Karácsony első napján Homoródújfaluban

Udvarhelyszék e peremtelepülésén jártunk istentiszteleten, ahol az unitárius gyülekezet szépen felújított középkori templomában Bardócz-Tódor András VI. éves teológiai hallgató ünnepi prédikációját és úrvacsorai beszédét hallgathattuk.

Az ünnepi szónoklathoz választott textus: „És lőn azokban a napokban, Augusztus császártól parancsolat adaték ki, hogy mind az egész föld összeirattassék. Ez az összeírás először akkor történt, mikor Siriában Czirénius volt a helytartó. Mennek vala azért mindenek, hogy beirattassanak, kiki a maga városába. Felméne pedig József is Galileából, Názáret városából Júdeába,a Dávid városába, mely Bethlehemnek neveztetik, mivelhogy a Dávid házából és háznépe közül való volt, hogy beirattassék Máriával, a ki néki jegyeztetett feleségül, és várandós vala. És lőn, hogy mikor ott valának, betelének az ő szülésének napjai. És szülé az ő elsőszülött fiát; és bepólyálá őt, és helyhezteté őt a jászolba, mivelhogy nem vala nékik helyök a vendégfogadó háznál. Valának pedig pásztorok azon a vidéken, a kik künn a mezőn tanyáztak és vigyáztak éjszakán az ő nyájok mellett. És ímé az Úrnak angyala hozzájok jöve, és az Úrnak dicsősége körülvevé őket: és nagy félelemmel megfélemlének. És monda az angyal nékik: Ne féljetek, mert ímé hirdetek néktek nagy örömet, mely az egész népnek öröme lészen: Mert született néktek ma a Megtartó, ki az Úr Krisztus, a Dávid városában. Ez pedig néktek a jele: találtok egy kis gyermeket bepólyálva feküdni a jászolban. És hirtelenséggel jelenék az angyallal mennyei seregek sokasága, a kik az Istent dícsérik és ezt mondják vala: Dicsőség a magasságos mennyekben az Istennek, és e földön békesség, és az emberekhez jó akarat! ” (Lk, 2, 4-14)

A klasszikus újszövetségi idézet minden Karácsonykor „felszínre kerül”, amióta az egyház vezetői megegyeztek abban, hogy Jézus Krisztus születésének napját december 25-re időzítik. Nem a nap a fontos, hiszen a születésnek be kellett következnie. Égi és földi jelek utaltak érkezésére. Hálásak lehetünk, de hálánk puszta beszéd, ha nem bizonyítjuk életünkkel, ha nem teremtünk békességet az egymás iránti jóakarat által. Karácsonykor lehetőséget kapunk arra, hogy kijavítsuk a rosszatt, amit eddig tettünk…

A továbbiakban Ady Endre egyik emlékezetes prózai írása, az Árkyak karácsonya szolgáltatta az irodalmi nyersanyagot a beszéd folytatásához. A történetben gyászhír keveredik a karácsony örömmel… A teológus itt feltette a kérdést, hogy: „Testvéreim, milyen karácsonyt akarunk magunknak és családunknak?”

Az úrvacsorai beszédben, amely ugyancsak Lukács evangéliumára épült (Lk 19,10), azt folytonosságot említette a szónok, amelyben a mi urunk Jézus Krisztusra emlékeztető jelképek magunkhoz vétele által az agapéban az első keresztények óta együtt vagyunk, hiszen az úrvacsora kiosztásakor mindig együtt vannak idősek a fiatalokkal, gyermekek az apákkal, a nagyapákkal, mint ahogyan korábban is együtt voltak a mai nagyapák szüleikkel és nagyszüleikkel, illetve egykor azok is az őket megelőző nemzedékek képviselőivel… Ily módon, ha helyesen értelmezzük és kellő alázattal, megértéssel, tisztelettel viseltetünk és észleljük ennek a szeretetádásnak a fontosságát, akkor van remény.

Homoródújfalu