Immár nagykorú az unitárius találkozó, amelyet hagyományosan a Szejkén tartanak.
Orbán Balázs egykori birtokánál, amelyet végrendeletileg egyházára hagyott, s ahol maga is nyugszik, jobb és szimbolikusabb hely nem is kínálkozhat arra, hogy az erdélyi unitáriusok egybegyűlhessenek.
Szombaton, augusztus 13-án tartották a 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozót.
Tavaly meghonosítták az úrvacsoraosztást. Túl a tudományos jellegű előadásokon és a kulturális programokon, egyóttal lelki töltekezést is jelent az együttlét,, egyfajta „unitárius búcsú”, amelyen az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház hívei hitben és tartásban megerősödnek.
Az unitáriusok csak a Székelyföldön élnek viszonylag egységes tömbben, ahol ősi gyülekezeteik nagyrésze ma is fennáll. Hargita megyében Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, a két Homoród-mentén, a Nagyküllő környéki falvakban, a Nyikó-mentén találunk erős, illetőleg viszonylag kis népességű unitárius gyülekezeteket. Maros megyében Marosvásárhelyen, a Nyárád-mente, a Küküllői-dombság települései közt lelhetők fel közösségeik. A Mezőségen itt-ott, kisebb szigetekben, Aranyosszéken pedig néhány hagyományoan erős gyülekezetüket találja az érdeklődő. Központi intézményeik Kolozsváron találhatók. Dél-Erélyben, a Bánátban, a Partiumban és Magyarországon, a magyar és más ajkú, más vallású etnikumok közt mindenütt szórványban élnek az unitáriusok.
Unitáriusok és szimpatizánsok
A Magyar Unitárius Egyház által szervezett 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra a világ minden tájáról meghívták a hittestvéreket. A rendezvény egyébként nyitott volt bárki számára. Minden székely és magyar embernek tisztában kell lennie azzal, hogy az unitárius hit talán az első trasilvanicum, amely 448 évvel ezelőtt kimondatott.
Egyházi és világi előljárók
A megnyitót Kedei Mózes házigazda, Székelyudvarhely belvárosi unitárius gyülekezetének lelkésze mondotta, majd Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi istentiszteletet Szabó Előd ürmösi lelkész és Orbán Györgyike, székelyudvarhely-belvárosi énekvezér tartotta. Az úrvacsorára előkészítő prédikációt Székely Kinga Réka, homoródszentpéteri lelkész mondotta, közreműködött Kecskés Csabam a Marosi Unitárius Egyházkör lelkésze és Szabó Júlia, szabédi énekvezér.
Az ünnep rangját és hangulatát emelte a huszárfelvonulás, illetőleg a homoródalmási fúvószenekar.
Az istentisztelet és az úrvacsoraosztás után a kultúráé is volt a főszerep: szentgericei üveges táncot mutattak be, a jobáhyfalvi férfikórus népdalokat adott elő, majd a szabédi ifjúsági néptánccsoport és a szabédi kórus produkcióját láthattuk.
A szejkei találkozók, túl a hitéleti tevékenységen, azon kevés alkalmak sorába tartoznak, amikor előtérbe kerülnek az élő néphagyományok, sőt maguk a gyülekezetek is igyekeznek minden megtenni a hagyomány kontinuitása érdekében, hiszen ilyenkor, ha teheti, minden küldöttség népi gúnyába öltözik.
Ezt követően dr. Furu Árpád építész a Marosi Egyházkör műemlék-templomairól, Nemes Gyula a nagyernyei Kelemen-családról tartott előadást.
A mintegy háromezer fős tömeg közös beszélgetésekben, közös étkezésekben oldódott fel, akárcsak más hasonló alkalmakkor. Kisebb társaságok alakultak régi ismerősökből, népi és egyházi dalokat énekelnek, s a lassú hazavonulás az esti órákig tartott.
.jpg)
Ha együtt vannak az unitárius emberek, egymásnak, s az alkalomnak örvendeznek és a máris vágynak a következő szerencsés találkozásra.
Barcsa István felvételei
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport