Blog

  • APA CSAK EGY VAN

    APA CSAK EGY VAN

    APA CSAK EGY VAN

    Apátlan társadalomban élünk. Elnőiesedő szakmákról számolnak be a statisztikák, lágy, finomlelkű, gyöngéd férfiakról álmodoznak a szerelmes lányok, akiket már nem kell meghódítani, hisz eleve ők a kezdeményezők, a csábítók. Az apaság nem egy megbecsült szakma. A leendő ara titkon vőlegényében is apja jellemvonásait véli felfedezni. Akarja is, meg nem is. Legföljebb majd a saját képére formálja.

    Az egyre ritkuló házasságkötések pedig hamar válással végződnek, mert az első gyermek után a nő már azt bizonygatja magának, nem azt kapta, amit keresett, s már ki is ábrándult a férfiakból. Miközben a szüléssel az anya is megszületett, a férjet váratlanul éri az apaság, aztán visszavonul vagy kiszáll a kapcsolatból. Vagy azért, mert nem volt mintája, amibe kapszkodjék, vagy, mert őt is harminc éves koráig csak anyja nevelte. Nem volt, aki megtanítsa, mit jelent győzni és vereséget szenvedni, küldetést teljesíteni. Pedig létezik apai ösztön is… Tovább

    Sebestyén Péter

  • NE HAGYJUK AZ ÚZVÖLGYI TEMETŐT! – Hargita Megye Tanácsának felhívása

    NE HAGYJUK AZ ÚZVÖLGYI TEMETŐT! – Hargita Megye Tanácsának felhívása

    NE HAGYJUK AZ ÚZVÖLGYI TEMETŐT! - Hargita Megye Tanácsának felhívása

    Egyértelműen látszik, hogy valakinek érdekében áll etnikai feszültség tárgyává tenni az úzvölgyi katonai temetőt.

    A Darmanesti-i térfoglalás törvénytelen, felháborító és kegyeletsértő is!

    Nem hagyhatjuk, hogy meggyalázzák hősi halottaink emlékét, de nem fogunk provokátorok uszítására sem reagálni.

    Törvényes eszközökkel védjük meg igazunkat!

    A petíció aláírói kérik Viorica Dăncılă mınıszterelnöktől a munkálatok leállítását és a dormánfalviak által május 17-re tervezett avatóünnepség elnapolását a jogi helyzet tisztázásáig. Ugyanakkor kérik az építkezés törvényességének betartását, a határvita törvény szerinti rendezését. Végül pedig kérik a kegyeletsértő keresztek eltávolíttatását.

    Aláírni ITT lehet.

    Címkép: Vitezirend.com

    Tekintse meg az Erdély TV felvételét!

    Kapcsolódó írások:

    Hol sírjaik domborulnak?

    Megemlékezés az Úz-völgyében

    Hargita Megye Tanácsa

  • IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN

    IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN

     IV. A HAGYOMÁNYOS SZÉKELYFÖLDI NÉPI ÉPÍTÉSZET ESÉLYEI A 21. SZÁZADBAN

    Az Élő Székelyföld Egyesület és Munkacsoport az idei első nagyobb szakmai találkozót ismét Zeteváralján tartja. Az egynapos programra kedden, 2019-én május 14-én 10.00 és 16.00 óra között kerül sor. Amint azt az egyesület és munkacsoport tevékenységének követői tudják, ezek a tanácskozások elsősorban a népi építészettel, a hagyományos faluképpel foglalkoznak, de ugyanakkor az életmóddal is, amely mentén éljük és belakjuk a vidéki élettereket. 

    Lassan évtizede annak, hogy kezdeményezésük megfogant. Hat éve működnek tematikus honlapjaik. Negyedik éve próbálkoznak szakmai tanácskozások keretében rendezni faluhoz kapcsolódó gondolatokat és a jövőépítő szándékot. Második éve jelentetik meg hagyományos formában az A Székely Ház című folyóiratot. Az egyéni kivitelű falufüzetek – igény szerint – hasznosan szolgálják a kisközösségeket. Legutóbb Abásfalván készült ilyen kiadvány.

    Ötletekkel, jelentkezési, illetve támogatói szándékukkal, kérik az Olvasókat, hogy írjanak az  aszekelyhaz@gmail.com címre, keressék a szervezőt a +4 0743815149-es telefonszámon, illetőleg tájékozódjanak a munkáról az eszm.ro, eloszekelyfold.info és eloszekelyfold.com honlapokon. 

    A konferencián a részvétel ingyenes. Jelentkezni hétfőn, március 13-án, este 8 óráig lehet. Igény és lehetőség függvényében ellátást és szállást biztosítanak.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • ELHUNYT KÖLLŐ MARGIT TEXTÍLMŰVÉSZ

    ELHUNYT KÖLLŐ MARGIT TEXTÍLMŰVÉSZ

    ELHUNYT KÖLLŐ MARGIT TEXTÍLMŰVÉSZ
    Köllő Margit textil- és grafikusművész Gyergyócsomafalván született 1944-ben, 1963-ban érettségizett a marosvásárhelyi Zene- és Képzőművészeti Középiskolában. 1969-ben diplomázott a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola textil szakán. Évtizedeken át Sepsiszentgyörgyön élt és dolgozott. Tanárai: Ciupe Mária, Szentimrei Judit. 1970-től a brassói Zene- és Képzőművészet Középiskola tanára volt, majd 1990-től nyugdíjazásáig a sepsiszentgyörgyi Művészet Középiskolában tanított.

    2005-ben részt vett a Budavári Kárpitműhelyben a Corvin-kárpitok tervezési és kivitelezési munkálataiban. Tagja volt a Romániai Képzőművészek Szövetségének, a Magyar Kárpitművészek Egyesületének és a Barabás Miklós Céhnek

    Temetésére szülőfalujában, Gyergyócsomafalván 2019. május 10-én 15.00 órától kerül sor.

    Részvétnyilvánításra Sepsiszentgyörgyön is lesz lehetőség május 8-án 12.00 és 13.30 óra között a központi római katolikus temetőben.

    Címkép: Sznm.ro

    Forrás: 3szek.ro


    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • NEM AZ ÚZVÖLGYI EMLÉKMŰRE

    NEM AZ ÚZVÖLGYI EMLÉKMŰRE

    NEM AZ ÚZVÖLGYI EMLÉKMŰRE

    A romániai Kultúra és Nemzeti Identitás Minisztériuma szerint nem avatható fel az úzvölgyi katonatemetőben a román katonák emlékműve és parcellája.

     
    A minisztérium erről Constantin Toma dormánfalvi polgármesternek küldött levelet, melynek másolatát Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke juttatta el csütörtökön az MTI-nek. 
    A minisztérium közölte: a polgármester elmulasztotta a kérni a kulturális tárcának az emlékmű művészi koncepciójára vonatkozó jóváhagyását, ezért a törvény kihágásokra vonatkozó cikkelyének a hatálya alá esik. A megjelölt törvénycikkely azt mondja ki, hogy köztéri emlékművek állításánál a vonatkozó minisztériumi jóváhagyás elmulasztása – ha nem minősül bűnügynek – 10 ezer és 20 ezer lej (700 ezer és 1,4 millió forint) közötti bírsággal büntetendő. A minisztérium továbbá közölte a polgármesterrel, hogy miként kell eljárnia a törvényesség helyreállítása érdekében, és nyomatékosította: „a minisztériumi jóváhagyás hiányában nincsen törvényes lehetősége a köztéri emlékmű felavatására”. 
     

    Azzal, hogy ‘ismeretlen román katona’ táblákkal látták el a kereszteket
    tulajdonképpen  elismerték, hogy nem tudták beazonosítani az elesetteket,
    illetve azt, hogy itt a román hadsereg – a magyar, osztrák és
    német hadállás mögött – nem temetkezhetett…
    Korábban a román Állami Építkezési Felügyelőség figyelmeztette Bákó megye prefektusát arra, hogy Dormánfalva (Darmanesti) polgármesteri hivatala törvénytelenül állította ki az úzvölgyi katonatemető román parcellájának a létrehozását lehetővé tevő építési engedélyt. A hatóság megállapította, hogy a dormánfalvi polgármesteri hivatal olyan dokumentáció alapján állította ki a katonatemető román parcellájának a létrehozásához az építési engedélyt, amely nem bizonyította egyértelműen a terület fölötti tulajdonjogát, és felrótta a kulturális tárca jóváhagyásának a hiányát is. 
    A hatóság felszólította Bákó megye prefektusát, hogy mérlegelje az építési engedély megtámadását a közigazgatási bíróságon. A közigazgatási per automatikusan felfüggesztené az építési engedély hatályát, és a jogerős ítéletig érvénytelenítené az okmányt. 

    Az úzvölgyi katonatemető ügyében szerdán székelyföldi civilekből és hatóságokból kezdeményező bizottság alakult, amely vasárnap délután 15 órára nagyszabású ökumenikus istentiszteletre hívta a temetőbe mindazokat, „akik szívükön viselik hősi halottaink nyugalmát, ki akarják fejezni tiltakozásukat, és közös imában együtt akarnak erőt felmutatni”. 

    Dormánfalva önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki az első világháborús osztrák-magyar sírkertben, melyen félszáz beton keresztet és egy emlékművet állított fel, ezek felavatását május 17-re hirdette meg. Mind a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusai, mind Szijjártó Péter, Magyarország külügyminisztere a temető átalakítási munkálatainak a leállítását kérte a jogi helyzet tisztázásáig. 
     


    …ennek az ügynek lesznek még újabb fordulatai…
    Az úzvölgyi katonatemetőt Hargita megye legnagyobb és legjelentősebb első világháborús emlékhelyeként tartják számon. A temetőben 1994-ben második világháborús emlékművet is állítottak, melynél évről-évre augusztus 26-án tartanak nagyszabású megemlékezést. 

    A Csíkszentmárton község leltárában szereplő temetőt az elmúlt években az önkormányzat forrásaiból, a magyar Honvédelmi Minisztérium és magánszemélyek adományaiból újították fel. A bekerített, székelykapuval ellátott emlékhelyen mintegy hatszáz fakeresztet állítottak. A román katonákra emlékeztető kereszteket részben a temető sétányára, részben a még meg nem jelölt magyar katonasírokra állították. 

    Úzvölgye közigazgatásilag a 33 kilométerre fekvő Csíkszentmártonhoz tartozik, de a 25 kilométerre fekvő Dormánfalvához esik közelebb. A településről 2017-ben költözött el az utolsó lakos.

    Az erdélyi magyarság politikai szervezetei, történelmi egyházaink, Csíkszentmárton Önkormányzata és civilek további tiltakozóakciókat szerveznek május 12-én és 17-én.

    Írásunk a továbbiakban frissül.

    Az MTI közlése nyomán

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • FÜLKEFORRADALOM A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN?

    FÜLKEFORRADALOM A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN?

    FÜLKEFORRADALOM A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN?

    Mostanában gyakran nekem szegezik a kérdést: mi lesz a választásokon? Szívesen kitérek a válasz elől azzal, hogy rámutatok a közöttem és az óbudai jósnő közötti különbségre. De vannak jelek. Jelek, amelyek arra utalnak, hogy elsöprő győzelmet arat majd a Fidesz-KDNP lista. Nem kedvelem az ilyen jeleket, mert otthonmaradásra ösztönöznek, ami mandátum vesztést okozhat, és az alacsony részvétel mandátumhoz juttathat csekély támogatottságú pártokat.

    Sokan felvetik, hogy ezek a felmérések manipuláltak. Nem zárom ki, hogy kisebb torzítások előfordulnak, de a közvélemény-kutatók a piacról élnek,hibás felméréseik megrendelés csökkenést okozhatnak, azaz önérdekük, hogy a lehető legpontosabb adatokkal álljanak elő.

    Az adatokat, amelyekre az alábbiakban támaszkodom, nem „baráti szervezet” mérte fel, hanem a liberális Politico, és nem egy cég adatait hozza, hanem országonként többekét átlagolja. Az európai választásokon a népszerűség ismeretében a mandátum számot nagy pontossággal meg lehet mondani, így nemcsak arról tudunk beszélni, hogy ki lesz a választás győztese, hanem arról is, hogy milyenek lesznek az erőviszonyok a választások után.

    Az elemzés megtalálható az interneten, bárki böngészheti ITT.

    Nézzük először, hogy milyen összetételű parlament várható.

    Május 9-én úgy látszott, hogy a Néppártnak 169, a szocialistáknak 149 képviselőjük lesz, azaz 58 képviselő hiányzik a többséghez.A következő öt évet az fogja megszabni, hogy ki lesz a harmadik partner. Lehetnek a liberálisok, de lehetnek akár a már most Salvini körül tömörülők, vagy akonzervatívok. Persze mindenki hangoztatja, hogy nincs szó koalícióról, minden frakció szabadon dönt arról, hogy miről hogyan szavaz, csak egy technikai egyeztetésre van szükség, hogy legyen vezérkara a parlamentnek, s legyen elnöke az Európai Bizottságnak. Ez szépen hangzik, de az elmúlt évek tapasztalata éppen az, hogy a néppárt rendre azokhoz idomította a maga szavazatát, akikkel megegyezett a vezető tisztségekről. Ezért veszítette le az arculatát.

    Ennek fényében értékelődik fel a Fidesz-KDNP lista. A jelen állás szerint a néppártban a magyarok lehetnek a harmadik legnagyobb erő. Ha pedig tovább szűkülne a szocialisták és a néppártiak közötti olló, s ha Orbán nem egyedül távozna, akkor veszélybe kerül a néppárt első helye.

    A sajtó tényként kezeli, hogy a Fidesz távozik. Erre utal több néppárti politikus nyilatkozata, ideértve Daul urat, a néppárt elnökét is. Azt gondolom, hogy okosabb arra támaszkodni, amit Orbán Viktor mond. Ő a néppárthoz tartozónak tekinti a Fideszt, de hibának tartja az évek óta balra kötött együttműködést, és ami ezzel együtt jár: a migráció támogatását. Ha a néppárt elég erős lesz, és elég bátor is, hogy jobbra nyisson, ahogy azt a szavazók kikényszerítették például Ausztriában, akkor nincs ok a távozásra. Ha azonban a néppárt továbbra is a megszokott, és láthatóan szavazatvesztéssel járó csapáson akar haladni, nem sok teteje van követni őket a semmibe. Ennek fényében nézzük meg a magyarországi helyzetet: a Politico számításai szerint a Fidesz-KDNP 15 mandátumra számíthat, a Jobbik, az MSZP és a DK kettő-kettőre; a Momentum alulról súrolja a küszöböt; a 15 kormányoldali mandátumra épp ezért még „nem vennék mérget”, a Momentum áteshet a küszöbön, és akkor alighanem a Fidesz erejét csökkenti.

    Ez aválasztás nemcsak a kiugró kormánypárti siker reménye miatt érdekes. Soha magyar választónak nem volt még esélye arra, hogy az egész európai politikai térképre kiható döntést hozzon. Márpedig előállhat egy olyan helyzet, hogy a Fidesz vagy ráveszi a néppártiakat a migráció ellenes politikára, vagy megerősíti a migráció ellenes, nemzetek Európáját jelentő csoportot. Mindkét változat fordulatot jelent Európában. Erre Orbán Viktor akkor lesz képes, ha valóban elsöprő támogatás áll mögötte. Más szavakkal: nem a Brüsszelbe kiküldendő képviselők számáért, hanem egy biztonságosabb Európáért kell részt vennünk a szavazáson. Tehát nem az a kérdés, hogy mi lesz a választáson, hanem hogy a választások után merre megy Európa. Meg tudjuk-e őrizni legalább ezt a mi kedves Közép-Európánkat, – ideértve a három tenger országait, vagyis a Balti-tenger, az Adria- és a Fekete-tenger háromszögét- biztonságos helynek gyermekeink és unokáink számára?

    Ellene lehet vetni ennek a gondolatmenetnek, hogy arra nincs esély, hogy a migrációt ellenző és szuverenista pártoknak többségük legyen az európai parlamentben. Ez jogos észrevétel, de az irányváltáshoz erre nincs is szükség. Elég, ha a szuverenisták megkerülhetetlen erőt alkotnak. Hogy ebben a változásban osztanak-e nekünk magyaroknak lapot, azt most – történelmünk folyamán ritka pillanat – nem mások, hanem mi, magyar szavazók döntjük el.

    Végezetül nézzünk körül szűkebb hazánkban, a Kárpát-medencében. A néppárti frakció szabályzata nem tette lehetővé, hogy a Szlovákiában és Romániában megválasztott magyar képviselők a magyarországiakkal együtt alkossanak egy nemzeti delegációt, de azt azért világossá tettük, hogy a magyar delegáció voltaképp nagyobb, mint a látszat. Ciklusonként változóan 3-5 többletről lehetett beszélni.A mostani előrejelzések sajnos nem sok jót ígérnek. Legutóbb Szlovákiából két magyar képviselő volt, minkét pártból egy-egy. Az előrejelzés szerint most egy sem lesz. Két erdélyi képviselőnk is volt, a felmérések most egyre sem számítanak. Ugyanakkor mindkét országban látok esélyt arra, hogy a magyar választók rácáfoljanak a felmérésekre. Míg a magyarországi választási részvételnek – mint láttuk – Európa-politikai jelentősége is van, Szlovákia és Románia esetében kisebbségvédelmi esélyt szalasztunk el, ha nem lesz ezeknek amagyar közösségnek európai képviselője.

    Most nem azon kellene tépelődni, hogy az adott párt hogyan szerepelt a belpolitikában, hanem azt kellene elérni, hogy legyen szószólónk a kisebbségi ügyekben az európai fórumon is. Ha a magyar választó egy pártot akar büntetni a távolmaradással, voltaképp magát bünteti és a maga egész közösségét.

    Mindezekre tekintettel a magyar nemzet minden tagjának, akinek európai szavazati joga van, ott a helye az európai választásokon. Itt az ideje a második, immár Kárpát-medencei fülkeforradalomnak.

    Surján László

    az Európai Parlament volt alelnöke
     

  • A MÚLTUNK, A MAGYARSÁGUNK A JÖVŐBEN IS KÖTELEZ

    A MÚLTUNK, A MAGYARSÁGUNK A JÖVŐBEN IS KÖTELEZ

    A MÚLTUNK, A MAGYARSÁGUNK A JÖVŐBEN IS KÖTELEZ

    Annyi mindennek van már napja, hogy lehetetlen követni. Magunk sem tudjuk, hogy aznap mi mindent kellene ünnepelnünk, már ha követjük az emléknapok cunamiját. Persze vannak olyan dátumok, amelyeket mindnyájan ismerünk, de nagyobb azok száma, amelyekről nem is hallottunk, vagy valamiért nem tartjuk fontosnak, hogy megemlékezzünk róla. Itt volt például április 25. Idén is csendben telt el, még az ellenzéki média sem hisztériázott. Hiába kutakodunk internetes okosoldalakon, nem találjuk meg sehol azt a felemelő dolgot, ami miatt ezt a napot ünnepelnünk kellene.

     
    Csupán a Népszava egy 2017-beli szösszenete utálkozik egy sort azon, hogy 2013. április elseje óta ez a nap – kihirdetésének emlékére – az alaptörvény napja. Igen, ünnepelnünk kellene. Közösen. De kizárt. Kizárt, mert kevés olyan jogszabályunk van, amely jobban megosztaná a nemzetben gondolkodókat és a globalistákat, mint az alaptörvény.
     
    Miért is? Ha jól elemzem az ellenzék szavait, ők a jogállamiság megszüntetésének időpontját látják ebben a napban. Mi, kormánypártiak meg azt az ünnepet, amely szerint magyarok vagyunk, és vállaljuk is a magyarságunkat. Illyés Gyula azt állítja, hogy magyarnak lenni nem származás, hanem vállalás dolga. Mélyen egyetértek minden betűjével és eszmeiségével. Mert elég-e az, ha csak anyakönyvi bejegyzés a magyarságunk?
     
    Nem, nem elég. Az állampolgárság valóban származás dolga, de az az érzés, amely mindennél erősebben köt egy adott földrajzi helyhez, kultúrához, létformához, nyelvhez, a sokszor elrabolt szabadságunkhoz, küzdelmeinkhez, történelmünk minden pillanatához, őseink önfeláldozásához, az az érzés nem az anyakönyvi bejegyzéssel keletkezik. Hogy azt az érzést, kötődést örökké és visszavonhatatlanul magunkévá tegyük, vállalni kell ma olyan nem igazán divatos, lenézett, elítélt elveket, mint a valódi értékek, a rend, az egymásért tevés, a kitartás, az ősök, a nemzeti trikolór tisztelete.
     
     
    Vállalni kell, hogy alaptörvényünk Isten nevével, a Himnusz soraival kezdődik, és a „Legyen béke, szabadság és egyetértés!” felkiáltással végződik. Vállalni kell, amit alaptörvényünk is: a kereszténységet vagy a férfi és nő kötelékén alapuló család szentségét. Vállalni kell a Szent Koronát, tagadni a magyar állampolgárok ellen a nemzetiszocializmus és a kommunizmus diktatúrája alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését és elutasítani az 1949-es kommunista alkotmányt. S ha vállaljuk magyarságunkat, akkor tudjuk, hogy mi a teendő egy másik napon, május 26-án.
     
    Igaz, az mozgalmasabb, mint az egy hónappal korábbi alaptörvény emléknapja. Mozgalmasabb, mert a naptár szerint 1980-ban ezen a napon indult el világűrbéli útjára a magyar űrhajós, Farkas Bertalan. De történtek országrontó események is ezen a napon.
     
    Például 1912-ben ekkor született a kommunista és magyarságot nem vállaló Kádár János. No és 2006-ban ekkor mondta el Gyurcsány Ferenc elhíresült őszödi beszédét az MSZP-frakció zárt ülésén, amely azonban csak szeptember 17-én került nyilvánosságra. De kapcsolódik ehhez a naphoz egy másik gyászos esemény is: Orseolo Péter 1045-ben felajánlotta országunkat III. Henrik német–római császárnak, elárulva Szent István örökségét. Azt mondják, alaposan megbűnhődött érte. Úgy, ahogy az az árulóknak jár. 1986-ban pedig ekkor vált az Európai Unió hivatalos zászlójává a kék háttérben arany csillagokkal díszített lobogó. És ha már unió, idén ezen a napon lesznek az uniós választások.
     

    I. (Orseolo) Péter magyar király –
    ábrázolása Képes Krónikából 
     
    Amikor dönteni kell, magyarok leszünk-e vagy beolvadunk egy globális masszába, ami nem tiszteli a nemzeteket, a hazafias érzéseket, a kereszténységet, az abból építkező kultúrát, hanem hamis ígéretekkel felszámolja az identitást, nemzeti gyökeret, történelmet, függetlenséget, és arra kényszerít, hogy áruljuk el mi is Szent István örökségét, ajánljuk fel országunkat egy új birodalomnak. Mindehhez minden ígéretet megkaptunk az ellenzéktől, még a júdáspénzt is európai minimálbér, szociális ellátás és minimálnyugdíj formájában.
     
    Vajon hogy emlékeznek majd meg örököseink rólunk? Azt olvashatják majd rólunk, hogy Hunyadi János, Dobó István, Zrínyi Miklós küzdelmei nélkül magunk hívtuk be az oszmán sereget, ezúttal illegális bevándorlók köntösében? Igen, tudom, mit mondott Ferenc pápa Bulgáriában. Arra kérte a keresztényeket, hogy ne fordítsák el a fejüket, ne zárják be a szívüket a migránsok láttán.
     
    Keresztény vagyok és katolikus. Nem fordítom el a fejem, és nem zárom be a szívem. Sőt, ismerem a krisztusi szeretet parancsát. De hol van az megírva, hogy fel kell adnom a keresztény hitemet olyan, ki tudja, honnan táplálkozó kényszer kedvéért, amely nem tiszteli a vallásom, a nemem, hazám és Európa törvényeit? Ha magyarok maradunk, attól még, sőt éppen attól nyitva lesz a szívünk a segítségre szorulók számára. És büszkék lesznek ránk az utódaink, amikor majd azt olvassák, hogy 2019-ben ezen a napon a döntő többség vállalta a magyarságát.
     
    A szerző jogász
    Ez az írás eredetileg a Magyar Nemzet 2019. május 14-i számában látott napvilágot.

    Dr. Bencze Izabella

  • RENDES-E A FELTÁMADÁS?

    RENDES-E A FELTÁMADÁS?

    RENDES-E A FELTÁMADÁS?

    Valamikor ezerkilencszáztizenhétben Kovács Ismeretlen Lajos úgy esett el az Úz-völgyében – fejlövés által egy ködös hajnalon, talán egy kósza puskagolyó oltotta ki az életét –, hogy nem látta senki, sem közeli bajtárs, sem az őrvezető, sem a hadnagy úr. Egy hajnali őrjárat találta vérbe fagyva.

    Talán elővigyázatlan volt? Talán épp szivarra gyújtott ? Mert nem véletlenül hívták koporsószegnek a cigarettát. Vagy eltalálták volna csak úgy?

    Mindenesetre úgy halt meg, hogy nem tudta, mi a testi szerelem. Anélkül ért véget rövid élete, hogy élvezte volna valamelyik székelyföldi községben, kisvárosban, Kolozsvárott, vagy Pesten a világot látott és ügyeskezű szabómesternek járó megbecsülést… Tovább

    Simó Márton

  • GYÓGYÁSZATRÓL, JÖVŐKÉPRŐL, TITKOS BELSŐ GPS-RŐL

    GYÓGYÁSZATRÓL, JÖVŐKÉPRŐL, TITKOS BELSŐ GPS-RŐL

    GYÓGYÁSZATRÓL, JÖVŐKÉPRŐL, TITKOS BELSŐ GPS-RŐL

    Amint azt a korábbiakban is jeleztük, kétnapos rendezvénysorozat keretében emlékeztek meg Székelyudvarhelyen a tavaly elhunyt Dr. Szentannai Dénes (1953-2018) fül-orr-gégész főorvosról. A programok fővédnöke Prof. Dr. Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások (EMMI) minisztere volt, védnökök pedig Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) elnöke és Lukács Antal, a székelyudvarhelyi Városi Kórház főigazgatója voltak.

    A szervezők úgy gondolkodtak, hogy felidézik a túl korán eltávozott orvosdoktor gyógyítói munkásságát, s emellett teret szentelnek Székelyszentmiklósnak, a kis nyikómenti tekepülésnek is, amelyhez a Szentannai-család idestova majd’ fél évezrede kötődik. Pénteken emléktáblát avattak a fül-orr-gégészeti osztály bejáratánál – a régi kórházépületnél, amelynek felújításáért és korszerű felszerelésekkel való ellátásáért aktív éveiben Szentannai doktor elévülhetetlen érdemeket szerzett –, ugyanakkor egy másik plakettet is elhelyeztek a főbejárat jobb oldalán, amellyel a korábbi nyugalmazott főigazgató, a ma életének 88. évében járó dr. Mátyus András elévülhetetlen érdemeit idézik az odalátogatók és a gyógyulni vágyók számára.

    Az emlékkonferencia résztvevői a Városi Kórház konferenciatermében

    Túl az emlékállításon, 11.00 és 13.00 óra között, majd az avatóünnepség és az ebéd után, 15.15 és 18.30 között színvonalas előadásokat hallgathattak meg az érdeklődők a fül-orr-gégészet, illetve a fej- és nyaksebészet tárgyköréből. Jelen voltak a hazai és a magyarországi szakirányú gyógyászat klinikai és egyetemi szaktekintélyei, akikkel Szentannai doktor már az 1980-as évektől kezdődően munkakapcsolatokat épített ki, egyrészt saját tájékozódása, másrészt az általa vezetett osztályon továbbképzett kollégák számára, valamint az utódok kinevelése céljából. Ily módon vált országosan ismert szaktekintéllyé vált, így fejleszthette arra a szintre a fül-orr-gégészetet, illetve a fej- és nyaksebészetet a székely anyavárosban, hogy az egykor szerény műszerezettségű osztályon ma korszerű eszközök állnak rendelkezésre, és olyan tudású szakemberek diagnosztizálnak, illetve műtenek, akik világszínvonalon dolgoznak és újításokat vezetnek be az elvégzett kezelések vagy az operációk során.

    A plaketteket Zavaczki Walter készítette



    Mivel a Szentannai-család az elmúlt századokban ezernyi szállal kötődött a Nyikó-mentéhez – az eredetileg marosszéki származású nemzetség dokumentáltan 1570 körül tűnik fel ezen a vidéken, számos nemzedéken át katona-, majd jeles kisbirtokos- és értelmiségi családként szolgált –, a folytonosságot őrizendő, Szentannai doktor is ragaszkodott családi örökségéhez, szépen felújította és gondozta a szülői házat, annak környezetét, de lehetősége szerint mindig segítette a falut és az egyházközséget, érdekelte a falusi ember sorsa és a jövő építése. Nem csupán szülőfaluja sorsa, hanem a tágabban értelmezett környék jövője is aggasztotta.


     

    A Szentannai-ház és környezete az emléktábla felavatása előtt

    Székelyszentmiklósnak ma mintegy 30 állandó lakosa van. Annak dacára, hogy félreeső településnek számít, van aszfaltútja, vízhálózata, gépkocsival a községközponttól, Siménfalvától 3  (1,5 km), Székelyudvarhelyről 20 perc alatt (23 km)lehet oda eljutni. A jövőre vonatkozóan az sem kizárt, hogy éppen a kedvező természeti környezet, a rendelkezésre álló felbecsülhetetlen javak – a csend, a jó levegő, a biodiverzítás – képezhetik majd azok számára a megfelelő életteret, akik felfedezik ezt a miliőt, ismét hazatalálnak, és dolgozva, helyben kamatoztatva a tapasztalataikat, itt teremtenek maguk és családjuk számára egzisztenciát.

     

    A falu értékeit – múltját, jelenét és jövőjét – felmutató előadások hangzottak el a helyi unitárius templomban. Lőrinczi Lajos lelkész, a székelykeresztúri unitárius egyházkör esperese hirdetett igét, beszélve saját életútjáról is, hiszen immár több mint húsz esztendeje szolgál ezen a vidéken, és egyaránt látja a negatívumokat, de a biztató jeleket is. Sepsiszéki Nagy Balázs néprjazkutató, aki maga is hasonló településen, az Úz-völgyében levő Csinódon él, Székely falu – múlt, jelen, jövő címmel tartott előadást.


    Sepsiszéki Nagy Balázs

    Dr. Szabó Árpád Töhötöm Együttműködés a falusi társadalomban: a kalákától a szövetkezetekig cím mentén vázolta a fel az egykori és a lehetséges stratégiákat. Dr. Kandikó József egyetemi tanár (Edutus Egyetem, Székelyudvarhelyi Egyetemi Központ) A székely falu sorsa című előadásában egy, a mostani alkalomra felállított mérlegen, kockákkal szemléltette azokat a tényezőket, amelyek ma befolyásolják a vidék sorsát a Székelyföldön. Mintegy harminc ilyen „vektort” említett, amelyek hol negatív, illetve hol pozitív hatással bírnak, és végül úgy látszott, hogy a biztató jelek képesek lehúzni, vagy legalább ellensúlyozni a negatívum ballasztját. A negyedik – ezt a részt záró – előadást Mihály János történész, az NSKI munkatársa tartotta, dióhéjban összefoglalva a Szentannai-családhoz kapcsolódó levéltári kutatásait.


    Dr. Kandikó József egyetemi tanár úgy véli.
    hogy a pozitív tényezők erősödtek 
     
    A templomi szertartást és a rögtönzött konferenciát követően a helyi viszonyok között igen népesnek számító résztvevők tömege a közelben levő Szentannai-házhoz ment, ahol leleplezték a jeles orvos emléktábláját.

    „Igen szerencsés megoldást találtunk – mondotta Szász Jenő NSKI elnök –, ha már a doktor úr fizikai értelemben nem is lehet velünk, most gondoskodtunk arról, hogy az emlékállítás által jelképesen velünk lehessen a továbbiakban. És fel is nézhessünk rá.
     


     
     

    Szász Jenő, az NSKI elnöke


     

    A stilizált arcképet Nagy János (1935) felvidéki szobrászművész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja készítette, akinek munkásságát Szentannai doktor is nagyra becsülte és ismerte; a plakettet pedig egy kisebb kapura helyeztük el, amelyet Demeter István, az a székelyudvarhelyi mester faragott, aki a ház előtti nagyobbat is készítette pár éve a Szentannai-család megbízásából. Ily módon ez az általunk hozzáadott szerény érték egyben a Kárpát-medencében élő magyarok együvé tartozásának is a szimbóluma lehet.”
     
     
    A közebéd előtt Török Ferenc, Székelyudvarhelyen élő képzőművész mutatta be a helyi művelődési házban lévő színpadi függönyt és azt a színpadképet, amelyet a helyi fiatalok a második világháborút követően készíttettek Ipó László (1911-1991) székelykeresztúri festőművésszel, s amelyet most a falusiak felkérésére, az NSKI támogatásával restaurálhatott. A kultúra helyi hajléka, bár szerény – hiszen a falu fénykorában sem éltek itt 200 főnél többen –, de nyitva áll, várja a hazatérőket és a vendégeket…

    Valaki megjegyezte, hogy ebben az épületben – valamikor a hetvenes évek végén – épp Szentannai Dénes és felesége esküvőjekor lakodalmoztak legutóbb… Ideje lenne visszatérnie a szépnek és a jónak, a szebb jövőnek, amelyről annyi sok szó esik e digitalizálástól áthatott és fertőzött ezredév-előben, amikor oly sokan keressük a helyünket a nagyvilágban, és hol találjuk, hol nem…
     


     


    P.S. 

    Úgy alakult, hogy taxival kellett eljönnöm Székelyszentmiklósról. Amikor felhívtam a diszpécsert, mindjárt mondtam, hogy Siménfalva felé küldje az autót. Jöjjön ki a gépkocsi a felső faluvégén, míg meglátja az elágazást: a jobboldali út Nagymedesérre, a baloldali Szentmiklósra visz. Vélhetően a székely anyavárosban szocializálódott, tökéletesen „urbanizált” hölgy lehetett az illetékes – nem hinném, hogy Kolozsvárról, vagy Budapestről látnák el itteni minimálbér fejében a call-center szolgáltatást –, mert a lelki GPS-ében nem volt meg neki ez a falu. Mind Miklósfalvát emlegetett, amely tudvalevőleg ugyancsak aprócska falu, de egy-két dombbal odébb található, túl a Nagyküküllőn, Felsőboldogfalván alul… Szóval: jók ezek a találkozások… Sokakat segíthetnek a hazavezető gondolatokban. És táj-, illetve térképismeretben.   
     


    Címkép: Polgárportál.hu

    A szövegközi képeket a szerző készítette
        

    Simó Márton
     

  • Kötetbemutató a Múzeumban – SEPSISZENTGYÖRGY

    Kötetbemutató a Múzeumban – SEPSISZENTGYÖRGY

    Kötetbemutató a Múzeumban – SEPSISZENTGYÖRGY

    A Székely Nemzeti Múzeum és a Balassi Intézet, Magyarország Kulturális Központja szervezésében Ablonczy Balázsörténész, az ELTE BTK oktatója és az MTA BTK Történettudományi Intézetének főmunkatársa, a Trianon100 kutatócsoport vezetője rendkívüli vetített képes előadással egybekötött könyvbemutató tart A miniszterelnök élete és halála – Teleki Pál (1879–1941) címmel május 23-án, csütörtökön 19.00 órától a Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Bartók Termében.

    Házigazda: Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója és Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet vezetője… Tovább

    Élő Székelyföld Munkacsoport