Blog

Vlad Alexandrescu kulturális miniszter a pápai államban tárgyalt a közelmúltban. A Vatikán képviselőivel folytatott egyeztetések során kiderült, hogy Ferenc pápa romániai látogatásának fő akadálya a korrupció. A legfelsőbb bíróságnak létezik egy döntése, amelynek értelmében le kell bontani „a korrupció emlékműve” néven is számon tartott Cathedral Plaza nevű, 75 m magas irodaházat, amely közvetlenül a Szent József-székesegyház mellett áll.

Annak idején még XVI. Bendek pápa kérte az építési engedély visszavonását (2006), de a kivitelezés mégis megtörtént.

A bukaresti főegyházmegye perbe hívta a főváros polgármesteri hivatalát, a pereket minden szinten megnyerte, ám a bontási határozat soha nem lépett életbe.

Sorin Oprescu, korábbi főpolgármester ellen csúszópént elfogadása és történetesen ingatlanspekulációk, illetve szabálytalan építkezések engedélyezése miatt ugyan vádat emeltek és beosztásából felfüggesztették, de az irodaház továbbra is ott áll az érseki székesegyház szomszédságában.

Klaus Iohannis államelnök tavaly hívta meg a római katolikus egyház fejét 2018-ra, amikor országos szintű ünnepségeket terveznek Nagy-Románia létrejöttének százéves évfordulójára. 

A romániai főegyházmegyét őszentsége XIII. Leó pápa hozta létre 1883 április 27-én, amikor a Havasalföldi Vikariátust Praecipuum munus című apostoli levelével főegyházmegyei rangra emelte. Első vezetője Ignatius Paoli szerzetes lett, aki korábban Nicopole püspöke és Havasalföld apostoli kormányzója volt. A különálló főegyházmegye létrehozását elszántan szorgalmazta a román kormány (melynek képviseletében Ion Bălăceanu miniszter tárgyalt Bécsben), ugyanakkor számos ellenhatás és tiltakozás is érkezett, mindenekelőtt a román ortodox egyház és egyes sajtóorgánumok részéről. Ellenzői az ortodox államegyházi érdekek csorbulásától féltek a főegyházmegye és az azt magába foglaló érseki tartomány létrehozása kapcsán. Paoli püspök nevéhez kötődik az egyházmegye főszékesegyházának megépíttetése (1875 és 1884 között), az első papi szeminárium létrehozása, továbbá I. Károly román király megkoronázása is. Noha a német királyi ház első uralkodójának megkoronázását még római katolikus egyházi vezetők (is) végezték, utódait már kizárólag ortodox főpapok koronázták, miután az alkotmány rendelkezett a Hohenzollern-Sigmaringen-ház leszármazottainak ortodox szellemű neveltetéséről (és a szigorúan fiú ágon való trónöröklésről).

A Szent József-székesegyház műemlék, a romániai római-katolikus számára egy hitéleti és adminisztrációs központi hely. A bukaresti főegyházmegye hat esperesi körzetében mintegy 91500 lélek él.

Igen, minden bizonnyal megérdemlik. A körülményekhez és a zaklatásokhoz képest derekasan megállták a helyüket, merészen és egyenes gerinccel képviseltek bennünket. Kiálltak igazunkért, ám ezzel, első számú céltáblaként rájuk irányította a Hivatal mögötti titkos Hatalom a szekusraktárból ittmaradt, le nem írt, még nagyon hatékony, lassító hatású, sunyin mérgezett, késleltetett letartóztatású nyilait.

Legtöbbjük tisztán látta át a helyzetet, a helyzetét, és nyilvánossá tette a velejéig romlott rendszer röntgenképét, tudva, hogy a heveny „viralitás” némileg védelmezi a szerencsétlen jogvédőt.

Ja, de hoppá. Volna valami apró csengőszó is a dologban. Labdarúgó mérkőzéseken, amikor a védő játékos túlzott buzgalommal érvényesíti erejét és felkészültségét, ám a becsúszó szerelés mégsem sportszerűen sikerül: megkapja a sárga lapot. Az edző jól tudja, nagyszerű a fiú, de ha még egy sárgát kap, kiállítják, és a következő „mandátuma” likas lészen. Az pedig az egész csapat kára.

Belgium elég gazdag ország ahhoz, hogy ne szabjanak felső határt a terrorizmus ellen folytatott küzdelem kiadásainak – jelentette ki kedden Koen Geens belga igazságügy-miniszter az RTBF közszolgálati tévécsatorna műsorában. A miniszter kifejtette, eddig 400 millió eurót különítettek el az ilyen jellegű kiadásokra.

Hangsúlyozta: a novemberi, Párizsban elkövetett terrortámadások óta fel vannak készülve arra, hogy Belgium területén is hasonló események történjenek, ezért minden forrást megmozgatnak ezek elhárításához.

„Sohasem lehetünk biztosak abban, hogy ez nem következik be újból” – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy nincsenek arra vonatkozó információk, hogy a fővárosban vagy az ország területén további támadásokra kellene számítani.

A terroristák felkutatására indított nyomozások nagy erőkkel folynak, de egyelőre nem lehet pontosan tudni, mi volt a keddi támadások elkövetőinek terve. A miniszter reményét fejezte ki, hogy sikerül kézre keríteni azt a merénylőt, aki végül nem robbantotta fel magát a Zaventem nemzetközi repülőtéren.

Jan Jambon belügyminiszter a műsorban azt mondta, a hatóságok tudtak arról, hogy Németországon át Franciaországig „nagy a mozgolódás” radikális körökben, de arról nem volt tudomásuk, hogy Brüsszelben készülnének terrortámadásra. Hozzátette: a keddi események hatására a legmagasabb fokozatúra emelték az ország védelmi szintjét, ami azt jelenti, hogy minden rendőrt és katonát mozgósítottak, valamint felső korlát nélkül, minden anyagi támogatást biztosítanak a terrorizmus elleni küzdelemhez.

A brüsszeki Maelbeek metróállomáson történt merényletben a belga tömegközlekedési társaság hivatalos adatai szerint eddig 20 ember életét követelte a támadás. A belga főváros tűzoltóságának szóvivője pedig azt közölte, hogy a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren elkövetett merényletben 14-en meghaltak és 96-an megsebesültek, így összesen a 34 áldozat mellett több mint 200-an sérültek meg a két helyszínen történt robbantásban. 

 A 34. Magyar Sajtófotó Kiállítás 2016. március 25-én nyílik meg Budapesten, a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központban. A tárlat – a tervek szerint –Debrecenben, Kisvárdán, Gödöllőn és Szegeden is látható lesz az év során.

László Gyuláról készült, kétrészes portréfilm vetítésére és a film rendezőjével való találkozásra hívja az érdeklődőket Székelyudvarhelyen a Haáz Rezső Múzeum. A rendezvényre a Művelődési Ház koncerttermében kerül sor március 30-án, szerdán 17.00 órától kezdődően. Az Udvarhelyszéki székely családból származó László Gyula neve a kettős honfoglalás elméletének kidolgozása révén vált ismertté. Véleménye szerint őseink két hullámban: előbb az onogurok 7. századi szétrajzása idején, később a 9. század végén Árpád vezérlésével érkeztek a Kárpát-medencében. Itt a két ág egységes nemzetté forrott össze, s az új évezred küszöbén erős, nyugati mintájú királyságot hozott létre.

László Gyula (1910. március 14., Kőhalom – 1998. június 17., Nagyvárad) abásfalvi és bibarcfalvi gyökerű családban született. Édesapja, id. László Gyula Kőhalomban igazgató-tanító. Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, 1928-ban Budapesten érettségizett. A Magyar Képzőművészeti Főiskolai tanulmányait 1933-ban végezte el. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. Művészettörténet, néprajz, magyar, földrajz, régészet szakot hallgatott. 1935-ben a budapesti tudományegyetemen bölcsészdoktori oklevelet szerzett. Egyetemi évei alatt dolgozott a Hopp Ferenc Kelet-ázsiai Művészeti Múzeumban, valamint a Magyar Nemzeti Múzeumban gyakornokként. Később a Múzeumi Központban előadó lett, majd a Nemzeti Múzeum középkori osztályának vezetője. Tanulmányúton Londonban, Rómában, Párizsban, és Firenzében járt. 1938-ban megkapta a Harriseion-ösztöndíjat, mintegy fél évig volt lehetősége Görögországban, a görög és a bizánci művészeteket tanulmányozni. 1940–1949 között Kolozsvárott volt egyetemi tanár. Székelyföldön népdalokat tanult, fejfákat, bútorokat rajzolt, festett.
 

Ezenkívül kortársairól mintegy 600 portrét rajzolt és festett. Megtanulta a bronz-, kő-, és faszobrászatot, valamint a terrakotta- és éremkészítést is. Miután visszatért Budapestre, a Magyar Nemzeti Múzeumban kiállítások ügyeivel foglalkozott, 1957 és 1980 között a budapesti tudományegyetem tanára, tanszékvezetője volt. 1980-ban nyugdíjba vonult. Az 1960-as évek közepén dolgozta ki a kettős honfoglalás elméletét, majd a szvidéri-elméletként ismertté vált eredet-elméletet. Bár kényszerűségből kellett 1949-ben távoznia Kolozsvárról – a hatóságok ellehetetlenítették egyetemi tanárként való működését -, soha nem szakadt el szülőföldjétől, régészként és történészként továbbra is sokat foglalkozott Erdély és a Székelyföld múltjával, illetve grafikáin vagy más technikával készült képzőművészeti alkotásain mindvégig feltünedeznek ottani barátainak, művész- és tudóstársainak portréi, illetve a hazai táj. Az 1989-es rendszerváltozás után rendszeresen járt haza szülöföldjére. Életének 89. évében, egy sepsiszentgyörgyi előadásra való utazása közben, Nagyváradon érte a halál. Művei ma is igen keresett alapmunkák azok számára, akik eleink életével, a bonyolult történelmi összefüggésekkel kívánnak foglalkozni. Emlékét kopjafa őrzi Alsócsernátonban, domborművű arcképe az ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban látható, Budapesten gimnáziumot neveztek el róla, tisztelői, barátai és tanítványai megalapították a László Gyula Történelmi és Kulturális Egyesületet, Budapesten, az Alkotmány utcában levő házat, amelyben évtizedeken át családjával együtt lakott, emléktáblával jelölte meg Belváros-Lipótváros Önkormányzata.
 

 

 

Salamon Nándor író, művészettörténész így foglalja össze László Gyula sokoldalú munkásságának, megnyerő személyiségének lényegét: „Eléggé közismert, hogy hosszú élete során nem zárkózott be eredményesen művelt tudományága – a régészet és történelem – elefántcsonttornyába. Sokoldalú érdeklődése – amely szerencsésen egyesítette tudós és művész attitűdjét –, kapcsolatteremtő képessége, megnyerő, közvetlen egyénisége, sokáig megőrzött mozgékonysága alkalmassá tette arra, hogy viszonyrendszerének hálóját kiterjessze kora, a XX. század magyar szellemi életének szinte egészére. Alig van alkotó, cselekvő – költő, író, festő, muzsikus, tudós – személyisége a humán műveltségnek, akivel ne került volna érintkezésbe, legalább egy portrérajz, hitelesítő aláírás tartamára. Imponálóan gazdag közeli barátainak névsora is, de jóval nagyobb a köre a vonzásába került kortársaknak.”

 

„Áldom a Teremtőt” I-II.

Portréfilm László Gyuláról

Vágó: Tombor Andrea

Operatőr: Jelenczki István, Kőrösi András MOE

Zeneszerző: Hortobágyi László

Narrátor: Simon Péter, Takács Bence

Rendező: Jeleczki István

Gyártó: Angelus Bt. 2014–2015©
 

A címképen László Gyula egyetemi tanár, régész, történész, grafikus – Fotó: Lugosi Lugo László. A szövegközi képeken László Gyula honfoglaló magyarokról készült rajzai, egy 1993-as keltezésű önarcképe és az egykori lakása falán elhelyezett emléktábla.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

 

Ez a program a Haáz Rezső Múzeum, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala és az ARKUM cégcsoport szervezésében, a Művelődési Ház közreműködésével valósul meg.

 

HAÁZ REZSŐ MÚZEUM

535600 Székelyudvarhely

Tel./Fax: 0040 266 218375

Kossuth Lajos u. 29. sz. Pf. 22

info@hrmuzeum.ro

www.hrmuzeum.ro

 

Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Önkormányzata

www.varoshaza.ro

Amerikai civil szervezet képviselői keresték meg a tőlük több mint tízezer kilométerre élő moldvai csángókat, hogy az általuk használt, s már-már a kihalás szélére jutó magyar dialektusban szinkronizálhassák a világhírű Jézus című nagyjátékfilmet.

Ezt a filmet harmincöt éve forgatták. Az eltelt időben mintegy szász nyelven készült hozzá szinkron. A nézők szerették, ám a kritikusok azt nehezményezték, hogy a korhű ábrázolás és a hitelesség ellenére sem több bibliai szövegrészletek füzérénél. Digitális eljárással a produkciót a közelmúltban felfrissítették. A film szinkronja csángó-magyar nyelven is elkészült, szabadon megtekinthető YouTube vidómegosztón. 

Köztudott, hogy az 1990-ben még mintegy kétszázezresre becsülték a moldvai csángók lélekszámát, akik közül akkor mintegy kilencvenezren használták is anyanyelvüket. A román állam és a római katolikus egyház nyelvi elnyomása, a tartóssá váló külföldi munka azonban egyre inkább errodálta a moldvai csángók nyelvi és nemzetiségi öntudatát.

A moldvai csángómagyar dialektust ma kevesebb mint ötvenezren beszélik, és ennél jóval kevesebben használják a mindennapokban. A családok fiatalabb generációi már az egymás közti kommunikációban is a románt részesítik előnyben, illetőleg az olaszt, hiszen sokan közülük Olaszországban születtek és ott szocializálódtak.

A magyar állami kezdeményezések és az erdélyi magyar közösség (RMDSZ, MCSMSZ, RMPSZ) által működtetett iskolai programok viszonylag kis közösségeket érnek el, a magyar oktatás jobbára fakultatív, ám ennek keretében is folyamatosan jelentkezik a dialektus és az irodalmi magyar együttes használatából származó szkizofrén állapot, amelyben talán kialakul a fiatalok egy-egy szerényebb csoportjában a magyasághoz való tartozás tudata – főleg azokban, akik értelmiségi pályát választanak -, de folyamatosan tapasztalható továbbra is a tartós és végleges nyelvesztés.

A csángó nem őrzi meg eredeti anyanyelvét, hanem fokozatosan a második és domináns nyelvet használva, teljes értékű románná változik, illetőleg azt a nyelvi állapotot is elhagyva olvad be, s – miközben emancipálódásként éli meg ezt a kalandot, gyökértelenné és könnyen manipulálhatóvá válik, olykor a migránsokénál is kiszolgáltatottabb helyzetben tengődve az Európa középső és nyugati országait behálózó és arctalanná változtató fogyasztói társadalmakban. 

A multinacionális cégként üzemelő, globális méretekben gondolkodó római katolikus egyház Románia déli részét és Moldvát továbbra is missziós területnek tekinti – s bár nemzetiségre való tekintet nélkül egyformán kedvesek számára a hívek -, a csángó eredetű román római-katolikus klérus pedig – betartva az egyházi hierarchia által megszabottakat, a fegyelmet és az alázatot – következetesen megtagadja a magyar nyelvű liturgia-használatát és a szentségek csángómagyar nyelven történő szolgáltatását. A vallásgyakorlás a csángók számára így évszázadok óta fennáló „önazonosság-kockázat” és kiválóan működő elrománosítási tényező, amely sikerrel hatol át mindenen, a legkülönbözőbb korokon és a társadalmi rendszerek során át a mai napig, mindaddig, amíg a kiváltó tényező, a csángómagyar nyelv és identitás nem válik kulturális emlékké, amely a későbbiekben már csak a néprajkutatókat és a történészek szűk csoportját foglalkoztatja majd olykor egy-egy lábjegyzet vagy pár soros hivatkozás erejéig.

Forrás: Csángó Rádió

Élő Székelyföld Munkacsoport