Kelemen Hunor szerint a romániai szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a székelyföldi Csomakőrösön (Chiurus) egy szombati pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Mint felidézte, kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.
„Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.
Kelemen sérelmezte, hogy a Ciolos-kormány nem hozta létre a magyar pedagógusképző intézetet, holott a kormányhatározat hónapok óta elkészült, és az intézetre a költségvetésben pénzt különítettek el. „Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum” – jelentette ki.
Az RMDSZ elnöke azt is felrótta a kormánynak, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból minden indoklás nélkül felmentett két magyar szakembert: Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt főépítészét és Csók Zsolt régészt. A kormány számlájára írta, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, és a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen lejt sem juttatott a megyei önkormányzatoknak. „Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” – idézte Kelemen Hunort a hírlevél.
A csíksomlyói búcsú évről-évre lehetőséget kínál az összmagyarságnak az együttlétre
és a lelki megerősödésre – az egyik legfontosabb pillanat, amely mindig megvalósítja
a nemzet virtuális egységét; a román hatóságok és az állami médiumok igyekeznek
eltussolni ennek jelentőségét – a somlyói nyeregbe, a pünkösd szombatján tartott
búcsúra minden évben legalább négyszázerezer zarándok érkezik
a világ legkülönbözőbb tájairól
Az őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. KijeleAz őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. Kijelentette: a szövetség két befutónak számító képviselői helyet ajánl fel a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – áll az MTI közleményében.
Dolgok a múltból és a félmúltból
Az RMDSZ hosszú időn át egyetlen ernyőszervezetként képviselte a romániai magyarság érdekeit a helyi és a nagypolitikában. A választásokon elért eredményei megkerülhetetlen tényezővé tették, olyannyira, hogy több ízben is kormányzati szerepet vállalhatott. A helykeresés, a többszöri irányváltás – hiszen bal- és jobboldali koalíciókban egyaránt szerepet vállalt – , illetve a az eredmények mellett tapasztalható kudarcok, valamint az új politikusi generációk beérése vezettek a két másik erdélyi magyar párt létrejöttéhez. Választási együttműködés nélkül azonban a következő időszakban is tovább csökkenhetnek a kisebbség esélyei.
Pár nappal ezelőtt felvetődött annak lehetősége, hogy bizalmatlansági indítvánnyal korlátozzák a szakértői kormány munkáját. A parlament két háza által megbízott Ciolos-kabinet ügyvivő kormányként – csökkentett határkörrel – talán kevesebbet árthatna a többségnek és a kisebbségnek egyaránt. A kezdeményezés azonban nem valósult meg. Úgy néz ki, hogy marad ez a nemzetépítési lázban élő vezetés, amelyet a mioritikus térhez idomult, valaha szásznak számító államelnök is legitimizál.
A címképen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – forrás: Facebook
Forrás: MTI
Élő Székelyföld Munkacsoport