyóiratokban látnak napvilágot, kiállításokat, konferenciákat szervez az általa kutatott területet érintő településeken és szívesen tart tudománynépszerűsítő előadásokat is a legkülönbözőbb közösségi rendezvényeken, évfordulók, falunapok alkalmával.
     

     
    Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi Szakosztálya minden érdeklődőt szeretettel vár az Előadások Székelyföld településtörténetéről című sorozat negyedik előadásán, melynek címe: Háromszék és Erdővidék középkori településtörténetének kérdései.

    Az Előadás időpontja: 2016. április 12., kedd, 18.00 óra, helyszíne az EME-előadóterem (Jókai/Napoca u. 2. sz.).

    Fehér János fotóját Nagyálmos Ildikó készítette az olaszteleki Daniel-kastélyban egy közelmúltban tartott konferencián. A YouTube-on található archív videó az Erdővidék Térségi Televízió munkája. 

    Élő Székelyföld Munkacsoport 

  • Márton Áron vs. Viszkis

    Márton Áron vs. Viszkis

    Márton Áron vs. Viszkis
    Kell bizonyos szintű merészség, amikor egymás mellé, illetőleg egymással szembeállítja az ember ezt a két személyiséget. A Viszkis törpe, igencsak gyarló. A Boldog Emlékezetű Püspök pedig mindannyiunk feletti, nagy idők, nagy tanúja. A két emberben annyi a közös, hogy mindketten majdhogynem általánosan ismertek a Kárpát-medencében, s mind a ketten Csíkból származnak. A többit pedig hagyjuk. Ezek nem összehangolható szférák.

    Közönséges médiafogyasztóként – ha akarom, ha nem – hosszú évek óta követem a Viszkis rabló, Ambrus Attila életútját, aki sokak szemében egyfajta Robin Hood vagy Rózsa Sándor volt a kilencvenes években. Ahogy játszadozott, cselezett a hatóságokkal, fel-felbukkanva, ismét eltűnve, fogdából megszökve, mondhatni szimpatikus volt a közmagyarnak, aki akkortájt (is) elég gyatra körülmények között és szabadságában a szegénységtől megkötve élt. Sokan talán elfogadták a „módszerét”, s azzal a filozófiával, hogy „ne kérdezz senkit, honnan van az első millió”, úgy viszonyultak hozzá, hogy feloldozták, hiszen abban a vadkapitalista korszakban, amikor dívott a látens szabadrablás, az ügyesebbje annál sokkal többet vitt haza illetéktelenül, mint Ambrus Attila. Aztán jól követhető volt, ahogyan a börtönévek alatt kinyílt a rabló személyisége, s szép lassan megváltozott. Szorgalmas birkaként tudott viselkedni, ahogy mi is, s megtért a normalitás aklába. A viszkis, szabadulása után képessé vált a beilleszkedésre, kétkezi munka segítségével keresi a kenyerét. Hála legyen a Jóistennek, sikerült elvegyülnie a nép között.

     
    Magamtól, csak úgy nem gondoltam soha a visszavonult rablóra egy percig sem, soha nem járt az eszemben, de a sajtó, s annak is a piacorientált, a bulvárosabb része, hiszen hír kell, pletyka, sóder, amelynek nyökögés-szüneteiben és üresen maradt oldalain magas a reklámérték, megint gondoskodott a hírverésről. Akkor figyeltem fel a Viszkis-témára ismét, amikor olvastam, hogy egyes források szerint 750 millió, más híresztelések szerint 1,1 milliárd forintot kíván a magyarországi Filmalap az Ambrus életéről szóló játékfilmre fordítani. Nem tudtam hitelt érdemlően megállapítani, hogy a két összegből melyik a helytálló, de jelentős megszerzett keret fog rendelkezésére állni Antal Nimród rendezőnek 2017-ben a Viszkis-filmre. Ez 3,5, illetőleg 4,5 millió eurós összeg. Talán a Viszkis rabló korában sem lopott ennyit, úgyhogy a haszon immár biztos, a jogdíjakkal és a járulékos egyebekkel messzemenően jól jár. Talán majd a cserépkészítést is abba lehet majd hagynia, s békés, boldog, anyagilag kiegyensúlyozott lesz a további élete.
     
    Erre megint azt mondom, hogy egye fene, leülte a büntetését, megszenvedett érte. Övé a figura. Talán megérdemli a jólétet is.
     
    Csakhogy Márton Áronról is film készül. Most ez is közös bennük.

    Három-négy éve látom-hallom, hogy közakadozásból, kisebb-nagyobb kulturális akciók bevételéből igyekeznek előteremteni azt a jelentős összeget, amely a nagyívű játékfilmhez kell. Ha jól emlékszem 1,5-2 millió eurós költségvetést terveztek, hiszen tömegjelenetek kellenek, korhű öltözék, hitelesen beállított, berendezett környezet, ami mind-mind pénzigényes, még akkor is, ha nem kívánnak olyan sztárokat bevonni, akiknek magas a világpiaci ára. Magam is voltam pár ilyen rendezvényen, írtam itt-ott a Márton Áron-film tervéről, s népszerűsítettem azt.

    Bevallom, nem ismerek olyan színművészt, akire rá tudnám bízni a püspök alakjának megformálását.

    A rabló szerepére – állítólag – azonban már van ember. Az más… A bűn és bűnnel fogant arcunk sokkal közelebb van hozzánk. Márton Áron alakját csak hozzá mérhető művész formálhatja, s az élők között nem mutatkozik számomra megfelelő egy sem. 

    Nyilvánvaló, hogy ez nem az én feladatom, csak a hitelesség miatt tünődtem el ezen. Biztos, hogy valamilyen szinten zajlanak már a munkálatok, forgatják is a produkciót.

    Valaki azt mondta a múltkor, hogy a film készítői igencsak kínlódnak, s egyálatlán nem biztos, hogy jó úton járnak, mert biztosra kell menni, s nem lehet olcsó, sima magyar góbéskodással túlesni rajta, mint az Ábel-filmeken, mert azok is félrementek, mint anno az Emberek a havason, holott akkor még tudott valóban népi lenni az csonkaországi is, ha akart…

    Hol az Áron püspökhöz mérhető színész? A vágy, a hiúság, a szerepálom nem elég a feladathoz. Még a tehetség sem. Ide hit kell. S még valami többlet, amit nehéz megfogalmazni.

    Engem ebben a pillanatban az értékorientáltság izgat. Az irányvesztés bosszant, hogy a művészvilág is azonnal a bűnre mozdul, ha pénz kell egy dologhoz, amelyből akár haszon is termelődhet.

    Egyébként nem hiszem el, hogy az összmagyar piacon a Viszkis filmje visszahozná a ráköltött egymilliárdot! Odakint a világban pedig annyi a mocsok, hogy a magyar kosz ott nem is látszik.

     A Márton Áron-film költségének nem kell megtérülnie. Már az élet nagy és igaz mozijában megtérült egyszer. Hiszen ajándék volt, hogy élt. A mozifilm már csak egyfajta továbbéltetése lenne. Nagy szégyen, hogy maga a filmszakma java nem jött le a téma végett, csak úgy magától, hogy segítsen. Egyébként nem is kell. A székelyek kebeléből született a püspök. Kigyöngyözte e maroknyi nép. Hozzáadja, hozzáadjuk a többit, s a hitet is. Akik meg közönnyel és kalmárként viseltetnek, ők nem tudják, mit cselekszenek.

    Simó Márton
     

  • Atomcsúcs Washingtonban

    Atomcsúcs Washingtonban

    Atomcsúcs Washingtonban

    Szekcióülésekkel folytatódott pénteken a nukleáris biztonságról szóló, előző este megnyílt  washingtoni csúcsértekezlet a rendezvényre meghívott ötvenhat állam-, illetve kormányfő részvételével. Az Obama elnök által helyi idő szerint csütörtök este a Fehér Házban adott díszvacsorával egy időben a külügyminisztériumban John Kerry tárcavezető látta vendégül a konferencián részt vevő külföldi kollégáit.

    Köszöntő beszédében hangsúlyozta, hogy bár a nukleáris biztonság ügye néha lassan halad, és változatlanul sok a tennivaló, „minden egyes lépés, amelyet megteszünk, távolodás a veszélyektől”.

    A kétoldalú találkozók sorában Barack Obama amerikai elnök mások mellett Abe Sindzó japán kormányfővel, Pak Gun Hje dél-koreai és Hszi Csin-ping kínai államfővel tárgyalt, és találkozott Francois Hollande francia elnökkel, akiről azt mondta, hogy terrorellenes küzdelmével „felrázta az európai közösséget”. Obama Recep Tayyip Erdogan török államfővel is tartott egy nem hivatalos találkozót.

    A konferenciának az ad különös aktualitást, hogy az utóbbi napok-hetek terrorcselekményei hatására a világ vezető politikusai sürgetőnek érzik a nukleáris biztonság garantálását, elsősorban annak megakadályozását, hogy terroristák kezébe kerüljenek hasadóanyagok, nukleáris fegyverek vagy „piszkos bombák” (hasadóanyagokat hagyományos töltet felrobbantásával szétszóró, sugárfertőzést okozó szerkezetek) készítéséhez szükséges anyagok.

    „Tudjuk, hogy terrorista csoportokban megvan a szándék arra, hogy hozzáférjenek hasadóanyaghoz, és hogy legyen atomfegyverük” – mondta csütörtökön Ben Rhodes, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának helyettese. A képviselőház külügyi bizottságának elnöke, a Ed Royce pedig arról beszélt egy sajtótájékoztatón, hogy az amerikai politikusok számolnak azzal: „terroristák kutatják a nukleáris létesítmények, atomerőművek gyenge pontjait szerte a világon”. Bár a 2010-ben rendezett első atomcsúcs óta jelentős előrelépés történt, még mindig sok a feketepiacon forgalomban lévő, nagyfokon dúsított urán – tette hozzá.

    A szekcióüléseken olyan kérdéseket vitatnak meg, mint annak a fenyegetésnek a megelőzése, illetve minimalizálása, amelyet a nem biztonságos nukleáris anyagok jelentenek. Elemzők szerint azonban áttörés nemigen várható, hiszen két atomhatalom – Oroszország és Pakisztán – nincs jelen a washingtoni csúcsértekezleten, és nincsenek megbízható adatok a radioaktív anyagok feketekereskedelméről sem.

    Az Egyesült Államok éppen a csúcsértekezlet előestéjén hozta nyilvánosságra magas fokon dúsított uránkészletének leltárát. A Fehér Ház által közölt összeállítás szerint a készlet 1996 és 2013 között 741 tonnáról 546 tonnára csökkent.

    Magyarországot a csúcsértekezlet egyik kísérő redezvényén – más országokkal együtt – elismerésben részesítette az amerikai külügyminisztérium a magas fokon dúsított uránból felhalmozott készletének felszámolásáért. A díjat a csúcsértekezlet helyszínén, a washingtoni konferenciaközpontban adta át Suzan Eisenhower, Dwight D. Eisenhower néhai amerikai elnök unokája Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszternek.

    Forrás: MTI

    Több román sajtóorgánumban is szóvá tették, hogy Klaus Iohannis elnök felesége túl sportosan, túl lazán öltözött: rózsaszín blézert, piszkosfehér (szürke?) nadrágot, oldaltáskát és lapos sarkú cipőt viselt, mintha éppen csak shoppingolni indulna, vagy meglátogatná valamelyik barátnőjét. Igaz, elég kellemetlen volt az időjárás, viharos szél fútt a repülőtéren, amikor földet értek. A kiskosztümhöz járó szoknya sem lett volna túl előnyös: ha szűk, akkor abba köt bele a sajtó, ha bő, akkor az enyhe fehérnemű-reklámot kérik tőle számon.

    Egyébként nem ez volt a legfontosabb probléma ezen a találkozón, a világ biztonságáról, a terrorizmus kihívásairól volt szó, s nyilvánvaló, hogy az ott elhangzott érdemi dolgok rövid kivonata szivárog ki csak a médiumokba.

    Még szerencse, hogy az elnökné hanyag öltözéke téma-kiegésztésül szolgált, ki lehetett tölteni némi űrt a műsoridőben, s el lehetett terelni a figyelmet a valós gondokról. (Fotó: stirileprotv.ro)  

    S. M.

    A Kreml az együttműködés hiányával indokolja a távolmaradást

    Oroszország a partnerekkel való együttműködés hiánya miatt nem vesz rész a Washingtonban megrendezendő nukleáris biztonsági csúcson – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán Moszkvában.

    „A nukleáris biztonság kérdése nagyon aktuális. Ugyanakkor Moszkvában úgy gondolják, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos problémák feldolgozásához közös erőfeszítésre van szükség, valamint kölcsönösen figyelembe kell venni egymás érdekeit és álláspontját. Már a csúcs kérdéskörének és tematikájának előzetes feldolgozásakor az együttműködés bizonyos fokú hiányát tapasztaltuk” – mondta Peszkov az orosz távolmaradást indokolva.

    Ben Rhodes, az amerikai elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója kedden úgy nyilatkozott, hogy a csúcson való részvételtől történő elállás „elszalasztott lehetőség” Moszkva számára, és ez Oroszország további elszigetelődéséhez vezet. Rhodes mindazonáltal kijelentette, hogy a nukleáris biztonság kérdésében folytatódik az amerikai-orosz párbeszéd.

    A nukleáris biztonsági csúcstalálkozót március 31-én és április 1-jén tartják meg az az amerikai fővárosban, 56 ország állam- és kormányfőinek részvételével. Ez már a negyedik ilyen tanácskozás, amelyet Barack Obama amerikai elnök kezdeményezésére hívnak össze. Korábban Washingtonban, Szöulban és Hágában rendeztek ilyen fórumot.

    Forrás: MTI
    Címkép: A résztvevő kormány- és államfők csoportképe – készítette: Szecsődi Balázs/ Miniszterelnöki Sajtóiroda

    Élő Székelyföld Munkacsoport
     

  • Korunk – 2016. április

    Korunk – 2016. április

    Korunk – 2016. április

    A nyelvről való hagyományos gondolkodásban a nyelv mindig eszköz volt valamire: a gondolkodás eszköze, a kommunikáció eszköze stb. Ebből az eszközszerepből emelte ki a modern gondolkodás, amely a nyelviséget az emberi létezés egyik legmélyebb dimenziójaként láttatta. Ha egyáltalán eszközről lehet szó, akkor a nyelv olyan eszköz, amelynek segítségével saját emberi világunkat teremtjük meg. Erre a teremtő jellegre hívja fel a figyelmet a folyóirat tematikus lapszámának címéül választott wittgensteini fogalom, a nyelvjáték. A nyelv egy életforma része, nem emelhető ki kontextusából, sőt újabb és újabb kontextusokat teremt.

    A lapszám ilyen új nyelvjátékokat szemléz a felkért szerzők tanulmányai, esszéi formájában. A közös kérdés, amelyből a szövegek kiindulnak: hogyan játszik szerepet a nyelv jelenleg az emberi valóság tükrözésében, alakításában?
     
    A tartalomból: Nyíri Kristóf: Arcjáték és gesztus. Konzervatív nyelvfilozófiai kísérlet, Fehér M. István: Nyelv, nyelvjáték, hermeneutika, Orbán Jolán: Nyelvjátékok, írásjátékok, olvasásjátékok, Ármeán Otília: Magatehetőségek és jelenlétgyakorlatok, Pléh Csaba: Wittgenstein és a pszichológia: néhány új szempont, Kónya Ágnes–Kónya Zoltán: Lélekgyógyász a palackban, Szüts Zoltán: Az internet nyelve. Másodlagos írásbeliség, emojik és a mémek, Benő Attila: Nyelvi játék és fordítás.