Blog

Amint arról korábban beszámoltunk, borzalmas gyilkosság történt Homoródalmáson. A hatóságok megállapították, hogy a tettes 27 késszúrással ölte meg áldozatát. P. Sz. a 72 éves áldozat, S. E.  unokája december 29-án talált rá a holttestre. A bűneset vélhetően még december 27-én vagy 28-án történhetett.

A Hargita Megyei Törvényszék mellett működő ügyészség közlése szerint nagy erőkkel folyik a nyomozás ismeretlen tettes ellen. Sok személyt meghallgattak, és a falu minden számításba jöhető lakójától ujjlenyomatot vettek. Az emberek továbbra is rettegésben és szorongásban élnek.

A község vezetése több alkalommal jelezte korábban a hatóságok felé, hogy növekedett a bűncselekmények száma Homoródalmáson, de ezidáig nem hozott a Hargita Megyei Rendőrkapitányság kellő súlyú megelőző intézkedéseket. A helyiek polgárőrséget szerveznek.

A címkép illusztráció.

Élő Székelyföld Munkacsoport  

A török hatóságok órizetbe vettek kedden reggel az isztambuli Atatürk nemzetközi repülőtéren, majd egy órával később szabadon engedtek egy Akhe Masrapov nevű, kirgiz állampolgárságú férfit, aki hasonlít az újévi isztambuli terrortámadás elkövetőjére – jelentette a Dogan török hírügynökség.

Masrapov neve és az útleveléről készült fénykép az eljárást követően a közösségi média révén úgy terjedt el, mintha a Boszporusz európai partján található Reina klubban ő hajtotta volna végre azt a 39 halálos és további 69 sebesült áldozatot követelő véres mészárlást, amelyet az Iszlám Állam (IÁ) nevű terrorszervezet vállalt magára.

A 28 éves férfi az isztambuli Atatürk repülőtérről Kirgizisztán fővárosába, Biskekbe repült, ahol a Turmush nevű kirgiz hírportálnak nyilatkozott. Masrapov elismerte, hogy a fényképen látható útlevél az övé, de hangsúlyozta, hogy semmi köze a merénylethez. Mint mondta: kereskedelemmel foglalkozik, és 2011 óta gyakran utazik Törökországba. A rendőrök még elnézést is kértek tőle, amikor elengedték – tette hozzá Mashrapov.

A valódi merénylő személye már ismert a hatóságok előtt, a Kína északnyugati részén élő ujgur népcsoporthoz tartozik, de a kilétét egyelőre nem hozták nyilvánosságra. A tettes továbbra is szökésben van, nagy erőkkel keresik.

A rendőrség a közép-törökországi Konya városban kedden őrizetbe vette a támadó feleségét. A nő állítása szerint a televízióból értesült a történtekről és nem volt tudomása róla, hogy a férje az Iszlám Államnak akárcsak a szimpatizánsa lenne.

Az Isztambulban történt véres szilveszteri merényletről szóló korábbi írásainkat ITT olvashatja. 

Őrszem az isztambuli Atatürk Nemzetközi Repülőtér csarnokában – Fotó: Berk Ozkan/ Anadolu Agency

Forrás: MTI

Élő Székelyföld Munkacsoport

Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke úgy nyilatkozott a sajtónak a romániai választásokon többséget szerző PSD-ALDE szociálliberális koalíció és az RMDSZ frakció egyeztetése után a román képviselőházban, hogy megszavazza a Sorin Grindeanu vezette szociálliberális kormányt.

A szövetségi elnök nehezményezte, hogy a kulturális minisztérium új megnevezése keserű szájízt eredményezhet, amennyiben az intézményen belül nem adnak teret egy, a kisebbségekkel foglalkozó struktúra számára. Az RMDSZ elnöke ezzel arra reagált, hogy az új kormányban a kulturális tárca megnevezése a Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma lesz. Kelemen elmondta: noha a tartalmon van a lényeg, a szimbólumok is sokat számítanak úgy a politikában, mint az egyének magánéletében. Éppen ezért fontos, hogy a kulturális minisztériumon belül legyen egy államtitkárság, amely a kisebbségekért felel, mert különben ez a megnevezés arra engedne következtetni, hogy aki a megnevezést javasolta, az csak a románokra gondolt, figyelmen kívül hagyva a magyarokat és a többi 18, Romániában élő kisebbséget. Kelemen javasolta egy, a nemzeti kisebbségek kultúráját és identitását védő struktúra létrehozását a kulturális tárca keretében. „A válasz pozitív volt úgy Dragnea úr, mint Tăriceanu és Constantin urak, valamint Sorin Grindeanu kijelölt kormányfő részéről”— közölte az RMDSZ elnöke. 

A javasolt kormánytagok névsora

A tervek szerint az új kormányban 24 minisztérium lesz, külön figyelnek majd a húzóágazatként emelt turizmusra – amelyet ezidáig hol egyik, hol a másik minisztériumhoz rendeltek -, illetve a kisvállalkozásokra és az üzleti kultúrára is.

A PSD 20, az ALDE 4 tárcát kaphat. Az új kormányban összesen 8 hölgy foglal helyet, köztük a korábban miniszterelnöki funkcióba javasolt, muszlim hitű Sevil Shhaideh is, aki miniszterelnök-helyettes és a regionális fejlesztésekért, a közigazagtási és európai alapokért fog felelni.

A PSD megnevezte a minisztériumokat és az azok élére javasolt személyeket: Regionális Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériuma – Sevil Shhaideh miniszter, miniszterelnök-helyettes; Gazdasági Minisztérium – Alexandru Petrescu; Határon Túli Románok Minisztériuma – Andreea Păstârnac; Belügyminisztérium – Dan Carmen Daniela; Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium – Petre Daea; Védelmi Minisztérium – Gabriel Leș; Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma – Ionuț Vulpescu; Tanügyminisztérium – Pavel Năstase; Fejlesztési és Kutatási Minisztérium – Șerban Constantin Valeca; Pénzügyminisztérium – Viorel Ștefan; Igazságügyi Minisztérium – Florin Iordache; Víz- és Erdőgazdálkodási Minisztérium – Adriana Petcu; Munkaügyi és Társadalmi Egyenlőség Minisztériuma –  Lia Olguța Vasilescu; Távközlési Minisztérium – Augustin Jianu; Egészségügyi Minisztérium – Florian Bodog; Ifjúsági és Sportminisztérium – Marius Alexandru Dunca; Szállításügyi Minisztérium – Răzvan Alexandru Cuc; Társadalmi Párbeszédért Felelős Minisztérium – Gabriel Petrea; Az Üzleti környezetért, Kereskedelemért és Vállalkozásokért Felelős Minisztérium – Florin Nicolae Jianu; Turisztikai Minisztérium – Mircea Titus Dobre.

A kormány tagjai továbbá a PSD részéről két tárca nélküli miniszter: Mihaela Virginia Toader, aki az európai alapokért és Ana Birchall, aki az európai ügyekért felel majd; Környezetvédelmi Minisztérium — Daniel Constantin miniszterelnök-helyettes

A címképen Kelemen Hunor – Fotó: Baranyi Ildikó/ MTI
Forrás: MTI

Élő Székelyföld Munkacsoport 

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont 2016-os évi két pályázati meghirdetésére beérkezett dokumentumfilmekből tíz olyan néprajzi jellegű dokumentumfilm készült el idén, amelyek megyénkbeli témákat dolgoztak fel.

A Forrásközpont e programja a következő témaköröket ajánlotta az alkotóknak: életutak, emlékképek; népviseletek; történelmi emlékeink; népi mesterségek; gazdaság és gazdálkodás; népi építészeti emlékek, illetve egy régió bemutatása a fenti témakörök alapján.

Eredményként olyan dokumentumfilmeket vártak, amelyek filmes eszközökkel örökítik meg, mutatják be a helyi néprajzi, történelmi, földrajzi, gazdasági és turisztikai értékeinket. A témakeresés földrajzi határa Hargita megye területe volt.

A Forrásközpont és Hargita Megye Tanácsa anyagi támogatásával elkészült munkák a következők: Rubin Studio Kft Amíg a kolomp szól (a tehéncsordák helyzete, jövője); Daczó Katalin A Gál Sándor-ház kálváriája (Gál Sándor szülőházáról); Fábián Kornélia Tájak, beszélő házak – Hargita megye tájházai, illetve Egy ütet tapló – dokumentumfilm a korondi taplófeldolgozásról; Jakab Ervin Népi gyermekjátékok; Simó Ibolya Kicsi nagykövetek (a szentegyházi gyermekfilharmóniáról); Csata Orsolya Pletykapadok (a falusi pletyka és helyszínei); Electron Kft Csengő szén – dokumentumfilm a farkaslaki szénégetésről; Panoráma Vizuális Alkotóműhely Egyesület A Firtos falvai – Etéd; Szabó Károly Józsa László – portré (az ismert korondi fazekas és a kerámia készítésének bemutatása).

A filmeket 2017 folyamán a Forrásközpont a szerzőkkel, jogtulajdonosokkal egyeztetve mutatja be, legelső alkalommal a Magyar Kultúra Napját ünneplő székelyudvarhelyi rendezvénysorozat részeként január 17-én, kedden a Harmónia cukrászdában.

Korábbi beszámolóinkban több, a fentiekben is említett filmről írtunk, illetve közöltük azokat a hivatkozásokat, közvetlen linkeket, ahol ezek a produkciók megtekinthetők.

Amennyiben újabb dokumentumfilmek kerülnek fel a világhálóra, tehát szabadon felhasználhatók, illetve megtekinthetők, akkor azt úgyszintén jelezzük olvasóinknak.

A különböző helyszíneken szervezett vetítésekre is igyekszünk felhívni majd a figyelmet.

A mellékelt fotók Jakab Ervin Népi gyermekjátékok című filmjéből valók.

Készült a Forrásközpont közleményének felhasználásával.

Sorin Grindeanu miniszterelnök azt mondta szerdán este a kormány elő ülésén a minisztereknek, hogy ‘kenyérbe estek’, vége a kampánynak, kezdődik a munka. A kormányülés 21 óra 15 perckor kezdődött. Erősen hosszú nap volt ez a román parlamentben.

A múlt év végén történt kegyetlen gyilkosságot követően átfogó nyomozásba kezdett a rendőrség és az ügyészség a községben.

A Hargita Megyei Rendőrkapitányság közlése alapján 2017. január 4-én letartóztatták a 25 éves B. C,-t, akit 2011-ben nemi erőszakért 6 évre és a 36 éves G. A.-t, akit 2009-ben 12 évre gyilkosságért ítéltek el. A két bűnözőt a csíkszeredai rendőrségi fogdába szállították, ügyük kivizsgálása után pedig hamarosan elkezdhetik büntetésük letöltését a Zöld Péter utcai börtönben.

Mindkét személy ellen országos és nemzetközi elfogatóparancs volt érvényben.

A bűnüldöző hatóság nem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy a két személynek köze lenne egy helyi illetőségű 72 éves asszony december 27-én (?) történt meggyilkolásához. A gyilkosságra 29-én derült fény. Az áldozatot pénteken, január 6-án temetik Homoródalmáson.

A most letartóztatottak hosszabb ideje egy helyi farmtulajdonos gazdaságában dolgoztak.

Mivel feltételezhető, hogy soha nem került sor a két személy törvénytelen munkaviszonyának vagy lakcímének „rendezésére”, jelenlétük nem tűnt fel a helyi és az állami szerveknek.

Milliós nagyságrendű tömeg dolgozik nyugati országokban

Románia gazdaságát és társadalmát a nyugat-európai országokban dolgozók millió tartják egyensúlyban. Sok magasan képzett diplomás, illetve olyan fiatal vállal fizikai munkát ezekben a fejlett országokban, akik a legkeményebb és jelentős szellemi-fizikai igénybevételt követelő feladatokat is ellátják.

A külföldön dolgozók túlnyomó többségét megfelelő jogi keretben, nyugdíj- és egészségügyi-biztosítással foglalkoztatják, hiszen az másként nem lehetséges.

Vidéken igen jelentős mértékű a törvénytelen foglalkoztatás

Épp a jelentős munkaerőelvándorlás miatt nehéz a Székelyföldön megfelelő személyzetet találniuk a mezőgazdasági vállalkozóknak.

Az Európai Unió részéről érkező szubvenciók arra késztetik a vállalkozó(bb) szellemű gazdákat, hogy évről-évre növeljék állatállományukat, műveljenek jelentősebb kiterjedésű területet, azaz szakosodjanak egy-egy tevékenység-típusra. A megszerzett források révén a jelentősen gyarapodó állatállományt vagy a földek művelését a vállalkozók már nem képesek családilag megoldani, így gyakran kényszerülnek idegen munkaerő toborzására.

Kialakult ily módon egy jelentős vagyonnal és befolyással rendelkező réteg, amely a további profitszerzéskor nem riad vissza a kevésbé szabályos megoldásoktól. A társdalom periférián pedig létezik egy szegmens, amely akár vándorolni is képes az országon belül egy kialkudható szerény béréért vagy étkezési, lakhatási lehetőségéért. A kereslet és a kínálat ezen a felületen találkozik. Az viszont – túl a profitszerzési szándékon – nem lenne törvényszerű, hogy a deviáns elemeket a székelyföldi falvakban „bújtassák”. 

Elképzelhető, hogy ez az eset tanulságokkal szolgál a helyiek számára.

Forrás: Hargita Megyei Rendőrkapitányság közleménye, illetve ESZM-információ.

Élő Székelyföld MUnkacsoport

Vízkeresztet január 6-án ünnepli a Katolikus Egyház parancsolt ünnepként. Az epifánia („epiphania Domini”, az „Úr megjelenése”) néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Alexandriai Szent Kelemen számolt be arról, hogy január 6-án már a gnosztikus Bazilidesz (2. század) követői megünnepelték Jézus keresztségét, mert azt vallották, hogy az ember Jézus a keresztségkor vált Isten Fiává. E napot az egyiptomiak a Nílus vize ünnepeként ismerték, mely szerint e napon merítettek a Nílus vizéből és megszentelték azt. A 3. század során az egyházatyák tisztázni akarták az ünnep hittani tartalmát.

A huszonegyedik évfolyamába lépő folyóirat – a megszokott, igen ízléses grafikai és tipográfiai kivitelben – idén is a megszokott színvonalon, széles műfaji kínálattal és népes szerzői gárdával szólítja meg olvasóit.

A Kárpát-medence talán legszínvonalasabb lapja nem egyfajta regionalizmus, nem a szekértábor-szemlélet, s nem a formabontás, hanem a klasszikus középút fóruma.

Minden generáció megtalálja benne a számára fontos irodalmat, de az sem csalódik, nem jár rosszul és nem „sérül”, aki egyszerűen, csak hirtelen felindulásból olvassa végig.

Egy lépéssel közelebb került az aranybányászatáról híres erdélyi Verespatak (Rosia Montana) ahhoz, hogy az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) felvegye a települést a védett kulturális örökségek listájára.

A Pressalert.ro portál január 6-i, pénteki közlése szerint Corina Suteu, a szerdán távozott Ciolos-kormány kulturális minisztere az utolsó munkanapján benyújtotta az UNESCO-hoz a verespataki bányászat kultúrtájának a világörökség részévé nyilvánítását kérő dossziét. A miniszter közölte: a lépést Dacian Ciolos miniszterelnökkel egyeztette, és reményét fejezte ki, hogy a helyébe lépő Ionut Vulpescu, a Grindeanu-kormány kulturális tárcavezetője is fenntartja a Románia nevében benyújtott előterjesztést.

A lépést megelőzően több mint tízezren írták alá azt a petíciót, amelyben az UNESCO-dosszié benyújtására kérték a minisztert. A Verespataki kultúrtáj megőrzéséért harcoló civil szervezetek ugyanis attól tartottak, hogy a szociálliberális Grindeanu-kormány lemond a védetté nyilvánítás kéréséről, és ehelyett a Rosia Montana Gold Corporation bányatervét fogja támogatni a településen.

Verespatak védetté nyilvánításának a folyamata 2011-ben indult, amikor az országos műemlékbizottság a kulturális tárcának javaslatot tett a település felterjesztésére a világörökségi listára. 2016 februárjában a kulturális minisztérium és a környezetvédelmi tárca levélben értesítette az UNESCO párizsi világörökség központját, hogy Románia felvette Verespatakot a világörökséggé nyilvánításra javasolt helyszínek listájára. Arra az egyedi kulturális tájra, az ember és környezete közti értékteremtő kölcsönhatásra hivatkozott, amely a több ezer éves aranybányászat során alakult ki az erdélyi településen.

Verespatak az Erdélyi Érchegység legrégebbi, és legaktívabb bányatelepülése, ahol a bronzkortól kezdődően az ókoron és középkoron át napjainkig folyamatos volt a bányászat. A településen a kanadai többségi tőkével alapított Rosia Montana Gold Corporation Európa legnagyobb külszíni aranybányájának megnyitását próbálta több mint 15 éven keresztül sikertelenül engedélyeztetni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni.

A környező hegyek ledózerolását és a kőzet felőrlését feltételező projekt a környezetvédők heves tiltakozásába ütközött. A bányaberuházás ellen 2013-ban Románia-szerte maratoni tüntetéseket szerveztek, amelynek hatására a román parlament elutasította a beruházás engedélyezése érdekében kidolgozott törvénytervezetet.

Simó Márton felvételei
Forrás: MTI

Élő Székelyföld Munkacsoport