Szerző: admin

  • Bűnös lenne az 1989 decembere utáni első román vezetés?

    Bűnös lenne az 1989 decembere utáni első román vezetés?

    Bűnös lenne az 1989 decembere utáni első román vezetés?

    Emberiesség elleni bűncselekmények gyanújával indított vizsgálatot ismeretlen tettesek ellen a katonai ügyészség az 1989-es forradalom ügyében – közölte szerdán a román legfőbb ügyészség. A vádhatóság szerint az 1989. december 22-én hatalomra került új politikai és katonai vezetés hatalmának megőrzése érdekében olyan intézkedéseket hozott, amelyek sok ember halálához, testi és lelki sérüléséhez vezettek, így ezek a cselekmények kimerítik az emberiesség elleni bűntettek ismérveit.

    A katonai ügyészség a forradalom aktáinak vizsgálata során arra a következtetésre jutott, hogy a tettesek előre kidolgozott terv alapján egy polgárháború látszatát keltették, „az új vezetők hatalomra juttatása és legitimálása” érdekében.

    A vádhatóság megállapítja: számos településen fegyveres incidensek történtek, amelyeket a polgári lakosság utcára szólításával és felfegyverzésével, a védelmi minisztérium vezetésének megosztásával, a fegyveres egységeknek adott ellentmondásos parancsokkal, a belügyi és katonai alakulatok egymás ellen való kijátszásával idéztek elő.

    Az álhírek terjesztésébe a Román Televíziót (TVR) is bevonták, amely pánikkeltő, felhívásokat tett közzé. 

     
    Mindennek a célja egy pszichológiai és médiaháború elindítása volt, amely aztán számos áldozatot szedett – mutat rá a közlemény.

    Romániában az utóbbi negyed évszázadban széles körben elfogadottá vált az a feltételezés, hogy 1989 decemberében a kommunista diktátor elmenekülése után a hatalmat magához ragadó Ion Iliescu vezette reformkommunisták szerveztek száz áldozattal járó diverziós cselekményt, mégpedig azért, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolják hatalmukat. Most először történik azonban, hogy az akkori események büntetőjogi felelősségét vizsgáló ügyészség ugyanezt állítja.
     

    Tüntetők és karhatalmi erők szembenállása a nyílt utcán
    A vádhatóság közleményéből nem derül ki, milyen bizonyítékokkal rendelkeznek.

    A román legfelső bíróság júniusban hagyta jóvá az 1989-es forradalom aktáinak újranyitását azt követően, hogy a forradalmárokat tömörítő, bukaresti December 21-e Egyesület több tagja pert nyert Románia ellen az Emberi Jogok Európai Bíróságán (EJEB), amiért Románia nem szolgáltatott igazságot a forradalom sebesültjeinek és a halálos áldozatok hozzátartozóinak.
     

    A korábbi nem hivatalos statisztikai adatok szerint a Temesvárról indult, Nicolae Ceausescu kommunista diktátor bukásához vezető 1989-es forradalom napjaiban 1142-en vesztették életüket és 3138-an megsebesültek – túlnyomó többségük a diktátor elűzése után.

    Forrás: MTI

     

  • Színe és fonákja

    Színe és fonákja

     Színe és fonákja
    A halál az élet tartozéka, szokta mondani egyik ismerősöm, amikor a temetőkertben összefutunk, mostanában egyre gyakrabban, a temetések alkalmával. 

    Az elválás szeretteinktől mindenki számára szomorú pillanat, jól látszik ez az arcokon is, ilyenkor mindenki magába száll, elgondolkodik, mennyit is ér az élet. Nem álljuk meg szó nélkül, hogy ne kérdeznénk meg a legközelebb állótól: valóban ennyit ér az élet? 

    Rohanó világban élünk, de így mondták ezt száz évvel ezelőtt is elődeink. Már a közeli ismerősünk utolsó útjára is, alig érünk el, mert nem látszunk ki a munkából. Sőt előfordul, a nagy sietségben a maroktelefont is el felejtjük lehalkítani, mert fontos hívást várunk.

    Tulajdonképpen nem is erről akartam beszélni, hanem a temetés utáni torról.

    Előtte viszont mondjam el, vannak települések, ahol annyi virágkoszorút visznek az elhunyt emlékére, hogy a gyászhuszárok nem tudják, mit kezdjenek vele. Olyan is visz belőle, aki lehet, hogy életében egy szál virággal sem kedveskedett az illetőnek.
     


     
    Tegyük most félre, az emberi hibákat… Azt akarom elmondani, van egy jó szokás Korondon, ahol csak a közeli hozzátartozók, rokonok visznek koszorút, a többiek pénzt adnak helyette. Mindig van egy ceremónia mester, vagy nevezzük gazdának, aki irányítja a történéseket, neki adják oda diszkréten, aki pontos nyilvántartás vezet róla. Az adakozókat aztán meghívják a torba, Székelyföldön sok helyen van ennek hagyománya. Van, akinek egy falat se menne le a torkán temetés után, mások a feszültség utáni megnyugvást látják benne, találkozni a szétszóródott rokonsággal, beszélgetni, feloldódni. Egyfajta lelki megkönnyebbülés. Jó, ha tudja a gyászoló, hogy a rokonok együtt éreznek véle.

    Igenám, de van, ahol ez a tor egy vagyonba kerül. A tor megszervezése a hozzátartozókat komoly pénzügyi nehézségbe sodorhatja. Ezért tartom jó példának a korondiakét, mert, sok esetben a koszorú-pénz, sok fejfájástól mentheti meg a hátramaradottakat.

    Mondok egy másik példát. Az utóbbi évtizedekben – főleg falusi környezetben – nagy hagyománya van a kortárstalálkozóknak, amikor a 40, 50, 60, 70 évesek találkoznak, melyre meghívják a községben született kortársakat. Az ünnepségeket általában szombatra szervezik. 
     

    60 évesek kortárstalálkozója Alsósófalván (2014)
     
    Az azonos „évjáratúak” is kialakítottak időközben minden településen egy jól meghatározott forgatókönyvet. Gyülekező a templom vagy a kultúrotthon előtt; közös fényképek elkészítése; ünnepi szentmise, istentisztelet; a templomból való kivonuláskor rokonok, ismerősök virággal köszöntik az ünnepelteket, a helyi fúvószenekar pedig alkalomhoz illő dalokat játszik; levonulás a temetőbe és az elhunyt kortársak sírhantjainak megkoszorúzása; este zenés mulatság a vendéglőben. 

    Szép, felemelő érzés, együtt lenni kortársaiddal, ilyenkor az egész falu ünnepel, messziről is hazahívják és szeretettel fogadják a falu szülötteit. Vasárnap az ünnepeltet sorra köszöntik a rokonok és az ismerősök, valóságos búcsújáró hellyé változik a családi otthon, egymásnak adják a kilincset az ismerősök. A vendéget ünnepi ebéddel illik fogadni, sok helyen lakodalmi hangulat alakul ki. 

    A fonákja az egésznek, hogy egyes településeken divatba jött pénzt ajándékozni borítékban az ünnepelteknek, attól függően, hogy milyen fokozatú a rokoni kapcsolat. Ez pedig – úgy gondolon –, nincs rendjén, mert ezzel sokat veszít fényéből az ünnepség.

    A pénzt ilyenkor el kellene felejteni. Mert ez nem tor. És nem is ballagás.

    Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Hargita megyében továbbra is gyenge a fizetés

    Hargita megyében továbbra is gyenge a fizetés

    Hargita megyében továbbra is gyenge a fizetés

    A felmérések szerint Románia Középrégiójában továbbra is a Hargita megyében élők vihetik haza a legkisebb fizetéseket.

    A Fehér, Szeben, Brassó, Kovászna, Hargita és Maros megyéből álló EU-régióban a két nagyváros Nagyszeben és Brassó továbbra is vonza magához a tőkét és a képzett munkaerőt, Marosvásárhely némiképp javított pozícióján, Kovászna megyében enyhén pozitív folyamatok mutathatók ki, amelyek nem a helyi befektetésekből és fejlesztésekből, hanem jórészt Brassó közelségéből származnak, Hargita megye azonban továbbra is stagnál, ahonnan a jól képzett diplomás fiatalok és a szakemberk továbbra is más vidéken, illetőleg külföldön keresik a boldogulást.  

    A Középrégióban az átlagfizetések sorrendjében Szeben és Hargita megye van a lajstrom két végén – írja az Agerpres. Régiós szinten1.885 lej volt az augusztusi nettó átlagkereset, a legtöbbet, átlagosan nettó 2.135 lejt Szeben megyében, a legkevesebbet, átlagosan nettó 1.523 lejt Hargita megyében lehetett keresni, derül ki a Fehér Megyei Regionális Statisztikai Igazgatóság adataiból.

    A régióban az augusztusi átlagkereset 14 százalékkal haladta meg az egy évvel azelőtt regisztrált értéket.

    A bruttó átlagkereset 2.613 lej volt, 1,1%-kal több, mint egy hónappal korábban. A bruttó fizetések sorrendjében ugyancsak Szeben megye az első (2.970 lej), és Hargita megye az utolsó (2.104 lej). 

    Júliushoz képest a bruttó fizetés a régió minden megyéjében nagyobb volt, a legnagyobb növekedést Kovászna megyében könyvelték el, 6,2%-ot, a legkisebbet pedig Szeben megyében, 0,1%-ot.
     
    2015 augusztusához képest a bruttó fizetések 13,8 %-kal, a nettó bérek pedig 14,1%-kal emelkedtek.
     
    Augusztusban, a régióban 638.428 alkalmazott volt, amely több, mint egy évvel azelőtt, és több annál is, ahányan egy hónappal azelőtt voltak.
     
    A statisztikai igazgatóság szerint 2016 augusztusában az alkalmazottak 54,7%-a a szolgáltatásokban, 43,1%-a az iparban, 2,2%-a a mezőgazdaságban dolgozott.

    Forrás: Agerpres

    Élő Székelyföld Munkacsoport
     

  • Érvénybe lépett a klímaegyezmény

    Érvénybe lépett a klímaegyezmény

    Érvénybe lépett a klímaegyezmény

    November 4-től kezdődően hatályos a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.

    A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el.  A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.

    A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét. Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.

    Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.

    Fotó: ecolounge.hu
     

    A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre – írja jelentésében az MTI.

    Az emberiségnek – a következő nemzedékek iránti tiszteletből – le kell mondania sok fölösleges luxuscikkről és sokkal környezettudatosabban, természetközeli életvitel szerint kellene élnie.

    A klímacsúcs aláíró-maratonja 2016. április 4-én –
    vajon mekkora lehetett a résztvevő országok küldöttségének
    ökológiai lábnyoma a Párizsba való utázás alkalmával?
    (Fotó: Euronews)

    Kétségtelen, hogy a fogyasztói társadalom törvényszerűségei, a profithajhászás, a folyamatosan újabb és újabb generációs készülékek fejlesztése és divatcikkek, az egyszer-használatos edények, a pillepalackok előállítása és forgalmazása, a háztartási és mezőgazdasági vegyszerek általános elterjedése, a globalizáció és urbanizáció nem kíméli a nyersanyag- és energiaforrásokat. A háborús konfliktusok, a tömegturizmus ugyanvalóst számos környezetromboló hatással bírnak, amelyek együttesen növelik az emberiség ökológiai lábnyomát.

    2016-ban a Föld lakossága augusztus 8-ra felélte az egy évre szánt, megújulni képes erőforrásokat. Bolygónk 1,6-szorosára lenne szükség, ha tartanánk ezt a fogyasztási üzemmódot.

    Címkép: archív/ Associated Press

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Megjelent a novemberi Székelyföld

    Megjelent a novemberi Székelyföld

     Megjelent a novemberi Székelyföld

    Mint minden hónapban az elmúlt húsz esztendőben, idén novemberben is magas színvonalú szépirodalmi, társadalom- és történettudományi írásokkal örvendezteti meg hazai és külföldi olvasóit a Csíkszeredában megjelenő folyóirat. Ebből a lapszámból külön kiemelendő Vári Attila írása, Kolumbán-Antal József, Gáll Erwin és Mihály János tanulmánya, illetőleg a Bálint Mózes székelyudvarhelyi nyugalmazott művezetővel készült interjú. 

     
    A novemberi tartalomból
    Szépirodalom
    Balla Zsófia: Földi éjszakák
    Ármos Lóránd versei
    Vári Attila: A jelenés pincéje
    Farkas Wellmann Éva: Tamási Áron elárvult stációi
    Friedrich Schiller: A rablók (Térey János fordítása)
    Kenéz Ferenc: Az Élet-ciklusból
    Fekete Vince: Delpoi
    Ködoszlás
    Kolumbán-Antal József: „Trium generum Siculorum” (A középkori székelyek történetének egyik rejtélye)
    Mihály János: „Arma trium generum siculorum”
    Disputa
    Gáll Erwin: A 12. századi Magyar Királyság és a Csíki-medence II. (Válaszféle Botár István barátomnak)
    Ujjlenyomat
    Egy székely falu gyári modellje a Matricagyárban (Simó Márton beszélgetése Bálint Mózes nyugalmazott művezetővel)
    Szemle
    Kemény István, Borsodi L. László és Bartha György Fekete Vincéről
    Tóth Erzsébet: Író és olvasó (Bartis Attila és Szvetlana Alekszijevics könyvéről)
    Csanády András: A székelyek betelepülése mai lakóterületükre (Észrevételek a Tanulmányok a székelység középkori és fejedelemségkori történelméből című könyvet illetően)
    Olvasólámpa 
    Tivai Nagy Imre, Tamási Áron, Kemény János, Ignácz Rózsa és Markó Béla kötetéről
    Székely Könyvtár
    Cseke Péter ajánlja Fodor Sándor Válogatott novellák című kötetét.
     
    A lapszámot Szabó Réka munkáival illusztrálták.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Egyeztettek a ferences óvoda kapcsán

    Egyeztettek a ferences óvoda kapcsán

    Egyeztettek a ferences óvoda kapcsán

    Székelyudvarhely város vezetősége és a polgármesteri hivatal szakemberei egyeztető megbeszélést tartottak a Ferences Nővérek Közössége Egyesület vezetőivel és a Civilek az Örökségért Mozgalom elindítójával az egyesület által a Petőfi Sándor utca 5. szám alatti épületekre benyújtott bontási kérelem kapcsán 2016. november 3-án 10.00 órától.

    A beszélgetés végén a felek a sajtó képviselői előtt is elmondták álláspontjukat, és mindannyian megegyeztek abban, hogy a város és a rend számára is elfogadható megoldást kell találni.

    A városvezetés részéről a megbeszélésen jelen voltak Gálfi Árpád polgármester, Orbán Árpád alpolgármester, Jakab Mária a hivatal urbanisztikai osztályának a vezetője, Csáki Gergely az urbanisztikai osztály munkatársa, valamint Mike Levente József önkormányzati képviselő. A Ferences Nővéreket Bardocz Anna-Mária képviselte, és jelen volt még Michaela főnővér és Fidelis nővér.

     
    A nővérek a beszélgetést megelőzően körbevezették a polgármesteri hivatal és a civilek képviselőit és megmutatták azt a két házat, amelyre az urbanisztikai bizonylatot kértek és elmondták, hogy azokban az épületekben ötven gyerek délutáni foglalkozása zajlik, viszont az épületek állaga nem sokáig engedi a tevékenység folytatását. Terveik szerint az épületek lebontásával a nővérek által működtetett óvoda és délutáni foglalkozáson résztvevő közel 160 gyereknek szeretnének élhetőbb udvart és egy mai igényeknek megfelelő játszóteret. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy ők mindenképp be szeretnék tartani a törvényes kereteket.
     
    Balázs Attila, a Civilek az Örökségért Mozgalom vezetője elmondta, hogy Székelyudvarhely belvárosában két épület lebontása és egy kerítéssel való helyettesítése precedenst teremthet és szerinte ezt egy műemlékvédelmi zónában nem szabad engedélyezni, mivel megváltozik a város struktúrája. Ugyanakkor szerinte fel kellene hívni a lakosok figyelmét arra, hogy műemlék zónában milyen kötelezettségeik vannak.
     
    Jakab Mária, az urbanisztikai osztály vezetője kihangsúlyozta, hogy a két ház műemlékvédelmi szempontból a védelmi zónában helyezkedik el, ezért szükség van a területi műemlékvédelmi bizottság engedélyére is. Jakab ugyanakkor kihangsúlyozta, hogy azt semmiképp sem valósítható meg, hogy csak egy kerítés vagy egy fal maradjon a két épület helyén, viszont az is nyilvánvaló, hogy azok óvodai illetve délutáni gyerekfoglalkozásokra nem alkalmasak. Jakab Mária elmondta, hogy frontbeépítéses helyről van szó,  ugyanakkor azt is meg kell vizsgálni, hogy melyek azok az elemek, amelyek értékesek az épületeken. Jakab szerint ezekben az esetekben az érték a házakon levő ablakok formája valamint az ablakritmus ezért ez fontos, hogy ez megmaradjon hasonló formában.

    Gálfi Árpád polgármester kihangsúlyozta, hogy mint minden kérdésben, ebben is a legfontosabb, hogy a felek között ki tudjon alakulni egy építőjellegű párbeszéd, hiszen beszélgetés és egyeztetés nélkül nincsen előrehaladás. A polgármester ugyanakkor elmondta, hogy mindenképpen kompromisszumos megoldásra van szüksége, mivel a városkép védelme fontos, ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a nővérek áldozatos munkája által az udvarhelyi szegénysorsú gyerekek és családok nyernek. A polgármester elmondta, hogy az új városvezetésnek fontos, hogy a különböző véleményeknek helyt adjon, ezért is került sor erre a beszélgetésre, hogy a felek elképzelései közelítsenek egymáshoz, ami által egy mindenki számára elfogadható megoldás születhet. 

     
    Orbán Árpád, alpolgármester szintén a kompromisszumkeresésre hívta fel a felek figyelmét, hiszen a nővérek a kilencvenes évek elejétől végeznek karitatív munkát a városban és az a tervük, hogy a gyerekek számára egy nagyobb és élhetőbb játszóteret építsenek sem öncélú, hanem az általuk gondozott gyerekek javát szolgálja, viszont a városképet sem szabad teljesen megbontani és csak egy kerítéssel vagy egy fallal helyettesíteni a mostani épületeket. Orbán Árpád ugyanakkor megköszönte Balázs Attilának, hogy civilként felhívta a figyelmét erre a problémára és reméli, hogy a továbbiakban sikerül együttműködni a városképet érintő kérdésekben.
     
    A beszélgetés végén a felek megegyeztek abban, hogy tudatában vannak, hogy a házak a jelenlegi formájukban nem alkalmasak gyerekek foglalkoztatására ezért további lehetőségeket keresnek arra, hogy a ferences nővérek a városképnek megfelelő, de a mai követelményeknek megfelelő épületekben tudjanak a gyerekekkel foglalkozni. A városvezetés a hivatal lehetőségeihez mérten, de minden segítséget megad a nővéreknek, hogy a rendnek és a városnak is megfelelő megoldással tudjanak előállni.

    A címkép Simó Veronika felvétele


    Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala sajtóosztálya
     

  • Fuss NEKI!

    Fuss NEKI!

    Fuss NEKI!

    Az idei Fuss NEKI! adománygyűjtő sportrendezvényen rekordösszegű támogatás, összesen 87.424 lej gyűlt össze. A pénzösszeg a programban résztvevő 20 udvarhely(szék)i civil szervezet között fog eloszlani, ezáltal segítve őket projektjeik és elképzeléseik megvalósításában.

     
    A szervezetek közül szinte mindegyiknek sikerült összegyűjtenie a kitűzött célösszeget. Olyan szervezet is volt, aki 8-szor nagyobb pénzalapot gyűjtött, mint arra előzetesen számított. De nem ritka az sem, hogy egy-egy szervezet megduplázta vagy megtriplázta a célösszegét.
     
     
    Az alábbiakban egyesületekre bontva szerepelnek a kitűzött célösszegek és a gyűjtés eredménye. 
     
    Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért Erdély Egyesület  3.050 (tervezett)/ 6.425 (megvalósított)
    Csicsergő Egyesület 1.000/ 3.210
    Csillagvár Szülők és Pedagógusok Egyesülete 1.020/ 2.574
    Ebremény Állatvédő Egyesület  3.072/ 7.535
    Egy Mosoly az Életért Egyesület 1.368/ 2.971
    Feel Good Sportegyesület  4.800/ 7.537
    Ficánka és Barátai Egyesület 3.000/ 5.695
    Gyulafehérvári Caritas – Korai Nevelő és Fejlesztőközpont 2.075/ 2.814
    Ház a Holnapért Egyesület 1.500/ 760
    Kapuk Iskolája Egyesület 4.000/ 4.220
    Kipi-Kopi Együttnevelő Egyesület 1.299/ 5.242
    Orbán Alapítvány 1.500/ 4.658
    Pro Down Alapítvány 1.000/ 8.461
    Pro Theatrum Alapítvány 4.000/ 2.485
    Sikerkulcs Alapítvány 2.500/ 10.808
    Sunshine Egyesület 2.400 / 1.270
    Sylvester Dénes Egyesület 1.680/ 1.175
    Udvarhelyi Delfinek Sportklub 5.160/ 3.207
    Udvarhelyszéki Anyák Egyesülete 1.790/ 2.580
    Udvarhelyszéki Ifjúsági Egyeztető Tanács (UIET) 1358/ 3.510
     
    Összesen: 47.572/ 87.137 lej.
     
    További információkért látogassa meg a Fuss NEKI! honlapját.

    Címképünk az SZKA honlapjáról száramzik.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Jó tetteket ültetünk Hargita megyében is!

    Jó tetteket ültetünk Hargita megyében is!

    Jó tetteket ültetünk Hargita megyében is!
    A Zöld SzékelyFöld Egyesület Homoródalmás önkormányzatával és az Eco Assist civil szervezettel karöltve november 12-én, szombaton bekapcsolódik abba az országos csemeteültetési akcióba, amelynek kitűzött célja, hogy 7-8 év alatt mintegy 300 hektár hasznosítatlan területet változtasson erdővé 50.000 önkéntes bevonásával.
     
    A Jó tetteket ültetünk! elnevezésű akció 2015-ben mintegy 73 hektár beültetését (225 ezer csemete elültetésével) teljesítette egyetlen nap alatt, még pedig 11.000 önkéntes bevonásával az ország 14 megyéjében.

    Az idén első alkalommal szervezik meg az országos csemeteültetési akciót Hargita megyében 8 másik megye mellett. 

    Homoródalmás határába, a Gálhegy nevű hely festői környezetébe várják azokat a civileket, akik egy kellemes szombati napot jó társaságban és hasznosan szeretnének eltölteni. A nap programjai között szerepel: csemeteültetés erdész szakemberek segítségével, erdei iskola sátor nemcsak kicsiknek. Az esemény különlegessége, hogy egy leromlott területet új technológiák alkalmazásával próbálunk újraéleszteni, és a természet körforgásába újra bekapcsolni.

    Az esemény reggel 9 órakor kezdődik. Az esemény országos partnere a Környezetvédelmi Minisztérium. Az eseményt a 2015-ben Háromszéken elkezdett civil mozgalom folytatásának is szánjuk, akkor 480 civil, erdészek segítségével, mintegy 10.000 csemetét ültetett el. Az eseményt a Fiatal Erdélyi Vállalkozók Egyesületének (YEAT) szervezésében rendezték.

    A csemeteültetési akció során a szervezők biztosítják az eszközöket, a csemetéket és meleg ételt, otthonról csak a jókedvet kell hozni. Az esemény létrejöttét segíti továbbá a Zetelaka Erdőrendészeti Hivatal, Homoródalmás Közbirtokosság, illetve a LIECO csemetekert Ausztria.

     
    Jelöld be november 12-t a naptáradban, és gyere, ültess egy csemetét szombaton! Hozd el barátaidat, tegyetek együtt környezetetekért – jövőnkért!
     
    Egy közös csemeteültetés reményében üdvözlettel,
     
    Kádár Tibor-Sándor
    megyei koordinátor

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Elhunyt Molnár H. Lajos

    Elhunyt Molnár H. Lajos

    Elhunyt Molnár H. Lajos

    A rendhagyó írói pályai különböző váratlan fordulatokkal indult: 1964-65 a Szentgyörgyi István Színművészet hallgatója, majd 1966-1971 között a Babes-Bolyai Egyetemen tanult, ahol pszichológusi diplomát szerzett. Romániában hamar ellehetetlenítették a hatóságok, 1987 óta Magyarországon élt.  

    Az író november 2-án este halt meg betegség következtében.

    Molnár H Lajos 1946. május 16-án született Marosvásárhelyen, a kolozsvári tanulmányai után üzempszichológusként dolgozott a resicabányai kohászati gyárban, ebből az időszakból táplálkozik az És akkor átmentem a tűzön című, a Kriterion Könyvkiadó Forrás-sorozatának részeként 1978-ban megjelent debütkötete. A kötet riportregény műfajába bújtatva számolt be a romániai acélkohó tragikus és szerteágazó hazugságok mögé bújtatott valóságáról.

    A szerzője még Debüt-díjat kaphatott e könyvért, viszont amikor a kritika rá akart mutatni a benne foglalt tanulságokra, a cenzúra ezt már megakadályozta.

    Donki Ákos című regényéért 1981-ben elnyerte a  a Romániai Írószövetség Prózadíját. 1983-ban jelent meg a Falra hányt esztendő című riportregénye, amely bírálta a fennálló rendszert. A megjelenés után a szerzőt eltiltották a publikálás lehetőségétől.

    A Donki Ákos című fiktív riportregény igazi sikerkönyv
    volt, annak ellenére, hogy szerzőjét ellehetetlenítették
    és könyveit visszavonták a könyvesboltokból 

    A securitate zaklatásai következtében 1987-ben Magyarországra telepedett családjával. Újságíróként és szerkesztőként előbb a Magyar Nemzetnél, majd a Jász-Nagykun-Szolnok megyei Néplapnál, utóbb a Jászkun Krónikánál dolgozott. Időközben a szolnoki Szigligeti Színház dramaturgja is volt.

    A Donki Ákos című regényéből írt hangjátékért 1986-ban a Magyar Rádió Nívó-díjában részesült. A kötet a Magvető Könyvkiadó, a Falra hányt esztendő pedig a Szépirodalmi Könyvkiadó kiadásában is megjelent Magyarországon.

    A huszadik század második felének erdélyi és romániai történéseit magába foglaló Volt egyszer egy udvar című nagyregénye 2000-ben jelent meg.

    Forrás: MTI

  • Elhunyt Ervin atya

    Elhunyt Ervin atya

    Elhunyt Ervin atya

    Életének 97., szerzetességének 79., papságának 74. évében 2016. november 6-án elhunyt P. Ferencz Béla Ervin OFM ferences atya, nyugalmazott plébános.

    Ervin atya a Gyulafehérvári Főegyházmegye egyik legidősebb és legnagyobb hatású papja volt. Élete utolsó időszakáig szolgálta az Urat és népét. Életének 97., szerzetességének 79., papságának 74. évében 2016. november 6-án hunyt el.

    Az immár néhai P. Ferencz Ervin atyáért 2016. november 7-én, hétfőn 16.00 órakor a csíksomlyói kegytemplomban mutatnak be engesztelő szentmise-áldozatot.  Kedden Gyergyószárhegyen ravatalozzák fel, temetésére pedig 2016. november 9-én, szerdán, a 13.00 órakor kezdődő szentmise után kerül sor a gyergyószárhegyi ferences kolostor temetőjében.

    P. Ervin 1920. május 10-én született Gyergyószárhegyen, 1938. október 6-án Medgyesen öltötte magára Szent Ferenc ruháját a Kisebb Testvérek Rendjének Erdélyi Tartományában, és 1943. június 20-án Gyulafehérváron szentelték pappá. Lelkipásztorként többek között Kolozsváron, Székelyudvarhelyen, Zetelakán, Tornyán, Désen, Déván, Fogarason és Szárhegyen tevékenykedett.

    Életét az evangéliumért és az igazságért való kiállás jellemezte, amelyért a kommunizmus ideje alatt két alkalommal is börtönt viselt, és sok-sok csatát vívott.

    2013-ban került Csíksomlyóra, ahol a Szűzanya lábánál erejéhez mérten a legutolsó időszakig fáradozott a lelkek üdvösségén, és az örök életbe vetett hittel készült az Úr Jézussal való találkozásra, akit életében kitartóan szolgált.

    Részletesebb összeállításunk Ervin atya életút-stációi.

    Böjte atya egy pár évvel ezelőtt készült videófelvétel megosztásával idézi fel a máris hiányzó Ervin atya emlékét:
     
    Amennyiben nem indul a fenti videó, akkor ITT is megtalálja!

    „Áldjon, én Uram, mi nővérünk, a testi Halál, ki minden élő embert megtalál. (…) Boldogok, akik szentséges akaratodhoz igazodnak, nem tesz kárt bennük második halál.” (Szent Ferenc: Naphimnusz – Dsida Jenő fordítása)

    A P. Ferencz Ervin temetéséről készült videófelvételek itt megtekinthetők.

    (Amennyiben nem indulnak a videók, megtalálja őket a YouTube-on, illetve a www.magnificat.ro címen, az Erdélyi Ferences Rendtaromány portálján.)

    A temetési szertartás főcelebránsa dr. Jakubiny György érsek volt.
     

    Itt megtekintheti Böjte Csaba elmélkedését. Csaba testvér egyik példaképeként tisztelte és szerette az életének 97, évében elhunyt szerzetespapot.
     
    Címképünk a www.szekelykor.hu portálról származik.
    Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport