Meg fogunk fagyni?!

Ülök a jó meleg lakásban és hallgatom a rádiót, egy kellemes női hang mondogatja óránként ugyanazt, már sokadszor:  a sarki eredetű rendkívül hideg légtömegek elsősorban Székelyföldet és a szomszédságában levő Brassó megyét szállták meg. A Székelyföld peremén fekvő Bodzafordulón és Brassóban mínusz 33 fokig süllyedt a hőmérők higanyszála. Csíkszeredában nyolc órakor mínusz 29, Sepsiszentgyörgyön mínusz 27, Gyergyóalfaluban mínusz 26, Kézdivásárhelyen mínusz 24, Székelyudvarhelyen mínusz 21 fokot mértek. Marosvásárhelyen mínusz 18, Kolozsváron mínusz 15 fokig süllyedt a hőmérséklet.

Nagyapám erre azt mondaná: ennyi kell is Margit, hogy a padláson jól álljon a disznóköltség. Alig ültem le a számítógéphez, a fiam is rámszól, ma nagy hideg lesz, a tűzre tenni kell.

Emlékszem  gyerekkoromban még a hó is szikrázott. Micsoda telek voltak, kopogó hidegek. Akkor nem voltak figyelmeztetések. Ha tél volt, akkor hideg volt. A bakancsomba kapca került. – Lábtól ne fázz fel, ez a lényeg! – mondogatta papó… Síléces holdfényes csillagtúrák Beder tanár úrral a Firtoson. Posztónadrág és bakancs. Szerencsémre az iskola közel volt, de a korondi Vadasmező nevű tanyavilágából mindig pontosan jött az osztálytárs. Nem számított , hogy hideg volt, Denkó taposta a havat. Csupa öt kilométer volt télen is az út , a hófútta láthatatlan ösvény. Bakancsáról lekopogtatta a havat, bundasapkáját becsapta a padba, egy kicsit összesúrolta a két tenyerét, és máris érkezett Fábián Bogos Karcsi tanítóbácsi a naplóval és egy hosszú pálcával. Rég volt.

 Szabó Károly felvétele
 
Hideg van odakint, idebent meleg. Azon  gondolkodom mit mondana most Csoma Pista bácsi, ki egész életében a Madarasi Hargita tövében élte mindennapjait a mínuszokban. Ő volt a menedékház gondnoka, az örök szolgálatos. Ketten Üdő Mártonnal vigyázták a hegyet, s a telet. Ma ott pihen Pista bácsi, immár örökre, a szobor lábánál.
 
Csoma Pista bácsi egykori háza a Madarasi Hargitán
Tamás Zoltán barátom, akit mindenki Dokinak szólít, épp a napokban mesélte, hogy 1983-84 telén fent a Madarasi Hargitàn táborozott  a birkózókkal, mielőtt reggeliztek volna az volt a bemelegítő, hogy a Csoma Pista bácsi házához utat kellett lapátolni a méteres hóban, mert nem tudott kijönni. Reggelente csak a ház kéményét látták a sok hófúvástól, betájolták a ház bejáratát és addig lapátoltak, amíg Pista bácsi nem köszöntött rájuk. És mindig volt ki lapátoljon hétvégén, máskor a teremtővel vitázott, amíg utat tört magának.
 
Kevesen tudják, hogy az ózdi születésű költő,
Uttassy József  (1941-2010) verset is írt róla –
Kecskeméti Kálmán felvétele
 
Csoma Pista 


Nyájak hulláma hömpölyög a hegyről,
elárvulnak lassan az esztenák. 
Páráll a völgy öle, turista felhők
másszák a csúcsokat a Hargitán. 

Csak egy szempár figyel, ragyog riadtan,
nézi a vonulást, bólint, köszön. 

És dörmög: „Megint magamra maradtam,
mint Krisztus ama Nagycsütörtökön.
 
(A Keserves. Versek 1969-1989 című kötetből.)
 
Mert a zajos hétvégéket a csendes hétköznapok követték. Ha betértél hozzá meleg kukujzateát nála mindig találtál, megmutatta a szarvasagancsból készült faragványait.

Valamikor 1991 őszén Zenglitzky Zoltán barátommal a Madarasi Hargita Menedékház fennállásának 50 éves  ünnepi pillanatait forgattuk a helyi tévé részére, akkor jártam nála utoljára.

A YoutTube videómegosztó segítségével ITT megtekinthet egy 1942-es filmhíradó-felvételt a Madarasi Hargitáról.
 

Zenglitzky Zoltán (1965-1997) jele operatőr, aki filmrendező szakos tanulmányai
befejezése előtt, tragikus körülmények közt lelte halálát – a filmszakma nagy ígérete volt,
akinek torzóban maradt életműve máig feldolgozatlan 
Csodás nap volt, Zakariás László építész-házigazda vezényelte a műsort, az alkalmi színpadon székely táncosok ropták a csárdást, azóta sem látott ennyi székelyruhást a Hargita. Üde színfolt volt Firczi bácsival az avatási ceremóniája, s áldott szerencse, hogy ezek a képkockák megmaradtak az utókor számára.

Abban reménykedem a Csoma Pista bácsival készült interjú is valahol megszólalásra vár, s nem kallódott el a nagy sürgés-forgásban.
 

 
Akkor volt igazi a tél, a Csoma Pista bácsi idejében, amikor  télen hideg volt, nyáron viszont meleg.

Akkoriban a méteres hóval nem riogatták az embert, a hideg is megfelelt a népnek, mert a tél is része a természet rendjének mifelénk, jó melegen felöltöztél, végezted a feladataidat, és pont.
 

Hargitai képeslap az 1950-es évekből
Miközben rakosgatom a régi téli emlékcserepeket, beszól a fiam: –  Hallottad mit mondtak a tévében? Holnap mínusz 20 lesz, meg fogunk fagyni! 

Meg fogunk fagyni? Ejsze mégsem.

Címképünkön az 1801 m magas Madarasi Hargitán álló behavazott turulmadár – Szabó Károly felvétele.

Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport