Blog

  • Románia lett a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnöke

    Románia lett a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnöke

    Románia lett a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség soros elnöke

     Magyarország kedden hivatalosan átadta a Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetség (IHRA) soros elnökségét a tisztséget a következő 12 hónapban betöltő Romániának, az átadási ünnepséget Berlinben, a nemzetközi szervezet főtitkárságának székhelyén tartották.

    A soros elnökség nagy megtiszteltetés volt Magyarországnak, és a magyar elnökség sikeres időszak volt a holokauszt emlékezetének megőrzéséért és a holokauszttal kapcsolatos tudományos kutatás és oktatás ügyének előmozdításáért dolgozó szervezet történetében – mondta az MTI-nek a rendezvény után Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára, aki miniszteri biztosként irányította a magyar elnökség munkáját. Kiemelte: sikerült növelni az IHRA „láthatóságát”, ismertségét, és elérni, hogy az EU új adatvédelmi rendelete ne korlátozza a hozzáférést a holokauszttal kapcsolatos levéltári forrásokhoz. A főtitkárság, a tagállamok és a terület szakértői szerint ez az IHRA eddigi legnagyobb sikere, mert a szervezet most először tudta érvényesíteni saját szempontjait egy másik nemzetközi szervezetben – mutatott rá Takács Szabolcs.

    A magyar elnökség Kanadától Ausztráliáig több mint 100 rendezvénnyel, kiállítással, tudományos tanácskozással, megemlékezéssel, könyvbemutatóval, koncerttel és más eseménnyel igyekezett elősegíteni az IHRA ismertségének növelését és céljainak megvalósulását. A szervezet a magyar soros elnökség ideje alatt kiemelkedő politikai rendezvényeken is megjelent, például első ízben kapott meghívást az ENSZ Közgyűlésébe, és képviseltette magát az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) közgyűlésen.

    Az IHRA munkájának fontosságát mutatja, hogy számos európai országban tapasztalható egy „új típusú” és egyre növekvő antiszemitizmus, amely „biztonsági kockázatot” is jelent – mondta Takács Szabolcs. A zsidóellenesség Nyugat-Európában véres támadásokban is kifejeződik, Európa középső és keleti részén elsősorban az interneten terjed. Ezért is rendezett a magyar elnökség konferenciát a holokauszt közbeszédben való megjelenéséről tavaly novemberben Budapesten az IHRA antiszemitizmussal és holokauszttagadással foglalkozó szakbizottságával.

    A magyar elnökség programjának kiemelt része volt a roma holokauszt emlékezete is, és ezt az ügyet sikerült az eddiginél hangsúlyosabban megjeleníteni az IHRA tevékenységében. Magyarország jó példával jár elől, hiszen a romák elleni népirtás témáját beemelték a nemzeti alaptantervbe, míg például Németországban ez nem még nem történt meg – mondta Takács Szabolcs.

    A roma holokauszt emlékezetének ügyét a román elnökség is továbbviszi, és ebben minden támogatást megkap Magyarországtól. Magyarország továbbá kezdeményezi az IHRA új soros elnökénél, hogy az Európa második legnagyobb zsinagógájaként számon tartott szabadkai zsinagóga restaurálását célzó magyar-szerb összefogás mintájára közösen újítsák fel a kolozsvári zsinagógát – tette hozzá.

    Az átadó ünnepségen ismertetett román elnökségi programmal kapcsolatban Takács Szabolcs kiemelte: fontos üzenet, hogy Románia is szembe akar nézni a múltjával és teljes körűen fel akarja tárni történelmének „sötét korszakát”, a negyvenes évek elejének időszakát.

    Az IHRA szervezeti fejlődéséről elmondta, hogy a magyar elnökség idején csatlakozott két új megfigyelői státusú tag, Ausztrália és Monaco, a Vatikánt pedig a júniusi budapesti közgyűlésen képviselte először egy kinevezett IHRA-kapcsolattartó.

    Az IHRA előtt álló kihívásokról szólva kiemelte, hogy tovább kell növelni a szervezet ismertségét, főleg a fiatalok körében, és meg kell vizsgálni a munka hatékonyságát, vagyis azt, hogy mennyire formálják, alakítják a társadalmat az IHRA oktatási elvei. Dönteni kell majd arról is, hogy miként hangolják össze az immár 31 tagállam és 10 megfigyelő státusú ország együttműködését a kormányközi szervezetben. Takács Szabolcs rámutatott, hogy a soros elnöki teendők irányítása mellett delegációvezetőként a magyar kormánynak a holokauszttal kapcsolatos politikáját is képviselte, „ezen belül természetesen a zéró tolerancia politikáját az antiszemitizmussal és a gyűlölet minden formájával szemben”. Hangsúlyozta: a soros elnöki tevékenységért kapott sok elismerés megmutatta, hogy a magyar kormány „komolyan veszi az IHRA munkáját és komolyan vette az elnökséget is”.

    Az IHRA Göran Persson volt svéd kormányfő kezdeményezésére alakult 2000-ben. Magyarország 2002 óta teljes jogú 

    tag a szervezetben, és 2006 után most töltötte be másodszor a soros elnöki tisztséget.

    Romániai részéről az IHRA elnöki teendőit és a programok koordinálását Mihnea Constantinescu, az ország berlini nagykövete fogja ellátni 2017 márciusáig.

    Forrás: MTI, www.mae.ro

  • Kincstári terrorizmus

    Kincstári terrorizmus

     Kincstári terrorizmus
    Először is közelítsük meg a fogalmat a szótári oldalról. A Magyar Értelmező Kéziszótár szerint  a kincstári terrorizmus közérthetőbben állami szinten gyakorolt rémuralomnak mondható magyarul. A Wikipédiában ez áll a „sima” terror magyarázataként: „az erőszak alkalmazásának, vagy az azzal való fenyegetésnek olyan stratégiája, melynek elsődleges célja félelem, zavar keltése és ennek révén meghatározott politikai, vallási célok elérése. A félelemkeltés az erőszak minden formájának – a kocsmai verekedéstől a hagyományos hadviselésig – velejárója, segítője lehet, de a terrorizmus esetében ez a viszony fordított, az erőszak közvetlen áldozatai, kárvallottai legfeljebb csak szimbolikus kapcsolatban állnak az akció valódi céljával, kiválasztásuk másodlagos jelentőségű, legtöbbször véletlenszerű. A terrorizmus modern formáinak kialakulásában fontos szerepe van a tömegmédia létrejöttének, mely helyi és nemzetközi méretekben is képes az embereket az erőszak sokkoló jeleneteinek részeseivé tenni, azok hatását felfokozni”.

    Hála Istennek nem folyik vér a hazai utcákon, de a többi összetevő felismerhető. Mintha a politikai, az „erkölcsi”,  a vallási célok mutatkoznának, s a kiválasztott áldozat nem véletlenszerű, hanem nyilvánvalóan a másodrangúnak tekintett állampolgárok rétege – történetesen a magyar közösség tagjai -, akiket igyekeznek ellehetetleníteni, megalázni, vegzálni feszt, olyannyira, hogy a helyi és országos politikába választott képviselőit, az önnön kebelükből való kevésszámú elöljárót és hivatalnokot, egyházi vezetőket folyamatos ellenőrzés és megfigyelés alatt tartják, bűntetik, „előjogoktól” fosztják meg őket. És olyannyira a szennyes média előtérében történik mindez, hogy „robbantás-szerűen” hat a kisebbségiek körében.

    Közben a nagyobb tömeg, a többség manipulálandó köznapi egyedeiben azt a látszatot keltik, hogy ezek az ilyen-olyan származású román állampolgárok igencsak veszélyesek, s messzemenően megérdemlik, hogy a „törvény” kíméletlen szigorával sújtsanak le rájuk, hajnalban, akár ágyból, párnák közül, asszonyaikról rángatva elő őket, ha másképp nem lehet. A média küklopszai pedig ezt a torz képet fröcsögik szavak szennyáradata kíséretében kameráikkal tova, el egészen a többség asztaláig, akik, bár folyton magyar „veszélyre” ébrednek, de fellélegezhetnek, hogy cerberusnak álcázott, állami zsoldon táplált, símaszkos eljárók ideiglenesen mégiscsak hárították a bajt.

    Manapság nagyon könnyű feketének mutatni a fehéret és a fehért setétnek. A végső cél – nyilván – kimondatlanul is az, hogy mindent el kell követni, hogy az egy és oszthatatlan, homogén és örök nemzetállamból ezek a kutyafejűek, Árpáddal jött „senkik” elkotródjanak. Áttételesen ugyan, de az üzenet minket céloz.

    Pedig a nép eléldegélne. Egyik a mással jól kijönne. Mindig létrejön az ember és ember közötti párbeszéd, a munkán, a hiten, a becsületességen alpuló felebaráti cimboraság. Hogyha hagyják.

    Vajon miféle ország, miféle Európa ez, ahol a multinacionális vállalat román anyanyelvű rabszolgája még azzal sem tiszteli a gyarmatosító boltjába betérő magyart, hogy anyanyelvén kérdezze, szivélyesen, kereskedői, okosan leereszkedő, már-már baráti modort használva köszönje meg, hogy nehezen megszerzet fillérjeit épp ott költi el? Miféle ország ez ebben a furcsa Európában, ahol országgyűlési képviselők nem átallanak olyan törvényt kezdeményezni, amely betiltaná a gettónyelvet, a magyart? Tán még kiíratná a falakra is, hogy: Este interzis a scuipa pe podea! Vorbiţi româneşte!/ A földre köpni tilos! Beszéljenek románul!

    Valakik folyton segítenek torzítani. És a valakik feljebbvalói nem vágják ki munkahelyeikről – mint a taknyot! – a habzószájúakat, hanem dicsérik és dédelgetik, ha lehet, olykor pár garassal biztatják is. Inkább missziós-tudatot és -feladatot osztanak ki rájuk, szent, római és aljasan hazug árja-mentalitást. 

    A kitüntetéseket pedig kéretik bevinni – üzenik –, leadni az állami raktárba, hogy újraöntött vagy csak átfestett változatban azt egy igaz áfa-csaló, szubvenciókat magánzsebbe térítő „hazafi”, vagy egy-egy visszaeső köztörvényes mellére tűzhessék, aki immár bizonyíthatóan eurómilliókat lopott. 

    Szóval: ez onnan jön. Fentről. Bentről. Olyan pozícióból, ahol az 1989 előtti szellemiség él tovább, s ahonnan felülírható, eltörölhető, tetszés szerint torzítható az utóbbi negyedszázad, mint gumiparagrafusokkal az igazság.

    Még csak meg sem történt, ki sem beszélt lázálom a demokrácia, s annak nincsen, nem lehet kisebbségi vetülete a latin bazaltban. Jos Tőkés! Afară cu ungurii din ţară!/ Le Tőkéssel! Kifelé a magyarokkal az országból!

    Ötmillió ügyes ember húzott el innen melegebb vagy normálisabb vidékre. A honn maradt egymillió mesterember és paraszt kényszerűségből éhbérért vegetál, s rajtuk a másfélmilliónyi csinovnyik, legalább ugyanennyi közszolga, a kétmilliónyi kiskorú és a hatmilliós nyugdíjas tömeg terhe, melyet vinni kell.

    Kevesen maradtunk, s kevesek az igazak köreinkben. Egyáltalán nem biztos, hogy mi, itt, e lagúnában a nemzet java lennénk. Ennyi haszonlesővel, s báránybőrben rejtőző dúvaddal, alig-alig viselhető a létezés terhe ebben az amúgy gyönyörű országban. Fogyunk. Butulunk. Szegényedünk. Nemzetiségre való tekintet nélkül.
     

    Simó Márton
     

  • JelesNapTár Böjtmás havában

    JelesNapTár Böjtmás havában

    JelesNapTár Böjtmás havában

    A Györkös Mányi Albert Emlékház (Kolozsvár, Republicii/Majális u. 5.) 2016. március 11-én, pénteken, délután 4 órától rendezi meg soron következő JelesNapTár hagyományőrző gyermekprogramját.

    Böjtmás havában a gyermekek a márciusi jeles napokhoz fűződő szokásokkal és hiedelmekkel ismerkedhetnek meg, valamint a húsvéti tojásírás rejtelmeibe nyerhetnek betekintést.

    A szervezők arra kérik a résztvevőket, hogy vigyenek magukkal néhány keményre főtt tojást, valamint gicét/írókát (akinek van).

    Meghívott vendég: Sántha Emőke. Foglalkozásvezetők: Szabó Kinga és Both József.

    Az adománydobozba elhelyezett hozzájárulásokat köszönettel fogadják, további a rendezvények költségeinek térítésére fordítják.

    A havonta sorra kerülő rendezvényt elsősorban I–IV. osztályos kisdiákoknak szánják, de minden érdeklődőt szívesen látnakk, nem utolsó sorban a szülőket-nagyszülőket!

  • Képtári történetek – Parafrázisok a Magyar Nemzeti Galéria alkotásaira

    Képtári történetek – Parafrázisok a Magyar Nemzeti Galéria alkotásaira

     Képtári történetek - Parafrázisok a Magyar Nemzeti Galéria alkotásaira
    A Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria irodalmi pályázatot hirdet középiskolás diákok számára olyan szépirodalmi írásművek elkészítésére, amelyeknek ihletadó forrása a Magyar Nemzeti Galéria tíz kiemelt műalkotása. A pályázati cél az, hogy a Galéria a nagyközönség számára ismert vagy épp kevésbé ismert művei a fiatalok írásai által új értelmezést nyerjenek.

    Nem műelemzéseket várnak, hanem kreatív fogalmazásokat, irodalmi parafrázisokat, amelyek a kiválasztott alkotásra rezonálnak.

    A Magyar Nemzeti Galéria szeretné megismerni, hogy a mai középiskolás korosztály miként viszonyul a magyar képzőművészet ikonikus műveihez, az általuk megjelenített történelmi korokhoz, témákhoz és szituációkhoz; egyúttal kíváncsiak a fiatalok szövegformálási ötleteire és technikáira is

     
    Korosztály: 
    9-12. osztályos diákok (egy intézményből/osztályból többen is jelentkezhetnek, határon túli diákok jelentkezését is várják).
     
    Terjedelem és formátum:
    Minimum 1500, maximum 3000 karakter (szóközökkel), Word dokumentum (12-es Times New Roman betűtípus, 1,5-es sortáv). Egy pályázó maximum három (különböző műalkotásokra készített) írásművel jelentkezhet.
     
    Műfaji megkötés: 
    Nincsen (csupán terjedelmi)
     
    Beküldési határidő: 
    2016. április 30. 12.00 óra

    Beküldés módja: 
    Elektronikus úton a palyazat@mng.hu címre, a pályaművet (Word) mellékletként csatolva, e-mailben az alábbi adatok megadásával: név, életkor, saját telefonszám vagy szülő telefonszáma, iskola teljes neve, címe, e-mailcíme, felkészítő tanár neve (amennyiben van), nyilatkozat* elfogadása.
     
    *18 éven aluli jelentkező esetében az aláírt szülői/törvényes képviselői hozzájáruló nyilatkozat csatolása kötelező.
     
    Nyilatkozat:
    Kijelentem, hogy az általam beküldött szöveg a saját alkotásom. Díjmentesen (mindenfajta ellenszolgáltatás nélkül, beleértve a tiszteletdíjat és a szerzői jogdíjat is) hozzájárulok művemnek a „Képtári történetek – Parafrázisok a Magyar Nemzeti Galéria alkotásaira” pályázati felhíváshoz kapcsolódó felhasználásához, kiállításához, elektronikus vagy nyomtatott közléséhez (például plakáton, hírlevélben, múzeumi kiadványban, az eseményről készült beszámolóban, honlapon, oktatási anyagban, facebook oldalon nevem, életkorom, iskolám feltüntetésével, valamint írásom név nélkül történő közönségszavazásra bocsátásához). Nyilatkozom, hogy a mű vonatkozásában a felhasználási joggal rendelkezem és annak engedésére, átruházására jogosult vagyok. Szavatolom, hogy a művön nem áll fenn harmadik személynek olyan kizárólagos vagyoni/felhasználási joga vagy díjigénye, amely a Múzeum jogszerzését és felhasználását korlátozná vagy akadályozná. 
    Kijelentem, hogy az általam megadott adatok a valóságnak megfelelnek, a felhívási kiírást elolvastam, az abban foglaltakkal egyetértek.
     
    Elbírálás menete:
    A beérkezett alkotások közül a zsűri 2016. május 15-ig kiválasztja azokat a pályaműveket, amelyeket a II. fordulóba juttat, illetve közönségszavazásra is bocsát. A II. fordulóba jutott alkotások közül kerül ki az első három helyezett, illetve a közönségdíjas mű.
     
    A zsűri: 
    Bellák Gábor művészettörténész (MNG)
    Fenyő D. György középiskolai tanár, irodalomtörténész
    Garaczi László író
    Halász Rita művészettörténész (MNG)
    Schlett Anna, kommunikációs főosztályvezető (MNG)

    Eredményhirdetés:
    2016. június 25. szombat, Múzeumok Éjszakája (helyszín a Magyar Nemzeti Galéria)
     
    Díjazás:
    1. helyezett: 1 db LG Pad II 10.1 az LG Electronics felajánlásában
    2. helyezett: 50.000 forint OTP Junior kártyán az OTP Bank felajánlásában 
    3. helyezett: 1db éves családi belépő a Magyar Nemzeti Galéria kiállításaira
    Közönségdíj: Családi belépő a Textúra 2016 őszi előadására.
     
    A legjobb írásokat kiállítják az adott műalkotás mellett a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításában.

    Címkép: Ferenczy István Madárdal c. képének részlete.
    Letölthető művek és a teljes pályázati kiírás a Magyar Nemzeti Galéria honlapján.

    Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton

  • Az Év Civil Szervezet Díja – Kovászna megyében

    Az Év Civil Szervezet Díja – Kovászna megyében

    Az Év Civil Szervezet Díja - Kovászna megyében
    A Civilek Háromszékért Szövetség – CIVEK – meghirdeti az Év Civil Szervezete díjat, amellyel a 2015-ös évben a legeredményesebben tevékenykedő civil szervezetet jutalmazza. A kitüntetés célja a civil szervezeti munka elismerése és széleskörű népszerűsítése, és egyben bíztatást jelent a civil szervezetek számára. Jelentkezni egy 2015-ben megvalósított projekttel/tevékenységgel/programmal lehet, amelyet a jelölt/jelentkező civil szervezet leginkább hatásosnak, eredményesnek tart. A díjazott szervezet egy oklevélben és egy 1.000 lejes vásárlási utalványban részesül, amelyet a nyertes szervezet fogyóanyagokra vagy nyomdai szolgáltatásokra költhet.

    A kiíró meghosszabbította a határidőt „Az Év Civil Szervezet Díja – Kovászna megyében” felhívásra – március 18-ig lehet jelentkezni!

     
    Háromszéki, Kovászna megyei civil szervezetek pályázhatnak, de jelölhetnek kívülálló személyek is. A jelöléshez/pályázáshoz egy kitöltött formanyomtatvány szükséges román vagy magyar nyelven, amelyet le lehet tölteni a www.civek.ro honlapról.
     
    Az űrlapot legkésőbb 2016. március 18.-ig kell elküldeni a  címre, témaként megjelölve: Év Civil Szervezet Díjra  jelölés/ a jelölt szervezet neve.
     
    Az elbírálást a szövetség vezetőtanácsa végzi el, az eredményhirdetésre március 25-én kerül sor.

    Az értékelés során szempontot jelentenek: az adott szervezet által megvalósított program üzenete, a program által megjelenített értékek, azok közösségi hasznossága és eredményei. Ugyanakkor figyelembe veszik a megvalósításokra fordított erőt, energiát a rendelkezésre álló erőforrásokhoz viszonyítva, továbbá a hasznosulók körét és a közösségre gyakorolt hatást.

    Felmerülő kérdések esetén forduljanak a kiíróhoz a következő elérhetőségeken: telefon (+4)0267-351959, (+4)0752-548570, e-mail: civilekharomszekert@yahoo.com.

  • Magyar Becsület Rend Tőkés Lászlónak

    Magyar Becsület Rend Tőkés Lászlónak

    Magyar Becsület Rend Tőkés Lászlónak

    Magyar Becsület Renddel tüntette ki Tőkés Lászlót Áder János köztársasági elnök a kormányfő előterjesztésére, az indoklás hasonló, mint amivel 2009-ben megkapta a Románia Csillaga kitüntetést.

    A Magyar Közlöny pénteki számában megjelent határozat szerint bátorságának és emberi méltóságának – ami a személyes példa erejével a kommunista diktatúrát megdöntő temesvári forradalom kirobbanásához vezetett, s ezáltal megnyitotta a szabadság útját Románia és az erdélyi magyarság előtt – kivételes elismeréseként adományozza a kitüntetést Tőkés László európai parlamenti képviselőnek (Fidesz-KDNP), volt királyhágó-melléki református püspöknek, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének Áder János államfő.

    Tőkés László 2009-ben, a romániai forradalom huszadik évfordulóján kapta meg Traian Basescu román államfőtől a legrangosabb romániai kitüntetést, az indoklás szerint annak a kivételes bátorságának és emberi méltóságának az elismeréseként, amely „a személyes példa erejével a román nép kommunista diktatúra elleni történelmi forradalmának kirobbanásához vezetett”. Az elismerést idén március 3-án visszavonta Klaus Iohannis román elnök. A lépést Victor Ponta volt kormányfő kezdeményezte 2013-ban, miután Tőkés László európai parlamenti képviselőként felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.

    Címképünkön: Tőkés László Marosvásárhelyen a Székely Szabadság napján – 2016. március 10. Fotó: Baranyi Ildikó/ MTI

    Forrás: MTI

  • Dámák diadala a Fársángban

    Dámák diadala a Fársángban

    Dámák diadala a Fársángban
    Csokonai Vitéz Mihály 1799-ben kelt „furcsa vitézi versezete”, azaz a Dorottya ihlette László Csaba koreográfust, hogy a témát hazahozza Székelykeresztúrra, s olyan köntösbe öltöztesse, amely hozzánk illendő. Nem tett egyebet, csak ötvözte Csokonai Vitéz nyelvezetét és humorát az udvarhelyszéki farsangi szokásokkal, az itteni népi tánccal és muzsikával.
    Korábban, a Nagyvárad Táncegyüttesnél volt már emlékezetes találkozása Csokonai művével, de ezalkalommal igyekezett a koreográfus mindent egybegyűjteni, ami egy ilyen „poema chorea-heroico-comicum” színreviteléhez kell. Úgyhogy behívta az előadásba a helyi Kispipacsok és Forgórózsák ifjúsági tánccsoportok javát, ígénybe vette a Székelykeresztúri Polgári Fúvószenekar közreműködését és „felfogadta” a sepsiszentgyörgyi Heveder együttest, majd a jól átgondolt mozgásterv mellett (László Zsolt társ-koreográfus segítségével), Kincses Olga jelmez és színpadtervével, a László Anna által kiválasztott táncok, népviseleti ruhaelemek és népdalok segítségével „honosította” és színpadra állította ezt a munkát. Mindennek tetejébe még Márdirosz Ágnest, a Csíki Játékszín művésznőjét is megszólította Dorottya szerepével.
    Udvarhelyszéken ma is élő farsangi, lakodalmi szokások, szerepjátékok bukkannak fel a nagyjából hetvenperces produkcióban, de ugyanakkor a kétszáz évvel ezelőtt, dunántúli folklórelemek is jelen vannak, hiszen Csokonai a Dorottya megírásához Somogy megyében látott alkalmas mintákat. A népdalok, a táncrend elemei azonban több székelyföldi és erdélyi kistáj sajátosságait hordozván, kilépnek a Nagyküküllő Keresztúr-fiúszék, a Nyikó-mente miliőjéból és egy általánosabb, már-már összmagyar jelleget képviselve – amelyek nem mentesek a román és a mezőségi „beütésektől” sem -, úgymond „univerzálissá” nagyítják és másutt is értelmezhetővé, érvényessé teszik a Székely Dorottyát.
     

     
    Nagy kár, hogy kevés lehetőség van a további előadásokra, hiszen a Nagyváradon dolgozó, de életvitelszerűen Rugonfalván és Székelykeresztúron élő László Csaba csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi közreműködőket választott, akik egyéb elfoglaltságaik mellett csak igen nehezen, ritkán tudnak időt szakítani e produkcióhoz. Pedig megérdemelné a nagyobb publicitást, a hosszabb életet, még akkor is, ha idén nagyon rövidre sikeredett a farsang. A darabnak egy rövidített változatát Alsósófalván láthatták a szerencsések, majd teljes egészében egyszer Székelykeresztúron, s most ez a péntek délutáni előadás csak egy szerencsés ráadás volt, amelyet sikerült tető alá hozniuk a szervezőknek.
     
    A székelykeresztúri Pipacsok Néptáncegyüttes előadásai nem műkedvelő előadások. Nem intézményes keretek közt születnek ugyan, nincsen állandó és főállású társulat hozzá, de azért professzionálisan mindig kiemelkednek. Az az érzés támad az emberben, hogy milyen jó lenne, ha létezne egy gyűjtő-együttes Székelyföldön vagy Erdélyben, amely segítené az ilyen produkciók létrejöttét és közreműködne abban, hogy minél hosszabb ideig – egy évadon át -, minél szélesebb körben játszhassák el a hasonló darabokat. Talán egyszer. A Székely Dorottyáról videófelvétel készült. Hátha valamelyik televízió majd műsorára tűzi. Ha nem, akkor ki-ki hazaviheti a dvd-t, s családi körben nézheti. Ez is több a semminél.

    Farkas Antal felvételei

    Simó Márton 

  • Omega-musical: A gyöngyhajú lány balladája

    Omega-musical: A gyöngyhajú lány balladája

    Omega-musical: A gyöngyhajú lány balladája

    Ahogyan a Queen dalaiból We will rock you, az ABBA dalokból Mamma Mia címen, ezek mintájára több híres magyar együttes, többek között a Hungária, az Első Emelet, az EDDA és a Neoton dalaiból is készült már musical. A repertoár most tovább bővül, ugyanis 2016. március 13-án mutatják be Gyöngyhajú lány balladája című Omega musicalt Budapesten a RaM Colosseumban az ExperiDance tolmácsolásában.

    Az Omega dalai a múlt század ’60-as évei óta közismertek Erdélyben és a Székelyföldön is. Az Omega rendszerváltás előtti és azt követő koncertjei mindig fergeteges sikert arattak, valóságos tömegmozgalma generáltak. Nemzedékek nőttek fel 1969 óta ezeken a „családalapító számokon”.

    Az alábbi felvétel a darab jelmezes főpróbáján készült 2016. március 11-én. Fotó: Illyés Tibor/ MTI.

    Várható, hogy előbb-utóbb ide is eljut majd a produkció, az sem kizárt, hogy egy-két éven belül valamelyik itteni társulat, vagy egy adhoc összesereglő csapat színre viszi. Addig is azonban marad a koncert-turizmus. Az első két pesti előadásra a belépők már rég elfogytak, de van még esély arra, hogy a következő előadásokra a végekről is eljussunk az online jegyvásárlás segítségével. Ennek a lehetőségnek nem is kell különösebb reklám, az elszánt Omega-rajongók mindenre képesek lesznek. A musicalt júniusig összesen nyolc alkalommal játsszák Budapesten a RaM Colosseum arénában (Bp. 1133, Kárpát u. 23.), hat előadásra még válthatók jegyek 6500 és 7900 forint közötti árakon.

     Az Omega együttes és az ExperiDance Production több év gondos tervezés, aprólékos egyeztetés és lázas alkotómunka után Szomor György, Koós Réka, Fésűs Nelly, Gergely Róbert, Lux Ádám, R. Kárpáti Péter főszereplésével állítja színpadra új darabját, amelyben olyan világszínvonalú slágerek csendülnek fel, mint a Trombitás Frédi, a Petróleumlámpa, a Ha én szél lehetnék vagy a Gyöngyhajú lány…

    Az egyik legnagyobb hatású magyar könnyűzene-együttes számtalan slágerét ismerjük, azonban most egy különleges Omega élményben lehet része a rajongóknak., a nyolc kiváló musicalszínész jóvoltából huszonkét szenzációs Omega-sláger hangzik fel új hangszereléssel, színpadi történet keretében.

    Itt  megtekinthető hogyan épül be a Gyöngyhajú lány a mai Kolozsvár mindennapjaiba és éjszakáiba – Éjszaka a Földön – Kolozsvár.  Visky Ábel filmje, 2010, 19′. Jim Jarmuschnak és az Omegának tisztelettel. 9’10”-nél és 17’20”-nál.

      Forrás: MTI, Filmtett, Élő Székelyföld Munkacsoport archívum

  • Tájékoztató az Időbankról

    Tájékoztató az Időbankról

    Tájékoztató az Időbankról

    Farkaslakán tartanak tájékoztatót az Időbank munkatársai, amelyen a résztvevők rövid tájékoztatást kaphatnak az Időbank Rendszer működéséről, valamint a csatlakozás lehetőségeiről.

    Sok szeretettel várják a pénzmentes segítségnyújtás hálózata iránt érdeklődőket március 15-én 18.30-kor a farkaslaki Régi Iskola hittantermébe.

    Farkaslaki Időgazda: Májai István Katalin, telefon: 0742-670629, majai.katalin@idobank.ro.

    Mit jelent az Időbank a felhasználói számára?

    A Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért 2015. júliusában indította el az Időbankot Udvarhelyszéken. A Kölcsönös Segítségnyújtás Hálózatának is nevezett kezdeményezés arra teremtett lehetőséget, hogy az abba bekapcsolódó emberek munkákat/szolgáltatásokat kapjanak egymástól úgy, hogy ezért nem kell pénzzel fizessenek, hanem a maguk során ők is adnak az idejükből, tehát segítenek másokon.
     

    Az alábbiakban az Időbankba eddig bekapcsolódott személyek vallomásaiból idézünk:
    „Elsősorban nagyon örültem mikor hallottam, hogy létezik egy ilyen kezdeményezés, ahol az ember létezni tud az értékkel felruházott eszköz nélkül is, vagyis a pénz nélkül! Ennek a rendszernek köszönhetően az ember népszerűbbé válhat, a kapcsolati hálózata kibővülhet, és nagyobb elismerésre tehet szert akár a régió viszonylatában is!” B. A.
    „Lehetőséget nyújt az álmaim megvalósítására, hiszen például általa zongorázni tanulhatok. Az Időbank által olyan szolgáltatások váltak elérhetővé számomra, melyekre eddig a mindennapos kiadások miatt nem jutott anyagi fedezet: testet-lelket megújító masszázs, hangtállal történő gyógyító hangmasszázs, nemezelés, villanyszerelés, akupunktúrás kezelések. Mégis azt hiszem, hogy ezeknél is többet érnek azok az élmények, beszélgetések, emberi kapcsolódások, amelyek a találkozások/tevékenységek során maradandó nyomot hagytak bennem.” K. O.
    „Egy újabb esélyt jelent számomra. Újabb esély az ismerkedésre, újabb esély olyan tevékenységek gyakorlására, melyek háttérbe szorultak a hétköznapjaim során. Az Időbankos tevékenységek alkalmával szerencsém volt több nagyszerű ember megismerésére, közösen alkotni, nemezelni, jókat beszélgetni és eközben frizurát készíteni, valamint masszázs közben újjászületni. Nem utolsó sorban pedig egy váratlan Időbankos plakátolás során ismertem meg egy nagyszerű embert, egy nagyszerű társat, aki óriási változást hozott az életembe.” Cs. O.
    „Az Időbankkal kapcsolatban nekem csak pozitív élményeim vannak, számomra olyan, mint egy megbízható család, semmi nem muszáj, és akivel én találkoztam mindenki kedvesen szólt hozzám. Nekem örömet okoz, hogy másnak segíthetek és tudom, hogy ha én kérek, akkor számíthatok rájuk! Remélem, hogy egyre nagyobb lesz ez a kör. És még annyi, hogy bízzunk egymásban!” Sz. ZS
     
    .
    „Amikor feltétel nélkül adhatunk, amikor segíthetünk azoknak, akiknek szükségük van rá olyan tevékenységgel, ami már a „kisujjunkban van” az irtó jó érzés! Vártam már azt a pillanatot, amikor ez végre beteljesedik (az Időbank keretén belül). És itt az én Időm is már, taggá váltam. Több, mint egy évvel ezelőtt olyan időszak volt az életemben, hogy sok szabadidővel rendelkeztem. Akkor még erről a rendszerről nem lehetett hallani, és az egyedül töltött pillanatokban azon gondolkoztam, mivel tölthetném értelmesebben azokat. Ekkor fordult meg először a fejemben, hogy biztosan vannak olyan idős emberek, akiknek elkelne a fiatalabb segítsége a ház körül, de hát ki fog egy idegent beengedni a házába? Aztán abbamaradt a filozofálás. És jött a Hír, akkor már tudtam, itt lesz az én helyem. Persze eltelt egy kis idő, de aztán végre először segíthettem én is, és várom, hogy újra átélhessem, azt, hogy adni tényleg milyen jó érzés. Hajrá Nekünk!” P.V.
    „A szemüvegem megjavítására kértem fel telefonon az egyik tagot, akit azelőtt természetesen nem ismertem. Érdekes módon nem is lakik messze tőlem. Nagyon kedvesen és nyitottan fogadott. Nagyon sok szép élményem mellett az volt a legszebb, amikor először írtak az Időcserét nyilvántartó Füzetembe és először írhattam egy új Tag Füzetébe. Remélem számára is kellemes élményt jelentett az esemény.” K.Z.
     
     


  • Március idusán világszerte

    Március idusán világszerte

    Március idusán világszerte

    Világszerte csaknem huszonöt országban emlékeznek meg az 1848-49-es forradalom- és szabadságharcról a Balassi Intézet, valamint az oktatási és kulturális szakdiplomaták szervezésében.

    A Balassi Intézet – Collegium Hungaricum Bécs és Magyarország Ausztriai Nagykövetsége közös megemlékezést tart  március 14-én, köszöntőt mond Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke. Ezt követően Bessenyei György szobránál helyeznek el koszorút – olvasható az MTI-hez elküldött tájékoztatóban.

    Berlinben a Collegium Hungaricum március 15-én költészeti estet rendez PoesiePur: Freiheit címmel. Az eseményen magyar írók, köztük Dragomán György, Daniel Falb, Kalász Orsolya, Kemény István, Nemes Z. Márió, Monika Rinck, Daniela Seel, Tom Schulz olvasnak fel részleteket a szabadságról írt munkáikból.

    A Római Magyar Akadémia rendezvénysorozata március 15-én Türr István szobrának koszorúzásával kezdődik a római Gianicolo dombon. Március 17-én nyílik meg Kisléghi Nagy Ádám festőművész Lux intenebrislucet – Larinascita del chiaroscurospirituale című kiállítása, majd Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját adják elő. Az operaelőadás előtt Falconieri-palota díszfolyosóján Rosetta Acerbi velencei festőművész A kékszakállú herceg vára című kiállítása tizenhét darabból álló festményciklussal idézi meg Bartók művét.

    Londonban március 15-én a Londoni Magyar Kulturális Központ és a Londoni Magyar Nagykövetség közös rendezvényén, a St Peter’s Church-ben ünnepi beszédet mond Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke.

    A zágrábi magyar intézet szervezésében március 11-én megkoszorúzzák Petőfi Sándor-emléktábláját. Az eseményen részt vesz Takács Szabolcs európai uniós ügyekért felelős államtitkár is.

    Március 13-án a párizsi Kossuth téren álló Kossuth Lajos-emléktáblánál a Párizsi Magyar Nagykövetség és a Balassi Intézet – Párizsi Magyar Intézet képviselői helyezik el az emlékezés virágait. Március 15-én az intézetben Fábri Anna irodalomtörténész tart előadást a nők szabadságharcban játszott szerepéről.

    A Balassi Intézet – Helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ színpadán március 15-én Székely Csaba Szeretik a banánt, elvtársak? című monodrámáját mutatják be.

    Az Isztambuli Magyar Intézetben március 20-án a nemzeti ünnep alkalmából Guessous Majda Mária, Sudár Balázs, Ezgi Benli és Erdal Salikoglu ad népzenei koncertet.

    A ljubljanai kulturális központ szervezésében március 13-án kezdődik a nagykövetség ünnepi programsorozata a Batthyány-emléktáblánál a várban. Beszédet mond Szilágyiné Bátorfi Edit nagykövet és Göncz László magyar kisebbségi parlamenti képviselő.

    A Balassi Intézet – Delhi Magyar Tájékoztatási és Kulturális Központban március 14-én Köves Margit lektor tart irodalomtörténeti előadást Petőfi Sándor költészetéről. Majd Indu Mazaldan író, műfordító magyar novellák hindi fordításait tartalmazó könyvbemutatója lesz.

    Március 18-án a Pekingi Magyar Kulturális Intézet szervezésében a Minzu Hotelben veszi kezdetét a Magyar Hónap programsorozat, amely során az érdeklődők megismerkedhetnek többek között a huszárok öltözetével, szokásaival és táncaival – írták a közleményben.

    Forrás: MTI