Blog

  • Törökország kezében az Európai Unió?

    Törökország kezében az Európai Unió?

    Törökország kezében az Európai Unió?

    Az Európai Uniónak most meg kellene mutatnia, hogy nem bürokratikus, és képes a problémák megoldására – jelentette ki Andrej Babis cseh miniszterelnök-helyettes hétfőn Prágában, miután tárgyalásokat folytatott Ryszard Petru lengyel ellenzéki vezetővel. Babis attól tart, hogy az Európai Unió Törökország kezébe került, amely akár zsarolhatja is az európai integrációs szervezetet.

    Az Európai Unió tagállamainak vezetői múlt heti brüsszeli csúcstalálkozójukon egyetértettek abban: a migrációs válság kezelésében jelenleg az élvez elsőbbséget, hogy Törökország és Görögország teljesítse vállalásait. Március elején új uniós csúcstalálkozóra kerül sor migrációs ügyben, ezúttal Törökország részvételével.

    Andrej Babis szerint az Uniónak meg kell mutatnia, hogy képes a problémák megoldására. „Ezt egyelőre nem mutatta meg. Már egy éve a kvótákkal szórakozunk, holott mindenki tudja, hogy ez értelmetlen. Attól tartok, ha most újabb egy évig Törökországgal fogunk szórakozni, a kezében leszünk, és zsarolni fog minket” – mondta a cseh kormányfő-helyettes újságíróknak.

    Leszögezte: az európai országoknak mérlegelnie kellene a visegrádi csoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) javaslatát, miszerint ha kudarcot vall a Törökországgal való együttműködés, akkor a bevándorlási hullámot a görög-macedon és a görög-bolgár határon kell megállítani.

    „Ott (a csúcstalálkozón) ezt nem fogadták el, és ez hiba, mert minden alternatívát figyelembe kell venni, beleértve a kerítésépítést is a bolgár és a macedon határon” – mondta nyilatkozatában a cseh politikus. 

    Forrás: MTI, Foto: TASR

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Utolsó útjára kísérték Botár Gábor plébánost

    Utolsó útjára kísérték Botár Gábor plébánost

    Utolsó útjára kísérték Botár Gábor plébánost

    Végakarata szerint, szülőfalujában, édesapja sírja szomszédságában helyezték örök nyugalomra néhai Botár Gábor atyát, a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz egyházközség első plébánosát. Paptestvérei, hívei, falustársai népes serege jelent meg a Csíkszentgyörgyön tartott gyászmisén, majd az azt követő utolsó úton, a bánkfalvi Kálvária-temetőben.

    Botár Gábor 1989-ben végezte a gyulafehérvári római-katolikus teológiát (SIS). Pályája kezdetén Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen, Kolozsváron szolgált segédlelkészként. 1994-ben tért vissza Székelyudvarhelyre, ahol egy év múlva kinevezték a Kis Szent Teréz templom plébánosává. Azt a nemes feladatot kapta, hogy a megnövekedett népességű tömbháznegyedben – ahol addig mindössze egy családi házból átalakított kápolna állt a hívek rendelkezésére – új közösséget építsen. A Páter – ahogyan a közeliek nevezték – ennek a feladatnak messzemenően, nagy hittel és meggyőződéssel tett eleget. Szerepet vállalt a templomépítés befejezésében és a környezet rendezésében. Ekkor bizonyosodott be, hogy milyen kiváló gyakorlati érzékkel rendelkezik. Keze alatt anyagiakban és lelkiekben gyarapodott ez a népes, egész Erdély-szerte talán a legfiatalabb átlagéletkorú egyházközség. Fáradhatatlanul és nagy hozzáértéssel végezte az ifjúsági munkát is. Karizmatikus alakja volt a csíksomlyói zarándoklatoknak, amelyek közreműködésével túlnőtték a plébánia kereteit, olyannyira, hogy évről-évre egyre többen csatlakoztak. Udvarhelyszék legnépesebb és legösszeforrottabb keresztalja volt a Bethlen-negyedi, amelyben elvegyülni felüdülést, lelki megnyugvást jelentett a vendég-zarándokoknak is. Lelkészi munkássága mellett egyházi közíróként és kutatóként is működött, 2014-ben doktorált a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Római Katolikus Teológia Karán.


     
     

    Tamás József püspök Botár Gábor plébános temetésén elhangzott beszéde ITT olvasható.


     

    A Kis Szent Teréz Templom plébánosa Észak-Olaszországban szenvedett súlyos síbalesetet, amely végzetesnek bizonyult, súlyos fejsérülése után csak gépekkel tudtál ideig-óráig életben tartani, február 18-án hajnalban hunyt el a Trento városi Santa Chiara kórházban. Székelyudvarhelyi hívei és paptestvérei kétnapos gyásszal, virrasztással és könyörgéssel vettek búcsút szeretett papjuktól.

    Az Úrnak szándéka volt és van. Nem véletlenül szólította magához gyermekét. A közösségnek értenie kell az üzenetet, és csak hitében megerősödve lehet élnie az elkövetkezőkben.

    Fotók: Walkür

    Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton


    Böjte Csaba fohásza

    Meghalt kedves osztálytársam, padtársam, Botár Gábor! Ott voltam a temetésén, hallgattam a gyászbeszédet.

    Koporsódról talán én készítettem az utolsó felvételt, és mégis olyan nehéz elhinni, elfogadni, hogy e földön ennyi volt az életed…

    Kedves Gábor! Hiszem, hogy élsz! Hiszem, hogy híveidnek, barátaidnak Te Isten végtelen oltárától is tudsz segíteni. Szeretettel kérünk, járj közben értünk, hogy békésen, eredményesen építsük Isten Országát itt a földön!

    Csaba testvér 

  • Az EJEB elmarasztalta Romániát

    Az EJEB elmarasztalta Romániát

     Az EJEB elmarasztalta Romániát
    Románia ellen hozott ítéletet a strasbourgi emberi jogi bíróság, és kártérítést állapított meg az 1989-es romániai forradalom tizenhét áldozatának vagy hozzátartozóinak, amiért nem vizsgálták ki megfelelően ügyüket. 

    Az Emberi Jogok Európai Bírósága kedden hozta nyilvánosságra az ítéletet, amely szerint a forradalom tizenhét áldozata vagy hozzátartozói fejenként 15 ezer euró kártérítést kapnak. Ők azért perelték be a román államot, mert nem vizsgálta ki megfelelő alapossággal a Nicolae Ceausescu volt román kommunista diktátor megbuktatásához vezető 1989-es forradalom eseményeit, amelyek során mintegy 1200-an vesztették életüket, és több mint 3 ezren sebesültek meg.

    Romániában a katonai ügyészség tavaly októberben elutasította a forradalmárok érdekeit védő December 21. Egyesület kérését, hogy indítsák újra a nyomozást, és állapítsák meg, kit terhel büntetőjogi felelősség a sortüzekért, gyilkosságokért. Románia számos városában tüzet nyitottak a karhatalmi erők a Ceausescu ellen tüntető tömegre, így sokan életüket vesztették, illetve megsebesültek. 

    Az egyesület a bírósághoz fordult jogorvoslatért, de a legfelső bíróság januárban megállapította, hogy a felperes nem perképes. Ezért több mint 300 akkori áldozat vagy azok hozzátartozói támadták meg bíróságon a katonai ügyészség elutasító döntését. Ebben a perben román bíróságon még nem született ítélet.

    Romániát a strasbourgi bíróság nem először kötelezte kártérítés fizetésére ugyanezért. Tavaly januárban a forradalom 81 áldozata számára ítéltek meg összesen 832 500 euró (255,5 millió forint) kártérítést amiatt, hogy a román igazságszolgáltatás mindmáig nem vizsgálta ki megfelelően ügyüket.

    A címkép archív fotó, amely az 1989. december 21-én eldördült sortűz után készült Kolozsvár főterén.

    Forrás: MTI

  • Emberközelben – az Exposia Alkotócsoport kiállítása

    Emberközelben – az Exposia Alkotócsoport kiállítása

    Emberközelben - az Exposia Alkotócsoport kiállítása

    Ennek a Csíkszeredában megnyíló kiállításnak a képeit, amely most a Csíki Székely Múzeum szervezésében valósul meg, bár több alkotó felvételeiről van szó, a cím jellemzi a legjobban: Emberközelben. Mindegyik képkocka főszereplője az ember, mégis helyzetkép, portré, szociofotó, vagyis több műfaj sajátos lehetőségei által látjuk őket.

    A fényképészek terepe többnyire Udvarhelyszék, életmódjában változatos vidék, a hagyományos mesterségektől a legújabb technikai újításokig mindent egy-egy településen szinte egymás mellett láthatunk.

    Így van ez az ember esetében is: munkáját végző kovács, fonó és szövő asszony, juhászok, elpepecselő idős férfi, meg sok portré: koszos kisfiú, prófétaszerű öreg arcok, vidáman emlékezők, a pihenés, az öröm vagy éppen az ima pillanataiban. 

     
    Az egyes embert is látjuk, sarkokban egy-egy gyereket, magányos felnőtteket, gyászolókat és jóízűen elbeszélgetőket. Komor öregeket és derűs gyermekeket, illetve vidám öregeket és durcás, sértődött kisgyereket. A munka és pihenés, megszusszanás perceit épp annyira fontosnak tartották megörökíteni, mint a kamerának ritkán kínálkozó különleges alkalmakat: a fintorgó gyereket, a merengő vagy gyászoló felnőttet.
     
    Emiatt az arc sosem semleges. Láttatja, vagy éppen elfedni próbálja az érzelmeket, hangulatokat. Ott rezeg körülötte a boldogság, az izgalom, vagy éppen a méla csönd, az emlékezés szomorkássága dermeszti meg a levegőt. A kamera közel férkőzött az archoz, mi, nézők pedig közelebb kerülünk egy-egy helyzethez, sorshoz. Ez bevallott célja a kiállítóknak: a mindig más ember, a szinte percről percre változó arc és a hozzá tartozó sorsok láttatása.
     
    P. Buzogány Árpád
     

    Kiállító fotósok: Antal Levente, Balázs Ödön, Bartók Izabella, Erős Zoltán, Fekete Réka, Kelemen Lajos, Kerekes István, Kuthi Lázár, Szabó Béla, Tiszavölgyi Zsolt, Tordai Ede, Tóth Zsuzsanna, Vass Lehel, Vinczefi László és Vitos Hajnal.


    Az Emberközelben című kiállítás a Csíki Székely Múzeum Kossuth Lajos utcai galériájában nyílik 2016. február 25-én, 18.00 órakor. Köszöntőt mond Bajna György újságíró, Balázs-Bécsi Eszter népdalénekléssel járul hozzá a hangulat ünnepélyességéhez.
    A kiállítás március 17-ig tekinthető meg, hétköznapokon 12.00 és 18.00 óra között. 

    Címkép: Kapaszkodók (Erős Zoltán); szövegközi képek: Ima (Kuthi Lázár), Amikor az asszony beszélni kezd (Tiszavolgyi Zsolt).

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Figyelemfelkeltő vetítések

    Figyelemfelkeltő vetítések

    Figyelemfelkeltő vetítések

    Az eddigi két sztánai Nemzetközi Népismereti Filmszemle legérdekesebb alkotásaiból tekinthet meg válogatást a budapesti közönség  szombaton a Kino Cafe moziban – közölték a szervezők az MTI-vel. A közlemény szerint az egész napos vetítéssorozat részeként összesen 18 film, köztük számos népi mesterséget bemutató alkotás lesz látható. A vetített filmek között lesznek az eddigi két népismereti mustrán helyezést elért alkotások, így többek között Vargyasi Levente és Kinda István Meszesek és A sár mesterei, valamint Kovács László Tosko – az utolsó turai prímás című filmjei is.

    Ezzel a programmal fel kívánják hívni a figyelmet az idei, sorban a harmadik Nemzetközi Népismereti Filmszemlére is, amelyet a nyár végén fognak tartani.

    A vetítések sorát az erdélyi magyarság népi kultúrájának megőrzéséért jelentős tudományos munkát végzett Kós Károly néprajztudós (1919-1996) – a híres erdélyi építész, író és grafikus Kós Károly (1883-1977) fiának – életéről megemlékező produkció nyitja:  A nagy fa árnyékában című, Somogyvári Rudolf és Kós Béla által készített dokumentumfilm. A műsort gazdagítja Tóth Mihály és Csiszár Balázs 2014-ben közönségdíjat szerzett Lányok kalotaszegiben és Zajti Gábor 2015-ben második helyezett Székfaragás az Érmelléken című filmje is.

    Itt megtekinthető Somogyvári Rudolf és Kós Béla A nagy fa árnyékában című filmjének előzetese:
     

     
    A Népismereti filmek az oktatás szolgálatában című rendezvényt a Kós Károly Néprajztudós Közhasznú Alapítvány szervezi, amely a letűnt, kihalóban lévő Kárpát-medencei népi életmód értékeinek bemutatására indította el a Kós Károly néprajztudós születési helyén, a kevesebb mint 200 ember által lakott kalotaszegi Sztánán a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét 2014-ben. Az eddigi két alkalommal a közönség a téma iránt elkötelezett filmesek tolmácsolásában még élő népi hagyományokat ismerhetett meg a Muravidéktől a Felvidékig, a Galgamentétől Kalotaszegig.

    Az alapítvány internetes oldala szerint a fesztivált immáron harmadik alkalommal rendezik meg idén nyáron, augusztus 26. és 28. között. A filmszemlére a néprajz, népi szociográfia, kulturális és vizuális antropológia tárgykörben várnak legfeljebb 60 perces dokumentum-, ismeretterjesztő és rövidfilmeket.

    A nevezési határidő június 27., a benyújtott alkotások közül szakmai előzsűri választja ki a filmszemlére bejutó filmeket.

    A Nemzeti Együttműködési Alap által támogatott szombati budapesti vetítésekre a nézőhelyek korlátozottsága miatt a szervezők az érdeklődők előzetes jelentkezését kérik, a teljes program és a további információk az alapítvány internetes oldalán olvashatók.

    Forrás: MTI; címkép: werkfotó a Meszesek című filmből.

  • Mátyás király születése napját ülik Kolozsváron

    Mátyás király születése napját ülik Kolozsváron

    Mátyás király születése napját ülik Kolozsváron
    A Kincses Városban február végén minden évben megünneplik Mátyás király születése napját, középkori és reneszánsz muzsikával, tánccal, előadásokkal, kiállításokkal, különféle gyermekprogramokkal emlékeznek egyik legnagyobb királyunkra.

    Az ünnepség zárónapja mindig vasárnapra esik, amikor is „Harang szól” címmel egy kolozsvári templomba gyűlnek össze a résztvevők, hogy a III. Kallixtusz pápa által elrendelt (1456) déli harangszó után, egy szentmisével megköszönjék Istennek a nagy királyt, és ugyanakkor imádkoznak, hogy Teremtőnk Mátyás király lelkületű vezetőket adjon népünknek!  

    Február 28-án, vasárnapra Kolozsvárra készülök, hogy 12.00 órától szentmiseáldozatot mutassunk be Mátyás Király születésnapja emlékére. Az idén különös fényt ad a Mátyás ünnepeknek az, hogy Kolozsvár a városi rangot 700 évvel ezelőtt nyerte el.

    A szervezők az idén engem hivtak meg, hogy február 28-án a kolozsvári Ferences Templomban mutassak be hálaadó szentmisét a déli harangszó után. Nagy szeretettel hivok, várok mindenkit, hogy emlékezzünk, tanuljunk híres elődeinktől és bizakodó szívvel léphessünk nyomdokaikba.

    Csaba testvér

    A szövegközi képen Mátyás szülőháza. A felvétel az 1930-as évekből származik. 

    Ez a ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, nála szállt meg valahányszor Kolozsváron járt, Szilágyi  Erzsébet, Hunyadi János felesége. Itt hozta világra 1443. február 23-án – a szülőház emléktáblájának felirata szerint március 27-én! – fiát, Mátyást, aki 17 évvel később Magyarország  királya lett.

    Az épület fennmaradását a különböző kiváltságok biztosították, 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette. Ez egy olyan kiváltság volt, ami rendkívül értékessé tette az épületet és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Ez a gótikus épület, Kolozsvár első emeletes háza azóta több átalakítást is elszenvedett, ma csupán az utca felőli rész – annak is csak a nyugati szárnya – őrzi az eredeti kinézetét.

    1887-ben I. Ferenc József adományt tett, hogy illő módon emléktáblával jelöljék. A Pákei Lajos tervei szerint Zala György által megmintázott emléktábla leleplezésére 1889. szeptember 2-án került sor, rajta Hegedűs István professzor sorai olvashatók.

    A Főtér rendezésekor és a Mátyás-szobor felállításakor – a 20. század elején – szakszerűtlennek mondható beavatkozásokkal újították fel, amelyet aztán 1940-ben, Kós Károly tervei szerint korrigáltak.

    A ház legújabb történetéhez tartozik, hogy 1996-ban román és angol nyelvű történelemhamisító tábla került a homlokzatára, 2002-ben pedig tágas pincéit kiállítási termekké alakították. Ma a művészeti egyetem formatervezési tanszéke használja a nagy király szülőházát, amelynek csak az előcsarnoka látogatható.


  • Erdélyi magyar arisztokraták portréiból nyílt kiállítás

    Erdélyi magyar arisztokraták portréiból nyílt kiállítás

    Erdélyi magyar arisztokraták portréiból nyílt kiállítás

    Kolozsváron, a nagyközönség elől csaknem egy évszázada elzárt, 19. századi erdélyi arisztokrata portrékból nyílt kiállítás szerdán a Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, amelynek igazgatója morális jóvátételnek nevezte a restaurált festményeket bemutató tárlatot. Lucian Nastasa-Kovács szerint nemcsak képzőművészeti, hanem történelmi szempontból is fontos a kiállítást, mert – mint fogalmazott – olyan személyiségek nagy méretű festett portréit csodálhatják meg az érdeklődők, akiknek Kolozsvár mai arculatát is meghatározó épületeket köszönhetünk.

    „Ezek a portrék nem láttak fényt nyolcvan éve. A festmények szinte száz éve nem voltak közszemlére bocsátva. Nem is voltak a legjobb állapotban. A legjobb erdélyi restaurátorok munkájára volt szükség, hogy ma megint eredeti pompájukban láthassuk őket” – magyarázta Lucian Nastasa-Kovács, hogy miért jelent jóvátételt a tárlat.

    Pásztor Csenge Bíborka, a kiállítás kurátora elmondta, hogy a Kolozsvári Szépművészeti Múzeum raktárában csaknem 400 erdélyi személyiség portréja található meg. A szerdán megnyílt kiállításra ezek közül kilencet sikerült restaurálni.

    Amint Vekov Károly történész a megnyitón elmondta, a kiállított képek Kolozsvár első civil szervezete, az 1833-ban alakult Kolozsvári Casino székházának a falait díszítették. Az egyesület az erdélyi arisztokrácia szervezete volt. Az első portrét Széchenyi István grófról – halálakor – Barabás Miklóstól rendelte meg a Casino. Ezt követően azonos méretben az egyesület alapítóinak a portréit készíttették el olyan művészekkel, mint Vastagh György, Kőváry Endre vagy Venceslav Melka.

    A most nyílt kiállításon a Széchenyi-portré mellett báró Bánffy Dániel (1812-1888), gróf Kendeffy Ádám (1795-1834), báró Wesselényi Miklós (1795-1850), báró Wesselényi Ferenc (1807-1885), gróf Mikó Imre (1805-1870), báró Kemény Domokos (1807-1885), gróf Lázár Miklós (1819-1889) és Bölöni Farkas Sándor (1795-1842) portréját láthatja a közönség.

    Forrás: MTI

    A portrék raktárban való tárolásának történelmi okai vannak. Az első világháború után berendezkedő román állam sosem volt méltó örököse Erdély magyar és szász gyökerű kulturális értékeinek és hagyományainak. Az 1940-1944 közötti „kicsi magyar időben” nem volt lehetőség a képek helyreállítására és kiállítására, a későbbi kommunista diktatúra pedig ugyancsak mással volt elfoglalva, az ideológiai harc mellett prioritásnak számított a Kincses Város iparosításának álcázott betelepítés, amellyel olyannyira megváltoztatták az etnikai arányokat, hogy manapság közelharcot kell vívnia az ott élő magyar közösségnek a másutt természetesnek tűnő feliratozásokért, olykor pedig az állami intézményekkel is, amelyek hivatalnokai nem kívánják érzékelni az őshonos lakosság természetesen jelentkező anyanyelvi igényeit. Ez a mostani kiállítás pozitív gesztusnak számít és kezdete lehet egy hosszas és mélyreható törlesztési folyamatnak.

    A Szerk.

    A kiállítás március 20-ig tekinthető meg a Bánffy-palotában található Kolozsvári Szépművészeti Múzeumban, hétköznapokon 10.00 és 17.00 óra között.

    A szövegközi fotó a megnyitón készült. Forrás: www.macluj.ro 

  • Időbank – a pénzmentes segítségnyújtásért

    Időbank – a pénzmentes segítségnyújtásért

    Időbank - a pénzmentes segítségnyújtásért

    Másodszor szerveztek találkozót az Időbankosok Székelyudvarhelyen. A Civitas Alapítvány munkatársai által életre keltett program az Európai Gazdasági Térség Finanszírozási Mechanizmus 2009-2014 támogatásával működik. A finanszírozási időszak 2016. április 30-án ér véget. A projekt koordinátorai, Kulcsár Orsolya és Kis Zoltán azért hívák beszélgetésre a csatlakozott tagokat és a szimpatizánsokat, hogy tapasztalataikról beszélgessenek, hogy közösen új ötleteket és kiegészítő tevékenységeket honosítsanak meg.

    Az időgazdák és a teljes jogú tagok lelkes érdeklődőket hoztak magukkal, akik akár már holnaptól kapcsolódhatnak a kezdeményezéshez.

    Kis Zoltán, a projekt egyik felelőse azt nyilatkozta, úgy érzi, hogy aki eljött erre találkozóra, nem bánta meg. Lehettek volna többen is, a nagyobb érdeklődésnek mi is örvendünk, de úgy érezzük, hogy senki nem bánta meg az együtt töltött két órát. Biztos, hogy a csatlakozók száma növekedni a közeljövőben és messze meghaladja a jelenlegi körülbelül százat. Elképzelhető, hogy valamikor, ha a feltételek megengedik, meg fognak jelenni a termékek, például a mezőgazdasági termények, gyümölcsök, hiszen kézenfekvő, hogy a falusiak azt is ajánlanak majd fel. Ilyen szintű tervezés azonban nincsen az Időbanknál. Meg kell érnie a koncepciónak is, oda kell fejlődnie, hogy ezek a lehetőségek beépülhessenek a rendszerbe.

     
    A projekt finanszírozási időtartama azonban hamarosan lejár. Ki kell dolgozni a fenntarthatóság kereteit, hiszen magának az Időbanknak is van rezsije. „Akkor egyszerűbb a dolgunk ilyen vonatkozásban – folytatta Kis Zoltán -, ha nagyobb lesz az aktív tagok száma. A hatékonyság érdekében a közeljövőben kétféle találkozókat szervezünk. Mostantól lesznek bemutatók azok számára, akik egyáltalán vagy csak felületesen ismerik az Időbankot, illetve lehetnek majd munkamegbeszéléseink azokkal, akik Időgazdák, vagy már régóta folytatnak nálunk kapcsolatépítő és -ápoló tevékenységet. Fontos, hogy a Falu és a Város egymásrautaltsága nyilvánvalóvá váljék, hogy tudatosodjon az emberekben, hogy a kapcsolatok életbentartása által akkor is gazdagok, ha egy fitying sincs a zsebükben, s gyakorta úgy is célt érhetnek, hogy nem kell költeniük, ha készek a maguk tudásából, tehetségéből, képességeiből, a sokszor láthatatlan fölöslegből másoknak is adni, hogy maguk is kaphassanak.”

    Itt megtekinthető az Időbank lényegét összefoglaló animációs film:
     

     
    Olyan ez az Időbank, mint annak idején a disznóvágások utáni kostoló szokása: tulajdonképpen azért vittek a háziasszonyok a szomszédoknak és rokonoknak, mert nem lévén hűtőszekrény a háztartásokban, nem tudták hosszú ideig tárolni, konzerválni a véres-májast, s azért adtak, hogy pár nap vagy hét múltán ők is kaphassanak. A kaláka-szellem életben tartásáról van itt szó, hiszen az elv hasonlít. Olyan mezsgyére vezet most vissza a Civitas ezzel a prgramjával, amelyben újratanulhatnak az emberek bizonyos szokásokat, megízlelhetik és megszerethetik ismét a kölcsönösség megtartó erejét. Közösségben sokkal jobb élni, mint magányra ítélten egy elvadult fogyasztói társadalomban, ahol azonnal pénzbe kerül minden, ha kilépünk a kapun vagy a lakásunk ajtaján.
     
     
    A beszélgetés végén megkérdeztük a menedzsert, hogy el tud-e képzelni valamiféle együttműködést az Időbank és az Élő Székelyföld Munkacsoport közöt? „Természetesen – mondotta -, nyitottak vagyunk, hiszen szimpatikusak az ott körvanalózó felvetések és elképzelések. Mindenkihez tudunk közeledni, ha felismerjük az azonos vagy hasonló irányú, pozitív töltetű érdeklődést, s ha érzékeljük azt a bizalmat, amely szükségeltetik az ilyen erős empátiát igénylő civil tevékenységhez.”
     
     
    A szövegközi fotón fent Kulcsár Orsolya projektgazda, a középső képen Kulcsár Orsolya és Kis Zoltán menedzserek. Lent: kötetlen beszélgetés a tanácskozás befejezésekor. Orsolya az Időbankban az 1-es, Zoltán a 2-es sorszámmal rendelkezik. Írásunkhoz a szerző és a Civitas Alapítvány felvételeit használtuk.

    Élő Székelyföld Munkacsoport/ Simó Márton


  • Harminc ezüst sékel

    Harminc ezüst sékel

     Harminc ezüst sékel

    Ennyit kapott Júdás, az iskarióti a Jézus elárulása nevű projektért.

    Hogy sok-e ez az összeg, vagy kevés egy ilyen cselekedetért, azt nem a mi tisztünk eldönteni.

    Ha kicsit utánaolvasunk, akkor kiderül, hogy az a pénz, nevezzük sékelnek, tetradrachma lehetett, azaz négy drachma. Abban az időben – római feljegyzések szerint – egy ács napi keresete egy drachma volt, tehát az áruló százhúsz napi fizetést kapott a tettéért. Ha ezt az összeget, a szemléltetés végett, át kívánjuk alakítani, hogy érzékeltessük annak valós értékét, akkor számoljunk úgy, hogy manapság tájainkon a szakmunkáért kifizetett, adózott napidíj átlagosan 100 RON (mintegy 25 $). Ilyenformán ennyi sékel ma 12 ezer lej, azaz nagyjából 3 ezer amerikai dollár. Ha ötnapos munkahéttel számolunk és néhány ünnepnappal, akkor ez körülbelül félévi fizetés. Más forrásból úgy tudjuk, hogy ennyi pénzért egy jó karban levő rabszolgát lehetett venni. Ez azt jelenti, hogy 30 és 40 közötti, egészséges, ép fogazatú, két-három – a területen használatos arámi és a „basic” görög vagy latin – nyelvet ismerő férfi, aki (amely) eltart és szolgál még vagy tíz évet. A kortársak jobban értik, ha azt mondjuk, hogy egy 2005-ben gyártott, használt, ötajtós benzin-gáz üzemű VW Golf 4-es simán megvehető ebből az összegből. És a Golf is eltarthat még tíz évig.

    Az érték átváltása és az érzékeltetés megtörtént. Sokak számára talán érthetőbbé vált így ez a gondolatmenet.

    Olvastuk a lapokban, eljutottak hozzánk is a televízió és az internet jóvoltából azok a hírek, hogy folyamatosan emelik nálunk a közszférában és az adminisztrációs apparátusban dolgozók bérét. Mintegy 1,2 millió emberről van szó, akik legalább annyian vannak, mint a termelésben dolgozók – ácsok, asztalosok, esztergályosok, favágók, varrónők stb. –, ha nem többen, mert a belügyben és a fináncok közt tevékenykedő fedett és kevésbé rejtett szolgálatok állományáról és bérezéséről nem sokat tudunk, csak annyit, hogy többszörösre szorzandó a minimálbér, ha juttatásaikról van szó. A bérek emelése elsősorban a vezető beosztásokban dolgozókat érinti előnyösen, köztük a választott tisztségviselőket is. Nemcsak a havi sokezer lejes fizetés hatása látszik rajtuk, hanem az extra-nyugdíj mézesmadzagja is előttük lebeg. Miközben csak ügyvezető kormánya van az országnak, amelynek ennyi mocskos munkát nem is szabadna elvégeznie, hiszen csak parlamenti konszenzus, nem a népakarat helyezte őket fel a magas polcra.

    Ezek alapján sejthető, hogy a fejünk fölé ültetett korszerű helytartók, farizeusok, hivatalnokok, szolgálatok, szipolyozók, mindenféle főnökök, al-, fő- és vezérigazgatók – még a saját vérünkből valók is – díjazása olyan magas, hogy több rabszolgát, akár gyári Golfot is vásárolhatnának belőle.

    Hogyha úgy vesszük, Júdás nem is saját maga döntött, a szerencsétlen körülmények, az Írás maga, már az eleve elrendelés alapján is benne volt a pakliban, hogy az árulásnak mindenképp meg kell történnie, akkor ma az is törvényszerű – bár nincsen benne konkrétan sem az Írásban, sem a Törvényben –, hogy ezeknek, akik fölöttünk járva lépkednek, és testünkön/lelkünkön gázolnak, bizony, nekik sem lesz másik alternatívájuk.

    Vajon tudják-e, hogy végül nem az életjáradékszerű mézesmadzag, hanem kenderkötél lebeg a fejük felett, hogy megtartsa őket az eljövendők emlékezetében örökkön elrettentő erejű példaként? Vagy kibúvó, másik lehetőség keresésén munkálkodnak? Vagy még alábbvalók?

    Ezt sem vállalják. Ha már kinyírtak minket, alattvalókat, akkor eltűnnek oda, hol felélhetik a javakat. Alámerülnek inkább az arctalan és lélektelen migránsok tömegében, hogy fertővé váljék segedelmükkel a Nyugat is. 

    Simó Márton. 

  • Érvényes Tőkés kitüntetésének visszavonása

    Érvényes Tőkés kitüntetésének visszavonása

    Érvényes Tőkés kitüntetésének visszavonása

    A román legfelsőbb bíróság jogerős ítélete alapján érvényben marad az a becsületbírósági határozat, amely a Tőkés László európai parlamenti képviselőnek adományozott Románia csillaga állami kitüntetés megvonását javasolja az államfőnek.

    Az ítélet kivonata csütörtökön este jelent meg a legfelsőbb bíróság honlapján.

    Tőkés László azt követően indított pert a bukaresti táblabíróság közigazgatási részlegén a román elnöki hivatal keretében működő becsületbíróság ellen, hogy ez utóbbi 2013 novemberében méltatlannak találta a Románia Csillaga érdemrend kitüntetésre, miután az EP-képviselő felvetette, hogy Magyarország vállaljon „védhatalmi” szerepet Erdély érdekében.

    Az alapfokon eljáró bukaresti táblabíróság 2014 júniusában úgy döntött, hogy nem tárgyalja érdemben a keresetet. A becsületbíróságot képviselő Lucian Bolcas ügyvéd – aki korábban a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt (PRM) törvényhozója volt – azzal érvelt, hogy az elnöki hivatal határozata nem minősül közigazgatási iratnak, ezért azt nem lehet megtámadni a közigazgatási bíróságon. Ezt az érvelést fogadta el alapfokon a táblabíróság és másodfokon a legfelsőbb bíróság.

    Kincses Előd, Tőkés László ügyvédje korábban azért tartotta törvénytelennek a becsületbíróság határozatát, mert a vonatkozó jogszabály szerint azoktól vonható meg a kitüntetés, akik tetteik révén váltak méltatlanná erre. Az ügyvéd szerint Tőkés László csak politikai véleményének adott hangot. Kincses Előd azt is felhozta, hogy 11 olyan másik személy rendelkezik román állami kitüntetéssel, akiket különféle ügyekben jogerősen elítélt a bíróság, de a becsületbíróság egyikük esetében sem kezdeményezte az elismerés megvonását.

    A kitüntetés visszavonását Victor Ponta akkori kormányfő kezdeményezte, a kitüntetettekből álló becsületbíróságban pedig Corina Cretu EP-képviselő, az Európai Bizottság regionális politikákért felelős jelenlegi biztosa képviselte a leghatározottabban.

    Tőkés László a romániai rendszerváltás elindításában játszott történelmi szerepéért kapta meg 2009-ben a Románia Csillaga érdemrendet Traian Basescu államfőtől. Az esetleges visszavonásról most Traian Basescu utóda, Klaus Johannis dönthet.

    Forrás: MTI