Blog

  • Emlékezés az Örmény Genocídiumra

    Emlékezés az Örmény Genocídiumra

    Emlékezés az Örmény Genocídiumra
    A Székelyudvarhelyi Örmény Magyar Kulturális Egyesület, az Örmény Klub április 22-én, az Örmény Genocídium 101-ik évfordulója alkalmából megemlékezést tart a Ferencrendiek Templomában 17.00 órától, majd a Városi Könyvtárban folytatódik a kulturális program. 

    Első alkalommal lesz Székelyudvarhelyen magyar-örmény katolikus szertartású mise, amelyet a gyergyószentmiklósi Gál Hunor örménykatolikus atya celebrál, közreműködik Papp Antal, zetelaki római katolikus plébános, a gyergyószentmiklósi örmény kórus és jelen lesznek az Örmény Vörös Köpönyegesek is.

    A megemlékezés a Városi Könyvtár alagsorában kulturális, vallási és történelmi programmal folytatódik. Beszédet mond Barabás Gyöngyvér és Bodurian János, örmény költök magyarra fordított verseiből szaval Gyarmathy Melinda, Szász Tibor András, örmény származású felsősófalvi református lelkipásztor előadást tart az Erdélyi örmény keresztények hovatartozásáról.

    Az est befejező része egy vacsora a Select vendéglőben ahol a terítéken az elmaradhatatlan angads-abur hagyományos erdélyi örmény leves is szerepelni fog. Az egyesületi tagok hozzájárulása személyenként 20 lej. Kapcsolattartó: Bodurian János, telefon: 0744-633526.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Dokumentációs fotótábor Lövétén

    Dokumentációs fotótábor Lövétén

    Dokumentációs fotótábor Lövétén
    Lövéte község ad otthont április 22–29. között a 33. Orbán Balázs nevét viselő dokumentációs fotótábornak, amelyet a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervez Hargita Megye Tanácsa és a helyi polgármesteri hivatal 
    támogatásával. Tíz évvel ezelőtt az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület szervezésében, 2006 augusztusában járták be fotográfusok ezt a vidéket.

    A Székelyudvarhelyen 2012-ben, a Magyar Kultúra Napja alkalmából bemutatott Egy évtized fényképlenyomatai című jubileumi gyűjteményes tárlatanyagot a korábbi táborok felvételeiből állították össze. A községben készült felvételekből néhány már szerepelt több anyaországi helyszínen az elmúlt években. A Hargita-hegység nyugati peremén húzódó vulkáni fennsík – amelyet a vulkáni kúpokról lerohanó patakok lázokra daraboltak fel (Homoródi-láz vagy Cekend, Oláhfalvi-láz, Pokol-láz, Vargyas-láz) – lábánál fekszik, a Homoród mente egyik legszebb színfoltja a Kis-Homoród, a Vargyas, Kiruly és az Aranyos-patak vizei által dombvonulatokká tagolt Lövéte és határa. Lövéte Hargita megye délnyugati részén terül el, és Udvarhelyszék egyik legszínesebb természeti és néprajzi kistájának, a Homoród-mentének, ezen belül pedig a Kis-Homoród-völgyének legnépesebb községe. Fekvése, „mely magas, sűrűn egymás mellé és egymás fölé épített házaival, különösen a távolból festőileg szép tájat alkot”, viszonylag kedvezőnek mondható. Alaprajzát tekintve a község halmaztelepülés. Vagyis belsőségei és házai rendszertelen összevisszaságban állnak, telkei és telektömbjei többnyire szabálytalan alakúak, utcái zegzugosak. Jellegzetes emeletes kőházai régebb építészeti szempontból is érdekessé tették. Manapság egyre kevesebbet látni belőlük.

    A falu központi részében található Tájház, amely a múlt század építészeti stílusát viseli magán, egyike Lövéte nevezetes épületeinek, amelyben számos néprajzi tárgy megtalálható, és berendezése hűen tükrözi a hagyományos lövétei székely szoba képét. A 2002-ben felavatott Tájház állandó programmal várja a látogatóit, akik a helyi szakemberek irányításával megismerkedhetnek az egyes néprajzi eszközök működésével és használatával, valamint a szőttesek készítésének folyamatával. Ugyanakkor a Tájház rendszeresen otthont ad a falu ünnepségeinek is, ahol meg lehet csodálni a népviseletbe öltözött helybéliek apraját-nagyját.
     

    Orbán Balázs szerint „a lövétei viselet az egyik legszínesebb és legértékesebb Udvarhely környékén”, míg Haáz Ferenc Rezső Egy székely falu öltözete című írásában így fogalmaz erről: „A falu népe az ősihez csudálatosan ragaszkodik. Az egész Székely-földön talán ők őrizték meg legtisztábban viseletükben is az ősit”. Egykor a csergekészítés, posztóványolás, deszkametszés, zsindelykészítés, szénégetés, hamuzsírfőzés, fafaragás és a vasművesség hazájaként ismerték e vidéket, bizonyos időszakokban pedig a mészégetés, szekeresség és a sóbányászat nyújtott alapot a megélhetéshez. A foglalkozás terén két évtizede még a vasipar és a bányaipar volt a meghatározó, ugyanis a férfiak többsége a szentkeresztbányai vasüzembe és a hargitafürdői kaolinbányába járt dolgozni.

    Napjainkban a havasi állattartás, az erdő és legelő, amely némi jövedelemforrást biztosít, 1990 után pedig általánossá vált a Magyarországon való munkavállalás. 

    Az évente más-más tájegységen szervezett fotótáborok elsődleges célja a még meglévő, múltat idéző építmények, tárgyak, motívumok, mesterségek, élethelyzetek, a változó és tünékeny emberi arcok, tájak megörökítése. 

     
    Mindemellett a 33. tábor résztvevői, állóképkészítői: Balázs Ödön (Székelyudvarhely), Csíki Csaba (Csíkszentdomokos), Egyed József (Lövéte), Erős Zoltán (Gyergyószárhegy), Fekete Réka (Székelyudvarhely), Kerekes István (Kazincbarcika – Magyarország), Szabó Béla (Öttevény– Magyarország), Tordai Ede (Marosvásárhely), Vinczefi László (Sepsiszentgyörgy), Vitos Hajnal (Csíkszereda) fényképezőgépeik lencséivel a két ajtójú jelent is pásztázva, annak nemcsak a múltba torkolló, hanem a jövőre nyíló ajtóin túlra is átkandikálnak.

    A címképen: Lövétei fiatalasszonyok népviseletben; a szövegközi képen: Megrendezett hagyományos lövétei lakodalom – 2006-ban – Balázs Ödön felvételei.

    Forrás: Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont

  • Gépkocsi a Homoród-mentére

    Gépkocsi a Homoród-mentére

     Gépkocsi a Homoród-mentére
    Két évre ingyenes használatba adták a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság tulajdonában lévő Fiat Doblo haszonjárművet a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkörnek. A Hargita Megye Tanácsához tartozó intézmény gépkocsiját Simó Sándor unitárius esperes vette át Lókodon, a Homoródszentmárton községhez tartozó településen április 12-én, kedden Elekes Zoltántól, a vezérigazgatóság vezetőjétől. Jelen volt Borboly Csaba megyeelnök és Kerekes Péter Tivadar homoródszentmártoni polgármester, valamint környékbeli polgármesterek, lelkészek, egyházközösségi vezetők és segélyszervezeti munkatársak. A cél az, hogy a Homoród menti mozgássérülteknek, igény szerint, ingyen biztosítsák a rendezvényekre, rehabilitációs tevékenységekre való szállítást.

    A Kiss Rozália Ökuménikus Öregotthon előtt tartott átadáson Borboly Csaba az egyházak és a közintézmények partnerségét méltatta úgy fogalmazva: a legnagyobb partnerek a megyei tanács számára a történelmi magyar egyházak.

    – A történelmi magyar egyházak úgy tudnak hathatós segítséget nyújtani, hogy a szeretet és a szolidaritás jegyében megpróbálnak szellemi segítséget nyújtani a rászorulók számára. Bízom benne, hogy a Gondviselés Segélyszervezet még jobban meg tud erősödni az autó által nyújtott segítség révén. Az autó értékét tekintve kis dolognak számít, de a folyamat, amit elindít és fenntart, annál értékesebb, mivel az igénylők otthonról járhatnak rehabilitációs tevékenységekre és rendezvényekre, ami nagy segítség – jelentette ki a megyeelnök.

     
    Elekes Zoltán szerint az állami intézményeknek a szociális problémákat fel kell vállalniuk, de nincs lehetőség, anyagi háttér minden szociális gondot megoldására.
     
    – Egyházak, szervezetek ebben partnerek tudnak lenni, mint a Caritas, és együttműködve sikereket lehet elérni. Remélem, hogy az unitárius egyház és a Gondviselés Segélyszervezet is hasonló módon partnerre talál a megyei tanácsban, és sikerül az együttműködést mindenki hasznára előremozdítani és javítani – fogalmazott a vezérigazgató.
     
    Simó Sándor esperes szerint nagy öröm ez a nap, és azt is elmondta, hogy az együttműködés Hargita Megye Tanácsával már évekkel ezelőtt elkezdődött. Beszélt az öregotthon elindításáról is, majd elmesélte, hogy az igény a szeretetszolgálatra ezelőtt három évvel fogalmazódott meg, amelyhez partnerül szegődött a megyei tanács.
     
    – Az autó azt a célt szolgálja, hogy az emberek jól érezzék magukat otthon, és akik bajban vannak, érezzék, hogy az egyház mellettük áll. A két Homoród-mentén ez az autó be fogja tölteni hivatását. Köszönet azért, hogy a megyei tanács elnöke nem azt nézte, hogyan nem lehet, hanem hogy hogyan lehet segíteni. Állami intézmény és egyház egymásnak partnerei és segítői kell hogy legyenek. Bízzunk benne, hogy ezáltal mind a fiatalokat, mind az idősebbeket itthon maradásra késztetjük – fejtette ki gondolatait az esperes.
     
     
    Az átadást követően Székelyföldi Akadémiát tartottak a Kiss Rozália Ökuménikus Öregotthonban. Hargita Megye Tanácsa vidéki értelmiségieknek szóló előadás-sorozatán azt a kérdést járták körbe, hogy mit tehet egy közösség az időskorú emberekért, valamint melyek számukra az intézményes szociális szolgáltatások lehetőségei. Egyetértettek abban, hogy négy lábon állva – egyház (a hozzatartozókkal együtt), közbirtokosságok, községek, megyei tanács – tudnak hatékonyan segíteni ezen a téren. Elhatározták, hogy megvizsgálják a pályázás és a lelkészgondozó meg az egyházkör támogatásának lehetőségeit, valamint azt, hogy miként lehet még több állami forrást bevonni a magánalapítványi öregotthon működtetésébe.

    Forrás: www.hargitamegye.ro
     

  • Csak egészség legyen…

    Csak egészség legyen…

     Csak egészség legyen...
    … s a többi telik, használjuk lépten-nyomon az elkoptatott közhelyet. Mi tagadás, mindent meg is teszünk érte. Hiszen egészségünk a legnagyobb kincs. Munkánál, gyereknél, házastársnál, talán még az életnél is fontosabb. Egyenesen vallássá lépett elő. Istenítjük az egészséges életmódot. Mindent megteszünk a kényelmes életérzésért, a higiénia érdekében.

    A jól ápoltság, a fittség, a változatos étrend nemcsak egészségesebb színben tűntet föl, s mutatja a külvilágnak, mennyire törődünk testi-mentális harmóniánkkal, hanem jó közérzetet biztosít, növeli önbecsülésünket, s naná, hogy trendibb.

    Korunk embere már attól sem ódzkodik, ha ezért fogyóznia kell, géndoppingolja magát, vagy százezreket fizet plasztikai sebészeknek. A műkörmökről és tetkókról most ne is beszéljünk. Mindeközben mérgezzük magunkat a divatos étrendkiegészítőkkel, ajzószerekkel, cukor- meg kalóriamentes nassolni valókkal, s órákig lájkoljuk a közösségi oldalakat, nyomkodjuk az érintőképernyős  kütyüket, csúcsra járatjuk a testi élvezeteket, vágyaink, ösztöneink szolgahű kiszolgálói lettünk. Mert, hisz megérdemeljük.Kivörösödött szemmel bámuljuk a képernyőt, netán végigbulizzuk az éjszakát, a délelőttöt meg átalusszuk. És csodálkozunk, hogy aznap nem vagyunk jók semmire…
     

    Az Egészségügyi Világszervezet 2014-es felmérése szerint a 19 év feletti lakosság 9 százaléka, jelenleg Európában mintegy 60 millió ember cukorbajos.  De sebaj, iszunk koffeinmentes kávét zaharinnal, tejszínmentes cappucinót, s az inzulin-tolerancia kipipálva.

    Néhány éve anyaországi  kirándulók lepték meg István bát gyergyói tornácos házánál. Barátomnak köszönhetően sokukban rögzült az elhangzott párbeszéd.

    Íme:

    – Hány éves István bácsi?
    – 81.
    – Mikor volt orvosnál?
    – Én soha. Igaz, eccer jártam arra, mikor az egyik fogam lógott, a felcser kihúzta.
    – Gyógyszert szed-e?
    – Nekem inggomb nem kell.
    – Mit eszik?
    – Ami van. Pityókát, tejet, túrót, tojást, puliszkát. Még húst es szoktam eccer-eccer. Most es fő egy darab az üstben.
    – Mit főz belőle?
    – Hát húslevest.
    – Boltba szokott-e járni, vásárolni?
    – Én nem. A leányom hoz minden héten egy kenyeret, meg ami kell, cukor, olaj, liszt, amit nem tudok megtermelni.
    – Tévéje van-e?
    – Nekem minek? Nincs üdőm nezni.
    – Nem unalmas így a nagy csend?
    – Hogy vóna. Engem nyugtat. De van egy rádióm es.
    – Mit szokott hallgatni?
    – Hát az üdőjárást…
    – Mikor fekszik le?
    – Amikor bésetétedik.
    – Mikor szokott felkelni?
    – Hát amikor kivirrad.

    Talán megmosolyogjuk a bácsi egyszerűségét, ugyanakkor az általa mondottak életbölcsessége nem igényel kommentárt. 

    Hála a sokféle modern betegségnek, a nyugati jólét szertefoszló illúziójának, mintha elindult volna egy jótékony fordulat egészségünk újbóli felértékelődése, megbecsülése felé. Mintha kezdenénk visszatalálni az Isten által teremtett szép világ egyszerűségéhez, tisztaságához. Nyilván ezt is meglovagolja a biznisz – lásd a patikák pontgyűjtő kártyáit, a csodaszerekkel házaló homeopátiás ügynököket, a bulvárlapok életvezetési, egészségügyi tanácsait, stb. –, de a városias életvitelben mindenképpen üde színfolt a sok sétáló, bicikliző, természetbarát embertárs látványa.
     

    Csak éppen azt ne tévesszük szem elől, mi a fontos, és mi a legfontosabb? Tartsuk meg a helyes arányérzéket, ne essünk a végletek csapdájába. Mert már a nagy görög filozófus, Pláton emlékeztet: „állandóan aggódni az egészség miatt, maga is betegség”.

    Amikor egyéb beszédtémánk már nincs, csak:„hogy szolgál az egészséged, mitől fogytál, vagy nem fogytál”, amikor  naponta többször is mérlegre állunk,s már a vegetáriánus étrend is hízlal, amikor az egészségmániától egyre boldogtalanabbak leszünk – hiszen kényelmünket sem adnánk fel –, akkor már diéta-mazochistákká,  a fitnesz-kultusz őrültjeivé válunk.

    A betegségtől való félelmünkben megkergülve, folyton magunk körül forgunk, s az évtizedek alatt összekuporgatott nyugdíjat valóban a patikákra fogjuk költeni. Deszka-hassal, ráncfelvarrott zombikként depresszió fog környékezni, önmagunk árnyékaivá süllyedünk, ráadásul a Teremtő Isten akaratával is szembemegyünk.
     

     
    Az ember többre hivatott, minthogy egészségét istenítse. Az egészség-betegség egyformán ajándék, adomány, a testnél magasabbrendű értékek szolgálatának az eredménye, Isten áldása. Amikor beleadtuk az „önrészt”, haszonélvezői is lettünk.

    Ha a lelkünket (nem a pszüchét, vagy a szellemet…) nem kúráljuk, testünk is belerokkan. 

    De a betegség sokmindenre meg is taníthat.

    Terápiás eszköz lsten kezében, mely az igazi javunkat szolgálja. Szemléletváltásra késztet: mit vittünk túlzásba, mit hanyagoltunk el. Sőt az egészséghez vezető út állomása is lehet. Nem érdemes sem gyógyszerektől, sem újdonsült tudományos praktikáktól várni a földi élet örök elixírjét. Csak Attól, aki megadhatja. Őt istenítsük, senki mást.

    www.peterpater.com

    Sebestyén Péter
     

     

  • A brüsszeli robbantásokról

    A brüsszeli robbantásokról

    A brüsszeli robbantásokról

    Öt éven keresztül a brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtéren dolgozott Najim Laachraoui, a légikikötőben március 22-én magukat felrobbantó merénylők egyike – jelentette a VTM flamand nyelvű belga közszolgálati televízió. A csatorna névtelenséget kérő illetékesekre hivatkozva azt közölte, hogy a fiatal férfi 2012 végéig a repülőtéren tevékenykedő egyik külsős cég alkalmazottjaként dolgozott, néhány hónappal később viszont Szíriába utazott, hogy csatlakozzon a harcokhoz.

    A VTM szerint Laachraoui ennek következtében jól ismerhette a repülőtéren foganatosított biztonsági intézkedéseket. Korábbi hírek szerint Najim Laachraoui 2009 és 2010 nyarán egy-egy hónapon át az Európai Parlament brüsszeli épületében látott el takarítói feladatokat egy külső cég alkalmazottjaként diákszerződéssel. A flamand televíziócsatorna értesülései szerint a Zaventem repülőtér alagsorában nem sokkal a brüsszeli robbantások után felfedeztek egy rejtett imaszobát, ahol a „légikikötő radikális alkalmazottai találkoztak és imádkoztak titokban”. A helyiséget ezt követően bezárták.

    A La Libre Belgique című újság korábban azt közölte, hogy akár ötven, az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezettel szimpatizáló és szélsőséges nézeteket valló alkalmazott is dolgozhat a brüsszeli nemzetközi repülőtéren. A belga szövetségi ügyészség azt közölte, hogy nem rendelkeznek információkkal a VTM hírében foglaltakról, így sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják azokat.

    A 24 éves, marokkói származású belga állampolgár Najim Laachraoui 2013-ban csatlakozott az Iszlám Államhoz, és  aktívan részt vett a harci cselekményekben egészen addig, amíg meg nem sebesült a lábán. A fiatal férfi ekkor úgy döntött, visszatér Európába, hogy ott hajtson végre merényleteket. Laachraouinak a brüsszeli mellett a tavaly novemberi párizsi terrortámadásokhoz is köze volt a hatóságok információi szerint.

    Mint ismeretes, március 22-én, reggel nyolc körül két öngyilkos robbanás volt a brüsszeli Zaventem repülőtér egyik termináljánál. Kilenc után a brüsszeli metróban is robbantottak Maelbeek megállónál. Az Iszlám Állam vállalta a merényletek elkövetését. A brüsszeli merényletek háromszáz sérültje és 31 halálos áldozata negyven különféle nemzet polgára volt, közölték a belga hatóságok. Két öngyilkos elkövetőt azonosítottak. A harmadik merénylőt, aki a reptéren hagyta az általa viselt robbanószerkezetet, sikerült letartóztatni. Kiderült, hogy ugyancsak Európában élő, látszólag integrálódott személyről van szó.

    Az ügyhöz kapcsolódóan több országban is folynak a vizsgálatok, több személyt tartóztattak le és dzsihadista-gyanús csoportosulást számoltak fel a razziák során Németországban, Franciaországban, valamint Nagy-Britanniában. A nyomozás során kiderült, hogy gyakran valamelyik nyugat-európai állam polgáraiként felnőtt, közel- és közép-keleti vagy éppenséggel afrikai származású bevándorlók gyermekei követnek el merényleteket. Az sem ritka, hogy éppen menekültek közé vegyülve, többször cserélt, fiktív adatokat tartalmazó igazolásokkal, hamis okmányokkal utazva szervezik akcióikat a migránsok körében, és időnként – akár többször is – megfordulnak Európa majd’ minden államában.

    Becslések szerint minden századik muszlim bevándorló hajlandó és képes robbantásos merényletek elkövetésére, minden ezredik pedig rendelkezik is a megfelelő képzettséggel, hogy terroristaként „üdvözüljön”.

    Ebben a civil lakosság ellen folyó „hibrid hadviselésben” a nemzeti és az Európai Uniós titkosszolgálatok szoros és folyamatos együttműködésére van szükség, illetve meg kell tennie minden tagállamnak és tagállamjelöltnek azokat az intézkedéseket – akár alkotmánymódosítások és saját polgáraira is vonatkozó jogkorlátozások által -, amelyek csökkentik a terrokockázatot és kizárják a keresztény Európából a bűnöző elemeket, akik folyamatosan visszaélnek a judeo-keresztény hagyományokon alapuló erkölcs és a befogadó liberális demokráciák bizalmával.

    A címképen: Füst száll ki a Maalbeek metróállomás kijáratán – Fotó: Seppe Knapen/AFP

    Forrás: MTI

  • Látogatható a gyulafehérvári székesegyház tornya

    Látogatható a gyulafehérvári székesegyház tornya

    Látogatható a gyulafehérvári székesegyház tornya
    A közelmúltban véget értek a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye székesegyháza tornyának felújítási munkálatai. Április 14-től kezdődően a nagyközönség számára is látogatható az ott elhelyezett egyház- és magyarságtörténeti kiállítás. Ez a rendkívülien értékes megvalósítás az „Európai Gazdasági Térség” pénzügyi alapjából, a Kulturális és természeti örökség konzerválása és revitalizációja című program keretében jött létre.
     
    A projekt célja a gyulafehérvári római katolikus Szent Mihály-székesegyház látogathatóvá tétele a felújítás után, valamint a Székesegyház történetét ismertető kiállítás létrehozása. Ugyanakkor sor került a Székesegyház Fejedelmi kapujának megnyitására és egy speciális felvonó beszerelésére a mozgássérültek részére. Ez utóbbi hozzájárul ahhoz, hogy a mozgáskorlátozottak akadálytalanul megközelíthessék ezt a kiemelkedő jelentőségű örökséget.
     
    A Gyulafehérvári Érsekség partnere ebben a megvalósításban a budapesti Teleki László Alapítvány volt. Az építészeti kivitelezést a csíkszeredai HARBAU Kft., a munkálat versenytárgyalásának kiírásának nyertese végezte. A projekt a Norvégia, Izland és Liechenstein által létrehozott alap (EEA GRANTS) anyagi hozzájárulásával valósult meg, amelyből kifizettek 336.488 lej összeget, azaz a költségek 90%-át, míg a fennmaradó 10%-ot a Főegyházmegye saját forrásaiból fedezték.
     
    Az érseki székhelyről és a katedrálisról


    Az erdélyi püspökséget Szent István király alapította 1009-ben. A gyulafehérvári várban ma is álló székesegyház első felépítménye, az ún. I. székesegyház a 11. század második felében már háromhajós bazilika volt, egyetlen félköríves apszis záródással és a déli oldalához csatlakozó kerek, apszissal bővített keresztelőkápolnával. Alapfalainak vonalát ma a mellékhajók padlózatán lehet nyomon követni az eltérő színezésű kőlapok mentén.
    A korábbi épületet a 12-13. század fordulóját követően bővítették, megtartva a bazilikális elrendezést. A jelenleg is álló templomépület, az ún. II. székesegyház latin kereszt alaprajzú, háromhajós bazilika kereszthajóval, két nyugati és négyezeti toronnyal. A két mellékapszis eredetileg félköríves főszentélyt fogott közre. Déli oldalán két boltszakasz hozzáépítésével alakították ki az ún. régi sekrestyét, északon pedig a Lászai- (1512) és a Várday-kápolnát (1524 után) építették hozzá.

    A toronyról
     

    A program révén a Szent Mihály-székesegyház tornyának belseje a nagyközönség számára 27,64 m magasságig megközelíthető lesz, és ez által lehetőséget nyújt az újonnan felújított várnak és a várbeli műemlékeknek a toronyból való megtekintésére. A program egyben hozzájárul a gyulafehérvári várnak – a közép-kelet európai térség egyik jelentős erődítményének – a turisztikai vonzerejének növeléséhez, és várhatóan pozitív társadalmi, kulturális és gazdasági eredményeket hoz
     
    .
    2015. május 28-án elkezdődött A középkori gyulafehérvári római katolikus székesegyház déli tornyának revitalizálása és a látogatók számára történő megközelíthetősége című projekt kivitelezési munkálata, amely ez év márciusában fejeződött be.
     
     
    Ily módon a gyulaférvári várban egyre inkább érvényesül, láthatóvá válik a hármas történelmi rétegződés, amely azt az évszázadok során benépesítette. Gyulafehérvár nem csak az erdélyi római katolikus egyházmegye székhelye volt, hanem hosszú időn át Erdély közigazgatási és szellemi központja is, ahol fejedelmeink székeltek.

    Ez a város erdélyiségünk szimbóluma, ahol önkényesen kimondatott ugyan 1918-ban a terület Romániával való egyesülése, de a román állam részéről soha nem nyilvánult meg maradéktalanul az a tolerancia, amelyet az erdélyi románok vezetői Kárpátokon túli nemzettársaik számára akkor kötelező módon betartandónak ajánlottak a Gyulafehérvári Határozatok című dokumentumban. 
     


    Forrás: www.romkat.ro, illetve az ÉSZM saját archívuma

    Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • Fejlődés

    Fejlődés

    Fejlődés
    Lépést kell tartani a korral. Nem szabad begyepesedett, középkori, ódivatú szemüvegen keresztül szemlélni a világot. Erre valók a kütyük, az újfajta kapcsolattartás. Légy napirenden a legújabb trendekkel, rendelkezz naprakész információkkal a világról, a körülötted zajló eseményekről. Anyád-apád felfogása már idejétmúlt, elavult. Adj túl rajtuk! Ahhoz, hogy versenyben maradhass, tovább kell lépned. Ha folyton a múltba révedsz, és egy helyben rostokolsz, a fejlődés kerékkötője leszel.
    Ma csak az számít, aki mindenáron érvényesülni akar, aki pörög, aki önmagát képes „bevállalni”. Higgy a saját ízlésedben. Frissíts a tudásodon, lájkold a divatot, légy modern, ellenkező esetben elszalajtod életed álmát, lemaradsz a folyamatokról. Ne ragadj le holmi áporodott szagú klasszikusoknál, még a retró-szintjén sem. Minden csoda három napig tart. Majd lesz újabb és újabb divat. És mindig a mai a legkecsegtetőbb ajánlat. Arra figyelj, hisz az a menő. Ha nem ismered a legújabb érintőképernyő típusát, nem tudod melyik celeb hol nyaralt, vagy ne adj’isten, nem jön be, hogy melyik Forma 1-es futam győztesének milyen dezodormárka csapja a szelet, az gáz… Elesel az új lehetőségektől, elszalasztod a váratlan, öledbe pottyant szerencse esélyét. 
     
    Képtelenség élni, ha nem haladsz a korral. Nézd, már a telefon is okosabb mint te: azt is megmondja hol felejtetted, vagy a tegnap milyen sört ittál. Te meg hamar kiesel a húzóágazatból. Ha nem posztolsz egy szelfit magadról, a rosseb sem tudja, hogy tegnap még milyen jól állt a frizurád. Nem vesznek fel a marketingszakmába, hisz nem vagy eléggé tájékozott… Ha nem jársz menő helyekre, nem ismered a legújabb hip-hop albumot, azt mondják rólad, hogy güzü vagy, s nem kérnek tanácsot tőled. Kerülni fognak, mint a zika-vírust. Ha nem fejlődsz, maradivá korcsosodsz. 
     
    Dobd el, ami kiment divatból! Minek az? Csak kolonc. Még a végén kinevetnek a galeriben, fölösleges cikizés célpontja leszel. Gyávának néznek, lúzernek tartanak. 
     
    Hogyhogy nem mersz kezdeményezni? A mai világban bátornak kell lenned, vállald saját egyediségedet, mit számít, hogy az öregek lekülöncöznek?
     
    Kockáztass, valósítsd meg önmagad, hisz előtted az élet. Még gyermeked haja színét is megválaszthatod előre, szabadon összerakhatod génjeit, nemét, zenei ízlését, beprogramozhatod hány évet éljen, sőt szingliként is lehet tíz egyforma gyereked. Ha kell, egyike a másiknak hasonmása lehet. Akár sorozatban is gyártani tudod őket. Nincs veszítenivalód!
    Egyik paptestvérem hittanosa, arra a kérdésre, mi alapján álltjuk, mi keresztények, hogy csak egy Isten van, azt találta válaszolni: „mert ha több lenne, több mindent teremtett volna”…!
     
    Nos, ezen az alapon érthető, hová jutott a mai világ a nagy fejlődésben. A mennyiségi gyarapodás, a jólét, a nagyobb szabadság, a lazább mozgástér, a sok, könnyedén elérhető, birtokolható, esetleg a saját önző hasznunkra fordítható, de fölösleges tudáspótlék, cucc, – azt hisszük: fejlődést jelent. Holott inkább csak állandó elégedetlenséget szül, türelmetlenséget, kapkodást eredményez, és a mesterségesen gerjesztett ígények kielégítésére hajt. Ezért nem vagyunk képesek lelassulni, elmélyülni, kitartani, élvezni az igazi szépet, a valódi értéket. Ebben az állandó, beteges megfelelési kényszerben nem hiszzük már el, hogy a világ teljes, egész. 
     
    Mintha az anyagi világból alkotnánk képet Istenről is. Úgy véljük, ha emberi munkánk eredményeként könnyebb lett az életünk, egyszerűbb vagy/és bonyolultabb a civilizációnk, de mindenképp fejlődésnek, minőségi változásnak érzékeljük –, akkor Isten világában, az erkölcsben, a szellemi értékek szintjén is ugyanennek kell történnie. Pedig messze nincs erről szó! Ellenkezőleg: lehet, hogy „csak” a gőgös énünk által trónfosztott isteni tudást, lelkiséget és erkölcsöt dobtuk el, és lassan, mint valami gép-bábuk, járjuk az eszeveszett haláltáncot.
     
     
    Isten kész. Ő a teljesség. Neki nem kell szüntelenül változnia vagy újabbnál újabb igényeknek megfelelnie. Neki nincs szüksége fejlődésre. Amit mi annak érzünk, az legfeljebb az ember képessége a változásra, a mélyülésre. Hogy minél jobban törekedjék megérteni az Ő végtelen titkát. Minél mélyebben behatoljon az Általa teremtett valóság megértésébe. Nekünk időre van szükségünk, akár évezredes léptékre is, hogy Szentlelke által egyre jobban felfogjuk a folyamatokat, s együttműködhessünk kegyelmével. Őt meg nem szorítja az idő: Neki nem kell fejlődnie. Neki nem kell lépést tartania a korral. Nála nem avulnak el az értékek, az igazságok. Ő nem kell, hogy frissítsen magán, sem tanításán. Az abszolút értékek szavatossága nem jár lekoronként. Jézus evangéliumát szükségtelen újrafogalmazni. Az aktualizálást elvégzi bennünk a Lélek, ha nyitottak vagyunk rá.
     
    Vagyis nevetséges ilyen ál-érvekkel könnyítenünk lelkiismeretünkön, hogy „fejlődni kell, a régi már nem kötelező”, „az egyház miért nem halad a korral?”;„miért nem megy a legújabb divatok után?”; „miért ne lehetne nyomást gyakorolni Jézusra, papjain keresztül, hiszen már a 21. században élünk?”, „amit akkor mondott, az egy dolog, ma, most, ránk már nem kötelező”… meg hasonlók.
     
    Amúgy a „mai” világ is Isten alkotása. Isten mindig friss, aktuális. Ő az Örök Jelen. Még a múlandó időben is. Ő sosem lesz „meghaladott”. Nincs szüksége arra, hogy valamit eszébe jutassunk, netán, hogy valamire figyelmeztessük.Ezzel inkább saját, szemellenzős korlátoltságunkat, üresen kongó lelkünket lepeleztük le. Ő viszont nem ment nyugdíjba. Vele kapcsolatban maradiságról, idejétmúlt divatokról beszélni botorság. Őt az áruk szaporodása, a minőségi szolgáltatások gyarapodása nem hatja meg, hisz tudja, ez semmilyen törvény alapján nem csap át minsőségi ugrásba. Mindenható szeretetét ez nem veszélyezteti. Lelki életünk fejlődése, szeretetünk mélyülése, dinamizmusa is az Ő vonzásának köszönhető. De legyen bármily magas életszínvonal, pénz vagy információ, hatalmi-politikai konjunktúra, – szabad akaratunk, sebezhetőségünk, az áteredő bűn nyomai miatti törékenységünk végig megmarad. Az nem változik. A rossz nem fejlődik jóvá. A dolgok, a javak halmozásától, a kényelmi indexünk növelése folytán még nem leszünk jobb emberekké. A bűnből sem lesz erény soha.
     
    Sokkal inkább a Jézusban megmutatkozó isteni igényekhez lenne ildomos felfejlődnünk. Azzal a haladással „előbbre” jutnánk.

    A címkép a www.hotdog.hu honlapról származik

     
    www.peterpater.com

    Sebestyén Péter

  • Köszöntötték a kilencvenéves Kallós Zoltánt – FRISSÍTVE!

    Köszöntötték a kilencvenéves Kallós Zoltánt – FRISSÍTVE!

    Köszöntötték a kilencvenéves Kallós Zoltánt - FRISSÍTVE!

    Szombat este gálaműsorral köszöntötték a Kolozsvári Állami Magyar Operában Kallós Zoltán néprajzkutatót. Az eseményt megtisztelte jelenlétével többek között Orbán Viktor miniszterelnök, Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató, akadémikus, korábbi kulturális tárcavezető, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, aki Szabadság-szobor emlékéremmel tüntette ki a néprajztudóst.

    Magyarország miniszterelnöke hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltánban „még mindig több tetterő lakozik, mint közülünk számosokban”, és a néprajzkutató „naponta állít elénk mércét és példát”. Megjegyezte, „a kilencven év, a tudós professzori érdemek, a szellemi frissesség, az élet-, akarat-, és tetterő elegendő a tiszteletre, főhajtásra és köszönetre”, de nem magyarázza azt a meghatódottságot, amely átjárja a gála közönségét.

     
    A miniszterelnök felidézte, régen nagy elismerés övezte az öreg honvédeket, akik Bem seregében a magyar szabadság zászlaja alatt küzdöttek az igaz ügyért. „Ez alatt a zászló alatt szolgálnánk mi magunk is. A mi munkánk, küldetésünk, célunk ugyanaz. Életünkkel valami nálunknál nagyobbat, magasabb rendűt, valami fontosabb ügyet szolgálni. A mi közös küldetésünk szolgálni a hazát, szolgálni a magyar hazát” – jelentette ki Orbán.
     
     
    Megemlítette: Kallós Zoltán sohasem mások ellen, mindig csak a népéért, a megmaradásért dolgozott. Hatalmas tartományokat hódított meg, és tartott meg közös emlékezetünkben. Olyan tartományokat, amelyeket „mindörökre elmosott volna a feledés özönvize” – fogalmazott a kormányfő.
     
    (A képen Szép Gyula, a Kolozsvári Állami Magyar Opera igazgatója, Orbán Viktor miniszterelnök, az ünnepelt és Kelemen Hunor RMDSZ elnök)
    Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke Szabadság-szobor emlékéremmel tüntette ki a néprajztudóst. Köszöntésében azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán olyan korban helyezte biztonságba az erdélyi magyarság népi értékeit, amikor a diktatúra a megsemmisítésükre tört. Megjegyezte, más lehetne az életmű, ha energiáit nem a diktatúra szorításában, hanem egy szabad világban fordíthatta volna alkotásra.
     
    Gergely Balázs, a kolozsvári magyar napokat szervező Kincses Kolozsvár Egyesület elnöke is azt idézte fel, hogy a diktatúra idején Kallós Zoltán kolozsvári lakása „a népi mindentudás egyetemének” a helye volt, ahol a néprajzkutató „két házkutatás között” gyűjtötte és  átadta az értékeket.
     
     
    A gálaműsorban azoknak a tájegységeknek a népdalait adták elő erdélyi és moldvai hagyományőrzők, amelyeket Kallós Zoltán gyűjtött. A gála végén, valamennyi előadó Kallós Zoltánnal és a közönséggel együtt énekelte együtt a néprajzkutató kedvenc dalait.
    A köztudottan nagy állatbarát néprajztudós egy kölyökkutyát kapott ajándékba az Orbán-családtól.
     
    Kallós Zoltán 1926. március 26-án született Válaszúton. A Nemzet Művésze, Kossuth-díjas erdélyi néprajzkutató, a Magyar Művészeti Akadémia Népművészeti-Néprajzi Tagozatának tagja. Életrajzi adatairól bővebben ITT olvashat.

    Az ünnepi műsor fináléja a Kolozsvári Állami Magyar Operában, amikor a közönség és a fellépők együtt éneklik Kallós Zoltán nótáját, Fordulj kedves lovam…
     

    A címkép az MMA honlapjáról való
    A szövegközi felvételek készítője: Biró István/MTI 
    A felhasznált YouTube-videók forrása: Orbán Viktor beszédét Harry J. Kasabian, a Vitéz nevű puli átadását ábrázoló felvételt a BLIKK.TV, a finálét bemutató két klipet Málnási Pál készítette

    Források: www.kormany.hu, MTI

    Élő Székelyföld Munkacsoport

    Kapcsolódó írásaink:

    Múltból lélegző jelen (1.) – Válaszút

    Éjfél után Énlakán

    Hetven év a népi kultúra szolgálatában

     

  • Szerbia – Erősödött a szélsőjobb

    Szerbia – Erősödött a szélsőjobb

    Szerbia - Erősödött a szélsőjobb
    A szélsőjobboldalinak tekintett pártok egyike sem tudott hatalmas támogatottságot szerezni a szerbiai előre hozott parlamenti választásokon, viszont az előzetes adatok szerint a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Pártnak (SRS), valamint a Szerbiai Demokrata Párt és a Dveri mozgalom koalíciójának együtt 13-14 százalékos a támogatottsága, ami megfigyelők szerint a szélsőjobb erősödését mutatja az országban.

    A két évvel ezelőtti választásokon egyik párt sem jutott be a parlamentbe, viszont miután a hágai Nemzetközi Törvényszék először ideiglenesen hazaengedte, majd minden vádpontban ártatlannak találta az ultranacionalista Vojislav Seseljt, támogatottsága hatalmasat ugrott. Emellett a mostani választáson azok is a szélsőjobboldalinak tekintett pártokat választhatták, akik esetleg csalódtak az SRS-ből 2008-ban kivált Szerb Haladó Pártban.

    A voksoláskor Seselj még azt mondta, az lenne a célja, hogy a belgrádi parlament 250 mandátumának egyharmadát megszerezze, és így nélküle ne lehessen jelentős törvényeket elfogadni, ez nem valósult meg. Ugyanakkor az oroszbarát politikus így is borsot tud majd törni a kormányzó az Európa-párti jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS) orra alá, és elemzők szerint hosszú parlamenti vitákra lehet majd számítani az európai integrációt vagy az alkotmánymódosítást érintő kérdésekben.

    A SNS az élen

    Bejelentette győzelmét az előre hozott parlamenti választásokon vasárnap késő este az eddig is kormányzó jobbközép Szerb Haladó Párt (SNS).

    Aleksandar Vucic, a párt elnöke a bejelentéskor a szavazatok 77 százalékos feldolgozottságára hivatkozott. Ez alapján a jobbközép SNS támogatottsága 50,9 százalékos. A második helyen – saját méréseik szerint – a párt eddigi koalíciós partnere, a baloldali Szerbiai Szocialista Párt áll 11,23 százalékkal. Az ötszázalékos parlamenti küszöböt emellett átlépte a Vojislav Seselj vezette Szerb Radikális Párt (SRS) 7,39 százalékkal, valamint az ellenzéki balközép Demokrata Párt (DS) 5,44 százalékkal. A többi párt nem lépte át az öt százalékos küszöböt, ugyanakkor 4,7 százaléka van a Boris Tadic volt államfő vezette hárompárti koalíciónak.

    Aleksandar Vucic kiemelte, hogy a választás állása azt bizonyítja, hogy a lakosság támogatta az eddigi kormány reformjait és az európai integrációt.

    A VMSZ tartja pozícióját

    A nemzeti kisebbségi pártok néhány képviselője is biztosan bejutott a törvényhozásba. Ezekre a pártokra az úgynevezett természetes küszöb alkalmazása érvényes, vagyis annyi kisebbségi képviselő kerülhet be a parlamentbe, ahányszor az egy mandátumhoz szükséges szavazatszámot megszerzi egy nemzeti kisebbségi párt. Az egyetlen magyar párt, amely indult az országos választáson, a Vajdasági Magyar Szövetség volt, amely az eddigi öt képviselői hely megtartását tűzte ki célul.

    A voksolás végleges eredményét április 28-án, csütörtökön hozzák nyilvánosságra.

    Címkép: Szavazatszámlálás Szabadkán – Molnár Edvárd/ MTI

    Forrás: MTI

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • 9/11 – Titkos részletek?

    9/11 – Titkos részletek?

    9/11 - Titkos részletek?

    Az Obama-kormányzat várhatóan hamarosan dönt arról, hogy nyilvánosságra hozzák-e a 2001. szeptember 11-i terrorakciókról szóló jelentés azon huszonnyolc oldalnyi tényanyagát, amely titkosítva maradt, és amely tartalmazza állítólag Szaúd-Arábia esetleges érintettségét a merényletekben.

    Bob Graham floridia szenátor, a vizsgálatot folytató kétpárti bizottság egyik társelnöke az NBC televízió vasárnap délelőtti politikai vitaműsorában elmondta, hogy a kormányzat egyik – általa meg nem nevezett – tisztségviselőjétől származó információi szerint a hírszerzés felelős vezetői az elkövetkező néhány hétben döntenek arról, nyilvánosságra hozhatók-e a dokumentumok. A Capitolium szuterénjében, speciális biztonsági berendezésekkel ellátott szobában őrzött dokumentumok Graham szerint fontos információkat tartalmaz „a külföldi támogatás azon specifikus forrásairól, amelyeket a szeptember 11-i gépeltérítők némelyike Egyesült Államokbeli tartózkodása idején élvezett”. Miközben reményét fejezte ki, hogy az amerikai népet megtisztelik a dokumentumok nyilvánosságra hozatalával, 

     
    Graham úgy fogalmazott: „szeptember 11-e legfontosabb megválaszolatlan kérdése az, vajon ez a rendkívül kifinomult összeesküvés a tizenkilenc merénylő műve volt-e vagy támogatták őket”. 
    A tizenkilenc géprabló közül tizenöt szaúdi volt. Szaúd-Arábia kormánya azt állítja, hogy hamisan vádolják társtettességgel, annál is inkább, mert a királyság harcol a szélsőségesek ellen és anyagi forrásaik felszámolásán dolgozik. Maga Rijád régóta hangoztatja, hogy örülne e bizonyos huszonnyolc oldal nyilvánosságra hozatalának, mert ezzel lehetősége nyílna „minden célzás és vádaskodás világos és hiteles megválaszolására”.
     
     Az összesen 838 oldalas vizsgálati jelentés e huszonnyolc oldalának titkosítását még George W. Bush elnök rendelte el, arra hivatkozva, hogy illetéktelenül nyilvánosságra kerülnének titkosszolgálati források és módszerek. Barack Obama elnök – Ben Rhodes helyettes nemzetbiztonsági tanácsadó közlése szerint – már kérte a hírszerzés igazgatójától, James Clappertől, hogy tekintse át, feloldható-e kérdéses dokumentumok titkosítása.

    Obama elnök a héten Rijádban tárgyalt, és a dokumentumok ügye nem merült fel a szaúdi uralkodóval folytatott megbeszélésein.

    Címkép:  Wikipédia

    Szövegközi kép: Barack Obama beszédet mond az Egyesült államok legfelsőbb biztonsági tanácsa és a titkosszolgálati vezetők konferenciáján, Langley/Virginia – Reuters/ Kevin Lamarque

    Forrás: MTI

    Élő Székelyföld MUnkacsoport