Vagy: „Székely zászlócirkusz”, esetleg: „Hatósági zászlófóbia”. Ami biztos: használni kell a ránk utaló és ránk emlékeztető szimbólumokat. A húzd meg ereszd meg (ideg)játék folytatódik. Most pert nyert a Hargita Megyei Rendőrkapitányság és a csíkszedai csendőralakulat ellen Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) csíkszéki elnöke.
Tőke Ervint a rendőrség és a csendőrség bírságolta meg 2016 júniusában egy csíkszeredai köztéri zászlófelvonás miatt. Az első fokon eljáró csíkszeredai bíróság december végi ítéletében érvénytelenítette azt a tízezer lejes bírságotm amelyet a Hargita megye zászlajának tekintett székely zászló nem törvényes felvonásáért rótt ki a rendőrség, csütörtökön pedig figyelmeztetésre enyhítette azt az ezer lejes (70 ezer forint) bírságot amelyet a csendőrség egy betiltott rendezvény megtartása miatt szabott ki.
Tüntetés Székelyföld autonómiájáért Sepsiszentgyörgyön – Forrás: Origo
A csíkszeredai politikus az ítélethirdetést követően elmondta: nem szabad megengedni, hogy a székely zászló ne jelenhessen meg Székelyföld közterein. „Ne gondolja a román állam, hogy ő a csíkszeredai főtér tulajdonosa. Én is résztulajdonos vagyok. Tőke Ervin korábban elmondta: egy négyzetméternyi területet bérelt Csíkszereda főterén, és építési engedélyt kapott a polgármesteri hivataltól arra, hogy zászlórudat állítson fel ezen a területen. A zászlófelvonás meghirdetett ünnepélyének a délelőttjén azonban a városháza közrendi bizottsága kedvezőtlenül véleményezte az önkormányzati választások kampányzárására meghirdetett ünnepséget, Jean-Adrian Andrei prefektus pedig megtámadta a bíróságon a zászlórúd elhelyezésére vonatkozó építési engedélyt. Tőke Ervin – aki az EMNP csíkszeredai polgármesterjelöltje volt – közölte az eseményre összegyűltekkel, hogy a rendezvény elmarad, de felvonta a zászlót. A helyszínen tartózkodó rendőrök és csendőrök a politikust bekísérték a rendőrségre és megbírságolták, a zászlót pedig bűnjelként foglalták le.
Amint az MTI-nek Tőke Ervin elmondta, a per során arról próbálta meggyőzni a bírót, hogy a székely zászló nemzeti jelkép, és – ha a Hargita megyei önkormányzat a megye jelképévé is nyilvánította – a megyezászlóra vonatkozó szabályok miatt nem korlátozható egy nemzeti jelkép használata. Tanúkkal igazolta ugyanakkor, hogy ünnepséggel készültek a zászlófelvonásra, amit végül nem tartottak meg. Hozzátette: a zászlófelvonás nem egy bejelentésköteles rendezvény, hanem személyes akció volt.
A Székelyföld elhelyezkedése Románia közigazgatási térképén
és különböző szimbólumok – zászló, címer, autós-matrica
Forrás: www.szekelyfold.ma
Egyébként közismert az a tény is, hogy 2017 első napjaiban a Hargita megyei tanács is kénytelen volt eltávolítani a megyeházáról a székely zászlókat. Jean-Adrian Andrei prefektus ugyanis megtámadta azt az önkormányzati határozatot, amely megyezászlóvá nyilvánította a jelképet, a székelyföldi románok érdekvédőjeként fellépő Méltósággal Európában Polgári Egyesület (ADEC) keresetére pedig októberben a marosvásárhelyi táblabíróság jogerős ítéletben kötelezte az önkormányzatot a zászlók eltávolítására. Egy szerdán tartott ceremónia keretében Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke a római katolikus, református és unitárius egyház csíkszeredai lelkészeinek adta át megőrzésre a megyeházáról eltávolított székely zászlókat.
A címkép a www.lamsza.com című weboldalról származik.
Forrás: MTI
Élő Székelyföld Munkacsoport
