Blog

Sóskútat lovardája révén ismerhettük meg, majd a lovas kapcsolat révén egyre inkább kezdett vonzani a település többi része, és érdekelt a múltja is.

Nyilvánvaló, hogy viszonylag könnyen fel lehetett ismerni az enyhe dombokkal tarkított táj szépségeit, majd azt is, hogy a mezőgazdaság mellett itt komoly hagyományai vannak a mészkő bányászatának és feldolgozásának. A gyümölcs- és szőlőtermesztés többévszázados emlékei is fellelhetők. 

Az Élő Székelyföld Munkacsoport kis közösségének barátja, és az általunk képviselt eszmeiség következetes támogatója, Tamás Csaba geológus is beleszeretett Sóskútba, olyannyira, hogy házat vásárolt ott, és azt elkezdte felújítani.

Mivel nem közönséges, nem egyszerű és hétköznapi igényességgel megáldott emberről van szó, hanem tudatos maximalistáról, aki igyekszik mindenből a legjobbat előcsalogatni, ez az önmagának adott feladat komoly volt és időben is majdnem kétévesre húzódott. Nem volt hiábavaló a fáradság, bőségesen megérte, hiszen egy gyönyörű, kiválóan renovált, vagy inkább restaurált ház néz ma vissza – igencsak hálásan! – ránk.

A Sóskúton élő gazdák és a kőfaragó mesterek – épp a főváros közelsége miatt – kihasználták azt a konjunktúrát, amely a dualizmus korában működött, s igen hamar állami, főleg budapesti beszállítókká váltak. A gabona, a zöldség, a gyümölcs piacra került, a mészkövet pedig az országos szinten zajló nagyívű építkezéseken értékesítették. Sóskúti mesterek szállították a falazásra és díszítésre való mészkőtömböket – többek között – a Lánchíd, az Országház, a Bazilika, a Várnegyed építkezéséhez, de Temesvárra, Váradra és Kolozsvárra is.

Mivel a községben kiváló kőfaragók éltek, a jómodú helyieknek ők dolgoztak, és az is természetes volt, hogy maguk építették házaikat, műhelyeiket, gazdasági épületeiket. Kialakult egy olyan egyedülálló stílus, amely átmenetet képez a falusi gazdaság és a kispolgári lakóház között. Ezek a 19. század végén, illetőleg a 20. század elején készült lakóházak valóságos ékszedobozok, ha megfelelően gondozzuk őket.

Vannak Sóskútnak még olyan utcái, házsorai, amelyek őrzik a hagyományos 20. század eleji településképet.

Nem Székelyföld-szintű az ottani népi-polgári építészeti kultúra, sokkal fejlettebb, „módosabb”, de annak ellenére, hogy alapanyagként főként a mészkövet használták, mégiscsak sérülékeny, hiszen nincsen meg ott sem kellő határozottsággal a helyiekben az a tudatosság, az a felelősségérzet, amely szükséges ahhoz, hogy közösségi szinten képesek legyenek őrizni azokat a sajátosságokat, amelyek az adott társadalmi-gazdasági körülmények közepette ott az elmúlt évszázadokban létrejöttek a tárgyi kultúra szintjén.

A Tamás Csaba-féle kezdeményezés talán átsugárzik a helyiekre is; itt-ott talán kedvet kaphatnak mások is, hogy hasonlóképpen tiszteljék meg az előttük járókat, s azokat a helyeket, ahol életvitelszerűen, vagy egyszerűen „csak” fejlesztő vállalkozókként, befektetőkként megfordulnak. 

Ebben a sóskúti házban nem maradtak meg a használati tárgyak, a bútorzat is kicserélődött. Hányatott sorsa volt az ingatlannak: ellállamosították, majd különböző intézményeket helyeztek el benne, illetőleg szolgálati lakásként is üzemelt. Tudvalevő, hogy az állam nem volt túl jó gazda, s ha zajlottak is felújítások, azok szakszerűtlenek voltak, olcsó, „divatos” vagy éppen rendelkezésre álló anyagok felhasználásával zajlottak. Sikerült eltüntetnie az új tulajdonosnak ezeket a sérüléseket.

A következő feladat a berendezés rekonstruálása lesz, nyilván – olyan bútordarabokat, olyan tárgyakat fog majd beszerezni Tamás Csaba, amelyek illeszkednek a miliőhöz, vagyis újjáteremtik a múlt századelő hangulatát. Erről a fázisról majd egy következő írásban fogunk beszámolni.

Címképen: kőfaragók 1937-ben. Lent: sóskúti mesterek az államosított bányában – 1940-es évek vége – a fotók Sóskút honlapjáról valók.

A szerző felvételei.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

A kolozsvári polgármesteri hivatal kedden kihelyeztette a város nyugati bejáratához az első román-magyar-német nyelvű helységnévtáblát.

Oláh Emese, Kolozsvár alpolgármestere az MTI-nek elmondta: szerették volna az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) szerdán kezdődő kolozsvári kongresszusa előtt a város valamennyi bejáratához és kijáratához kihelyezni a többnyelvű táblákat, de egyelőre csak a Nagyvárad felőli bejárathoz sikerült a szükséges jóváhagyásokat megszerezni, illetve kiállítani.

Az alpolgármester hozzátette: csak itt helyezhette ki saját területére a táblákat a város. A többi bejáratnál a közúti társaság területére kell építési engedélyt kiállítaniuk, és a társaság még nem válaszolt a megkeresésükre. „A város többi bejáratához is megvan már az urbanisztikai engedély, csak várjuk a közutaktól a beleegyezést, hogy tudjuk kiállítani az engedélyt és tudjuk kihelyezni a táblákat” – jelentette ki az alpolgármester, aki szerint napok kérdése, hogy mindenhová kikerülnek a többnyelvű táblák.

Oláh Emese elmondta, a polgármesteri hivatalon belül semmilyen ellenkezést nem tapasztal a többnyelvű táblák kihelyezésével szemben, de azt látja, hogy a közösségi portálokon a román nacionalisták részéről óriási nyomás nehezedik Emil Boc polgármesterre, amiért vállalta a többnyelvűséget.

A Kolozs megyei törvényszék február 21-én mondta ki, hogy magyar nyelven is ki kell írni a településnevet Kolozsvár határaiban. Emil Boc polgármester április 7-én jelentette be, hogy nem fellebbez az ítélet ellen. Ekkor azt is közölte, hogy a szabványos Cluj-Napoca – Kolozsvár – Klausenburg tábla fölé egy kőtáblát is kihelyez, mellyel a város római kori eredetére kíván utalni. Hozzátette, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) történész szakértőinek a tanácsa alapján ezen a táblán a Municipium Aelium Napocense ab Imperatore Hadriano Conditum (117-138) felirat szerepel majd.

A többnyelvű kolozsvári helységnévtábla kihelyezése az elmúlt 16 évben számtalan per tárgya volt, ezekben azonban a végső döntés rendre a többnyelvűséget elutasító polgármesteri hivatalnak kedvezett. A nyertes pert a Minority Rights kolozsvári egyesület indította, és a perhez 370 kolozsvári polgár is csatlakozott.

A felperes azzal érvelt, hogy noha a 2001-ben elfogadott helyi közigazgatási törvény húsz százalékban jelölte meg azt a küszöbértéket, amely fölött egy település kisebbségi lakosságát nyelvi jogok illetik meg, a jelenleg 16 százalékot kitevő, mintegy ötvenezer fős kolozsvári magyarságot is megilleti a magyar helységnévtábla kihelyezésének a joga. A törvény elfogadásakor ugyanis az 1992-es népszámlálás adatait kellett figyelembe venni, ekkor pedig még a küszöbérték fölött volt a magyarság aránya Kolozsváron. Később a törvénybe egy olyan módosítás is bekerült, hogy a többnyelvű feliratozás olyan szerzett jog, amelyet egy kisebbség akkor sem veszít el, ha időközben a küszöb alá süllyed a számaránya egy településen.

Címkép: Bíró István/ MTI.

Forrás: MTI

Az egyik internetes hírportál eképp állítja be válaszait arra a kérdésre, hogy mi teszi tönkre a családokat: külföldi munkavállalás, bizonytalan anyagi körülmények, időhiány, alkoholizmus, családon belüli erőszak, depresszió, melegházasság…

Ezekre lehet kattintani. Valóban, mindegyikben van valami. Amelyik szó a legtöbb pontot kapta, az vezet. Az az igazság.

A többség– legalábbis az olvasók többsége – EZT szavazta meg. Tecccik érteni? Ez így demokratikus. A közvéleménykutatás könnyed, korszerű formája. Csak meg kell kérdezni a tömeget, mert a harsogó kisebbség többségi szavazata szüli az aktuális igazságot. S akkor bizony a mégoly kőbe vésett törvényeknek is meg kell térdelniük. Így lehet elegánsan behódolni a „többség” akaratának.

Engem most már nem is eme mesterséges többség harsogása izgat, hanem, hogy lassan mindenről szavazunk. Tüntetően, felvágott nyelvvel véleményt formálunk, értékítéletet nyilvánítunk. Odatoljuk a másik pofájába fészbukostól, twitterestől.

Minél hangosabban győzködjük egymást bunkóságunkról, annál meggyőzőbben hangzik, s egy idő után nemcsak a hasonszőrű kisebbség hiszi el, s nemcsak a többiek, hanem mi is. Az isteni törvényektől, az örökérvényű igazságoktól lecsupaszított, ma már kényszerzubbonyként, de örömmel viselt, nyakló nélküli szabadságérzetünkben megszavazzuk azt is, hogy ne süssön a nap, ne legyenek természetet, társadalmat összetartó törvények, elvek, értékek, és ezt sokszínűségnek, nagyvonalú toleranciának, „multikultinak”nevezzük…

Finom vegyesfelvágott. Saláta. Caciki. De ciki.

Nehogy már csak a férfi és nő életfogytig tartó elköteleződésén alapuló kapcsolatot nevezzük házasságnak. Nehogy már az édesapa, édesanya és a gyerekek csak együtt alkothassanak családot. Nehogy már konzervatív, bigott, begyepesedett, középkori jelzővel illessen valaki, hisz akkor kilógunk azok köréből, akikre a többiek számíthatnak…

Ha már kiengedtük a szellemet a palackból, ha már nem vagyunk urai magunknak, és csak a rosszra hajló akaratunk maradt meg, ingatag vágyaink, ingereink vezérelnek, hadd engedjünk még a szorításból. Hadd tegyünk még egy lépést hátrafelé, miközben szelfizzük magunkat a szakadék szélén. Hadd tegyünk még engedményeket olyan területeken, amelyekre nem is lenne hatáskörünk. Hadd szabjuk meg mi az élet célját, alaptörvényeit és adottságait. Majd a jólét, majd a tárgyak, majd a gépek adta életszínvonal „kiegyenlíti” úgyis a fejlődési rendellenességeket. Mi majd korrigáljuk, amit Isten vagy atermészet „elrontott”. Mert ugye manapság mindent lehet. S mindennek az ellenkezőjét is…

A család „hagyományos” megnevezése egyébként is régóta kizáró jellegű: kizárja az aberráltakat, a devianciákat, a vénlegényeket és vígözvegyeket, az elváltakat, a szingliket, a különféle címen és „jogon” élettársi kapcsolatban, transz-genderségben, saját maguk „szabadon” választott identitásában ténfergőket, ideig-óráig együtt élőket. Nem szégyelljük felrúgni az emberiség életét fenntartó évezredes alapsejtet, csakhogy hódolhassunk a hőn áhított haladásnak, a korszellem csábító divatjának.

Család, légy azzá, amivé válnod kell – visszhangzik a lelkemben Szent II. János Pál pápa felhívása, amely a karácsonyi pásztorjátékunk vezérmotívuma is volt. Ő egy percig sem állította, hogy nem léteznek csonka családok, beteg vagy sérült, fájdalmas helyzetek az emberi kapcsolatokban, amiket szívünkben hordoznunk kell, és segíteni ésbátorítani kell őket, hogy ők is felfedezzék istenadta méltóságukat, értéküket. De attól az eszmény bizony eszmény marad, örökérték, amelyre maga Isten vállalt garanciát. Nem kell a szinteket, a jót és a rosszat keverni. Az eszményhez közelíteni kell. Ez feladat és lehetőség, sőt kötelesség is. A fenn-és megmaradásunk záloga. Egészen lenn, a biológia szintjén is. Mert nem a migránsok oldják meg a szaporulat és a munkaerő kérdését, hanem több gyeremeket vállaló, Istenben bízó és egymást szerető egészséges családok. Ez nekünk módunkban áll, keresztény hivatásunkból fakadóan is. Ez elvitathatatlan jogunk és kötelességünk.  A vér, az emberi természet is erre kötelez. S nem a zsebünk, vagy a pénztárcánk miatt szükséges. Kezdve a gyermekneveléstől, a szexuális felvilágosításon át, a pozitív szülői, apai-anyai mintákig, el egészen a médiában bemutatott család- és jövőképig. Már az szomorú, hogy alkotmányos joghézag alakult ki mifelénk erről, és népszavazást kellene tartani, hogy tudatosodjék újra bennünk.

Vélhetően a május 17-21. között zajló FUEN kongresszusnak köszönhető gesztus a most éppen megengedő joggyakorlatot folytató állam részéről, hogy a Nyugatról – autóbusszal vagy gépkocsival – érkező szakemberek és küldöttek tegnaptól immár háromnyelvű helység-névtáblát látnak, ha Szászfenes irányából közelednek a Kincses Városhoz.

CLUJ-NAPOCA/ KOLOZSVÁR/ KLAUSENBURG – írja a szabványméretű fémlemezen, de fölötte ott a latin szöveg is – bosszantásként?, emlékeztetőül?, miheztartás végett? -, amely egy több mint tizenhat évszázada megszűnt birodalomra és a feltételezett kontinuitásra utal. Hogy üröm is legyen az örömben. 

A FUEN egy ernyőszervezet

Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója, amelynek elnöke az RMDSZ politikusa, Vincze Lóránt. A Minority SafePack (MSP) európai polgári kezdeményezés a FUEN legnagyobb politikai projektje, amelyet az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. Erről részletesebben ITT olvashat.

A cél az, hogy a kisebbségvédelmet a tagállamok kizárólagos hatáskörében az EU szintjére emelje. Az MSP olyan uniós intézkedéseket és jogszabályokat javasol, amelyek az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálják az alábbi területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás.

Hargita Megye Tanácsa és a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont dokumentumfilm készítésére pályázatot hirdet jogi és természetes személyek, valamint civilszervezetek számára, a 2017-es naptári évben megvalósuló tervekre. A témakeresés földrajzi határa: Hargita megye területe. 

A székely himnusz bemutatásának 95. évfordulója alkalmából megemlékezést szervez Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala május 22-én, hétfőn 17,00 órától Csanády György sírjánál, a református temetőben.

Az ebből az alkalomból összeállított műsor keretén belül ünnepi gondolatok, majd szavalatok hangzanak el, és énekel a Székely Dalegylet, a Balázs Ferenc Vegyeskar és az Alla Breve Vegyeskar egyesített kórusa.

A székely himnusz szerzőjének emléktáblájánál, a Bethlen Gábor utcában elmarad a szokásos ünnepi műsor az ott zajló munkálatok miatt.

Élő Székelyföld Munkacsoport

Székelyudvarhely Önkormányzatának szociális, egyházügyi, egészségügyi, kulturális, ifjúsági és sporttevékenységekért felelős szakbizottsága megvizsgálta Sinka Arnold önkormányzati képviselő azon beadványát, hogy az Udvarhelyi Néptáncműhely felvegye Kacsó András egykori táncoktató és művészeti szakirányító nevét.

A bizottság ülésén az önkormányzati képviselők mellett, jelen volt az intézmény vezetője, az ötletgazda, valamint három olyan személy is, akik egykori táncosként támogatták a névváltoztatást.

Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.

Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntő beszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői mégis távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségről van szó. „Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette.

„Szerbiában a kisebbségek széleskörű kulturális autonómiával rendelkeznek, Magyarországon kulturális és oktatási önkormányzatokkal, a Moldovai Köztársaságban a gagauz közösség területi autonómiával” – sorolta a példákat. Megemlítette továbbá azt is, hogy Olaszországban a német és a ladin nyelvi kisebbség is területi autonómiát élvez, Belgiumban a németül beszélő kisebbség a föderális állam egyik alkotóeleme, entitása, Németországban a dánok, a szorbok és más kisebbségek kulturális autonómiával rendelkeznek, a német közösség Dániában hasonlóképpen, Finnországban pedig a svédül beszélő közösségnek kollektív és területi autonómiája van Aland szigetén.

„Mindezen államok fejlődnek, kisebbség és többség egyaránt elégedett abban az intézményes keretben, amelyikben él. Ezek az államok nem estek szét, a kisebbségi lakosságot nem telepítették át a szomszédba. Éppen ellenkezőleg: az alkalmazott megoldások gazdasági növekedést, kiegyensúlyozott társadalmakat és lojális közösségeket eredményeztek” – fogalmazott a FUEN elnöke.

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzés, már nem figyeli senki, hogy mit kellene betartani. Közben olyan eszközöket vezettek be a jogok megnyirbálására, a közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyek ellenszerét ma még nehezen találjuk. (…) Az igazságszolgáltatást, és az erőszakszervezeteket vetik be ellenünk. A korrupcióellenes harc ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – fogalmazott Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőnek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust. „Rossz hírünket keltik, valótlanságot állítanak rólunk és szándékainkról. Úgy is mondhatnám, hogy hazudnak. Azt is hazudták, hogy a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés) szándéka az etnikai szeparatizmus, és mi arra törekszünk, hogy Románia területi egységét veszélybe sodorjuk. (…) Minden törekvésünkről elmondtuk, hogy azokat kizárólag Románia határain belül kívánjuk megvalósítani, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.

A politikus nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű. „Mi ezzel szemben azt mondjuk: szinte semmi nincs rendben” – jelentette ki.

Biró Zsolt a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.

A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”.

Bonchidán elkezdődött a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése

A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés beterjesztői az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa keretében péntek este a bonchidai Bánffy-kastély udvarán írták alá ünnepélyesen a polgári kezdeményezést. Ezzel kezdetét vette az egymillió aláírás összegyűjtése.

Vincze Loránt, a FUEN elnöke kijelentette: az lehet a következő év jelszava, hogy a kisebbségek gazdagabbá teszik Európát. Hozzátette: meg kell győzni a többséget és az intézményeket, hogy a polgári kezdeményezés támogatásával ők is hozzájárulhatnak egy jobb Európához.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hajlamos azt hinni, hogy az aláírások összegyűjtése csak egy technikai, szervezési, logisztikai kérdés. Ennél fontosabb az olyan véleményformáló partnerek megtalálása, akik a majdani döntés előtt meg tudják győzni azokat, akik veszélyforrásnak tekintik a kezdeményezést.

A kezdeményezők az EU himnusza akkordjaira Európa térképén írták alá szimbolikusan a polgári kezdeményezést. Őket a FUEN-kongresszus valamennyi résztvevője követte. Az aláírásokkal betarkított térkép előtt készült el a Bánffy-kastély udvarán a kezdeményezés támogatóinak a csoportképe.

Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.

A kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de az elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről.     A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy a kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja.

Forrás: MTI, RMDSZ
Fotók: Mihály László/ RMDSZ

Élő Székelyföld Munkacsoport

A  menekülttáborban élő, otthonukból elüldözött iraki keresztények összetartanak, szeretik és segítik egymást, és “talpra fognak állni” – mondta Böjte Csaba ferences szerzetes, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke a Nemzetstratégiai Kutatóintézet és a Budapesti Székely Kör rendezvényén hétfő este Budapesten.

Ezt a lelkületet kellene megtanulnunk nekünk is – hangsúlyozta az Intézet és a Budapesti Székely Kör rendezvényén hétfő este Budapesten.

Manchester rendőrfőkapitánya kedd hajnalban hivatalosan megerősítette, hogy tizenkilenc halálos áldozata és hozzávetőleg ötven sérültje van a Manchester Arena rendezvényközpontban előző éjjel történt robbantásos merényletnek.

Ian Hopkins az észak-angliai nagyváros rendőrkapitánysága előtt tartott rövid sajtótájékoztatóján közölte: a sérülteket hat manchesteri kórházban kezelik. Állapotukról nem mondott részleteket.

Hopkins megerősítette azt is, hogy a rendőrség jelenleg – amíg ettől eltérő információja nincs – terrorcselekményként kezeli a történteket. A rendőrfőkapitány szerint a manchesteri rendőrség szorosan együttműködik az országos terrorelhárító rendőri hálózattal és a brit hírszerző szolgálatokkal. Hozzátette: a rendőrség arra kéri a lakosságot, hogy kerülje a Manchester Arena környékét, mert a vizsgálat nagy erőkkel folytatódik a helyszínen.

Hopkins nem tért ki arra, hogy őrizetbe vettek-e valakit a robbantással kapcsolatban.

FRISSÍTVE! (1.)

FRISSÍTVE! (2.)

A román külügyi szolgálat illetékesei emlékeztetnek arra, hogy a román állampolgárok a nagykövetség következő telefonszámain folyamodhatnak konzuli segítségnyújtásért: 0044 20 76029833; 0044 20 76027328; 0044 20 76036694; 0044 20 76025193; 0044 20 7603 0572; 0044 20 7602 2065 vagy a képviselet 0044 7738716335-ös sürgősségi számán – közli az Agerpres.

Theresa May brit miniszterelnök kedd hajnalban bejelentette, hogy a kormányzó Konzervatív Párt felfüggesztette választási kampányát. Nagy-Britanniában június 8-án előrehozott parlamenti választásokat tartanak. May közölte azt is, hogy elnökletével kedd délelőtt értekezletet tart a brit kormány rendkívüli helyzetek esetén összeülő szakértői testülete, a COBRA.

A miniszterelnök kifejezte együttérzését az áldozatok hozzátartozóinak, és biztosította őket arról, hogy a kormány teljes részletességgel feltárja a történtek hátterét.

A merénylet Ariana Grande amerikai énekesnő teltházas koncertjének végén történt, a 21 ezer férőhelyes Manchester Arena bejárati csarnokában, a jegypénztárak közelében. A koncertről távozó tömegben a robbanás után pánik tört ki. A rendezvényen nagyon sok fiatal, köztük gyerekek is voltak. Ez a legsúlyosabb terrorcselekmény Nagy-Britanniában azóta, hogy 2005. július 7-én négy öngyilkos merénylő pokolgépeket robbantott három londoni metrószerelvényen és egy városi buszon, 52 embert megölve és több mint hétszázat súlyosan megsebesítve.

A legutóbbi súlyos nagy-britanniai terrortámadás március 22-én történt, amikor egy magányos merénylő, Khalid Masood járművével nagy sebességgel a gyalogosok közé hajtott a londoni Westminster híd járdáján, majd kocsijából kiszállva, a parlament épületénél késsel megölt egy rendőrt. A támadásnak a rendőrrel együtt öt halálos áldozata volt. A merénylőt a parlament fegyveres őrsége a helyszínen agyonlőtte.

A kedd hajnali manchesteri robbantás vizsgálatába a brit közlekedési rendőrség is bekapcsolódott, mivel a Manchester Arena alatt működik az észak-angliai nagyváros egyik főpályaudvara, a Manchester Victoria Station.

A hatósági tájékoztatás szerint a robbantás után a pályaudvaron leállt a vasúti közlekedés.

Londonban kedd hajnalban összeültek a Scotland Yard terrorelhárító szolgálatának szakértői és a brit belügyminisztérium illetékesei, hogy megvitassák a hatósági válaszintézkedéseket. A Scotland Yard – hivatalos nevén Metropolitan Police Service – a londoni rendőrség, de terrorelhárító szolgálatának hatásköre az egész országra kiterjed.

A BBC amerikai biztonsági illetékeseket idézett, akik nem zárták ki, hogy öngyilkos merénylet történt, de brit hivatalos részről ezt egyelőre nem erősítették meg.

Nagy-Britanniában jelenleg a második legmagasabb terrorkészültségi fokozat van érvényben, amely a hivatalos meghatározás alapján súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre brit területen.

Ezt a készültségi fokozatot a brit kormány 2014 augusztusában léptette életbe azzal az indokkal, hogy az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tevékenysége közvetlen fenyegetést jelent Nagy-Britannia nemzetbiztonságára.

Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.

Címkép: Joel Goodman/ www.manchestereveningnews.co.uk

Forrás: MTI, Agerpres