Blog

  • Nemzetstratégiáról, erdélyi jövőképről

    Nemzetstratégiáról, erdélyi jövőképről

     Nemzetstratégiáról, erdélyi jövőképről
    Merre tovább, erdélyi magyarság? címmel tartanak politikai kerekasztal-beszélgetést augusztus 12-én, pénteken 12.00 órától az EMI-táborban.

    A szervezők mindhárom reprezentetív erdélyi magyar párt, az RMDSZ, a Magyar Polgári Párt és az Erdélyi Magyar Néppárt vezetőjét is meghívták a tanácskozásra. 

    „A meghívókat Kelemen Hunor, az RMDSZ, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt, valamint Biró Zsolt, a Magyar Polgári Párt országos elnökéhez juttattuk el, arra pedig, hogy jelen lesznek-e rendezvényünkön, az elkövetkezendőkben kapunk választ” – fogalmazott Sorbán Attila Örs, az augusztus 10-14. között sorra kerülő 12. EMI-tábor főszervezője. Mint mondta, az EMI kiemelt fontossággal kezeli a romániai magyar közélet történéseit, ennek megfelelően az elmúlt évekhez hasonlóan idén is igyekeznek a táborban résztvevő fiatalokhoz közel hozni az erdélyi magyar politika szereplőit.
     

    A szervezők célja egy olyan kerekasztal-beszélgetés megszervezése, melyet a romániai magyar közösség jövőjének minden szempontját felvonultató értekezésként tarthatnak számon. 
     
    Archív felvétel a 2015-ös táborból


    „Az EMI, illetve az EMI-tábor pártoktól függetlenül működő szervezet és rendezvény, ám fontos, hogy a fiatalok ismerjék és érdekeltek legyenek az erdélyi politikában” – hangsúlyozta a főszervező, aki úgy vélekedik: ehhez elengedhetetlen, hogy ne csak egy erdélyi magyar párt, hanem mindhárom nemzetstratégiai álláspontját megismerhessék.
     
    Sorbán Attila Örs
     
    Sorbán elmondta, a politikai alakulatok vezetőitől még várják a visszajelzéseket. Hozzátette, arra bíztatja ugyanakkor az érintett személyeket, amennyiben az időpont nem felel meg számukra, küldjék el a párt egy másik tagját az eseményre, hiszen az elmúlt időszak történései következtében 2016-ban igencsak aktuális nemzetstratégiáról és jövőképről beszélni.

    Az idei EMI-táborról szóló korábbi írásunkat ITT találja.

    A teljes program a szervezet honlapján olvasható: www.emitabor.hu.

    Forrás: Erdélyi Magyar Ifjak sajtóirodája


    Élő Székelyföld Munkacsoport
     

  • Az 1916-os román betörés a Székelyföldben

    Az 1916-os román betörés a Székelyföldben

    Az 1916-os román betörés a Székelyföldben

    A Románia és az antant között 1916. augusztus 17-én létrejött titkos szerződésben rögzítették, hogy amennyiben Románia az antant oldalán belép a háborúba, s annak befejeződésééig hadban áll, akkor a háború után érvényesítheti területi követeléseit, s nagyjából a Tisza-vonaláig terjesztheti ki határait.

    Tíz nap múlva, 1916. augusztus 17-én, a hadünezenettel egyidőben, a román csapatok átlépték a Kárpátokat.

    Azzal a szándékkal törtek be Erdélybe a románok, hogy érvényesítsék a szerződésben foglaltakat.

    Jelentős anyagi károk keletkeztek ugyan, a lakosság egyrésze elmenekült, de a francia tisztek által felkészített, gyenge harcértékű román haderőt az osztrák-magyar és német csapatok hamarosan kiverték, olyannyira, hogy 1916 decemberében már Bukarestet is elfoglalhatták.

    A Moldvába menekült román kormány sokáig vonakodott a békekötéstől, de miután Oroszország kilépett a háborúból, 1918. május 7-én az Osztrák-Magyar Monarchiával és szövetségeseivel különbékét kötött…

    E vészterhes időszaknak, a megvalósuló politikai horrornak, annak irodalmi és történeti vonatkozásainak szenteli augusztusi számát a Csíkszeredában megjelenő Székelyföld című folyóirat. 

    A tartalomból:
     
    Nagy József: A cs. és kir. 82. „székely” gyalogezred az 1916. évi Bruszilov-offenzíva idején
    Mihály János: Feljegyzések az 1916. évi román betörésről
    Garda Dezső: Az 1916. augusztus 27-i román katonai támadás és Gyergyó
    Benkő Levente: Balázs Béla feljegyzései az 1916. évi menekülésről és következményeiről
    Gottfried Barna: A Maros-védőállástól a Magyarosig. A m. kir. 10. (miskolci) honvéd gyalogezred Erdélyben (1916. szeptember–1917. március)
    Lukács Bence Ákos: IV. Károly király székelyföldi látogatásai (1916–1918)
     
    A lapszámot I. világháborús fotókkal illusztrálták.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • Vadgazda mérnöki képzés indul Csíkszeredában

    Vadgazda mérnöki képzés indul Csíkszeredában

    Vadgazda mérnöki képzés indul Csíkszeredában

    A térség igényeire reagálva ősztől vadgazda mérnöki mesterképzést indít Csíkszeredában a gödöllői Szent István Egyetem (SZIE). A levelező mesterképzést négy félévesre tervezik, így azok is el tudják végezni, akiknek nem lenne idejük nappali tagozatra járni.

    Ősztől a 25 államilag támogatott és tíz költségtérítéses helyre olyan jelentkezőket várnak, akik agrárium, környezettudományok, biológiai tudományok egyetemi diplomával rendelkeznek.

    A kezdeményezők azért tartják szükségesnek a vadgazda mérnöki mesterképzés meghonosítását a Székelyföldön, mert mindennapos problémává vált a nagyvadak – elsősorban az elszaporodott, ám szűkülő életterű medve – megjelenése a településeken, s ez folyamatos konfliktust eredményez.

    „A vadgazda feladata, hogy egy nagyon szigorú európai uniós ajánlást, ami a nagyvadak védelmét írja elő, valamilyen módon a lakosság érdekeivel össze tudja hangolni. Ezt viszont tanulni kell, ez egy szakma, és jelen pillanatban Romániában ilyen képzésben nem lehet részesülni” – mondotta Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem stratégiai és koordinációs főigazgatója.

    Az MTI telefonos megkeresésére, hogy miképpen fogják a székelyföldi mesterizők honosítani a magyarországi oklevelet, ha ez a képzési forma Romániában nem létezik, Magyar Ferenc kifejtette: vadgazda mérnöki alapképzés létezik románul, csak mesteri nem, és két EU tagállam viszonylatában ma már formalitásnak számít, hogy a bukaresti ekvivalencia-bizottság honosítsa a gödöllői egyetem által kibocsátandó oklevelet. A főigazgató szerint erdőbirtokosságok, közbirtokosságok, vadgazdálkodással, vadászattal, turizmussal foglalkozó szervezetek tarthatnak igényt azokra a szakemberekre, akik a vadgazda mérnöki szakon fognak a Székelyföldön mesterizni.

    Hozzátette: a gödöllői agártudományi egyetem volt az első a magyarországi felsőoktatási intézetek közül, amely 1991-től kezdődően Erdélyben is indított képzéseket. Az eltelt negyed évszázad során csaknem 1500 erdélyi hallgató szerzett oklevelet a Szent István Egyetemen, amelyeknek a honosításával semmiféle probléma nem volt – hangsúlyozta a SZIE stratégiai és koordinációs főigazgatója.

    Címképünkön egy természetes élőhelyén, Alaszkában elejtett alaszkai barnamedve látható. Az Alaszkában élő Kodiak medve (Middendorfi) az Ursus arctos legnagyobb termetű alfalja (1,3-1,5 m maramagasságú) Alaszkában, illetve a hozzá tartozó Kodiak-, Alfognak- és Shuyak-szigeteken. Jóval nagyobb a nálunk élő kárpáti barna medvénél, felágaskodva magassága eléri a 3 métert is. A legnagyobb állatkerti hím pédány tömege 966 kg volt, a vadon (rezervátumban) élő hímek közt 751 kg-os példányt regisztráltak – www.vadaszutak.hu.

    Forrás: MTI

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Rio 2016 – lezajlott az olimpia hivatalos nyitóünnepsége

    Rio 2016 – lezajlott az olimpia hivatalos nyitóünnepsége

    Rio 2016 - lezajlott az olimpia hivatalos nyitóünnepsége

    A brazilos, szamba stílusú zenére zajló sportolói bevonulást a hagyományokhoz híven az ötkarikás játékok bölcsőjének számító Görögország versenyzői nyitották.

    A legendás Rio de Janeiró-i Maracana Stadionban az olimpaiai lángot Brazília ideiglenes elnöke, Michel Temer gyújtotta meg.

    Közép-európai idő szerint 3 óra előtt bevonult a magyar csapat a Maracana Stadionba a riói olimpia megnyitóján.

    A magyar küldöttség élén a piros-fehér-zöld zászlót a négy évvel ezelőtt londoni bajnok kardozó, Szilágyi Áron vitte. 

     
    A magyar csapat 160 tagú, többen azonban hiányoztak a ceremóniáról, mert vagy még meg sem érkeztek a brazil metropoliszba, vagy a hétvégén már verseny vár rájuk. A férfiak sötétkék öltönyt és fehér inget, a nők pedig piros-fehér-zöld színű nyári kosztümöt viseltek.

    Az újkori olimpiák történetében a rió-i a 31. a sorban. amelyet augusztus 5. és 21. között tartanak Rio de Janeiro négy helyszínén. A hivatalos jelentések szerint az olimpiára 55 millió dollárt költöttek, ami tizenkétszerese annak, amennyit a londoni olimpiára költöttek, de húszszor olcsóbb a pekinginél. Az olimpiát 45 ezer önkéntes is segíti.

    A román nemzeti lobogót Catalina Ponor tornászra bízták. Egyébként a román delegáció legnépesebb csoportja az atlétáké (23) és a kajak-kenus csapaté (18 fő). 

    Címképünkön az ünnepi alkalomra kivilágított Maracana Stadion látható – fotó: Czeglédi Zsolt/ MTI

    Forrás: MTI, www.realitatea.net

    Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

     

     

  • Társadalomtudományi tábor – Szeltersz

    Társadalomtudományi tábor – Szeltersz

    Társadalomtudományi tábor - Szeltersz

    A tábor helye a Szent Gellért Alapítvány menedékháza melletti rét, a Vargyas patak völgyében, Szeltersz üdülőhelyen. Elérhető a Székelyudvarhely — Csíkszereda főútvonalon, félúton. Szentegyházától keletre kb. 2 km, Csíkszereda irányában a főútról jobbra kell letérni és a Vargyas patak mentén kb. 3 km-re van a menedékház és a tábor. A letérőt onnan lehet beazonosítani, hogy az út mellett tábla hirdeti a termálvizes strandfürdőt (Székelyudvarhely felől) balra. De Szeltersz felé épp ezzel ellentétes irányba kell elindulni (Székelyudvarhely felől nézve) jobbra. A busszal vagy stoppal érkezőknek a termálfürdő táblája jelent eligazodási pontot. A menedékháznál 5db 4-4 személyes faház található. Ezekben van folyóvíz, vízöblítéses illemhely, fürdő

    Ebben az évben a menedékház is üres lesz, ott is lehet aludni. A menedékházban a szállás 20 RON/nap/fő; a faházakban 25 RON/nap/fő, a sátorhely 6 RON/nap. Mindezt György Attilánál, Ilyés Kingánál  a menedékház illetve az alapítvány vezetőinél lehet lefoglalni: 0745251341 vagy gellerta@gmail.com. A közelben találhatók még szálláshelyek  hasonló áron.

    A napi meleg ebédet, fejenként 20 RON-ért a menedékházban lehet igényelni. Ez külső támogatás hiányban, ebben az évben önköltséges.) Naponta lesz friss kenyér. Kávét és teát reggel és délben szolgálnak fel. A közös étkezéshez mindenki a maga igénye szerint járulhat hozzá.
     
    A tábor programjáról
     
    A vitaanyagokat (nem idézhető előzetes kéziratként) a felkért hozzászólóknak és  azoknak akik külön kérik, kiküldik a szervezők.
     
    2016. augusztus 18. csütörtök
     
    12.00–15.00 – Érkezés, sátorverés, fagyűjtés;
    15.00–16.00 – Kutatási beszámoló – Állampolgárság, előítélet, migráció mintázatairól a Genezys, kárpát-medencei ifjúság kutatás nyomán – Morvai Tünde, Papp Z. Attila, Zsigmond Csilla. Javasolt hozzászólók: Kiss Dénes, Kiss Tamás, Sólyom Andrea;
    16.00–16.45  – Kéziratvita – Az erdélyi városok társadalmi rétegződése 1900-1941 – Tötös Áron. Javasolt hozzászólók: Gagyi József, Kiss Tamás, Papp Z. Attila;
    16.45. –17.15 –Kutatási beszámolók – Kisebbségi oktatási statisztikák 1960-2005 – Toró Tibor. Javasolt hozzászólók: Bárdi Nándor, Papp Z. Attila;
    17.15 – 18.05  A Limes-kör esete a securitateval – Kiss Ágnes – Molnár Gusztáv életút interjúi az 1970-es, 1980-as évekből – Antal Róbert, Kovács Szabolcs. Javasolt hozzászólók: Novák Zoltán, Oláh Sándor;
    18.05 – 18.50 – Menekültek és fogadtatásuk Magyarországon – Kováts András;
    18.50 – 19.30 Könyvbemutató – Háromszéki elitek (Novák Zoltán, Nagy Botond, Tóth-Bartos András) – Lőrincz József, Oláh Sándor. Kényszerek- tanúságtevők (Oláh Sándor) – Bárdi Nándor, Pál János;
    19.30 – Vacsora;
    20.30 – Interjúk kisebbségi kérdéseket kutató történészekkel és társadalomkutatókkal – Filep Tamás Gusztáv.

    Napfelelős: Kiss Tamás
     

    Gagyi József társadalomkutató,
    a Sapientia EMTE oktatója
    2016. augusztus 19. péntek


    8.30 – Reggeli
    9.30 –10.20  – Kéziratvita  – Válogatás a katolikus Erdélyi Tudósító című folyóiratból – Izsák Anikó;
    10.20 – 10.45 – Kutatási beszámolók – Nőmozgalmak a két világháború közti Romániában – Bokor Zsuzsa;
    10.45 – 11.10 – Erdővidék közigazgatás és építészettörténeti kutatásáról – Fehér János;
    11.05 – 11.45 – Értéktár program – Jakab Albert Zsolt, Vajda András. Javasolt hozzászólók: Gagyi József, Ferencz Angéla, Miklós Zoltán;
    11.45 – 12.10 – A kulturális és a természeti örökség kapcsolatának multidiszciplináris vizsgálata a Szilágyságban – Szabó Árpád Töhötöm. Javasolt hozzászóló: Gagyi József, Tötös Áron;
    12.10 – 12.35 – Az RMDSz külpolitikája 1996-ig – Szabó Tamás. Javasolt hozzászóló: Borbáth Endre, Toró Tibor;
    12.35 – 13.30 Kéziratvita. A magyarországi és romániai pártrendszer alakulása a gazdasági világválság tükrében – Borbáth Endre. Javasolt hozzászólók: Toró Tibor, Szabó Tamás, Székely István Gergő;
    13.30 – Ebéd;
    15.00 – 16.10 – Kéziratvita – Extra-territoriális állampolgárság és határon túli szavazatok – Pogonyi Szabolcs. Javasolt hozzászólók: Kántor Zoltán, Kiss Tamás, Székely István Gergő, Toró Tibor;
    16.10 – 17.10 Gyakorlatok – A Híd-Most kísérlete – Ravasz Ábel. Javasolt hozzászólók: Székely István Gergő;
    17.10 – 18.20 – Székelyföld-projekt a román nemzetépítéstől keretezve – Antal Árpád. Javasolt hozzászólók: Gagyi József, Lőrincz József, Novák Zoltán;
    18.20 – 19.20 Könyvbemutató – Autonomy Arrangements around the World: A collection of Well and Lesser Known Cases  – Székely István Gergő. Iskolák veszélyben – Kiss Tamás, Tódor Erika;
    19.30 – Vacsora
    20.30 – Életút beszélgetés: Dávid Gyula;
     
    Napfelelős: Lőrincz József
     

    Dávid László, Magyari Tivadar és Papp Z. Attila

    2016. augusztus 20. szombat
     
    8.30 – Reggeli
     
    9.30 – 10.10 – Kutatási beszámoló – Impériumváltás nemzetközi összehasonlításban – Egry Gábor. Javasolt hozzászólók: Bárdi Nándor, Gidó Attila;
    10.10 – 11.00 – Gyakorlatok – Lehet-e helyi társadalompolitikája egy székelyföldi településnek? –  Lackó Albert Elemér, Barabás Zsófia, Nagy József. Javasolt hozzászólók: Szabó Árpád Töhötöm, Sólyom Andrea;
    11.00 – 12.00 – Kéziratvita – Vaiszlovich Emil, a „dacos, arrogáns és brutális” zsidómagyar – incidensek és értelmezéseik a két világháború közti időszakból – Kulcsár Bea. Javasolt hozzászólók: Egry Gábor, Gidó Attila, Filep Tamás Gusztáv, Lőrincz József;
    12.00 – 13.30 – Kutatási beszámolók – Az erőszak kísértete. Az etnikai konfliktus a romániai magyar és román politikai diskurzusokban 1989 után – Zahorán Csaba. Nemzetépítés és klasszifikációs küzdelem Moldovában – Patakfalvi Czirják Ágnes Párhuzamos nemzetépítések Boszniában – Dobos Edgár;
    13.30 – Ebéd
    15.00 – 16.00 – Kutatási beszámoló, Csíksomlyó a kegyhely – régen és ma – Korszakhatáron: Losteiner Leonárd és a csíksomlyói csodák változása – Mohay Tamás. Csíksomlyó a népi vallásosságban – Tánczos Vilmos. Javasolt hozzászóló: Gagyi József;
    16.00 – 17.00 – Gyakorlatok – A helyhatósági választások tapasztalatai – Gidó Csaba, Novák Zoltán / Kiss Tamás, Székely István Gergő, Toró Tibor;
    17.00 – 17. 45 – Fogyasztói és értékesítői szövetkezetek társadalmi háttere – Sólyom Andrea. Történelemi ismeretterjesztés: műkedvelők vs. szakemberek, radikalizálódó közbeszéd – Nagy József;
    17.45 – 18.45 – Könyvbemutató – vita – Székelyföld története III. kötet – Kolumbán Zsuzsa, Bárdi Nándor / Both Noémi, Egry Gábor, Gidó Attila, Gidó Csaba, Nagy Botond, Szabó Csongor;
    18.45 –19.30 – Könyvbemutatók – Etnicitás, identitás, politika (Egry Gábor) – Izsák Anikó. Vita Sándor: Erdélyi gazdaság – erdélyi politika – Sárándi Tamás. Levezényelt visszacsatolás. Az észak-erdélyi katonai közigazgatás 1940 – Nagy József;
    19.30 – Vacsora
    20.30 – Roma politika és a problémakezelés lehetséges keretei Szlovákiában – Ravasz Ábel
     
    Napfelelős: Bárdi Nándor
     
    augusztus 21. vasárnap
     
    8.30 Reggeli
     
    9.30 – 10.15 Kéziratvita – Modernizáció villamosítással. Áramhasználat gyakorlata, társadalmi értelmezések a Nyárád mentén – Gagyi József;
    10.15 – 11.15 Árnyékjelentések az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményének romániai érvényesüléséről – CEMO – Szigeti Enikő, Toró Tibor, RMDSZ; 
    11.15 – 12.00 Kéziratvita – Kide termékenységtörténete, 1860-1960 – Koloh Gábor. Felkért hozzászóló: Gagyi József, Kiss Tamás;
    12.00 – 13.15 – A Ceauşescu–korszak magyarságpolitikája  –  Novák Zoltán. Felkért hozzászóló: Egry Gábor, Kiss Ágnes, Tóth Bartos András,
     
    13.15  – Ebéd, kiértékelés.
     
    Bejelentkezés további információ
     
    Bárdi Nándor, ;
    Kiss Tamás, t_kiss77@yahoo.com
    Lőrincz József, ;

    A 2013-ban készült archív felvételek az Élő Székelyföld Munkacsoport archívumából valók.
    A táborok egyik kezdeményezőjével és állandó résztvevőjével, Bárdi Nándorral készült korábbi interjúnk ITT itt olvasható.

    Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Az emberiség elhasználta az idei keretet

    Az emberiség elhasználta az idei keretet

    Az emberiség elhasználta az idei keretet

    A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezetének közleménye szerint az ezredforduló óta mintegy két hónapot rövidült az az idő, amely alatt az emberiség feléli a Föld egy évre szánt, megújulni képes erőforrásait.

    Mint írják, az emberiség jelenlegi életmódjának fenntartásához 1,6 bolygóra lenne szükség, ha mindenki úgy élne, ahogy a magyarországi lakosság, akkor 1,7 Földre lenne szükségünk, ha azonban a luxemburgi fogyasztási ütem lenne általános, akkor 9,1 Föld sem lenne elég évente.

    A Global Footprint Network 2003 óta évről évre összehasonlítja a természeti erőforrások megújuló képességét az emberiség erőforrásigényével, vagyis ökológiai lábnyomával.

    Az említett szervezet adatai szerint azért lehetséges, hogy idén már augusztus 8-ra elhasználta az emberiség a Föld éves erőforrását, mert több szén-dioxid kerül a levegőbe, mint amennyit az óceánok és erdők képesek felszívni, nagyobb léptékben halásznak, valamint gyorsabban irtják az emberek az erdőségeket, mint ahogyan azok újranőhetnének.

    A túlfogyasztást előidéző faktorok közül a szén-dioxid-kibocsátás mértéke növekszik a leggyorsabban, mára ez az emberiség ökológiai lábnyomának 60 százalékát teszi ki. Amennyiben az emberek meg akarnak felelni a mintegy kétszáz ország által tavaly decemberben aláírt párizsi klímaegyezményben foglalt céloknak, akkor a „szénlábnyomot” 2050-re fokozatosan nullához közelire kellene csökkenteni. Ehhez azonban egy olyan új életformát kell kialakítani, amelynek szükségletei igazodnak a Föld erőforrásaihoz – idézi a közlemény Sipos Katalint, a WWF Magyarország igazgatóját.

    Mathis Wackernagel, a Global Footprint Network társalapítója és igazgatója szerint jó hír azonban, hogy a változás megvalósítható a jelenlegi technológiai fejlettség mellett, és gazdaságilag is jövedelmező, hiszen az átfogó haszon messze meghaladja a befektetés mértékét. Véleménye szerint olyan feltörekvő szektorokat kellene fellendíteni, mint a megújuló energiák területe, miközben az éghajlatváltozás káros hatásaihoz köthető kockázatok és a nem megfelelő infrastruktúrából adódó nehézségek kiküszöbölésére sokkal kevesebbet kellene költeni.

    Néhány ország már a haladás útjára lépett: Costa Rica például az ország elektromosságának 97 százalékát megújuló erőforrásokból nyerte az idei év első három hónapjában, Portugália pedig villamosáram-igényét több napon át 100 százalékban megújuló forrásokból fedezte. A kínai kormány kiadott tervezete szerint 50 százalékkal csökkentenék a lakosok húsfogyasztását, ami számításaik szerint egymilliárd tonnával fogná vissza a kínai állattenyésztési iparág szén-dioxid-kibocsátását 2030-ra, de Németország és Nagy-Britannia is úttörő lépéseket tett az év során – írták a közleményben.

    A túlfogyasztás napjának időpontja 2000-ben még késő szeptemberben volt, az idei augusztus elejéhez képest. Jó hír azonban, hogy ennek a naptári előremozdulásnak a mértéke az elmúlt öt évben kevesebb mint évi egy napra csökkent, míg az 1970-es évek elején még átlagosan évi három nap volt.

    A természetvédők határozottan figyelmeztetnek, hogy a források túlhasználata csak egy ideig lehetséges, hiszen a természeti rendszerek egy idő után károsodnak, majd összeomlanak. Ez mutatkozik meg a már most is sok helyen tapasztalható vízhiányban, elsivatagosodásban, talajerózióban, a fajok sorozatos kihalásában és az éghajlatváltozásban is.

    Forrás: MTI

  • Gáz és kőolaj – tartalék és fogyasztás

    Gáz és kőolaj – tartalék és fogyasztás

    Gáz és kőolaj - tartalék és fogyasztás

    Több mint 52 évre elegendő a Föld olajtartaléka a jelenlegi kitermelési szint mellett – derül ki a BP brit olajipari óriáscég szerdán publikált éves energiaipari jelentéséből. A BP Statistical Review of World Energy című kiadványa szerint tavaly Oroszország olaj- és gáztartaléka bővült a legnagyobb mértékben, 10 milliárd hordóval, így az ország össztartaléka meghaladja a 100 milliárd hordót. Ezzel a hatodik helyre lépett a világ legnagyobb olajtartalékkal rendelkező államainak rangsorában, Venezuela, Szaúd-Arábia, Kanada, Irán és Irak mögött, megelőzve Kuvaitot és az Egyesült Arab Emirátusokat. Az Egyesült Államok tartaléka 48,5 milliárd hordóra nőtt tavaly az egy évvel korábbi 44 milliárdról.

     
    A világ olajtartaléka a BP jelentése szerint összesen 1700 milliárd hordót tesz ki, ami több mint 52 évig lenne elegendő a Föld országai energiaigényének kielégítésére a jelenlegi kitermelési szint mellett.
     
    A jelentés készítői kiemelik: hosszú ideig Oroszország számított a legnagyobb olaj- és gázkitermelő országának, azonban az amerikai palaolaj forradalom nyomán megugró kitermelésnek köszönhetően 1975 óta először az Egyesült Államok tavaly megelőzte Oroszországot és Szaúd-Arábiát az olajkitermelésben.
     
    A BP jelentése szerint – a 2008/2009-es válságot leszámítva – 2000 óta a legkisebb mértékben, napi 843 ezer hordóval nőtt a világ olajigénye tavaly. A legnagyobb gáztartalékkal rendelkező országok rangsorát sokáig Oroszország vezette, azonban tavaly Irán vette át a helyét, a perzsa állam a BP becslése szerint 34 ezer milliárd köbméter gáztartalékkal bír. Oroszország ugyanakkor a legnagyobb, 1,35 ezer milliárd köbméternyi gáztartalék-növekedésről adott számot tavaly az előző évihez képest, így össztartaléka eléri a 32,6 ezer milliárd köbmétert.
     
    A kutatás készítői szerint nem az a kérdés, hogy elfogynak-e a fosszilis energiahordozók, hanem az, hogy hogyan lehet a rendelkezésre álló, bőséges készleteket hatékony és fenntartható módon felhasználni.
     
    A BP jelentésében beszámol arról is, hogy az újrahasznosítható energia volt a leggyorsabban fejlődő energiaforrás tavaly (2014!), a világ energiatermelésének 6 százalékát megújuló energiából állították elő, ami 12 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. Kínában regisztrálták a legnagyobb, 15,1 százalékos növekedést, az ázsiai ország sorban az ötödik éve vezeti a rangsort.
     
    www.napi.hu
     

  • Érmek az olimpián

    Érmek az olimpián

    Érmek az olimpián

    A hétfői összesítéskor az Amerikai Egyesült Államok vezette az éremtáblázatot, Kína a második helyen, míg Ausztrália a harmadik helyen szerepelt. Magyarország az említett három első helyezett, Olaszország és Japán után a hatodik helyen áll az éremtáblázatban. A magyar olimpikonoknak még jelentős erőtartalékaik vannak.

    Románia sportolói ezidáig nem szereztek érmet. 

    A riói olimpia összesített éremtáblázata a hétfői versenynap után

    A frissített éremtáblázat ITT folyamatosan megtekinthető!

    Egyesült Államok 5 (a), 7 (e), 7 (b)
    Kína 5, 3, 5
    Ausztrália 4, -, 3
    Olaszország 3, 4, 2
    Japán 3, -, 7
    MAGYARORSZÁG 3, -, –
    Oroszország 2, 5, 3
    Koreai Köztársaság 2, 2, 1
    Thaiföld 2, 1, 1
    Nagy-Britannia 1, 1, 2
    Brazília 1, 1, –
    Svédország 1, 1, –
    Tajvan 1, – , 2
    Belgium 1, – , 1
    Argentína 1, -, –
    Hollandia 1, – , –
    Horvátország 1, -, –
    Kolumbia 1, -, –
    Koszovó 1, -, –
    Vietnam 1, -, –
    Dél-afrikai Köztársaság  – , 2, –
    Indonézia -, 2, –
    Új-Zéland -, 2, –
    Kanada -, 1, 3
    Kazahsztán -, 1, 2
    Ukrajna -, 1, 1
    Azerbajdzsán -, 1, –
    Dánia -, 1, –
    Franciaország -, 1, –
    Fülöp-szigetek -, 1, –
    Koreai NDK -, 1, –
    Mongólia -, 1, –
    Üzbegisztán -, -, 2
    Görögország -,  -, 1
    Grúzia -, -, 1
    Lengyelország -, -, 1
    Portugália -, -, 1
    Spanyolország -, -, 1

    Az olimpia kabalafiguráit a Birdo Producoes animációs cég tervezte. A két macskaféle alak neve Vinicius és Tom – Vinicius de Marales és Tom Jobim brazil zenészek emlékére.

    Forrás: MTI

  • XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozó

    XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozó

    XVIII. Székelyföldi Geológus Találkozó
    2016. október 28-30-án Kovásznán szervezik meg a székelyföldi geológusok konferenciáját. Ezeknek a rangos találkozóknak korábban Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Barót, Gyergyószentmiklós, Marosvásárhely, Kézdivásárhely, Várfalva és Székelykeresztúr adott otthont. Idén is megmarad ez a több éve elhatározott vándor-jelleg, így minden szakmai érdeklődőt most Kovásznára várnak.

    A találkozó a korábbi rendezvények hagyományait őrizve fórumot kíván teremteni a székelyföldi és az innen elszármazott, illetve a magyarországi és más államokbeli magyar (és nem csak) szakembereknek a találkozásra és tapasztalatcserére, lehetőséget kínál a Székelyföld geológiájával foglalkozó szakembereknek munkásságuk bemutatására, alkalmat ad a fiatal, kezdő szaktársaknak a bemutatkozásra, ismerkedésre, igyekszik előmozdítani a kapcsolatépítést különböző kutatócsoportok, szakterületek (pld. közép- és általános iskolákban földrajz tantárgyat oktató pedagógusok) között.

    A tervezett  előzetes program

     

    – 2016. október 27, csütörtök: regisztráció;
    – 2016. október 28, péntek: szakmai kirándulás;
    – 2016. október 29, szombat: előadások;
    – 2016. október 30, vasárnap: hazautazás.
     
    Ajánlott  témakörök a víz, só, tektonika.
     
    A Találkozó lebonyolítója a sepsiszentgyörgyi Sikló Egyesület.
     
     
    Kapcsolattartó, elérhetőségek

    Papucs András: mobil: (+4)-0740-094736; e-mail: elojegyzes-szgt2016@yahoo.com.

     
    Az előadókat kérik, hogy legkésőbb 2016. szeptember 1-ig jelentkezzenek.
     
    Bővebb információk a második körlevélben, augusztus második felében várhatók.

    Az archív felvételek a 2013-as találkozó idején készültek.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Háromnyelvű Nagybánya

    Háromnyelvű Nagybánya

    Háromnyelvű Nagybánya

    Háromnyelvű – román, magyar, német – helységnévtáblák kihelyezéséről döntött Nagybánya önkormányzata csütörtöki ülésén – közölte a Maszol.ro portálra hivatkozva az MTI..

    A portál Kovács Richárdnak, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) nagybányai önkormányzati képviselőjének az egyik közösségi oldalon tett bejegyzését idézte, mely szerint a Baia Mare – Nagybánya – Neustadt helységnévtábláról szóló határozatot ellenszavazat nélkül fogadta el az önkormányzati testület.

    A határozattervezetet nem az RMDSZ képviselői, hanem a polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester, Marinel Rob terjesztette be.

    „Úgy véltük, egy olyan városnak, amely Európa kulturális fővárosa címre pályázik, kötelessége komolyan venni az itt élő kisebbségek jogait” – magyarázta Kovács Richárd.

    A román törvények egyébként csak azokon a településeken írják elő a több nyelvű helységnévtáblák kihelyezését, ahol egy kisebbség helyi aránya meghaladja a húsz százalékon. A 115 ezer lakosú Nagybányán a lakosság 10,3 százaléka vallotta magát magyarnak a 2011-es népszámláláson.

    Romániában eddig elsősorban azokon a településeken kerültek ki a törvényes kötelezettség híján is román-magyar-német helységnévtáblák, amelyeken korábban a lakosság jelentős hányada német nemzetiségű volt. Így Brassóban, Nagyszebenben, Segesváron, és Temesváron is háromnyelvű táblák jelzik a település nevét.

    Képeslap 1915-ből


    A kolozsvári magyarságnak mindeddig annak ellenére nem sikerült elérni a többnyelvű helységnévtáblák kihelyezését, hogy az erre vonatkozó törvény 2001-es elfogadásakor még az 1992-es népszámlálás adatai voltak érvényben, amelyek szerint meghaladta a 20 százalékot a város magyar lakosságának az aránya. 2011-ben a magyarok a város lakosságának a 16 százalékát tették ki.

    Forrás: MTI