Blog

Korniss Péter sepsiszentgyörgyi fotókiállítása a kultúra ünnepe térségünkben. Olyan esemény, mely a legjelentősebb kortárs magyar fotográfusok egyikét, annak képi és gondolati világát hozza Székelyföldre, karnyújtásnyira az itt élő emberektől. A tárlat, mely május 24. és június 22. között vendégeskedik a Lábas Ház kiállítótermében, kihagyhatatlan.

Diákok számára tanév végi csoportos kiállításlátogatáshoz ideális helyszín, de ajánlható minden, a világ alakulását követő  számára. Mert a testben és lélekben örökifjú Korniss Péter – jövőben tölti egyébként a nyolcvanat! – életművének egy olyan szeletét hozta el Sepsiszentgyörgyre, mely pontosan a hagyományos paraszti kultúra, életforma változását, a globalizáció hatását követi.

Egy folyamatot ábrázol, miként maga is vallja, melynek első képét 1967-ben készítette fotóriporterként Széken, a táncházban, s úgy érezte, azt a tiszta, érintetlen világot fényképezőgépével rögzítenie kell, s meg kell mutatnia Magyarországon is, ahol az jóformán ismeretlen volt. Ebből született a szinte fél évszázadot felölelő, a Korniss látásmódját, szemléletét gyönyörűséggel tükröző sorozat, melynek néhány fekete-fehér remeke látható most Sepsiszentgyörgyön.

A kolozsvári születésű Korniss Péter nagyon rég Budapesten él, de most is az „erdélyi nyelvet” beszéli, és vérbeli, elkötelezett dokumentarista fotósként nemcsak az erdélyi változásokat követi, hanem a Kárpát-medence falvaiban élő románokra, szlovákokra, szerbekre is kíváncsi.

A sepsiszentgyörgyi kiállításmegnyitó után Máramarosba indult, ott folytatja a fotózást. Mert a munkáját feladatként tekintő Korniss Péter nem tudja és nem is akarja abbahagyni.

Hosszú évtizedek óta fényképez, fotói nem csak azt a 49 évet ölelik fel, amelyet tükröznek sepsiszentgyörgyi képei. És kész van egy másabb, újabb anyaga is, melyről csak annyit árul el, hogy színes, és ugyanazt a paraszti világot ábrázolja, csak másképpen.

 

A képek a budapesti Várfok Galériában – ez a kortárs művészeti intézmény karolta fel Korniss Pétert, és viszi fotóit a világba – már kiállításra készen állnak, jövőben tartják a bemutatót. Ha holnap meghalok, amit  nyilván nem szeretnék, akkor sincs baj, jegyzi meg, nem túl szomorkodóan. Mert Korniss Péter számára a derű, az örömre való képesség jelenti az egyik éltető- és hajtóerőt.

A biztonságos családi háttér és a munka szeretete mellett, természetesen. Amikor ezekről a fogalmakról beszél, úgy érzi, e szavak már kopottak, ám mégsem: a nagyok, mint ő is, bizonyítják, e szavak és jelentésük mindenkor meghatározóak. Vallja, akkor teljesedhet ki valaki, ha azzal foglalkozik, „amiben hisz, amiről úgy gondolja, hogy fontos és ami ő maga. Ne kacsingasson irányokra, divatokra, trendekre, ne megfelelési kényszer vezesse, ne máshoz próbáljon igazodni a fotográfiában, a művészetben. Az a jó, ha az ember önmaga marad és a képei is önmagából eredeztetnek.”

A tervezett ökumenikus istentisztelettel/ szentmisével, a fotókiállítás megnyitásával az Élő Székelyföld Munkacsoport tulajdonképpen segíteni szeretné a közösséget, hogy visszataláljon önmagához és további közös programokat valósítson meg az elkövetkező időkben.

Mivel kezdeményezésünkre 2015-ben sikerült az egyházközséget mozgósítani a fogadalmi kápolna felújítása ügyében – amelyben nagy szerepe volt Böjte Csaba ferences atyának -, idén, augusztus 6-án sor kerülhet annak újjászentelésére.

A Mária Magbolna búcsú napja (július 22.) és a fogadalmi ünnep közötti két hétben olyan helyi programokat lehet szervezni, amelyek erősítik a faluhoz való tartozás érzését az itteniekben és az elszármazottakban. A legyengült és a kultúrától elszokott falusiakat csak akkor lehet visszaszoktatni az igényes közművelődéshez és hagyományápoláshoz, ha máshonnan hívjuk be az erőket. Ez nem szégyellnivaló, ilyen projektek még a hagyományairól és népviseletéről híres Széken is történtek az utóbbi években.

Az ilyenfajta beavatkozás mindannyiunk javát szolgálja.

A helyieknek, a lelkésznek, a pedagógusoknak, az új háztulajdonosoknak, az elszármozattaknak és azok gyermekeinek, unokáinak együttműködése révén teremthetők meg új hagyományok, válhatnak természetessé a civil szerveződési programok. Ez egy zenekar, ha úgy tetszik, egy koncert, amelyben együtt kellene muzsikálni.

Kézműves tábor, nappali és esti foglalkozások

Szervezhető – helyiek kezdeményezésével – helytörténeti és kézműves tábor, amelyben az elszármazottak gyermekei unokái népi mesterségekkel ismerkedhetnek (szövés, fonás, varrás, kerámiakészítés, fafaragás stb.), avatott népművelők és népi művészek népdalaink, mondáink elsajátításában segíthetnének.

Egy-egy kézműves tábornak akár olyan hozadéka is lehetne, hogy népi motívumokkal díszített utcanévtáblák készüljenek. Ebben az időszakban bemutatkothatnának a „bebírók” is, akik más településről, más országból érkezve váltak itt háztulajdonosokká. Kik ők? Ingatlanbefektetők? Pihenni akarók? Vagy netán olyan emberek, akik közösségi értékeket és élményeket keresenk?

Egy ilyen tábor, rendezvénysorozat  megyszervezése – önköltséges alapon – a falusi vendéglátás gyakorlását, annak elméleti és gyakorlati fogásainak elsajátítását is maga után vonná.

Szénafesztivál

Mivel a település lakói főleg szarvasmarha tartásából élnek, emlékezetes esemény lehetne egy kaszáló- és szénacsináló verseny, amolyan szénafesztivál meghonosítása. Így akár meg lehet szólítani a szomszédos – hasonló sorsú – települések lakosságát is.

A rendelkezésre álló rövid idő, a szűkös források nem jelentenek feltétlenül akadályt, hiszen a tavalyi év során bebizonyosodott, hogy amennyiben megvan a kellő lelkesedés, nagyon könnyen el lehet érni közeli célokat. A kis lépések is többet érnek, mint a helyben való toporgás, vagy a lemondó semmitevés, hogy úgysem érdemes, ‘a mire jó ez az egész’ Pató Pál szintű bomlasztó ‘ars poeticája’…

Mindezek mellett ebben a jelzett időszakban minden egyes napra lehet előadót vagy előadókat hívni, akik hozzájárulhatnak a maguk szakterületén a lokálpatriotizmus erősítéséhez és alakításához.

A javaslati szinten működő ötletek a kiállításmegnyitón kerülnek majd bemutatásra. Ilyen szempontból ez az alkalom egy workshopnak tekinthető.

Készült A Bethlen Gábor Alap támogatásával.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Mintegy ötvenen vettek részt az atyhai templomban a péntek délután tartott szentmisén, amelyen Sebestyén Péter plébános, szentszéki tanácsos tartott szívhez szóló prédikációt, ahítattal pedig Tódor Csaba, székelykeresztúri unitárius lelkész villanyozta fel a jelenlevő híveket. Ezt követően pedig sor került a kultúrotthonban kiállított fotótárlat megnyitására.

Az Orbán Balázs szemével című dokumentarista fotótáborok P. Buzogány Árpád művelődésszervező ötlete alapján indultak Székelyvarságon még 2002-ben.

Az azóta eltelt majdnem másfél évtizedben a fotográfusok körbejárták Udvarhelyszék minden települését. Több községben albumok, katalógusok, az atyhaihoz hasonló kiállítások születtek a munkák legjavából. A fotós „körjáratot” a közelmúltban újrakezdték, a dokumentálás folytatódik.

Atyhában mintegy kétszáz felvételből válogattuk ki azt a harmincat, amely most az Élő Székelyföld Munkacsoport és segítőinek anyagi támogatásával, adományként kerül a helyi kultúrház tulajdonába. Látlelet ez a harminc felvétel a falu 2013-as állapotáról, életképek sorozata a lakókról, akiket különböző foglaltosságaik közepette rögzítettek a fotósok.

P. Buzogány Árpád rövid bevezetője után szó esett az Élő Székelyföld Munkacsoport eddigi tevékenységéről, amellyel a Székelyföld különböző pontjain sikerült hozzájárulni a közművelődéshez és az értékőrzéshez, majd Kelemen Magdolna, a parajdi Sótörő kulturális egyesület képviselője beszélt a sóbányájáról és fürdőjéről híres nagyközségben zajló életről. A Sótörő körül kialakult egy kis zenekar, amelyben nyugdíjaskorúak és fiatalok muzsikálnak, énekelnek a maguk és közvetlen környezetük örömére.

 

A Sótörő programjainak és eredményeinek bemutatása egyúttal lehetőséget kínált az atyhaiaknak arra, hogy maguk is csatlakozzanak, önkéntes, civil mozgalom formájában igyekezzenek az értékőrzésre, s hagyományteremtő módon próbáljanak valami sajátost, valami mással összehasonlíthatatlant létrehozni. Akár alkalmi szabadidős foglalkozások keretében, akár bizonyos ünnepi alkalmakkor oda lehetne hatni, hogy a helyiekben és az elszármazottakban is felébredjen az összetartozás tudata, a közös cselekvés vágya. A Sótörő egyesület ebben partner tud lenni. Jó ötletnek látszik egy sóvidéki gyermeklakodalom megtartása, amelynek akár itteni változata is lehetne, ha azt az atyhai pedagógusok, a szülők és a gyermekek is akarják.

Az ájtatos és ihletett pillanat hamar elmúlik. Halványul bennünk a hirdetett ige. Bizonyságul azonban álljanak itt az írottak is. Az alábbiakban Sebestyén Péter szentbeszédének szerkesztett változatát olvashatják.

Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával.

Az atyhai ökumenikus szentmisén elhangzott beszéd szerkesztett változata, a 2 Kir, 1,6-14 helyen található igékre épül. Két gondolatot osztok meg a felolvasott ószövetségi textus alapján. Az első, hogy a próféta is elbizonytalanodik. A második, hogy keressük az istennel való személyes élményt elhívatásunk erősítésére. 

Az Európai Minőségügyi Szervezet (EOQ) Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdette a 2016. évi Minőség-Innováció nemzetközi pályázatot a termékek és szolgáltatások vevőorientált minőségfejlesztésének elismerésére – közölte a kiíró az MTI-vel. A tájékoztatás szerint a Minőség-Innováció nemzetközi pályázatot a finn államelnök 2007-ben alapította, a pályázathoz – meghívás alapján – csatlakozott Svédország, Lettország, Litvánia, Észtország, Magyarország, Csehország, Izrael, Kazahsztán, Spanyolország, az idei évtől Kína és Thaiföld.

Molnár Pál, az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság elnöke az MTI-nek elmondta, hogy Magyarország 2013-ban csatlakozott a kiíráshoz, azóta évente a magyar pályázók adják be az összes pályázat mintegy 10 százalékát.

A tavalyi verseny jelentős magyar sikerrel zárult, az összesen 7 nemzetközi fődíjból 2-őt magyar pályázó nyert el. A kis- és középvállalkozások kategóriában az Evopro Bus Kft. MODULO moduláris felépítésű autóbusz-családja, a közszféra és non-profit szervezetek kategóriában Alsómocsolád község önkormányzat helyi gazdaságfejlesztési programjában kibocsátott helyi fizetőeszköze nyerte el a Minőség-Innováció nemzetközi pályázat fődíjat.

A kiírás szerint a Minőség-Innováció 2016 pályázatra minőségfejlesztéshez, fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez köthető minőség-orientált, társadalmi felelősségvállalásra irányuló innovációval lehet jelentkezni a meghirdetett nyolc kategóriákban 2016. szeptember 15-éig.

A pályázatokat első körben nemzeti szinten bírálják el, innen jutnak tovább a nemzeti díjas pályaművek a nemzetközi megmérettetés szintjére. A 2016. évi nemzetközi díjkiosztó ünnepséget 2017 januárban Prágában rendezik meg.

A nemzetközi pályázattal egy időben az EOQ Magyar Nemzeti Bizottság Egyesület meghirdette nemzeti szinten a Minőség-Innovatív Vállalat 2016 cím elnyerésére szóló tendert, amelyet tavaly kísérleti jelleggel vezettek be. 

Új múzeum, új városvezetés, új kiállítás – akár ez is lehetne a szlogenje annak a fotótárlatnak, amely június 24-én, pénteken 19.00 órakor nyílik Székelyudvarhelyen a Haberstumpf-villában.

Az Erdély egy gyönyörű nő című fotókiállítás megnyitóján köszöntő beszédet mond Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere; a kiállítást Molnos Zoltán festőművész nyitja meg; közreműködik a Boróka néptáncegyüttes.

Helyszín: Haberstumpf-villa (Betlenfalvi út 2–6 szám).



A kiállítás az erdélyi magyarság hagyományos népviseleteit, elsősorban Székelyföld öltözködési sokszínűségét mutatja be. A sorozatban feltűnnek Udvarhely-, Sepsi-, Csík- és Marosszék női viseletei. A fotóművész fontosnak tartott megjeleníteni egy mezőségi népviseletet, illetve két román viseletdarabot is, amelyek a Székelyföld északi és déli pereméről származnak. Mindezeket azzal a szándékkal, hogy összehasonlítási alapot adjon a két nép (a székely és a román) hagyományos öltözködési kultúrájáról.

A székelyudvarhelyi tárlat előzményei a Budapesten (Millenáris Park), Brüsszelben (Balassi Intézet), illetve Csíkszeredában (Magyar Főkonzulátus) megszervezett kiállítások. A Magyar Nemzeti Közösségek Európai Érdekképviseleti Irodája (HUN.IN.EU) szervezésében a kiállítás Székelyudvarhelyről német nyelvterületre utazik.



A székelyudvarhelyi kiállítást a Haáz Rezső Múzeum hozta létre, Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala támogatásával. Partnerek: HUN.IN.EU Alapítvány és a Dávid Fotó.

Dávid Botond munkásságáról és az általa életrehívott fotóművészi elképzelésről ITT olvashat.

A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) Maros megyei szervezetei hétfőn megállapodtak arról, hogy együttműködnek a Maros megyei önkormányzatban. A megállapodás szerint a testület elnöki tisztségét az RMDSZ, két alelnöki tisztségét pedig a PSD adja. Az RMDSZ korábban Péter Ferencet, Szováta polgármesterét nevesítette a megyei elnöki tisztségre. Péter Ferenc már nem indult a szovátai polgármester-választáson, és a megyei önkormányzatban szerzett képviselői mandátumot.

Az MTI-hez eljuttatott közlemény szerint az RMDSZ és a PSD arról is megállapodott, közös erővel lépnek fel azért, hogy Maros megye minél több kormányzati és európai pénzforrást hívhasson le, és behozza lemaradását, mely „az elmúlt négy évben meg nem valósított projektek” révén alakult ki.

A Maros megyei önkormányzatba csupán három párt jutott be. A testületben az RMDSZ-nek 15, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) és a PSD-nek tíz-tíz képviselője lesz.

Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnöke az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a megállapodás kizárólag a megyei önkormányzatra vonatkozik, a marosvásárhelyi önkormányzati többség kialakításáról tovább folynak a tárgyalások.

Marosvásárhelyen, a városi tanácsban az RMDSZ-nek tíz, a Dorin Florea polgármestert támogató PNL-nek hat, a PSD-nek négy, és az újonnan alakult Szabad Emberek Pártjának (POL) három képviselője lesz. A tanács várhatóan magyar többségű lesz, hiszen a POL listája befutónak számító helyein két magyar képviselő szerepel.

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke korábban az MTI-nek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a szövetségnek ellenzéki szerepre kell készülnie Marosvásárhelyen, és nem kell alpolgármesteri tisztséget vállalnia a városban. „Dorin Floreával szemben kell többséget alkotni a városi tanácsban. Ez a többség hozzon majd határozatokat, és a polgármester azokat hajtsa végre” – jelentette ki az elnök. Hozzátette, hogy azért is ez tűnik jó megoldásnak, mert a marosvásárhelyi tapasztalat szerint Dorin Florea az RMDSZ-es alpolgármesteren keresztül a szövetség önkormányzati frakcióját is „bedarálja”.

Forrás: MTI