A reformáció erkölcsi forradalma reményt, ugyanakkor példát és mércét is jelent mindannyiunknak – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a reformáció 500. évfordulója alkalmából meghirdetett emlékév központi megnyitóján Budapesten, a Művészetek Palotájában pénteken.
Egy alapvetően erkölcsi válságban gyökerező, sokféle – identitásbeli, kulturális, demográfiai, gazdasági, társadalmi és politikai – kihívásokkal szembesített Európában a reformáció erkölcsi forradalmára napjainkban visszatekinteni reményt nyújt mindannyiunknak – fogalmazott.
Az Országgyűlés elnöke ezt követően hozzátette: mindez reményt jelent arra, hogy Isten teremtményeiként mindig képesek vagyunk a megújulva történő megmaradásra, hogy ismét olyan nemzetépítő államot alkothatunk magunknak, amely az anyanyelvünk mellett képes oltalmat és védelmet nyújtani minden magyar embernek. Reményt ad arra is, hogy a magyarok a XXI. században újra megtanulhatnak Isten előtt lehajtott fővel, de a világ nemzetei között a tőle kapott méltósággal járni, valamint arra, hogy az Írás örök igazságaiba kapaszkodva az elkövetkező 500 évben is meg fognak maradni – hangsúlyozta.
A házelnök felidézte: a reformáció megújította Európát és a magyarságot. Emlékeztetett: az Ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton megértette, és hirdetni kezdte, hogy a Szentírás ismerete nem a beavatottak privilégiuma, hanem mindenkinek joga van elolvasni azt.
Szólt arról is, hogy a XVI. századi Európa a hitviták tüzében égett, a kor nagy protestáns teológusai, Luther Márton, Kálvin János, Ulrich Zwingli tanításai nyomán jött létre az új evangélikus, református és – történelmi következményként – az unitárius felekezet.
függesztette ki a wittenbergi vártemplom kapujára
95 pontból álló tételét
A reformáció azonban nem csak egyházi és teológiai forradalom volt, civilizációs korszakalkotó szerepe abban rejlik, hogy meghirdette az emberi gondolkodás szabadságát, az egyén méltóságát és felelősségét, minden ember egyenlőségét Isten szemében – mutatott rá a házelnök. Hozzátette: a protestáns gazdaságetika alapozta meg a Nyugat gazdasági felemelkedését, pénzgazdálkodását és kereskedelmét, a reformáció alapozta meg a modern európai demokrácia értékrendszerét és elveit, s tette mind nyilvánvalóbbá az európai társadalmi berendezkedés változásának szükségességét, indította el a politikai közgondolkodás változásait.
Felidézte azt is, hogy a magyar reformáció a Szent István által alapított keresztény magyar állam hanyatlásának korában bontakozott ki, olyan időszakban, amikor a magyarság oltalmat már nem a haldokló egységes magyar államban, hanem csak az újjászülető egységes magyar nyelvben találhatott oltalmat. A XVI. század végére az ország lakosságának mintegy 90 százaléka valamelyik protestáns felekezet tagja lett – mutatott rá.
– Luther Márton felesége
(id. Lucas Cranach festménye)
Kövér László szerint az ország tragikus szétesésének terhe, valamint az idegen uralom nyomása alatt a magyarság a reformáció korában jutott el az egyéni hitkérdésektől a nemzeti bűnbánat gondolatáig, ennek az erkölcsi megújhodásnak a betetőzése a református Kölcsey bűnvalló nemzeti imádsága, a Himnusz is.
A házelnök arra is rámutatott, hogy a magyar reformáció időszakában a kor legfelelősebben gondolkodó arisztokratái és fejedelmei megértették, hogy a hatalom nem csupán jogokat ad nekik, hanem felelősséget is ruház rájuk. Így jöhettek létre a magyar szellem végvárai, a kollégiumok Debrecenben, Sárospatakon, Pápán, Gyulafehérváron vagy Nagyenyeden.
.jpg)
A reformáció teremtette erkölcsi és szellemi megújulás jegyében számos tehetséges magyar fiatal jutott ki nyugat-európai egyetemekre, hogy aztán hazajőve szellemi támogatói legyenek az ellenséges nagyhatalmak szorításában is élni és megújulni akaró nemzetnek – mondta Kövér László.
A REFORMÁCIÓ 500. ÉVE Magyarországon.
Kapcsolódó erdélyi és székelyföldi programok.
Forrás: MTI
Élő Székelyföld MUnkacsoport