Blog

  • Emlékirat – életképek a régi Kolozsvárról

    Emlékirat – életképek a régi Kolozsvárról

    Emlékirat - életképek a régi Kolozsvárról
    Jancsó Elemérné, Máthé-Szabó Magda visszaemlés-kötetét mutatja be a Kriterion Könyvkiadó december 21-én, szerdán, 18.00 órakor a kolozsvári Györkös Mányi Albert emlékházban.
     
    „Édes gyermekem, régi tervem, hogy leírom neked mindazt, amit az én drága szüleimről s azok családjáról tudok, hogy maradjon meg legalább ennyi róluk a te emlékedben.” Ezekkel a szavakkal indította emlékiratait több évtizeddel ezelőtt Jancsó Elemérné Máthé-Szabó Magda, nyugalmazott franciatanárnő.

    Minthogy az emlékíró életének legfontosabb, alig-alig elhagyott helyszíne Kolozsvár volt, visszaemlékezései is a kincses város épületeit, eseményeit, lakóit idézik fel. Minthogy érdekes emberek, fontos személyiségek közelében telt élete, emlékei is közérdekűek. Külön érdeklődésre tarthatnak számot a Kuncz-család életének kolozsvári helyszínei, közöttük meg éppen a ma Györkös Mányi Albert Emlékháznak ismert épület…

     
    Az est közreműködői: Vitályos Ildikó, Rekita Rozália és Jancsó Miklós színművészek, valamint H. Szabó Gyula, a Kriterion Könyvkiadó igazgatója.
     
    A könyv a helyszínen megvásárolható.
     
    Szeretettel várnak minden kedves érdeklődőt!
     

    www.kriterion.ro 

      

       www.emke.ro
    Élő Székelyföld Munkacsoport
     
     

  • Karácsonyváró a múzeumban

    Karácsonyváró a múzeumban

    Karácsonyváró a múzeumban

    A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a Karácsonyt megelőző napokban foglalkozást hirdet diákok számára.

    A karácsonyi ünnepkörhöz tematikusan kapcsolódó szolgáltatásunk a következő program szerint igényelhető:

     
    December 20. (kedd) – karácsonyfadíszek készítése
    December 21. (szerda) – mécses készítése
    December 22. (csütörtök) – karácsonyi dekorációk készítése.
     
    A foglalkozásokat a Haáz Rezső Múzeumban (Haberstumpf-villában) tartják 9:00 – 13:00 óra között.

    Az alapanyagokat a múzeum biztosítja.

    Előre bejelentkezett diákcsoportokat várnak.

    Részvételi szándékukat kérjük, jelezzék a 0787-654.898-as telefonszámon.
     


    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Udvarhelyszéki polgármesterek egyeztettek

    Udvarhelyszéki polgármesterek egyeztettek

    Udvarhelyszéki polgármesterek egyeztettek

    A székelyudvarhelyi városháza tanácstermében tartották meg szerdán, 2016. december 14-én délután az udvarhelyszéki települések polgármestereinek találkozóját.

    A találkozó annak a stratégiának a része, melyet Gálfi Árpád polgármester Tusványoson vetett fel idén, s melynek célja a politikai hovatartozástól, pártszínezettől független együttgondolkodás, az önkormányzatainkat érő aktuális kihívásokra, problémákra való közös megoldáskeresés, adott projektek, ügyek mentén történő együttműködések kialakításának, a közös fellépésnek a szükségessége.

    Székelyudvarhely vezetősége nyitott városházát, nyitott várost épít, mely nemcsak a városlakók, de a környező települések, Udvarhelyszék lakosságának egészével szeretne együttműködni, vallja, hogy nem működik a város a vidék, valamint a vidék a város nélkül.

    A Székely Anyaváros Udvarhelyszék térségközpontjaként számos olyan intézménynek ad otthont, több olyan feladatot lát el, melyek nem csupán Udvarhely, de egész térsége számára meghatározó jelentőséggel bírnak, így a vidék és város együttműködésének megkerülhetetlen szerepe van Udvarhelyszék fejlődése szempontjából.

    „Nekünk, székelyföldi, udvarhelyszéki polgármestereknek, az erdélyi, székelyföldi magyar nemzeti közösségünk sajátos, kisebbségi létéből fakadó gondjainak orvoslását is határozottan és hangsúlyozottan vállalnunk kell. Közösségi vezetőként ki kell állnunk jogainkért, meghatározó szerepet kell vállalnunk abban a munkában, melynek eredménye egy élhető, lét és jogbiztonságot nyújtó Székelyföld, ahol a mi őshonos magyar nemzeti közösségünk jól érzi magát. Meggyőződésem, hogy eljött annak az ideje, hogy településeink és magyar közösségünk érdekében közös cselekvési irányvonalakat nevesítsünk, önkormányzataink szintjén szorosabbra fűzzük az egymás közti együttműködést” – jelentette ki Gálfi Árpád polgármester köszöntőbeszédében.

    A találkozó fő napirendi pontjait az egyre fokozódó, nemzetiségi jogainkat és közösségi szimbólumainkat érő jogsértésekkel és támadásokkal szembeni közös fellépésnek a lehetőségei, valamint az Udvarhelyszék fejlesztése érdekében megfogalmazható közös projektek körvonalazása képezték. A polgármesterek egyetértettek abban, hogy a magyar nyelv, illetve közösségi jelképeink használata a nyilvános térben törvényes, jogos és természetes. Ennek megfelelően Udvarhelyszék 126 településén ezekkel a jogokkal következetesen élnek és élni fognak.

    Egyetértettek abban is, hogy az olyan esetekben, amikor bárki ezeknek a jogoknak a csorbítására tesz kísérletet, határozottan fel kell lépni, s ezt összehangoltan, a jogvédő szervezetek segítségét igénybe véve célszerű tenni, gondoskodva arról, hogy ezek a perek szükség esetén jussanak el az Emberi Jogok Európai Bíróságára, illetve ezekről kapjon tárgyilagos tájékoztatást a hazai és a nemzetközi sajtó, a bukaresti nagykövetségek, illetve nemzetközi szervezetek.

    A térség fejlesztésével kapcsolatosan megállapítást nyert, hogy szükséges Udvarhelyszék fejlesztési régióként való megjelenítése, közös, az egész térséget érintő projektek megfogalmazása és kivitelezése. Az infrastrukturális fejlesztéseket illetően Udvarhelyszék ivóvíz- és szennyvízhálózatának fejlesztéséről, valamint az alternatív közlekedési lehetőségek, így a tömegközlekedés fejlesztése illetve a térséget összekötő bicikliutak kiépítésének lehetőségeiről tárgyaltak az elöljárók.

    Elhangzott az is, hogy ki kell használni, illetve specifikus fejlesztési társulásokat kell létrehozni annak érdekében, hogy a települések közösen tudjanak lépni, pályázni a forrásokra.

    A találkozón részt vett dr. Verestóy Attila szenátor, aki a magyar képviselet parlamenti jelenlétből adódó lehetőségek jelentőségét hangsúlyozta, mely nagy segítség lehet a térség és a települések fejlesztésében, a kapcsolatok kiépítésében.

    A jelenlévő polgármesterek kifejtették: élni fognak ezzel a lehetőséggel, hiszen a parlamenti jelenlét nem cél, hanem eszköznek kell lennie Udvarhelyszék szolgálatában.  A rendezvényen egyöntetű véleményként fogalmazódott meg, hogy az elkövetkezőkben a kommunikáció és együttműködés megerősítése, valamint az egységes fellépés és véleményformálás mellett az infrastrukturális projektek megvitatása képezze a további találkozók legfontosabb feladatait.

    A címkép archív felvétel, a szövegközi fotót Lőrincz Csaba készítette.
    Forrás: Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatalának sajtóosztálya.

    Élő Székelyföld Munkacsoport
     

  • Lezajlott a Fölszállott a páva döntője

    Lezajlott a Fölszállott a páva döntője

    Lezajlott a Fölszállott a páva döntője

    Pénteken este zajlott le Budapesten a Fölszállott a páva idei döntője, amelyet a Duna Televízió közvetített. A dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttes nyerte el a közönségdíjat, de a többi résztvevő sem távozott üres kézzel. 

     
    A táncegyüttesek kategóriájában a felvidéki Csali Gyermek Néptáncegyüttes, szóló és párostánc kategóriában Albert Csaba, a hangszeres szólisták és zenekarok kategóriájában Horváth Áron cimbalmos, énekes szólisták és énekegyüttesek kategóriájában Erdélyi Luca vehette át az egy-egy millió forintos nyereményt Gáspár Bencétől, az OTP Bank Kommunikációs és Társadalmi Kapcsolatok főosztályának vezetőjétől.
     
    Balog Zoltán miniszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának különdíjait adta át: a legjobb határon túli produkciónak járó 1 millió forintot Bálint Róbert pusztinai furulyás, a legjobb hazai nemzetiségi produkciójának járó 1 millió forintos különdíjat Makula Zoltán jászberényi szólótáncos érdemelte ki.
     
    Gyúr Gabriellának adta át az 1 millió forintos különdíjat a Földművelésügyi Minisztérium és a Hungarikum Bizottság nevében V. Németh Zsolt környezetügyért, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős államtitkár. A szolnoki Rotary Club Egyesület nevében Bartalos Zoltán ösztöndíjat nyújtott át Gyúr Gabriellának, további egy millió forinttal segítve a fiatal művészeti tanulmányait.
     
    Az OTP Bank különdíjait – egy-egy millió forintot – Gáspár Bence adta át Molnár Bencének, a dusnoki Aprók Gyermek Néptáncegyüttesnek, a Sarjú Bandának, a Jászság Gyermek Néptáncegyüttesnek és a mérai Czifra Néptánccsoportnak.
     
    A Veresegyházi Medveotthon határon túli csoport számára alapított Mackó elnevezésű különdíját a Csali Gyermek Néptáncegyüttes vehette át az intézmény vezetőjétől, Bankó Lászlótól.
     
     A felvidéki Csali Gyermek Néptáncegyüttes – az idei közönségdíjas társulat
    A Folklórfesztiválok Magyarországi Szövetségének képviseletében Szigetvári József a világszövetség meghívását adta át a kategóriagyőzteseknek a legjelentősebb nemzetközi gyermek népművészeti fesztiváljára: a Fölszállott a páva idei nyertesei 2017 nyarán Magyarországot fogják képviselni Tajvanon, az ILAN Nemzetközi Népművészeti Fesztiválon.
     
    Sebő Ferenc, a zsűri elnöke kiemelte: a fellépő fiatalok megmutatták, hogy a hagyományban micsoda fantasztikus erők vannak, s hogy mennyire a közösséghez kapcsolódnak az egyéni teljesítmények is. Ezek a fiatalok meggyőztek minket arról, hogy számukra ez örömforrás, birtokolják és beszélik ezt a nyelvet – mutatott rá.
     
     A Cickom énekegyüttes Székelyszenterzsébetről – nagysolymosi karácsonyt-váró
    énekeket adott elő – a kislányok nem nyertek ugyan fődíjat, de a részvétel maga
    már főnyereménynek számított – a Cickom a legjobb énekegyüttesnek járó
    különdíjat vihette haza…

     
    A Duna Médiaszolgáltató Zrt. televíziós médiaszolgáltatási igazgatója, Medveczky Balázs elmondta, hogy a televíziósok az értékmentők munkáját a Fölszállott a páva című műsorral próbálták támogatni, amely nemcsak tartalmát és lelkét tekintve magyar, hanem licencét tekintve is hazai termék. Kiemelte: büszkék arra, hogy a műsor bebizonyította, sem a népzene és néptánc, sem pedig a közszolgálat nem tűr meg magán port. “Képesek vagyunk megújulni és képesek vagyunk trendeket teremteni, hiszen a mai médiapalettán ritkaságszámba megy a valódi értékközvetítés és a jövőbe mutató képivilág-technika ötvözése” – fogalmazott.
     
    A zsűri elnöke volt Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész, a Nemzet Művésze; tagja Timár Böske táncművész, Csillagszeműek művészeti igazgatója; Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész, a Hagyományok Háza tudományos munkatársa; Sebestyén Márta Kossuth-díjas énekes; Kocsis Enikő Harangozó-díjas táncművész, a Fitos Dezső társulat művészeti vezetője és Berecz István, az első Fölszállott a páva győztese, kétszeres aranysarkantyús táncos.
     
     A zsűri tagjai a háttérben balról jobbra: Timár Böske táncművész, a Csillagszeműek
    művészeti igazgatója (b), Agócs Gergely néprajzkutató, népzenész,
    a Hagyományok Háza tudományos munkatársa (b2), Sebestyén Márta
    Kossuth-díjas énekes (b3), Sebő Ferenc Kossuth-díjas zenész,
    Nemzet Művésze, zsűrielnök (j3), Kocsis Enikő Harangozó-díjas táncművész,
    a Fitos Dezső társulat művészeti vezetője (j2) és Berecz István,
    az első Fölszállott a páva győztese, kétszeres aranysarkantyús táncos (j)
    a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA)
    és a Hagyományok Háza közös, a Duna tévécsatornán élőben közvetített
    Fölszállott a páva című népzenei és néptánc tehetségkutató verseny 
    döntőjében a közmédia óbudai stúdiójában 2016. december 16-án.
     
    A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA), valamint a Hagyományok Háza negyedszer megrendezett tehetségkutatójában a 6-14 éves fiatalok négy kategóriában mutathatták meg tehetségüket: külön versenyeztek a néptáncegyüttesek; az énekes szólisták és énekegyüttesek; a hangszeres szólisták és zenekarok; a táncos szólisták és táncospárok.
     
     Morvai Noémi és Novák Péter műsorvezetők a Médiaszolgáltatás-támogató és
    Vagyonkezelő Alap (MTVA) és a Hagyományok Háza közös,
    a Duna tévécsatornán élőben közvetített Fölszállott a páva című
    népzenei és néptánc tehetségkutató verseny döntőjében
    a résztvevőkkel a közmédia óbudai stúdiójában 2016. december 16-án. 
    Az immár hagyományossá vált vetélkedőt 2017-ben.

    A felvételeket Máthé Zoltán/ MTI készítette.
    Források: MTI, www.hirado.hu


    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Hirdetési tarifáink 2016-2017

    Hirdetési tarifáink 2016-2017

    Hirdetési tarifáink 2016-2017

    Az alábbiakban megtalálják a www.eloszekelyfold.com és a www.eszm.ro portáljainkra kidolgozott tarifákat, amelyek érvényesek a 2016/2017-es esztendőre.

    Az itt megadott változatokon kívül bármilyen más reklám-konstrukció elképzelhető, amely nem ütközik médiumaink felfogásával. 

    Egy-egy reklámkampányt, egyedi vagy rendszeresen visszatérő hirdetéseket külön tárgyalások, parteneri keretszerződések mentén alakítunk ki.

    ÉRVÉNYES DÍJSZABÁS
    előre kidolgozott lehetőségek 


    1. Egyedi reklám (logó, linkelési lehetőséggel a vállalkozás honlapjára) az 
    eloszekelyfold.com portálon – 150 RON/30 nap;

    2. Egyedi reklám (logó, linkelési lehetőséggel a vállalkozás honlapjára) az eszm.ro és az eloszekelyfold.com portálon párhuzamosan – 250 RON/30 nap;
    3. Reklámkampány I. – egyedi reklám 1. + 7 cikkek közé beépített link – 200 RON/7 nap;
    4. Reklámkampány II. – egyedi reklám 1. + 11 cikkek közé beépített link – 300 RON/7 nap;
    5. Reklámkampány III. – egyedi reklám 1. + 14 cikkek közé beépített link – 450 RON/15 nap;
    6. Reklámkampány IV. – egyedi reklám 1. + 30 cikkek közé beépített link – 600 RON/31 nap;
    7. Egyszerű reklám I. – a vállalkozás elérhetőségei, logója – bent a hirdetőrovatban 70 RON/1 év; 

    8. Egyszerű reklám II. – a vállalkozás elérhetőségei, logója, linkkel – bent a hirdetőrovatban – 120 RON/1 év; 

    9. Apróhirdetés – 500 leütésig – bent a hirdetőrovatban – 70 RON/14 nap.

    Banner, animáció tervezése: 50 RON, amennyiben szükséges.
    Maximális szélesség 300 pixel.


    A szerződéskötés és a reklám aktiválása között minimum 5 nap határidőt kérünk!

    Az a felfogásunk, hogy a hirdetéseknek valós adatokat kell tartalmazniuk. Minden hirdetési formának a jóízlés határain belül kell maradnia, nem sérthetnek egyéni vagy közösségi érdekeket.

    A hirdetések tartalmáért azok feladója vállalja a felelősséget!

    Fizetetett hirdetéseinket az (X) jellel látjuk el.

    A közhasznú információkat (önkormányzatok, iskolák, történelmi felekezetek, kórházak, gyógyszertárak, személyszállítás) címét, telefonos elérhetőségét, közösségi (civil-, egyházi- és sport-) szervezetek alapadatait, amennyiben azok tisztségviselői kérik, INGYENES blokkban közöljük, (K) jelzéssel. 
     

    Ezeken kívül bármilyen konstrukció lehetséges!

    További információk a portálokról



    KAPCSOLAT
    E-mail: marketing.eszm@gmail.com
    Telefon: (+4) 0743 815149

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Felzúgnak-e bennünk a karácsonyi harangok?

    Felzúgnak-e bennünk a karácsonyi harangok?

    Felzúgnak-e bennünk a karácsonyi harangok?

    Indulnék a templomba. Harangoznak. A szomszéd azonban leállít. Kitámad, hogy miféle dolog, reggel fél hatkor harangozni? Nem tud aludni a gyermeke. S különben is, neki joga van a pihenéshez. Szépen kér, először halkan, aztán egyre hevesebben, türelmetlenül, és már-már ordít. Túlkiabálja a harangzúgást is: vegyem tudomásul, hogy ez így nem mehet tovább. Ha én nem lépek, majd ő. A többségi szokáshoz híven, pereg balkáni nyelve, és hőbörög, hogy őt nem érdekli én milyen vallású vagyok, neki ne szóljon a harang… Aztán elviharzik, vissza az éjszakába.

    Tehetetlenségemben kényszeredetten elmosolyodtam. Úgy látszik ennyi év alatt, mióta ott lakik, nem szokott hozzá. Fogadni mernék, a keletiek istenházának kilincsét sem koptatja… Eszembe jutott szekrény-méretű fajkutyája, amely minden harangszó hallatán kínjában vonyít, s milyen nehezen viseli dobhártyája zörgését. Most kiderül, a gazdi jobban megérdemelné a füldugót…

    Néhány éve két házszámmal arrébb ugyanilyen jelenet zajlott, igaz, fényes nappal. Az a szomszéd a harangzúgás mellett, még azért is méltatlankodott, hogy az autója nem parkolhat a templom lépcsője előtt… Mind azt erősítette, hogy lehetne, joga van hozzá hiszen az (is) közterület… Azt hittem rosszul hallok. Minálunk azonban ez nem újdonság. Itt, a Székelyföld peremén, de akár bennebb sem. Nem bánom, virítsanak, hadd rongyolódjanak a trikolórjai a házán egész évben, de a harangokat, a harangszót azért nem hagyom! Bözödújfalut is elsüllyesztették. Volt szerencsém konstatálni ezt lelkipásztorként is…

    Ma már csak emlék – Kósa Ádám felvétele –
    a bozödújfalusi római katolikus templom, 
    2014. június 29-én leomlott – az akkor készült
    felvételeket 
    ITT, illetve, ha ez a link nem működik,
    akkor a Mandiner-en megkintheti

    A szépvízi csengettyűt már régen húztam. Még gyermekfejjel. Amikor halottat kísértek, amikor nagy idő jött, s amikor szilveszterkor éjfél volt. S a nagytemplomét is de sokszor! Mert bizony gyakran elvették a villanyt. És olyankor két kézzel, két féle harangot, két ritmusban is húztunk.

    Most a barátokéból nem engedek! Nincs az a barátságtalan fenyegetés, barátocskám, hogy curukkoljak… Betelepülőkként hol a toleranciátók, amelyről annyit beszéltek?

    Mi köze mindennek Karácsonyhoz? Hiszen az a béke és szeretet ünnepe! Nem azt prédikáljuk a templomban? Nem azért jött közénk Jézus?…

    Hát ez az. 

    Alig néhány nappal Karácsony előtt, két bevásárlás és ajándék-sms között, pszichés szindrómák előretörése, szorongás, lelki zavarok, konzumidióta tünetek megjelenése is esedékes. Egyesekből kitörhet a lefojtott düh, ellenszenv,  a nyomás alól felszabadult vad indulat, és önmagukat adják. Nem tudják megállni, hogy  ne szúrjanak oda, mint Heródes.

    Bizony. Városon mintha nem azt jelentené a harangzúgás, mint falun. Idegesíti a rohanó embert. Mint a mentők szirénái. Úgy hat mint a fuldokló köhögés. Alig várják, hogy hagyják abba. Falun másként szól. Ott még áhítatot szül a harang szava. Figyelmeztet, hív. Dombhátak, lankák verik vissza, állatok kolomphangja vegyül bele, madarak éneke színesíti. Nyugtat és jelez egyszerre. Nem így a városi őrületben. Itt már kilóg a sorból, személytenné, zavaró tényezővé válik, holott micsoda dübörgés kíséri vasár- és hétköznapjainkat, amikor beáll a szokványos gépkocsi-forgalom…

    De lehetséges úgy ünnepelni – nem feladatként megoldani, vagy kötelességként kipipálni –, hogy városi környezetben is megéljük az Isten-jelenlét csöndjét. Kiszűrjük a tenger hullámainak morajlását, a nagy vizek zaját, megfeledkezzünk magunkról, s hagyjuk, hogy simogasson az Isten.  Hadd érintse meg lelkünket angyali arcával.
     

    A könyv teljes pdf-változata ITT olvasható.
    Mint de Mello atya történetében: „A templom egy kis szigeten állt a tengerben, nem messze a parttól. A templomnak éppen ezer harangja volt: nagy harangok, kis harangok. Ha fújt a szél, vagy dühöngött a vihar, a harangok egyszerre zúgtak, s olyan zene-bonát csaptak, hogy aki csak hallotta, annak felujjongott a szíve. Mígnem néhány évszázad múltán a sziget elsüllyedt, s vele együtt elmerült a templom és a harangok is. Egy régi elbeszélés szerint a harangok továbbra is zúgtak, szünet nélkül, s aki figyelmesen hallgatott, az még most is hallhatta őket. Egy fiatalember annyira fellelkesült ettől, felkerekedett, megtett több ezer mérföldet, csakhogy hallhassa a harangok szavát. Napokon keresztül csak ült a parton, éppen szembe azzal a hellyel, ahol valamikor a templom állt, és csak hallgatott, hallgatott teljes szívével. Ám csak a tengerparton megtörő hullámok hangját hallotta. Mindent elkövetett annak érdekében, hogy kiszűrje figyelméből a hullámok zaját, s hogy meghallja a harangokat. De minden hiába, úgy tűnt, hogy a tenger mormolása elnyom minden más hangot. 
    Hetek teltek el így. Amikor elcsüggedt, a falusi bölcsek szavára figyelt, akik a templom harangjainak történetéről beszéltek, valamint azokra, akik hallották a harangzúgást és igazolták, hogy a hagyomány igaz. E szavak hallatára a szíve ismét lángra gyúlt…, de csak azért, hogy néhány hetes sikertelen próbálkozás után újból elbátortalanodjék. Végül úgy döntött, hogy felhagy a további próbálkozásokkal. Talán a sors nem akarja, hogy ő is azon szerencsések közé tartozzon, akik meghallhatták a harangokat. Talán még a történet sem igaz.
     
    Dél-Tirol olaszországi részén az egykori Curon Venosta (Graun) 14. századi
    templomának tornya emelkedik ki a Lago di Resia vizéből, amelyet energiatermelés
    céljából alakítottak ki három kisebb tó egyesítésével (1950). A toronyból eltávolították
    a harangokat, de azok zúgását ma is hallani vélik a közelben lakók
    Elhatározta, hogy hazatér, és beismeri, hogy nem járt szerencsével. Az utolsó nap még egyszer kiment kedvenc helyére, hogy elbúcsúzzon a tengertől, az égtől, a széltől és a kókuszpálmáktól. Feküdt a homokban, bámulta az eget, és hallgatta a tenger zúgását. Most már nem akarta elűzni ezt a zajt. Teljesen átadta magát neki, és a tenger morajlását kellemesnek, simogatónak találta. Hamarosan annyira elmerült ebben a monoton zajban, hogy teljesen megfeledkezett önmagáról. Oly mély volt a csend, hogy még a szíve dobbanása sem hallatszott.  S akkor e csönd mélyén meghallotta egy kis harang csendülését, amit egy újabb követett. Aztán egy másik, és megint egy másik… és hamarosan mind ez ezer harang egyszerre zúgott, a szíve pedig megtelt csodálattal és örömmel.” (Anthony de Mello: A templom harangjai. In. A madár dala. Korda-Kecskemét, 2012, 34. o.)

    Tehetnénk arról mi is, hogy hallatszodjék az angyalok éneke, az égi szimfónia, mely hív Betlehembe. Imádni a Kisdedet. 

    Ha lelkünkben megszólalna a KARÁCSONY BELSŐ HANGJA, AKKOR MÁSKÉPP REZDÜLNE BENNÜNK A TEMPLOM HARANGJA IS. Talán az sem zavarna, ha nem az én nyelvemen szóló imára hívna az Úrhoz.

    Egy kis nyitottság, jobbik énnek afféle finomhangolása, s máris hallanám ahogy: cseng, szól, zúg, búg, csilingel. Mind az ezer. Hiszen ezért lett Isten emberré… 

    Sebestyén Péter
     

  • Merénylet Berlinben

    Merénylet Berlinben

    Merénylet Berlinben

    Hétfő este Berlin nyugati részének központjában, Charlottenburg kerületben, a Kurfürstendamm sugárútnál az egyik leghíresebb karácsonyi vásáron egy teherautó belegázolt a tömegbe, tizenketten meghaltak, 48-an megsérültek, többen súlyosan.

    Thomas de Maiziére belügyminiszter nem zárta ki, hogy merénylet történt, de a hatóságok egyelőre nem minősítették hivatalosan az esetet. A sofőr megpróbált elmenekülni, de elfogták. A berlini rendőrség közben szűkszavú Twitter-bejegyzésében megfogalmazta azt a gyanút, hogy a teherautót egy lengyelországi építkezésről lopták el. A Die Welt című napilap azt írta keddre virradóra internetes felületén rendőrségi forrásokra hivatkozva, hogy a gázoló feltehetően pakisztáni menekült volt, aki az idén, február 16-án kért menedékjogot Németországban. (Ez a hír december 20-án, hajnali 4:04-kor került fel az MTI honlapjára.)

    Érintettek-e az ügyben magyar vagy román állampolgárok?

    A berlini magyar nagykövetség ügyeleti telefonszámán hárman jelezték, hogy nem találják rokonukat – mondta el Menczer Tamás, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) sajtófőnöke az M1 aktuális csatornán kedden, kora reggel. Hozzátette, mindhárom esetben felvették az adatokat és továbbították a német rendőrségnek. Egyelőre várják és gyűjtik a további információkat. A konzulok a helyszínre siettek, úgy tűnik, hogy a vásáron üzemelő magyar lángosos és kürtős kalácsos bódéja nem azon a részen volt, ahol a teheraautó a tömegbe hajtott.

    Menczer Tamás hangsúlyozta, a berlini eset is azt bizonyítja, hogy a biztonságot kell az első helyre helyezni, ahogyan azt a magyar kormány már jó ideje mondja. Ismét felhívta a figyelmet arra, hogy aki külföldre utazna, tájékozódjon előtte a konzuli szolgálat honlapján, a konzuliszolgalat.kormany.hu oldalon, ahol minden országra lebontva pontos és hasznos tanácsokat találhatnak az érdeklődők, az utazási tanácsokat folyamatosan frissítik. Arra kérte a külföldre utazókat, hogy regisztráljanak a konzuli védelemért. „A tegnapi eset is azt mutatja, hogy ez a regisztráció európai ország esetében is fontos lehet” – mondta Menczer Tamás.

    FRISSÍTVE!

    09:08
    A Németországba akkreditált román diplomaták folyamatosan együttműködnek a hatóságokkal, szükség esetén készek konzuli segítséget nyújtani bajbajutott állampolgáraiknak. A Külügyminisztérium honlapja ITT elérhető. Ezidáig román állampolgáságú érintettekről nem szereztek tudomást a Németországban dolgozó külügyi munkatársak.

    15.21

    Klaus Kandt berlini rendőrfőnök kedden a német főváros vezetőinek közös tájékoztatóján a Die Welt című lap és az ARD országos köztelevízió biztonsági körökből származó értesüléseit megerősítve elmondta, nem sikerült igazolni, hogy valóban a gyanúsított ült annak a lengyel rendszámú kamionnak a volánjánál, amely hétfő este röviddel 20 óra után belehajtott a város nyugati részének központjában, a Vilmos császár-emléktemplomnál működő szabadtéri karácsonyi vásár vendégeinek tömegébe.

    A kamion 60-80 métert haladt a tömegben, a Budapest utcán (Budapester Strasse) állt meg. Az egyik halálos áldozat a kamion eredeti, lengyel sofőrje, holtan emelték ki a vezetőfülkéből. Lőfegyverrel végeztek vele, a fegyver nem került elő.

    A berlini rendőrfőnök elmondta: igen erős kétségek támadtak azzal kapcsolatban, hogy a gyanúsított volt a támadó, bár még nem végeztek valamennyi vizsgálattal. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az illetőnek nincs köze az ügyhöz, teljes erővel nyomoznak tovább. Kiemelte, hogy továbbra is jelentős a terrorveszély Berlinben, ezért megerősítik a biztonsági intézkedéseket, az utcákon és tereken „erőteljes” a rendőri jelenlét.

    Thomas de Maiziere szövetségi belügyminiszter tájékoztatóján aláhúzta: kétségtelen, hogy terrortámadás volt a hétfő esti tömeges gázolás, de egyelőre nem jelentkezett terrorszervezet a merénylet elkövetőjeként, így az Iszlám Állam dzsihadista szervezet sem. A miniszter a gyanúsítottról elmondta, hogy valószínűleg pakisztáni származású, tavaly december 31-én érkezett az országba menedékkérőként. Menedékjogi eljárását nem zárták le. Sajtóhírek szerint korábban szexuális zaklatás miatt volt dolga a hatóságokkal.

    Joachim Gauck szövetségi elnök sajtónyilatkozatban biztosította együttérzéséről a sebesülteket és az áldozatok hozzátartozóit. Leszögezte, hogy az ártatlan emberek ellen végrehajtott brutális támadás „elkövetőinek gyűlölete nem kelt bennünk gyűlöletet”, mert a németek társadalma „erős, és a jogra és az emberiességre épül”. 

    Előzőleg Angela Merkel is sajtónyilatkozatban fejezte ki részvétét. Mint mondta, ez egy „nagyon nehéz nap” Németországnak, a mély megrendülésben mindenki gyászolja az áldozatokat, reménykedik és imádkozik azért, hogy a sebesültek felgyógyuljanak és folytathassák életüket. Hangsúlyozta, hogy az eset sok részlete még nem ismert, de abból kell kiindulni, hogy terrortámadás történt, amelyet olyan ember hajtott végre, aki „védelmet és menedéket kért Németországban”. Nagyon nehezen lehetne elviselni, ha bebizonyosodna, hogy az elkövető menekültként érkezett. Ez különösen „visszataszító” lenne a menekülteket segítő önkénteseknek és a valóban védelemre szoruló embereknek. Nincs egyszerű válasz arra, hogy miként lehetne ezzel a tudattal együtt élni, de a német társadalomnak van elég ereje ahhoz, hogy továbbra is úgy éljen, ahogy akar, „szabadon, együtt, nyitottan” – mondta Angela Merkel.

    Horst Seehofer bajor miniszterelnök szerint a berlini tömeges kamionos gázolás után át kell gondolni és meg kell változtatni a teljes német bevándorlási politikát és biztonságpolitikát. Keddi müncheni nyilatkozatában Seehofer kiemelte: a politika a berlini merénylet után azzal „tartozik” az áldozatoknak, a hozzátartozóknak, minden érintettnek és az egész lakosságnak, hogy felülvizsgálja és „kiigazítja” a bevándorlási politikát és a biztonságpolitikát.

    A tartományi belügyminiszterek és a szövetségi belügyi tárca egyeztető testülete, a belügyminiszteri konferencia soros elnöke, Klaus Bouillon Saar-vidék tartományi belügyminiszter a Saarländischer Rundfunk (SR) tartományi közszolgálati médiatársaságnak azt mondta, hogy a berlini támadás után „meg kell állapítanunk, hogy hadiállapotban vagyunk, akkor is, ha egyesek, akik mindig csak a jót látják, ezt nem akarják észrevenni”.

    December 20., 13.23.

    A korábban letartóztatott, feltehetően pakisztáni származású gyanúsítottat szabadon engedték, mert bebizonyosodott, hogy nem volt köze a merénylethez. A német hatóságok – ujjlenyomatok és egyéb bizonyítékok alapján – egy Anis Amri néven regisztrált, magát 24 évesnek mondó, tunéziai illetőségű férfit nevezett meg, akit erőszakos bűncselekményekért korábban Olaszországban négyéves börtönbűntetésre ítéltek, de bűntetését nem töltötte le, időközben pedig eltűnt az olasz hatóságok látóteréből. 

    Írásunk folyamatosan frissül!

    Címkép: TASR/ AP

    Forrás MTI, Agerpres

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Miklulás és Angyal

    Miklulás és Angyal

    Miklulás és Angyal

    Vajon léteznek-e? Ez itt a kérdés december elején/ közepén. És lássuk be, korosztálytól függően ez akár fontosabb is lehet, mint az, hogy csökkent-e az államadósság, vagy nőtt-e a nyugdíjak reálértéke. A kérdés okozta drámai helyzetet Ábelnek az alsó tagozat második osztályában kellett átélnie, 1972 környékén. Ekkor fordult elő ugyanis, hogy az osztálytársai közül néhányan célzásokat tettek rá, miszerint a piros ruhás „jó öreg” állítólag úgy jótékonykodna, osztogatná az ajándékokat jobbra-balra, hogy valójában nem is létezik.

    Ábel megrökönyödve rázogatta a fejét: emberek, elment az eszetek? Hogy-hogy nem létezik? Azt maga is hallotta az anyukájától (rosszallólag) és némely tanárától (helyeslőleg), hogy egyesek nem hisznek Isten létezésében, amit valahogy rendjén valónak is talált, tekintve, hogy Isten egy bonyolultabb kérdéskör része.

    Na de a Mikuláséban?! Egy emberében?! Amikor erre bizonyítékok is vannak?!

     
    Évek óta azt tapasztalta, hogy december ötödikén este menetrendszerűen megjelennek az ajtó előtt a piros csomagok, tele mindenféle finomsággal, s néha – formabontó módon -egy-egy játék is lapul a csomaghalom alján. (Ez azért is számított meglepetésnek, mert az akkori idők Mikulása alapvetően az édességiparra hegyezte ki tevékenységét, a játékipar a karácsonykor érkező angyal felségterülete volt.)

    „Nézzétek – mondta a barátainak – ezt a gombfocit tavaly hozta a Mikulás! Rá is írta: Ábelnek, jó tanulmányi eredményeiért!” Ezt döntő érvnek szánta, de a barátai – igaz, kissé elbizonytalanodva – kétkedve csóválták a fejüket. Az ellenérv, miszerint mindezt a szülei művelik az ő tudta nélkül, nem állta meg a helyét. Hiszen ők mindvégig velük (Ábellel és testvéreivel) voltak a lakásban, akkor is, amikor a sokadik ajtónyitásra már ott csillogott-villogott az ajándékhalom az ajtó előtt, a hóban. A szívük megtelt gyönyörűséggel, csak álltak megbabonázva, s az édesapjának kellett nevetve biztatnia őket, hogy hordjanak be mindent, mielőtt még kihűl a lakás.

    Egyszer el is panaszolta édesapjának, hogy némelyek azt híresztelik: sem a Mikulás, sem az Angyal nem létezik, a szüleiktől kapják az ajándékokat. Az apja legyintett: az csak az olyan gyerekekre áll, akik év közben nem tanulnak rendesen, s a magaviseletük sem kifogástalan, ti csak legyetek jók (bezzeg azt nem tette hozzá, alkalmi Fülöp atyaként: ha tudtok…), és rólatok továbbra is a Mikulás gondoskodik. Ez elfogadható magyarázat volt Ábel számára, és az osztálytársai sem tudtak mit kezdeni vele, hiszen azt bizonyíthatták, hogy hozzájuk nem jár Mikulás, de hogy Ábelhez sem, azt nem.

    Ez az intermezzo arra mindenesetre jó volt, hogy pár évvel később, amikor valóban „borult a bili”, már érettebben tudjon szembesülni a valósággal. Azzal, hogy az ajándékcsomagok az ikerház túlsó felében lakó nagybácsi révén kerülnek az ajtó elé (Istenem, ez hogyan is nem jutott eszébe?!), az ott lakó kislányoknak pedig – cserében – Ábel apja „mikuláskodik”

    „Nézd – mondta az apja – örülj annak, hogy amíg hittél a jóságos öregapóban, minden perc boldogságot jelentett számodra. Nem tudom, miért örülünk jobban ugyanannak az ajándéknak, ha azt hisszük, hogy egy földön túli lény hozta, és miért kevésbé, ha kiderül, hogy a szüleink vásárolták, de ez van… Ezt el kell fogadni.”

    És Ábelnek el kellett fogadnia, ha nem akart úgy járni, mint a viccbéli atyafi, aki így panaszkodott a komájának „Gyerekkoromban minden télen írtam a Mikulásnak levelet, és mindig azt az ajándékot kaptam, amit kértem. Most a gyerekeim írják a leveleket évről évre, s nem hoz nekik semmit…” 

    Ábel ma már úgy tartja, hogy a Mikulásban való hit a gyermeki mitológia fontos része, hogy általa a hit örömét tapasztalja meg a gyermek, s ez közelebb viszi őt az Istenben való hit lényegének megértéséhez is. Úgy kell a gyermek fantáziavilágának, mint növénynek a víz, mely nem elsősorban közvetlenül hat, hanem azáltal, hogy kioldja azokat a tápanyagokat, amelyből a növény felépíti önmagát. Így épül-szépül a gyermeki lélek is, így válik fogékonnyá az élet rejtett dimenzióinak rezdüléseire. Az talán a gyermekkori düh utórezgésének tudható be, hogy mindannyiszor fájdalommal és ellenszenvvel tölti el, ha valamely (rendszerint ateista) szülőtársa arról kezd értekezni, hogy a gyermeknek nem szabad „hazudni”, idejekorán fel kell világosítani, hogy nincs se angyal, se Mikulás, mindez csak mesebeszéd. Rendben – mondta egyikőjüknek -, de akkor már csináld végig tisztességesen. Beszélj neki arról is, hogy nincs naplemente és napfelkelte sem, mert a nap egy helyben álló csillag, mely nem jön-megy sehová. Aztán valahányszor leültök filmet nézni, már a legelején magyarázd el neki, hogy abból, amit látni fog, semmi sem igaz. Ludas Matyi csak egy színész, aki előre betanult szöveget mond fel, majd forgatás után együtt söröznek Döbrögivel, a nyomozó nem nyomozó, a király nem király, a hősök valójában statiszták, akik forgatás után lemossák magukról a művért, és jót röhögnek az egészen, és így tovább. Aztán élvezzétek együtt a filmet. Meglásd, a gyermek annak fog nézni, aki vagy: egy taplónak, aki fejszével állt neki elbontani a gyermekkor díszleteit, aki a gyermek színes képzeletvilágát fekete-fehér felnőtt tartalmakkal akarja kitapétázni. Persze, a gyermek védelmi és kármentő reflexei azért működnek.

    Egyik barátja mesélte, hogy miután útban hazafelé „okosan” elmagyarázta óvodás csemetéjének, hogy angyalok „márpedig nincsenek”, és ő ezt meg is értette, otthon nekiállt a cipőjét sikálni. „Mit csinálsz?” – kérdezte megrökönyödve. „Tisztítom ki, hogy a Mikulás ebbe hozza az ajándékot…” Merthogy angyal nincs, az rendben, na de hogy Mikulás se…

    Érdekes módon, a Mikulás a kommunistáknak is megakadt a torkán, nem igazán tudtak mit kezdeni vele. Az angyalt karácsony napjára szervezett pingpong-, szavaló- és népdalversenyekkel próbálták kiiktatni a rendszerből (csekély sikerrel), de a nagy öreget békén hagyták. Talán azért, mert ő is vörös szerkóban végezte a munkáját… Romániában külön bonyolította a helyzetet, hogy magát a nagyhatalmú pártfőtitkárt is Miklósnak (vö. Nicolae) hívták, akinek a létezése pedig (sajnos) tagadhatatlan volt. Vélhetőleg a pártközpontban úgy okoskodtak, hogy végül is nem rossz ómen az, ha a névhez az ajándékozás, a jótékonykodás fogalma tapad. Persze, nem tapadt, hiába erőlködtek…

    A legenda szerint az eredeti Mikulást, amikor hosszú öregség után 350 környékén meghalt, angyalok fogadták és vezették be a Paradicsomba.

    A sors különös fintora, hogy végül az ál-Mikulást is az Angyal vitte el, 1989 karácsonyán…

     
    Megjelent a Magyar Idők 2016. december 10-i számában.

    Lakatos Mihály

     

  • Debreceni grafikusok kiállítása

    Debreceni grafikusok kiállítása

    Debreceni grafikusok kiállítása

    Az Árkosi Kulturális Központban nyílik december 22-én, 18.00 órakor a Debreceni Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének csoportos kiállítása. A megnyitón beszédet mond Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és Damokos Csaba formatervező. Ez a program az Árkosi Kulturális Központ és a Balassi Intézet Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi irodájának közös szervezésében valósul meg. 

    debreceni grafikának komoly hagyományai vannak, gyökerei az elmúlt évszázadokig nyúlnak vissza, s szülőháza a Debreceni Református Kollégium. A képzőművészet és Debrecen közös történetének meghatározó része a Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesülete, amelyet tizenkét elszánt alkotó alapított 2000 októberében, s az eltelt 16 évben tagjainak száma 35-re emelkedett. Az egyesület közvetlen elődjének a múlt század harmincas éveiben működött debreceni Ajtósi Dürer Céhet tekinti, annak szellemiségét és igényességét hordozza, az újraalapítók közt volt az a Várkonyi Károly, aki a korábbi csoportosulásnak is tagja volt.

    A huszadik század derekán Debrecenben számos művészeti csoport jött létre az irodalom, a zene és a képzőművészet területén, ami ugyanúgy serkentőleg hatott a város kulturális életére, mint a rendszerváltást követően. A Grafikusművészek Ajtósi Dürer Egyesületének megalakulását e kedvező történeti háttér teremtette meg, s így válhatott a XX – XXI. század fordulóján egy igen jelentős művészeti csoportosulássá.

    A tagok grafikai tevékenysége sokszínű, változatos, az egyedi grafikától a sokszorosított lapokon át a computer grafikáig terjed. Az elmúlt tizenhat év során számos hazai, valamint nemzetközi kiállításon vettek részt zajos sikert aratva. Több tematikus képzőművészeti pályázatot hirdettek és valósítottak meg, illetve három katalógus-könyvet, valamint két képzőművészeti albumot jelentettek meg. Saját művésztelepet működtetnek Balatonfüreden, amely ma már nemzetközi rangú.

    Folyamatosan jelen vannak Debrecen kulturális életében, valamint vidéki programjaik során népszerűsítik a hagyományos grafikai eljárásokat Hajdú-Bihar megye településein a Nemzeti Művelődési Intézet segítségével. Többször nyertek pénzügyi támogatást a Nemzeti Kulturális Alap Vizuális Művészetek Kollégiuma által. Ennek köszönhetően most két muzeális értékű grafikai berendezés büszke tulajdonosai: Bálványos Huba (1938-2011) budapesti grafikusművész rézkarcnyomó és litográf gépét eredeti kövekkel tudták megvásárolni.

    Sokrétű tevékenységük köréből példaként említhető meg egy évente sorra kerülő reprezentatív munkájuk: a Könyvhét helyi rendezvényein mindig ők tervezik és készítik el a nyomtatványokat.

    Az egyesület tagjai közül a Brassóban kiállító művészek jelentős része Debrecen és környékének szülötte vagy ott megteleoedett alkotója – Szilágyi Imre, Tamus István, Burai István, Fátyol Zoltán, Lukács Gábor, Subicz István, Máthé András, Szepessy Béla, Gonda Zoltán, B. Orosz István, Bogdándy György, Fehér Csaba, Papp Károly, Kónya Ábel, Durucskó Zsolt, Nagy Sándor Zoltán, Börcsök Attila és L. Ritók Nóra, de többen is határon túlról – Partiumból, Erdélyből vagy még távolabbról – származnak, így nevük és művészetük jól ismert Brassó városának közönsége előtt: László Ákos, Székely Géza, Vincze László és Velényi Rudolf.

    Debrecen városa számára fontos a jelenlétük – erről biztosítja őket a város vezetésének folyamatos támogatása immár fennállásuk óta.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Kormányalakítás Bukarestben

    Kormányalakítás Bukarestben

    Kormányalakítás Bukarestben

    A Szociáldemokrata Párt (PSD) és a liberális ALDE alkotta koalíció jelöltjei lettek a román képviselőház és szenátus elnökei Liviu Dragnea és Calin Popescu Tariceanu személyében, miután egyedüli jelöltként választották meg őket a tisztségekbe.

    Liviu Dragneát, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnökét a román képviselőház elnökévé választották. Megszerezte a jelen levő törvényhozók többségének támogatását: 216-an voksoltak mellette, 101-en ellene. Dragnea azt követően fogadta el a házelnöki tisztséget, hogy egy jogszabály előírásai miatt nem töltheti be a miniszterelnöki tisztséget, ugyanis felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték egy korrupciós perben.

    A szenátusban is meglepetés nélkül zajlott le a házelnökválasztás. A tisztség várományosa Calin Popescu Tariceanu, a liberális ALDE társelnöke volt, aki 2014 márciusa óta tölti be a funkciót. A december 11-i parlamenti választások után a két párt között megkötött koalíciós egyezség értelmében jelölték ismét Tariceanut a posztra. A liberális politikus – aki 2004 és 2008 között Románia miniszterelnöke volt – 87 támogató voksot kapott, 40-en szavaztak ellene.

    Megválasztása utáni első beszédében Dragnea leszögezte, a parlamentnek a következő négy évben nem szabad ismét elodáznia az alkotmány reformját. Úgy vélte, a törvényhozásnak rendet kell teremtenie a törvények között, ugyanis a jogrendszer sok esetben átláthatatlan. Kiemelte a parlament alárendeltségébe tartozó intézmények fölötti ellenőrzés szigorításának fontosságát, ugyanis Dragnea szerint a törvényhozói testület jelenleg csak „mímeli” ezt az ellenőrzést.

    Tariceanu a parlament hitelének visszaállítását nevezte a legfontosabbnak. Kijelentette: a törvényhozásnak nem szabad félnie az alárendeltségébe tartozó hatóságok ellenőrzésétől, és ismét erős intézménnyé kell válnia. Tariceanu szerint a parlament jelenleg „ellenőrzött intézmény, amelynek csak dekoratív szerepe van”.

    Nevesítették a miniszterelnököt

    Sevil Shhaideh, akit a Szociáldemokrata Párt (PSD) javasolt miniszterelnök-jelöltnek, jelenleg a Regionális Fejlesztési és Közigazgatási Minisztérium (MDRAP) tanácsosa.

    Liviu Dragnea, a PSD elnöke az államfővel tartott szerdai konzultáció után jelentette be, hogy a Szociáldemokrata Párt és a Liberálisok és Demokraták Szövetségének közös miniszterelnök-jelöltje a szociáldemokrata Sevil Shhaideh, aki 2015 májusától 2015 novemberéig regionális fejlesztési miniszter, korábban ugyanebben a minisztériumban államtitkár volt. 

    Románia új miniszterelnök-asszonya konstancai illetőségű, őshonos dobrudzsai török családból származik, aki hivatali eskűjét a Koránra teheti le. Aktuális férje szír-román állapolgárságú.

    Az RMDSZ aláírta az együttműködési megállapodást a PSD-ALDE koalícióval

    Az elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, a jogbiztonság és jogbővítés megteremtése, a helyi közösségek szimbólumhasználata, a kisebbségek jogainak betartása szerepelnek többek között abban a megállapodásban, amelyet egy hatékony parlamenti együttműködés érdekében írt alá szerdán az RMDSZ a kormánykoalíció tagjaival Bukarestben – olvaható az RMDSZ közleményében.

    A címkép Liviu Sova felvétele/ Agerpres.

    Források: MTI, Agerpres