Az Élőszékelyföld.info oldal archivuma

Blog

Seregszemlét tart az Arany Griff

Az Arany Griff Lovagrend 2012 ősze óta működik Székelyudvarhelyen. Az egyesület tradicionális középkori székely, magyar és európai harcművészettel, reneszánsz tánc-és zenekultúrával foglalkozik. Biztos és hiteles történeti források alapján rekonstruálják a 14-15. századi székely harcosok fegyverzetét és ruházatát, s immár harmadik éve, hogy bemutatóikkal más régiók településein is jelen vannak. Legutóbb Békéscsabán szerepeltek a Két napig a középkorban nevet viselő fesztiválon, amelyet április 30. és május 1-én tartottak.

Seregszemle májusban

A Lovagrend idén nem nyáron tartja a nagy csapatszemlét, hanem május 12-13-án Székelyudvarhelyen. Az időpontváltoztatás oka, hogy május 13-án 900 éve annak, hogy említik a székelyek jelenlétét az olsavai csatában.

Kordé Zoltán a következőket írja egy 1991-ben keletkezett tanulmányában: “Forrásaink 1116-ban említik először e népességet. A XIV. századi krónikakompozíció 153. fejezetében olvasható híradás szerint II. István, az Olsava folyó mentén lezajlott cseh-magyar összecsapás alkalmával, székely és besenyő íjászokat küldött az ellenfél táborának közelébe.”

Az Olsavai csatát tekintik a székelyek első említésének a történészek. Az Olsava folyó viszont északon van, a mai Szlovákia területén. Nem sokkal későbbi időből származó források székelyeket jeleznek egy olyan csatában is, amely a mai Nyugat-Magyarország, illetve Ausztria területén található.

Az Arany Griff Lovagrend körül dolgozó történészek figyelmét most egy olyan kötet szerkesztése köti le, amely feldogozza a hadakozó székelységre vonatkozó dokumentumokat, külön kitérőt szentelve a hétköznapi életre, a települések akkori szevezettségére és társadalmi szerkezetére, a székelységen belüli rétegzettségre, a tárgyi és a szellemi kultúra összetevőire, illetve a technikai fejlettségre is.

Címkép: Bemutató a Székelytámadt-várban, 2015 nyarán – Barcsa István felvétele
Szövegközi képek: Kronikaábrázolás hátrafelé nyilazó székely lovasról; Gergyószárhegyi bemutatón az Arany Griff Rend – archív kép az egyesület honlapjáról

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

december 13, 2021
Autó kőrisfából

Építési vállalkozóként csak egy darabig volt sikeres az erdélyi Szabó Péter. Az operaénekesként is ismert férfi, ezért visszatért eredeti szakmájához, hintókat kezdett gyártani. Később nagyszabású projektbe fogott, közel három évnyi megfeszített munkával egy működő autót készített magának kőrisfából.

A járgányt egy 82-es évjáratú Ford Taunus motorja hajtja meg. A gépkocsi eléri a 90 km/h-ás sebességgel; egyébként pedig LED-es világítást, illetve beépített navigációt és tabletet is kapott a modernség jegyében.

Ami pedig a legfontosabb, hogy az autó lélegzetelállítóan gyönyörű.

Szabó Péter a Marosvásárhely közelében levő Koronkán él, panziót üzemeltet. A gépkocsival már több nemzetközi autószalonba eljutott. Ha vevőt talál az egyedi faautóra, akkor új, elektromos meghajtású járművet szeretne építeni.

Forrás: kmmagazin.hu, Erdély TV

Élő Székelyföld Munkacsoport

december 13, 2021
Ifjúsági önszerveződések – a májusi Korunkban

Az 1989-es változások lehetővé tették a romániai magyarság két világháború közötti intézményrendszerének az újjáépítését és – a korigényeknek megfelően – magának a rendszernek a kibővítését. A Korunk szerkesztősége mindvégig nyomon követte ezeket a fejleményeket, és feladatának tekintette az oktatási, művelődési, egyházi vagy más intézmények működésének a bemutatását is. Az természetes, hogy az önszerveződés igénye az ifjúsági életet is áthatotta.

Előbb a két világháború közötti hagyományok elevenedtek újra (IKE, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet stb.), és már 1990 elején létrejött a Kolozsvári Magyar Diákszövetség, majd a MISZSZ (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége), amelyik integráló szerepet tölt be országos szervezetek működésében.

A szerkesztők érdeklődését ez alkalommal az váltotta ki, hogy a múlt évben Kolozsvár töltötte be az Európa Ifjúsági Fővárosa szerepét, amit 49 európai várossal versenyezve nyert el, és aminek a megfogalmazói magyar fiatalok voltak. A lapszám szerzői elsősorban tapasztalt ifjúságszervezők és ifjúságkutatók, akik jól ismerik az erdélyi magyarság jövőépítő stratégiáit és a közös európai értékrendszer szerkezetét. Írásaik alapján az a következetés vonható le, hogy 2000-től az ifjúsági intézményszerveződés új hulláma lépett színre.

Szociológiai felmérések, Kárpát-medencei összehasonlító vizsgálatok mutatják be az ifjúsági önszerveződések a kisebbségi civil társadalom viszonyát, ugyanakkor azok a kezdeményezések is teret kapnak, amelyek – miként azt Horváth Anna, Kolozsvár alpolgármestere megfogalmazta – a nyertes generáció fellegvárává teszik értékteremtő városunkat.

A jókedvvel végzett munka öröme sugárzik az írásokból, és a lap szerkesztői azt szeretnék, hogy az olvasók is ráhangolódjanak erre.

A lapszám-bemutatóra a Minerva Művelődési Alapítvány (Napoca u. 16. sz.) Cs. Gyimesi Éva-termében május 4-én szerdán du. 6 órakor kerül sor.

december 13, 2021
Idén több vetélkedővel bővül az Udvarhelyszéki Vágta

Azaz: többszékivé nő az Udvarhelyszéki Vágta… Széki Vágta néven május 28-án Székelypálfalván tartják az immár negyedik éve zajló megmérettetés első előfutamát. Idén három előfutamot szerveznek, ebből egyet Csíkszéken – mondta Kovács Nemes László, a hagyományos lótartást ösztönző mozgalom főszervezője.

Idén is lesz egyéni és csapatverseny, egyéniben 18 év alatti és az feletti kategóriában. A „Nemes Székely Nemzet Legjobb Lovas Közössége” vándorzászlóért az idén is háromfős csapatok vívhatnak küzdelmet. Udvarhelyszéken május 28-án, Székelypálfalván, majd június 26-án Székelyderzsben szerveznek előfutamokat, ezekre május 15-ig lehet jelentkezni Székelyudvarhelyen, a Győzelem út 6 szám alatt, a DTP Stúdiónál.

A harmadik előfutamot Csíksomlyóra képzelték el a szervezők, ahol egyéni verseny lesz július 16-án, erre a Fodor Házban (Kájoni János utca, 1 szám) lehet jelentkezni május 15. és június 15. között. A Széki Vágta döntőjét Oklándon tartják augusztus 27-28-án, ezen a megmérettetésen hirdetnek idei győzteseket. Mind az előfutamok, mind a döntő nyertesei értékes díjakat, ajándékokat vihetnek haza, mondta Kovács Nemes László. A versenyzőnek a versenyen fehér ing, blúz és sötét nadrág viselése kötelező, a versenykiírás további információi a www.szekelylovas.ro oldalon olvashatók.

A Széki Vágta 2016-os programja

Első előfutam: május 28., Székelypálfalva

Második előfutam: június 26., Székelyderzs

Harmadik előfutam: július 16., Csíksomlyó

Döntő: augusztus 27-28., Oklánd

Döntő, egyéni verseny, díjazás, 18 év alatt

1. hely 500 lej

2. hely 250 lej

3. hely 100 lej értékű ajándék

Döntő, egyéni verseny, díjazás – pénzdíjak

1. hely 2000 lej

2. hely 1000 lej

3. hely 500 lej

Csapatverseny:

1. hely 3000 lej

2. hely 2000 lej

3. hely 1000 lej

Z. Nagy István

Széki Vágta – versenyszabályok

1. A versenyen minden résztvevő saját felelősségére indul;

2. A versenyre megérkezés után a versenyző lovával köteles elfoglalni a lovak számára kijelölt várakozóhelyet;

3. A várakozóhelyet a ló csak a versenyre történő felhívás, szólítás után, a rajtvonal irányában hagyhatja el;

4. A kialakított akadálypályán 14-20 akadályt helyezünk el. Az akadályok mindegyike pontértékkel rendelkezik, amely pontok egyenként 10 másodpercet érnek. Az akadály elrontása, vagy kihagyása esetén ezek a másodpercek a versenyző versenyidejéhez hozzáadódnak;

5. A versenyző a versenybíró rajtjelére kezdheti meg a versenyt. A rajtjel: a bíró egy piros zászlót feje fölül a földre ránt; e ellel egy időben indul az időmérő óra;

6. Az akadályverseny akkor tekintett teljesítettnek, ha a versenyző, lovával együtt a felfestett célvonalon áthalad; az időmérő óra az áthaladás pillanatában áll meg;

7. Lóról való bukás, esés esetén a versenyző köteles a legrövidebb úton és időben a várakozóhelyre visszatérni.

8. Amennyiben a versenyző a várakozóhelyet lovával elhagyja, ezzel a versenytől visszalépik, a továbbiakban nem tartozik a verseny résztvevői közé;

9. Az akadályverseny teljesítése után a versenyző, lovával köteles azonnal a várakozóhelyre visszatérni;

10. A várakozóhelyen a lovas. lovával köteles olyan magatartást tanúsítani, amely mások, más lovak biztonságát, nyugalmát nem zavarja;

11. Az utolsó versenyző célba érkezése után 30-60 perccel tartjuk az eredményhirdetést;

12. Az eredményhirdetés után a verseny befejezettnek tekintendő, a továbbiakban mindenki egyéni, saját felelősségre közlekedik a lovakkal;

13. Részvétel a versenyen: a versenyen bárki részt vehet, aki a Nevezési lapot kitölti, aláírja, és nem hivatásos, igazolt lovas versenyző. Lovas íjászok, hagyományőrző lovas egyesületek tagjai a versenyen külön kategóriában indulhatnak; részükre legalább 10 fő nevezése esetén külön díjakat állapítunk meg; ezt a nevezések lezárása után, a verseny kezdete előtt tesszük közzé; lovasokra, lovakra egyéb kikötés nincs;

14. A verseny ideje alatt alkohol fogyasztása tilos. Ittas versenyzőt a rendezők a versenyből kizárnak;

15. A versenybírók döntéseivel szemben vitának helye nincs, a sportszerűtlenül, fegyelmezetlenül viselkedő versenyzőt a rendezők a versenyből indoklás nélkül kizárhatják;

16. A benevezett versenyző legkésőbb a versenynap reggelén 9 óráig köteles lovával a verseny rendezőjénél a megmérettetésre jelentkezni;

17. A versenynapon versenyző-felvonulást tartunk, aki a versenyző-felvonuláson nem vesz részt, a nevezési díj befizetésétől függetlenül a versenyből kizárja magát;

18. Edzés: a verseny előtt 5 nappal a nevezett versenyzőknek lehetőséget biztosítunk a pályán történő edzésre; a verseny napján, délelőtt 10 óráig, a nevezők számától függően bemelegítő, edző köröket tartunk;

19. A versenynap pontos menetrendjét, a nevezők számának függvényében, a verseny előtt 1 órával függesztjük ki;

20. Az előfutamokon történő egyéni részvétel díja május 15-ig: 50 lej. A verseny helyszínén történő nevezés díja 100 lej; a döntőben az egyéni részvétel díja: 100 lej; csapatverseny nevezési díja: 1000 lej;

21. A 23. pontban felsorolt díjakat legkevesebb 30 induló versenyző részvétele esetén osztjuk ki. A verseny rendezője fenntartja magának a jogot, hogy 30 főnél kevesebb induló versenyző esetén a díjakat módosítsa;

22. A verseny rendezője fönntartja magának a jogot, hogy kedvezőtlen, esős időjárás esetén a verseny időpontját a versenynap reggelén 6 óráig módosítsa.;

23. Díjazás:

Az előfutamokon minden versenyző oklevelet kap, az előfutamok dobogós helyezettjei serlegeket, kupákat és értékes ajándékokat vihetnek haza;
24. Az egyéni verseny szabályai: 2016-ban három előfutamot rendezünk; helyszínek és időpontok: I. előfutam: május 28., Székelypálfalva; II. előfutam: június 26., Székelyderzs; III. előfutam: július 16., Csíksomlyó; döntő: augusztus 27-28., Oklánd; az egyéni versenybe nevezett versenyzők közül a két előfutamon elért, összesített eredmény alapján az első 10-15 versenyző jut a döntőbe; a továbbjutók száma a nevezett versenyzők számától függ; a csíkszéki versenyzőknek a döntőbe jutásért csak a somlyói előfutamon kell részt venni;
25. A csapatverseny szabályai: a versenyre községek, intézmények, szervezetek, vállalkozások nevezhetnek 3 fős csapatokkal; a csapatok minden futamon versenyeznek; a versenyzők egyéni időeredményét összeadva kapjuk meg a csapat eredményét; a négy futam összesített csapateredménye adja a csapatok végső sorrendjét; ha valamely csapat egy versenyen nem jelenik meg, arra a futamra a futam legrosszabb csapatidejének kétszeresét kapja büntetőpontként; ha valamely csapat két versenyen nem jelenik meg, a csapatversenyből töröljük; a csapatversenyt legkevesebb 10 benevező csapat esetén írjuk ki; ennél kevesebb nevezés esetén a „Nemes Székely Nemzet Legjobb Lovas Közössége” vándorzászló odaítéléséről a rendező dönt a következő szempontok alapján:

– melyik községből volt a legtöbb lovas

– melyik községből voltak a legeredményesebb lovasok

26. Nevezési határidők:

Udvarhelyszék:

Egyéni verseny és csapatverseny: 2016. május 15.

Nevezés helye:

535600, Székelyudvarhely, Győzelem u., 6 DTP Stúdió, Fischer István Alfréd

Csíkszék:

Egyéni verseny: 2016. május 15. – június 15.

Csíkszereda, Kájoni János utca 1. – Fodor Ház

27. A versenyzőnek a versenyen fehér ing, blúz és sötét nadrág viselése kötelező.

28. A versennyel kapcsolatos infók kérhetők a 0755 059 254-es telefonszámon.

Képek és szöveg forrása: www.szekelylovas.ro
Élő Székelyföld Munkacsoport

december 13, 2021
Jubileumi Szabédi-emléknap

Írók, irodalom a médiában címmel kerül sor a XXV. Szabédi-napra Kolozsváron, május 6-án, pénteken.

Szabédi László (polgári nevén: Székely) Sáromberként született 1907. május 7-én és Kolozsváron hunyt el 1959. április 18-án.

Költőként, esztétaként is jelentős életművet hagyott hátra, tragikus halála azonban egybeforrt a Bolyai Egyetem elsorvasztása, a román Babes Egyetembe történő beolvasztása elleni tiltakozással.

Szabédi az 1930-as években Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg, de közben 1931-1938 között az Ellenzék munkatársa is. 1941-től került a kolozsvári egyetemre, ahol a könyvtár alkalmazottjaként dolgozott. 1944-ben egyre inkább a baloldali eszmék elkötelezettjévé vált, jelentős szerepet vállalt a háború után Kolozsváron is berendezkedő új román hatalomban. 1945 és 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, majd visszatér a Bolyai Egyetemre, ahol esztétikát tanít, majd 1952-1956 között az irodalomtörténeti tanszék vezetője.

A Népi Egység és a Világosság szerkesztőségében fejt ki ezzel párhuzamosan újság- és közírói tevékenységet. Nem értett egyet a Babes és a Bolyai Egyetem összevonásával, hiszen minden felelősen gondolkodó magyar értelmiségi számára nyilvánvaló volt, hogy az egyenlőség és a testvériség álcája alatt a nacionalista román kommunista hatalom ezzel, illetve a felsőoktatásban dolgozók és tanulók ellehetetlenítésével, meg kívánja változtatni Kolozsvár etnikai arányait, s ahelyett, hogy engedélyezné a magyar nyelvű egyetemi szakképzés kibontakozását – hiszen a Bolyai Egyetem inkább a bölcsész- és a pedagógusképzés terén volt erős -, elsorvasztja a meglévő anyanyelvű reál- és műszaki képzési formákat is. Sejthető volt ez az intézkedés is, az 1956-ot követő megtorlások és megfélelmlítések sorában, az erdélyi magyarság tartását és ellenállóképességét volt hivatott szolgálni. Ebben a folyamatban szerepet vállalt a marxista román hatalom két olyan ellenmondásos és dicstelen személyisége, mint Nicolae Ceusescu és Ion Iliescu, akik később államelnökként is illojalitásukról győzték meg az országban élő „magyar nemzetiségű román állampolgárokat”. Szabédi a belügyi szervek zaklatásai miatt, az egyetemösszevonás elleni tiltakozásul vetette magát vonat elé 1959. április 18-án. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

Az emléknap rogramja

15.30 óra

Koszorúzás a Szabédi Emlékháznál

Beszédet mond Kántor Lajos irodalomtörténész

(Helyszín: Gheorghe Lazăr / Lázár u. 30. sz.)

16.15 óra

Koszorúzás a Házsongárdi temetőben

Szabédi László sírjánál beszédet mond Bartha Katalin Ágnes

17.00 óra

Konferencia

Írók, irodalom a médiában

Köszöntő: dr. Széman Péter, az EMKE elnöke

Előadások:

• Cseke Péter: Írók jelenléte a két világháború közti hírlapoknál

• Kántor Lajos: Napilapok Szabédi életművében

Beszélgetés az irodalom és a kortárs média viszonyáról

• részt vesz: Benkő Levente, Gergely Zsuzsa, Pakó Szilvia, Papp Attila Zsolt, Varga László Edgár, Vig Emese

• moderál: Demeter Zsuzsa
(Helyszín: Györkös Mányi Albert Emlékház, Republicii/Majális u. 5.)

Szervezők:

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság

Korunk Stúdió

További információk:

EMKE Szabédi Emlékház

400183 Kolozsvár, Gheorghe Lazăr 30. sz.

Tel / fax: 0040-264-434110

e-mail: emke.oe@gmail.com

Kapcsolattartó személy: Bartha Katalin Ágnes

A Szabédi Nap támogatója a Communitas Alapítvány

A címképen: Szabédi László emlékplakettje a szabédi unitárius templom falán
A szövegközi felvételen: Szabédi László, Haraszti Sándor, Jékely Zoltán, Illyés Gyula, Aszódi János és Nagy István (Kolozsvár, 1945)

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

december 13, 2021
XII. Hargitai Megyenapok

Idén is sokoldalú programkínálattal jelentkezik a Hargitai Megyenapok.

Május 5. és 13. között – nyolc napon át – találhatnak maguknak a helyben lakók és az idelátogatók minden ízlést kielégítő programokat.

A szervezők jól időzítettek idén is. Rendkívülien hasznos programnak számít az a sorozat, amely az Édesanyák Hete nevű rendezvény keretein belül valósul meg.

Új kezdeményezés a Székelyföldi Nemzetközi Könyvvásár, amely nem előzmény nélküli, hiszen a megyeszékhelyen és a más településeken működő könyves műhelyek eddig is szerveztek alkalmi kirakóvásárokat a pünkösdöt megelőző napokban, de most több intézmény és magánvállalkozás is összefogott, hogy megfelelő könyvünnepet hívhassanak életre. Ilyen elképzelései az Élő Székelyföld Munkacsoportnak is voltak Székelyudvarhelyen, de kisvárosban, mindenféle „zavaró” programok mellett, soha nem lehetett ezt országos hírűvé és rangúvá tenni.

Idén is ezernyi színnel csatlakoznak a helyi terméket előállítók és a népi mesterségek művelői a megyenapokhoz. A Tájházak napja alkalmával pedig a vendégek és a szakemberek betekinthetnek a helyi gyűjteményekben tetten érhető értékmentő munka folyamatába.

Több helyszínen is a Márton Áron Emlékévhez kapcsolódó előadásokat és kiállításokat tekinthenek meg az érdeklődők.

Gyergyószárhegyen a művésztelep létrehozásának 40. évfordulója szolgáltat alkalmat retrospektív kiállítához, amely egyben a továbbgondolás lehetőségét is kínálja, hiszen a közelmúltban rendeződött a Lázár-kastély sorsa, a tulajdonosok a Dévai Szent Ferenc Alapítványt bízták meg az üzemeltetéssel, és annak vezetője, Böjte Csaba atya kijelentette, hogy az épületegyüttesben a korábbihoz hasonló, magas színvonalú művészeti tevékenységet is kívánnak folytatni.

Május 7-én nyit a Mikó-várban, a Csíki Székely Múzeum székhelyén a Csontváry-kiállítás, amely – hasonlóan a korábbi években megszervezett nagyívű tárlatokhoz – ugyancsak komoly érdeklődésre számíthat a következő hónapokban. E kiállítást augusztus 20-ig kívánják fenntartani, bár – hasonlóan a bevett gyakorlathoz – elképzekhető, hogy egy-két hónappal meghosszabbítják, mint a Munkácsy- vagy a Rippl-Rónai-kiállítás esetében is tették.

Itt megtekinthető A XII. HARGITAI MEGYENAPOK PROGRAMJA.
A megnyíló .pdf formátumú műsorfüzet jobb alsó sarkára kattintva lehet lapozni!

Élő Székelyföld Munkacsoport

december 13, 2021
Ábel

Először is, tisztázzuk: ez az Ábel nem az az Ábel. Viszont ugyanaz a rengeteg, ugyanaz az ország, ugyanaz… ööö… inkább nem folytatom. Mert úgy lehet: már semmi sem ugyanaz. Talán mégiscsak a filozófusnak van igaza, amikor azt állítja, hogy kétszer nem léphetünk ugyanabba a rengetegbe, ugyanabba az országba, ugyanabba a stb.-be. (E tétel cáfolatát, és egyben az új világrekordot épp a tavaly állította fel Németország nagyasszonya, akinek migránsügyben sikerült sorozatban ugyanabba a folyóba lépnie. Igaz, a sodrás itt is egyre erősebb…)

Aztán a mi Ábelünk abban is különbözik elhíresült névrokonától, hogy nem a Hargita tetejéről vágott neki ország-világnak, hanem egy Hargita-alji kisvárosból, amely – miután az első zaklatott és vérfoltos tíz esztendő során meggyőződött arról, hogy ez nem az ő világa – bénult félálomban hibernálta végig a kommunizmus utolsó három évtizedét. Nem mellesleg, e félálomnak köszönheti, hogy megőrizhette két legféltettebb kincsét: magyarságát és kultúráját. Ebből is látszik, hogy bár az „álmos kisváros” szókapcsolatban a jelzőt tudatlan és rosszindulatú pennarágók igyekeznek negatív, már-már dehonesztáló mellékzöngével ellátni, ez nem feltétlenül fedi a valóságot. Vannak korok, melyeket érdemes diszkréten átaludni. Amúgy meg a kisváros általában – igen helyesen – a maga méretének és lakóinak leginkább megfelelő társadalmi és társasági életet éli, akkor is, ha ez az éppen ügyeletes helyi zseni igényeitől, aki az ugyancsak helyi pletyka szerint k…jó verseket ír (amelyeket komoly irodalmi orgánumok egy erre a célra rendszeresített sorozatlövővel küldenek vissza a feladónak – de ez maradjon köztünk), oly messzire van, mint egy müezzin munkahelye a bányászétól. De hát mindenki a maga sorsával: a zsenik korán halnak, míg a kisvárosok élettartamát még senkinek sem sikerült lemérni.

Igaz: 1968-ban, amikor a nagy román vezető megyeszékhelyet keresett a környéken, a hübrisz egy pillanatra feltámadt benne, de az időben eszmélő Jóisten kegyelme folytán sikerült elfojtania magában a rangkórságot, és blazírt mosollyal (ezt egyesek kárörömként azonosították, de én nem hiszem el) nyugtázta, hogy végül az örök rivális, a szomszéd település kapta meg a titulust. Amely aztán kis híján belerokkant a nagy megtiszteltetésbe. Ugyanis, míg Ábel szendergő kisvárosa sorra nyelte el és formálta azonmódulag magyar tudatúvá vagy legalább magyarbaráttá a „térítési” szándékkal odaküldött „nyelvügynököket”, az újdonsült megyeszékhely utcáin az őshonosok nyelve – az ipari fejlesztések ürügyén betelepített idegen nyelvűek masszív tömegének köszönhetően – a nyolcvanas évek végére páriák szózatává züllött…

Ezek után teljesen természetes és érthető volt, amikor az akkor tájt már egy havasalji falucskában tanítóskodó Ábelre a megyei pártbizottság titkárnőcije idegesen ráförmedt a phenjani makett alapján készült megyeháza folyosóján: „Maga hogy képzeli, hogy Petőfi-verssel küldi el a gyereket a megyei szavalóversenyre?! Hát ki ért a zsűriben magyarul?!!”

Ábel megszégyenülten sütötte le a fejét, mert erre valóban nem gondolt. Igaz ugyan, hogy a megye nyolcvan százaléka ért magyarul (és beszél is, ha kérdezik), na de a zsűri, az, ugye, más…Hm, hiába no, vétkeztem… – ismerte be töredelmesen. A pártnőci diadalittas tekintettel hagyta faképnél, ő pedig vigasztalta, ahogy tudta, a szipogó gyereket. Akkor is csak hümmögött, amikor legjobb tanítványai csupa elégtelennel érkeztek vissza a kisiskolások matematika olimpiájáról, tekintve, hogy a szöveges feladatokat senki nem volt hajlandó lefordítani nekik magyarra…

Ilyenkor kulákká avanzsált nagyapja jutott eszébe, aki a kollektivizálás mellett a portáján agitáló népbiztostól azt kérdezte: „Mondja jóember, ez a maguk kommunizmusa kerek vagy hosszú?” A falu korábbi csavargója, nem értvén a kérdést, egy pillanatra meghökkent, majd kivágta magát: „Hosszú, persze, hogy hosszú.” „Az jó – bólintott a nagyapja -, mert olyan hosszú nem lehet, hogy előbb-utóbb véget ne érjen.”

Ábel csak azt sajnálta, hogy nagyapja nem érhette meg azt a pillanatot, amikor jóslata beteljesedett. Pedig az öreget kemény fából faragták: hiába fenyegették-nyomorgatták hónapokig a rezsim emberei, nem volt hajlandó a Fehér-Nyikó partján épült, és zord szívű mostohaanyjától örökölt vízimalmát átadni a téesznek. Inkább nekiállt, és egy hajnalon saját kezűleg elbontotta. Felesége és öt gyereke sírva nézték végig, és egyikük sem mondta volna egy szóval sem, hogy ne tegye. De nem juttatta éhkoppra a családot: elszegődött molnárnak a szomszéd faluba, a téesz frissen épített gőzmalmához. Ahhoz nem fűzték érzelmek. Nem a munkát rühellte, hanem az igazságtalanságot gyűlölte. Így aztán Trianont sem tudta soha megbocsátani a nagyvilágnak. Híresen jó szónok volt, ha a falu nevében kellett szólni mindig őt bízták meg e feladattal. Bár Ábel akkor még nem élt, el tudta képzelni, hogy nagyapja micsoda beszédet mondhatott kilencszáznegyven örömmámoros szeptemberében a falun átutazó Főméltóságú Kormányzó úrnak… De ezt tette akkor is, amikor Márton Áron püspök úr a házi őrizetből való szabadulása után ellátogatott a közeli városkába. Miután elégedetlen volt a hivatalosan felkért szónok szerinte alkalomhoz nem illő nyekergésével, váratlanul előlépett a tömegből, hogy szólni kíván. A meglepődött szervezők kénytelen-kelletlen szólni hagyták. És akkor mondott egy olyan köszöntőt, amilyen Márton Áront valójában megillette. A püspök a ceremónia végén magához kérette, és meleg szavakkal köszönte meg a nagyszerű beszédet.

Ábel volt az első unokája, s talán ezért vagy másért, különösen gyöngéd érzelmekkel viseltetett iránta. Miután a kisfiú szüleivel a közeli kisvárosba költözött, a nagyapja műszak után biciklijével nap mint nap bekerekezett hozzájuk, csak azért, hogy lássa.

Negyedik osztályos lehetett, amikor az öreg kezébe került a történelemkönyve. Belelapozott, hümmögött, majd komor tekintettel az asztalra dobta: „Te ezzel ne törődj. Majd ha nagy leszel, mindent elmesélek neked, amit tudnod kell…” – mondta, és megsimogatta a kobakját. „Édesapám, nehogy olyasmiket mondjon neki, hogy a végén még meggyűjtse a bajunkat…” – aggódott a lánya, de az öreg csak mosolygott: „Ne félj, semmi mást nem mondok, csak az igazat, csakis azt.”

Hogy erre végül mégsem került sor (és ez egy életre sajgó sebet hagyott Ábel lelkében), az nem róható fel neki. Az történt ugyanis, hogy néhány hónap múltán egy sötét éjjelen kimászott egy rák a Nyikóból és könyörtelenül magával vitte.

Valahol a túlvilágon egy vízimalomnak molnárra volt szüksége.

Megjelent a Magyar Idők 2016. január 23-i számában

A sorozat darabjai a szerzővel és a Magyar Idők szerkesztőségével kötött megállapodás értelmében az Élő Székelyföld portál jóvoltából kerülnek fel a világhálóra
„Lakatos Ábel” alakja Bencze László munkája
A szövegközi képen: pártos ünnepség a csíkszedai tapsplaccon – Haáz Sándor, a Szentegyházi Gyeremkfilharmónia gyűjteményéből

Lakatos Mihály

december 13, 2021
Folytatódhat az észak-erdélyi autópálya építése

Elrendelte a tervezési és építési munkálatok megkezdését a romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága (CNADNR) szerdán az észak-erdélyi A3-as jelzésű autópálya Aranyosgyéres (Campia Turzii) és Marosugra (Ogra) közötti 37 kilométeres szakaszán.

A három szakaszra felosztott, az A3-as megépült, Kolozsvárt elkerülő szakaszát Marosvásárhely irányába meghosszabbító gyorsforgalmi út tervezésére és megépítésére három különböző konzorciummal kötött tavaly szerződést a CNADNR áfa nélkül 773 millió lej (54 milliárd forint) értékben. A tervezésre négyhónapos, a kivitelezésre pedig egyéves határidőt szabtak meg.

A Nagyváradot Brassóval összekötő 415 kilométeres észak-erdélyi autópálya megépítésére a román hatóságok 2003-ban kötöttek szerződést az amerikai Bechtel vállalattal, amit – a szerződést kifogásoló Európai Unió támogatása híján – kizárólag a román költségvetésből lehetett pénzelni. Mivel a finanszírozás akadozása miatt egy évtized alatt csak a Kolozsvár mellett elhaladó 52 kilométeres Gyalu-Aranyosgyéres szakasz épült meg, Bukarest 2013-ban felbontotta a szerződést az amerikaiakkal.

Az észak-erdélyi sztráda Marosvásárhely és Aranyosgyéres közötti szakaszát az EU 2012-ben felvette a transzeurópai közlekedési hálózatba (TEN-T), és így Románia ennek megépítésére most már európai támogatást is igénybe vehet. Bukarest azt remélte, hogy mind a Marosvásárhely-Aranyosgyéres sztrádát, mind – az észak-erdélyi A3-ast az Erdély déli részén haladó A1-essel összekötő – Torda-Szászsebes autópályát a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklus jórészt kihasználatlanul maradt forrásaiból finanszírozhatja.

Bár ezeknek a támogatásoknak a lehívási határidejét két évvel meghosszabbították, Románia nem sokat tudott megmenteni a korábbi infrastrukturális alapokból, és az észak-erdélyi pályaszakasz most kezdődő építéséhez a 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusban rendelkezésére bocsátott támogatásokat kénytelen felhasználni.

Forrás: Baranyi László/ MTI

december 13, 2021
Súlyos következményekkel járhat az Európai Bizottság terve

Magyarország miniszterelnökének belbiztonsági főtanácsadója szerint hosszú távon súlyos politikai, gazdasági és társadalmi következményei lehetnek az Európai Bizottság által szerdán ismertetett terveknek.

Az európai országok, nemzetek társadalmi összetétele megváltozhat, nem beszélve a biztonsági aspektusairól – hangsúlyozta Bakondi György az M1 aktuális csatorna szerda esti műsorában.

Az Európai Bizottság szerdán ismertette javaslatát, amely szerint az uniós tagállamok fejenként negyedmillió euróért megtagadhatnák a migránsok befogadását.

Bakondi György azt mondta: az EU olyan lépésekre készül, amelyek alapító okiratával és minden eddigi jogszabályával ellentétesek. A belbiztonsági főtanácsadó szerint a kötelező kvóta állandó jogrendbe iktatásáról van szó. Ennek nyomán a migráció által leginkább érintett országok (Görögország és Olaszország), amikor úgy látják, hogy „sokan vannak” a migránsok, akár „ezrével, tízezrével százezrével” áttelepítenék őket más országokba.

A főtanácsadó kiemelte: az unió fenyegetése „a pénzügyi szankcióval” egyébként is nagyon nagy összegről szól, ráadásul annak nagyságrendje beláthatatlan, mivel a migránsok száma is „beazonosíthatatlan”. Ennek kapcsán megjegyezte, „alsó becslések szerint” 1,5 millió, de más becslések szerint csaknem 2 millió migráns érkezett tavaly Európába.

Bakondi György hangsúlyozta, a bizottság által „szolidaritási hozzájárulásként” ismertetett javaslat ellen már több más ország kifogást emelt. Konkrétan bejelentett uniós tervekről van szó, amelyet „meg kell akadályozni”, s ez ügyben kiemelt fontosságú a kormány népszavazási kezdeményezése – hangsúlyozta.

Címkép: www.nyiregyhazahir.hu
A szövegközi felvétel a www.hirek.ma portálról való

Forrás: MTI

december 13, 2021
Tiszta forrásból

A két nagy magyar zeneóriásnak, Bartóknak és Kodálynak állít emléket a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet előtt Szervátiusz Tibor Tiszta forrásból című bronzkompozíciója, amelyet Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár avatott fel csütörtökön a művész jelenlétében.

A kultúra annyi, mint tanulás, megszerezni, színvonalon tartani nehéz, elveszíteni könnyű – idézte a kecskeméti születésű Kodály Zoltán gondolatait Hoppál Péter a Kossuth-díjas szobrászművész alkotásának avatásán. Kiemelte: egy nemzet jövőjét csak hűségre, erős identitásra, büszke tartásra lehet alapozni, és „ez nem egyenlő, sőt ellentétes az elmaradottsággal, elszigeteltséggel és röghöz kötöttséggel”. Ideje jól értelmezni nagy elődeink üzenetét és „ezeréves magyarságunk fennmaradásnak lényegét” – tette hozzá.

Ezt igyekszik tenni a polgári kormány, a legmagasabb nemzeti intézményi rangra emeli a Hagyományok Házát, jelentős kormányzati támogatással elkezdődhet a Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a skanzen Erdély tájegységének építése és az idei évtől kiemelt figyelmet szánunk a határon túli magyar kulturális feladatok célzott állami támogatására – fogalmazott az államtitkár.

Szervátiusz Tibor Kolozsváron született (1930) Kossuth- és a Nemzet Művésze-díjjal kitüntetett szobrászművész. A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Egyetemen szerzett oklevelet (1956). Számos erdélyi és külföldi művésztelepen fordult meg pályája kezdeti szakaszában. 1971-72-ben, édesapjával, Szervátiusz Jenővel közösen alkották meg Tamási Áron síremlékét, amely ma Farkaslaka egyik szimbóluma. 1977-ben telepedett át Magyarországra, ahol igen termékeny és sokat foglalkoztatott köztéri szobrász a mai napig.

A cím- és a szövegközi kép egyaránt Újvári Sándor felvétele

Forrás: MTI

december 13, 2021