Szerző: admin

  • Megjelent a Korunk szeptemberi száma

    Megjelent a Korunk szeptemberi száma

    Megjelent a Korunk szeptemberi száma

    Aki a Korunk szeptemberi, kutya-számára ránéz (Ember és kutyája), és beleolvas a szövegekbe, Szilágyi Domokos verssorai jutnak az eszébe: „Én játszom ugyan, de ti vegyetek komolyan”.

    Neves szakemberek, kezdve az etológus akadémikus Csányi Vilmossal, folytatva kutyatenyésztővel, nemzetközi bíróval, történésszel, állatorvossal, kutyabarátokkal – szakszövegekkel, emlékezésekkel, prózával, verssel: rangos felvonulás tanúi lehetnek a Korunk-olvasók.

    Ember és kutyája témában megszólalnak Csányi Vilmos mellett Madaras Péter, Gyáni Gábor, Ferencz Zsolt, Bogdán Imre, Kelemen Atilla, Kántor Lajos, Géczi János, Selyem Zsuzsa, Almási Gábor, Forró Ágnes, Bogdán Zsolt, Bodó Márta, Orendi Éva.

    A szeptemberi számot főlaptestben és rovatokban gazdagítja többek közt Gömöri György (Újraolvasva Sütő Andrást), Lőrincz György (regényrészlettel), Bacsó Béla, Adorjáni Panna, Lakatos Artur, Krajnik-Nagy Károly.

    Az olvasmányos írásokat Forró Ágnes rajzai és festményei kísérik.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • A Színdaráló Alkotóműhely kiállítása

    A Színdaráló Alkotóműhely kiállítása

    A Színdaráló Alkotóműhely kiállítása

    Immár hatodik esztendeje, hogy Miszlán a Makay-házaspár kulturális központot működtet.

    Több művészeti ágban, számos műfajban hirdetenek programokat.

    A korábban elszigeteltnek mondható, elöregedett lakossággal rendelkező zsákfalu azóta felkerült Magyarország, s Közép-Európa, illetve a szélesebben értelmezett nagyvilág kulturális térképére is.

    Makayné Pál Berta és férje, a jeles építész, Makay Tamás ma már második otthonának tekinti a miszlai kastélyt, amelyet szívesen oszt meg művészekkel és a művészetek iránt érdeklődő közönséggel. Miszla kulturális turizmust gerjeszt a környéken, rendezvényeik híre, hatása pedig ma már országos és nemzetközi.

    Színdaráló

    A Színdaráló Alkotóműhely egy spontán szerveződő művészcsoport, amely több alkalommal vett részt miszlai művésztelepeken. Az együttlétek idején készült alkotásokból tárlatokat szerveznek, amelyek egy-egy tematika köré szervezik, illetve szabadon engedik szemlére a munkákat.

    Az alapítók

    Az augusztus 29. és szeptember 9. közt tartott művésztábor anyagából szeptember 11-én, vasárnap 17.00 órakor nyitanak kiállítást maguk a résztvevő művészek. Közreműködik Stahl Barbara és Hovai Gábor zenekara.

    Kiállító képzűművészek: Tiry Péter, Kalászi Zoltán, Kovács Tamás Vilmos, Oláh Sándor, Oláh Anna, Könyv Kata, Koltai Barbara, Gáspár Gyula, Gáspár Annamária és Szijjártó-Horváth Margit.

    Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak.

     
    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • Megjelent a szeptemberi Székelyföld

    Megjelent a szeptemberi Székelyföld

    Megjelent a szeptemberi Székelyföld
    A folyóirat legújabb száma külön teret szentel Bálint Gábor (1844-1913) emlékének és kutatásainak.

    A színvonalas irodalmi alkotások mellett műfordítások és tanulmányok is olvashatók a lapban.

    Dr. Nagy Miklós agrárközgazdász alakját Cseke Péter idézi; a közelmúltban 70. életévét betöltő Bölöni Domokost pedig Zsidó Ferenc faggatja élete eddigi folyásáról és munkásságáról. 

    A szeptemberi Székelyföid tartalma


    Szépirodalom
    Ágh István versei
    Vajda Anna Noémi: Hámozottak
    Dimény-Haszmann Árpád: Măstăcani-i napló
    Lokodi Imre: Nekuláj almája
    Pál Sándor Attila versei
     
    Forgószínpad
    Mircea Cărtărescu: Heábavalóságok heábavalósága (Bartha György fordítása)
     
    Ködoszlás
    Cseke Péter: Tell Vilmos bizonyára nem importalmát lőtt le a fia fejéről (Dr. Nagy Miklós agrárközgazdász emlékezete)
     
    Irattár
    Dr. Obrusánszky Borbála: Bálint Gábor mongolisztikai gyűjtései
            Mongol népköltészet Bálint Gábor gyűjtéséből (Lövétei Lázár László fordításai)

    Aranyág
    Dr. Balázs Lajos: Miért meszelték, vakolták le a gelencei templom freskóit?

    Szemle
    Fekete J. József: Perifériáról betekintő
     
    Székely Könyvtár
    Vári Attila ajánlja Fodor Sándor Válogatott novellák című kötetét
     
    Pályám emlékezete
    Bölöni Domokos: Játékos jegyzetek (Időrendi összevissza)
    Beszólások a pálya széléről (Zsidó Ferenc beszélgetése Bölöni Domokossal)
     
    Előfizetők listája
    Székelyföld-pályázat
     
    A lapszámot Csóka Szilárd Zsolt munkáival illusztrálták.

  • Vinczeffy László 70.

    Vinczeffy László 70.

     Vinczeffy László 70.
    A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum rendkívüli kiállítással ünnepli örökös munkatársát, a Munkácsy-díjas képzőművész és képrestaurátor Vinczeffy Lászlót, a Magyar Művészeti Akadémia tagját hetvenedik születésnapja alkalmából. 

    Vargha Mihály szobrászművész, az intézmény igazgatója így jellemzi a hamarosan nyíló tárlatot: „Ez a kiállítás tudatosan nem visszapillantó kíván lenni, hanem az utóbbi évek törekvéseit, kísérleteit, szellemi lenyomatát kínálja a közönségnek. Vinczeffy László sokakat meglep majd a szobrászatával. A Kós-épületben helyet kapó komor hangvételű képeket érdekesen ellensúlyozzák a jóval felszabadultabb, játékosabb múzeumkerti színes szobrok, a művész legújabb kísérletei.”

     
    A kiállítás megnyitó rendezvényére 2016. szeptember 15-én, csütörtökön 17.00 órától kerül sor a Székely Nemzeti Múzeumban (Sepsiszentgyörgy, Kós Károly u. 10. sz., tel.: +4-0267-312442). 
     
    Ünnepi beszédet mond Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke.
     
    A kiállítást Szücs György művészettörténész, a Magyar Nemzeti Galéria tudományos főigazgató-helyettese nyitja meg.
     
    A kiállítás kurátora Vécsi Nagy Zoltán művészettörténész, az Erdélyi Művészeti Központ Egyesület elnöke.
     
    A rendezvény házigazdája Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója.
     
    Közreműködik: Császár Katalin fuvolaművész és egykori tanítványa, Péter Ervin egyetemi hallgató.

    Minden érdeklődőt sok szeretettel várnak.

    Vinczeffy László portréját Szuszámi Zsuzsa készítette.
     

  • Egy népszavazás tétje

    Egy népszavazás tétje

    Egy népszavazás tétje

    Óriási utánpótlása van a migrációnak Ázsiában és Afrikában, kiemelten a Közel-Keleten – jelentette ki a magyar miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója hétfőn Nyíregyházán, egy fórumon. Bakondi György az Országjárás – a népszavazás tétje című rendezvényen azt mondta, csak Törökországban hárommillió, Líbiában és Libanonban egymillió migráns van. Libanonban és Jordániában a „teljesen megtelt” táblát is ki lehetne tenni, ebben a két országban népességarányosan többen vannak, mint Törökországban – közölte a főtanácsadó, hozzátéve, ezek csak azok a migránsok, akik már elindultak Európa felé.

    A Váci Mihály Művelődési Központban, több száz érdeklődő előtt megtartott eseményen Bakondi György hangsúlyozta, a migránsok felső korlát nélküli befogadása Magyarországon is nagyon hamar több nyugat-európai országhoz tapasztalt helyzetet eredményezne, ahol szegregált társadalmak jöttek létre.

    Elmondta, vannak, akik nemzeti identitásukat tekintve eredetileg is „odavalók” , és vannak a keresztény-zsidó kultúrkörhöz, illetve az iszlámhoz kultúrához tartozó csoportok. Utóbbiak nem fogadják el és nem tartják be a mindennapi életükben az adott állam szabályait, önálló törvénykezéshez tartják magukat és ez irányítja az életüket.

    „Ez hosszú távon rendkívüli veszélyt jelent a kultúránkra, az identitásunkra, a múltunkra és persze a jövőnkre is” – rögzítette Bakondi György.

    Emlékeztetett, az Európai Parlament és az Európai Bizottság által megszavazott, nyolc elemből álló kvótacsomagról a következő időszakban döntenek a tagállamok vezetői. Mivel politikai veszély fenyeget, politikai döntés következik, ezért úgy gondolta a magyar kormány, hogy megkérdezi erről az emberek véleményét, döntse el ezt a kérdést Magyarország – mondta a főtanácsadó.

    Szavazólap-minta. A közvéleménykutatások alapján az érvényességi
    küszöb felett van a szavazáson való megjelenési hajlam,
    a választópolgárok zöme elutasítána a kötelező betelepítést;
    összesen 8 272 589 magyar választásra jogosult állampolgárt
    tartanak nyilván, akik közül mintegy 265 ezret a határon
    túlról regisztráltak 

    Bakondi György leszögezte, a migránsok több tekintetben áldozatok is, egyrészt a saját kormányaiknak, amelyek nem biztosítják számukra otthon a minimális életfeltételeket, másrészt célpontjai az embercsempész-szervezeteknek és a közöttük elvegyülő terroristáknak.

    Áldozatai ugyanakkor a brüsszeli politikának, amely különböző ígéretekkel Európába csábította őket – mondta a kormányfő főtanácsadója. Bakondi György megjegyezte, ilyen értelemben várakozásaikban csalódott, óriási tömeget képeznek most, akiknek integrációs készsége, munkába állításuk reménye „elég távoli lehetőségként vehető számba.” Szavai szerint a migránsok között érkezett háromféle csoport jelent konkrét veszélyt, a harcokban részt vett, kiképzést kapott katonák, a hálózatszervezési tapasztalatokkal rendelkező volt titkosszolgálati tisztek, valamint az úgynevezett vahabita hittérítők. Utóbbiaknak az a feladatuk, hogy a csalódott migránsok és a már Nyugat-Európában hosszú ideje élő, nemritkán második-harmadik generációs bevándorlók elégedetlenségét kihasználva az iszlám radikalizmus híveivé tegyék őket – fejtette ki. 

    Bakondi György Nyíregyházán   (Fotó: Balázs Attila/MTI)


    Előadásában Bakondi György a terrorizmussal kapcsolatban emlékeztetett, az Európában az elmúlt időszakban elkövetett terrorista merényletek elkövetési módja megváltozott, a korábbi tapasztalatokkal szemben a terroristák már nem pénzt, vagy társaik szabadon bocsátását követelik, hanem „nem akarják túlélni” a támadásokat, és „gyilkolni akarnak.” Mindez azt mutatja, hogy a terrorizmus képes globális hatalommá szerveződni – tette hozzá.

    „Most éppen Európát támadják, sok száz ember halt meg értelmetlenül, mert azt várta, hogy az általa megválasztott kormány megvédi őt” – mondta a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója.

    Magyarországon október 2-án tartanak népszavazást a bevándorlásról. A szigorú határvédelmi intézkedések következtében egyre többen kísérlik meg az illegális határátlépést a szerb-román zöldhatáron.

    Címkép: Nepszava.hu
    Forrás: MTI

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • Gyászol a magyar nemzet

    Gyászol a magyar nemzet

    Gyászol a magyar nemzet
    Életének 87. évében meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író, a nemzet művésze.

    Az alkotót hosszan tartó, súlyos betegség után érte a halál hétfő kora hajnalban. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.

    Csoóri Sándor életében a nemzet lelkiismerete volt – írta közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ.

     
    Hitt abban, hogy a költőnek küldetése van

    Csoóri Sándor 1930-ban született Zámolyon, református parasztcsaládban. 1950-ben érettségizett a Pápai Református Kollégiumban, majd az ELTE Orosz Intézetében tanult, de tanulmányait tüdőbetegsége miatt, félbehagyta. Különböző újságoknál és folyóiratoknál dolgozott, így 1953-54-ben az Irodalmi Újság munkatársa, 1955-től 56-ig az Új Hang versrovat-szerkesztője. 1956 után egy ideig nem talált munkát, majd az 1960- as évek elején a Budapesti Műszaki Egyetem újságjának szerkesztői munkatársa, 1968-tól 1988-ig a Mafilm dramaturgja.
     
     A nagy sikerű Tízezer nap című film társzerzőjeként (1967)
    – Fotó: Molnár Edit

     
    A hatalom hamar észrevette, hogy Csoóri nem tartozik feltétlen hívei közé. Írásaiban kritizálta a diktatúra személyiség- és társadalomromboló hatását. Gyakran volt megfigyelés és szilencium alatt, néha évekig. Nem kaphatott komolyabb elismerést, díjakat. Budapesten élt, ahol a Belvárosi kávéházban jöttek össze barátaival, többek között Jancsó Miklóssal, Orbán Ottóval, Konrád Györggyel, Kósa Ferenccel. Költészete az 1960-as évekre forrott ki igazán. 

    Évtizedeken át a Kádár-kor ellenzékének egyik legmarkánsabb képviselője volt
     
    Első versei 1953-ban jelentek meg, nagy feltűnést keltve a Rákosi-korszakot bíráló hangvételükkel. Ezekben valamint első kötetében (Felröppen a madár, 1954) még leginkább Petőfi realista közéletiségét követte. A hetvenes évekre alakult ki költészetének jellegzetes karaktere, melynek legfőbb ismérvei: a képekből áradó metafizikai sugárzás, a váratlan és meglepő asszociációk sora, a mindenkor személyes hangvétel mint hitelesítő jegy és a közösségi elkötelezettség. 
     
    Sütő András, Illés Endre és Páskándi Géza társaságában
    az Írószövetség székházában (1975)
    – Fotó: Molnár Edit/ MTI
     
    Esszéiben a képi és a logikai megközelítést egyszerre alkalmazza. Irodalmi pályaképek, népköltészeti és történelmi tárgyú művek, nemzeti sorskérdéseinket boncolgató írások, valamint saját életének eseményeit megörökítő esszék százait írta meg és tette közzé a hatvanas évek eleje óta. Németh László és Illyés Gyula nyomdokain haladva hozta létre a magyar esszéírás egyik csúcsteljesítményét: „Csoóri esszéi a magyar nemzeti önismeret elmélyítésének, gazdagításának bázisai” (Görömbei András).
     
    Szociográfiát (Tudósítás a toronyból, 1963), szociográfiai jellegű kisregényt (Iszapeső, 1981), gyermekverseket (Lekvárcirkusz bohócai, 1969; Lábon járó verőfény, 1987; Ördögfióka, 2006, Moziba megy a Hold, 2008) is írt.

    Csoóri Sándor 1967-től forgatókönyvíróként közreműködött Kósa Ferenc (Tízezer nap, Ítélet, Hószakadás, Nincs idő) és Sára Sándor (Vízkereszt, Nyolcvan huszár, Elátkozva a hatodik napot, Tüske a köröm alatt) filmjeiben.


    Nélküle elképzelhetetlen lett volna a magyarországi rendszerváltozás

    A hatvanas évektől a népi-nemzeti ellenzék vezető egyénisége volt, komoly szerepet vállalt a rendszerváltás előkészítésében. Több alkalommal sújtották szilenciummal, több ezer oldalnyi ügynöki jelentést írtak róla, népszerűsége azonban rendkívül magas volt, előadásain rendszerint zsúfolt termek fogadták. 1990-ben egy néhányak által antiszemitának minősített cikke miatt több írótársa szembefordult vele, a Magyar Írószövetség pedig (amelynek elnökségi és választmányi tagja is volt) nyilvánosan elhatárolódott tőle.
     

    A rendszerváltás hajnalán, az MDF megalakulásának első
    évfordulóján (1988) – Fotó: E. Várkonyi Péter/ MTI 

     
    1985-ben részt vett az ellenzéki csoportok monori találkozóján. 1987-ben egyike volt az Magyar Demokrata Fórum alapítóinak, majd 1993-ig a mozgalom, később a párt elnökségi tagja. 1988-tól a Hitel (folyóirat, 1988–) szerkesztőbizottsági elnöke, 1992-től főszerkesztője. 1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke. Ebben a funkciójában kezdeményezte 1992 nyarán a Duna Televízió létrehozását, mely még az év karácsonyán megkezdte sugárzását.
     
    Munkásságát számos díjjal és elismeréssel jutalmazták, többek között Kossuth- (1990) és Kossuth-nagydíjjal (2012), herder- (1981) és József Attila-díjjal (1954, 1970). Életében félszáznál több kötete jelent meg.
     
    A Hitel főszerkesztőjeként (1990) – Fotó: Molnár Edit/ MTI
    Csoóri Sándor temetéséről később intézkednek.
    Címképen: Csoóri Sándor ürömi dolgozószobájában (2007) – Fotó: Máté Péter/ Magyar Nemzet
    Forrás: MTI, Magyar Nemzet, Wikipédia

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • És akkor Amerika támogatni kezdte a székelyeket – FRISSÍTVE!

    És akkor Amerika támogatni kezdte a székelyeket – FRISSÍTVE!

    És akkor Amerika támogatni kezdte a székelyeket - FRISSÍTVE!

    Az Egyesült Államok támogatja a székelyföldieknek azt a jogát, hogy akár petíciókban, akár tömegmegmozdulásokon hangot adjanak elégedetlenségüknek – jelentette ki Hans Klemm, az Egyesült Államok bukaresti nagykövete kedden, a kétnapos székelyföldi látogatása végén tartott sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatón.

    Hans Klemm a két nap során – többek között – Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Székelyudvarhelyen is megfordult.

    A nagykövet nyilatkozata alaposan kiverte a biztosítékot bizonyos román politikai körökben.

    Apróbb változtatásokkal a következőkben Oláh Gellértnek, a www.888.hu portálon megjelent cikkét közöljük, illetve szemezgetünk bukaresti politikai reakciókból is.

    Hans Klemm elmondta, országa a biztonságot, a demokráciát és a jólétet kívánja elősegíteni Romániában. Hozzátette: a demokrácia megerősítése alatt a korrupcióellenes harcot de ugyanakkor a kisebbségi jogok, a vallásszabadság, a szólás- és sajtószabadság tiszteletben tartását is értik.

    A nagykövet úgy vélte: Románia mind a biztonság, mind a jólét, mind pedig a demokrácia terén jó úton halad, de ez nem jelenti azt, hogy az ország gondjai meg lennének oldva. A kisebbségek gondjait és a fiatalok otthon tartásának a kérdését is Románia előtt álló kihívásnak tekintette. 

     
    A nagykövet elmondta: a kétnapos látogatása jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjen Székelyföld természeti szépségeivel, az itt élő emberek szociális, kulturális, gazdasági helyzetével és a székely megyék elöljáróival. Elismerően szólt az elöljárókkal folytatott lelkes és informatív beszélgetésekről. 
     
    A nemzetiségi jogokról nem csak beszélni kell

    A sepsiszentgyörgyi megbeszélések után Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: nem panaszkodni akartak a nagykövetnek, hanem partnert kerestek a székelyföldi problémák megoldásához. Elmondta: tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy a NATO- és az EU-csatlakozás időszakában tett kedvező lépések után kedvezőtlen folyamatok indultak be Romániában: „a jogokat megpróbálják visszavonni, a visszaszolgáltatás helyett államosítás, a decentralizáció helyett recentralizáció folyik”. Hozzátette: a magyarság is biztonságot, jólétet és demokráciát akar Romániában, és Dél-Tirol példájával bizonyította, hogy a területi autonómia, a többség és a kisebbség megegyezése mindhárom cél elérését elősegíti. 
     

    Tamás Sándor, a Kovászna Megyei elnöke, Hans Klemm, az Amerikai Egyesült
    Államok romániai nagykövete és Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere  


    Románia nem adta még vissza a székelyektől elvett javakat

    Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a restitúció elakadása nemcsak a tulajdonhoz való jogot, de a vallásszabadságot is sérti. A református egyház ugyanis nemcsak a templomban, hanem az egykor államosított és vissza nem szolgáltatott iskoláiban és szociális intézményeiben is szolgálni kívánja a híveit. 

     
    Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: azt sérelmezte a Hans Klemm-mel folytatott beszélgetésen, hogy az Egyesült Államok a Romániával fennálló stratégiai partnersége részeként lemondott arról, hogy számon kérje Bukaresten az erdélyi magyarok jogainak a betartását és bővítését. 
     
    Úgy értelmezik-e a demokráciát, hogy ha három farkas és egy bárány találkozik, akkor demokratikus szavazattal eldöntik azt, hogy mit fognak vacsorázni?” – idézte fel a hasonlatot a polgármester, amellyel a romániai magyarság helyzetét próbálta érzékeltetni.
     
     
     A szentgyörgyi polgármester, Hans Klemm, Kató Béla erdély református püspöke
    és Tamás Sándor – a nagykövetnek ajándékozott székely zászlóval


    A zászló a politikai marketing eszköze

    Antal Árpád a Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasztó bukaresti régiósítási tervről elmondta: ez olyan ügy, amelyben nincs kompromisszum. „Ahogy szembeszálltunk Ceausescuval, amikor be akarta olvasztani Kovászna megyét, ahogy szembeszálltunk Basescuval, ahogy szembeszálltunk Dragneával, szembe fogunk szállni bárkivel, merthogy vannak olyan ügyek, amelyekben nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni” – idézte a nagykövettel folytatott beszélgetést Antal.
     

    Bukovina zászlaja, amelyet 2015. november 28-án helyeztek el
    Gura Humorului város főterén
    Már az elöljáró bejegyzését számos bírálat érte román felhasználók részéről, akik sovinizmussal és románellenességgel vádolták meg Antalt, akit megfenyegettek: „ha így folytatja, megtapasztalja, hogy a románok toleranciájának is van határa”. „Jól mondta Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tudniuk kell, hol a helyük, mint ahogy azt is, hogy 1940 soha nem jön vissza számukra” – posztolta egy másik hozzászóló.
     
    Bevallása szerint sokkolta a Klemmet a székely zászló és „revizionista politikusok” társaságában ábrázoló felvétel Rareș Bogdant, a Realitatea hírtelevízió magyarellenes kirohanásairól elhíresült műsorvezetőjét is.

    A kolozsvári származású újságíró párhuzamot vont a bukaresti diplomata gesztusa és az Egyesült Államok chișinăui nagykövetének nemrég tett kijelentése között, miszerint Moldova nem Románia, a Pruton túli országnak pedig el kell felejtenie a Romániával való egyesülés gondolatát. Bogdan szerint különösen felháborító és érthetetlen Klemm állásfoglalása, hogy a nagykövet éppen szeptember 13-án, az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségi megállapodása aláírásának ötödik évfordulóján jelent meg nyilvánosan a székely zászlóval.
     

     

    EURACTIV: A brüsszeli szakportál exkluzív értesülése szerint (2016. augusztus 16.) az USA megkezdte atomfegyverei átszállítását Törökországból Romániába. A törökországi Incirlik légitámaszponton mintegy 50 amerikai taktikai atomfegyver van. A célba juttató rakéták átszállítása is megindult. Az amerikai tömegpusztító fegyvereket a romániai Caracal város melletti Deveselu légitámaszponthoz viszik, ahol a Moszkva által ellenzett  amerikai „légvédelmi pajzs” van. 
    A Kolozsváron megjelenő Krónika összeállítása szerint Hans Klemmet gyalázó és nyomdafestéket nem tűrő bejegyzésekkel árasztották el román felhasználók az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének Facebook-oldalát. Akadt olyan hozzászóló, aki szerint a diplomatát azonnal kiutasítanák az országból, „ha Dacian Cioloș miniszterelnök és Klaus Johannis államfő hazafi lenne”.
     
    Megszólaltatta a B1 hírtévé a magyar ügyekben „legilletékesebb” román politikusokat, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármestert és Bogdan Diaconut, az Egységes Románia Párt (PRU) elnökét. Funar egy nagykövethez méltatlan, a román népet és az ország alkotmányát súlyosan sértő megnyilvánulásnak nevezte a történteket, amely szerinte azt bizonyítja, hogy Klemm bátorítja az RMDSZ „szeparatista törekvéseit”. „Besszarábia a Romániáé, a Székelyföld pedig nem létezik!” – foglalta össze tömören a véleményét az ügy kapcsán Diaconu, hozzátéve: a bukaresti kormánynak magyarázatot kell követelnie Washingtontól.
     
    Adrian Năstase sem hagyta szó nélkül a történteket, aki szerint a román külügyminisztériumnak be kellene kéretnie az amerikai diplomatát, a washingtoni román nagykövetnek pedig ki kellene kérnie az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontját az ügyben. „Furcsállom az Amerika részéről az elmúlt időszakban közvetve megfogalmazott üzeneteket, amelyek a románok „legérzékenyebb” pontjait érintették: a Besszarábival való egyesülés és az erdélyi autonomista igények problémáját” – vélekedett blogján a börtönviselt volt szociáldemokrata kormányfő.
     
    Olténia címere
    Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy az amerikai nagykövet jóvátehetné székelyföldi botlását, ha közelgő olténiai látogatásán helyesbítene. (Lásd lennebb!)

    Nem tudni, hogy ez konkrétan mit jelenthet. Talán majd a helyi regionális öntudat szimbólumaként ottani zászlóval (?) vagy valami más tárggyal fényképeszkedik az oltyánok körében.

    Bukaresti hírportálok azt írták, hogy a román külügy bekérette a nagykövetet és magyarázatot kértek tőle székelyföldi kijelentéseire vonatkozóan. A külügy azonban ezt tagadta, annyit közöltek az illetékesek, hogy csupán „beszélgettek” Hans Klemm nagykövettel.

    Az 1918-as nemzetállami kiteljesedés századik évfordulójához közeledő időszakban fel kell készülnünk arra, hogy markánsan felerősödik Romániában a nacionalista retorika.

    Az Amerikai Egyesült Államoknak is óvatosnak kell lennie…

    Vagy mégsem?

    Hogyha hivatalában marad, ezt a nagyromán kórust egy német származású államelnök fogja levezényelni 2017-ben és 2018-ban, az a Klaus Iohannis, aki egy ma tizenötezres romániai etnikai közösség tagja, akiknek ősei a magyar királyok jóvoltából telepedtek meg nyolc évszázaddal ezelőtt Erdélyben, s 1918-ban – iegencsak meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőként – még mintegy negyedmilliós tömegben éltek ezeken a tájakon…

    FRISSÍTVE!

    Az AEÁ nagykövetségének válasza

    Az amerikai nagykövetség válaszában kifejtette, hogy Hans Klemm nagyköveti mandátuma egész Románia területére szól, így többször tesz látogatást az ország különböző régióiban, és a román társadalom különböző csoportjaival találkozik. 

     
    “Az Egyesült Államok, mint Románia stratégiai partnere és szövetségese támogatja a román demokrácia fejlődését és üdvözli Románia erőfeszítéseit arra vonatkozóan, hogy az állam a társadalom minden szegmensének az egyenlő és teljes hozzájárulásával erősíti a demokratikus intézményrendszerét” – olvasható a Mediafax által idézett közleményben.
     
     
    Hans Klemm félig-meddig hazai pályán, a krajovai Ford autó-
    gyárban – és egy ottani XXL-es gesztus (www.auto-bild.ro)
    A  „számonkérés” egyébként Krajován (Craiova) meg is történt. A nagykövet egyszerű udvarias gesztusként magyarázta a székelyföldi vezetőkkel készített fotót.

    Annyi azonban biztos, hogy a State Departament közvetlenül érzékelte azt a különleges bánásmódot, amellyel a romániai politikai elit viseltetik az országban élő magyar kisebbség iránt. Románia geopolitikai helyzete azonban az Egyesült Államokat fokozott óvatosságra készteti, ezért egyelőre nem várható részéről olyan komoly lépés, amely segíthetné a helyzetünket, hiszen itt elsősorban nyugalomra van szükség. A folyton kiélezett helyzet, a nemzetiségek vegzálása és az alapvető jogokat biztosító törvényi környezet önös érdekek szerint való változtatása azonban folyamatos kockázati tényező, amelyet előbb vagy utóbb ki kell iktatni a mindennapi gyakorlatból.

    Forrás: www.888.hu, Krónika, www.foter.ro, MTI, Mediafax

    Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • Emlékérem 1956 tiszteletére

    Emlékérem 1956 tiszteletére

    Emlékérem 1956 tiszteletére

    Megtiszteltetés a Magyar Éremkibocsátó Kft. számára, hogy megemlékezhet a nemzetünk szabadságáért harcoló hazafiakról és ebből az alkalomból jubileumi emlékérmet bocsáthat ki. A színtiszta ezüstből (Ag 999/1000) kibocsátott éremművészeti alkotás a legkiválóbb verdei minőségben, tükörverettel készült. Az érem nem csupán gazdag szimbólumvilága és rendkívül magas nemesfémtartalma miatt különleges, hanem azért is, mert a magyar történelem egyik legjelentősebb eseményének emléket állítva, az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából bocsátják ki.

     
    A színezüst érem előlapján a Műszaki Egyetem előtt gyülekező forradalmi tömeg és az ikonikus lyukas zászló jelenik meg, míg a hátlapot a jubileumi dátum mellett a szabadságharc legjelentősebb alakjai és motívumai díszítik.
     
    A forradalomnak emléket állító színezüst emlékérmet a Magyar Éremkibocsátó Kft. egyedi kibocsátásaként kedvezményes áron, mindössze 4 990 Ft-ért (+ 990 Ft csomagolási és postaköltség) biztosítja.
     
    Az emlékérem megrendelhető a www.1956erem.hu címen, illetve telefonon: (+4)-06-40-888-333
    Hétköznap 8-19 között, hétvégén 9-15 között
     
    A forgalmazó kéri, hogy előre ne utalják át az érem árát, csak akkor, ha megrendelését elfogadték és írásos visszaigazolást küldtek róla. A Magyar Éremkibocsátó Kft. garantálja, hogy a megrendelések mindegyikét szigorúan a beérkezés sorrendjében bírálja el, hiszen a színtiszta ezüstből kibocsátott numizmatikai különlegesség példányszáma szigorúan korlátozott. 

    Forrás: Magyar Éremkibocsátó Kft.

    Élő Székelyföld Munkacsoport

     

  • VIII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál

    VIII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál

     VIII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál
    2016. szeptember 23. és 25. között ismét az udvarhelyszéki faluközösségek értékteremtő terévé válik a székelyudvarhelyi Minifocipálya – idén nyolcadik alkalommal költözhet be a Falu a Városba, a Civitas Alapítvány a Polgári Társadalomért ismét találkozóra hívja Udvarhelyszék falvait.

    Ez évben is több közösség jelezte részvételét, hogy kiállítja gyümölcseit és gyümölcsből készült termékeit a Gyümölcsfesztiválon.

     
    A hagyományoknak megfelelően kulturális programokkal is kedveskednek az érdeklődőknek, idén is számos olyan fellépő áll ki a színpadra, aki vállalja és bemutatja saját székely közösségének kultúráját, viseletét. Közöttük vannak néptáncosok, népzenészek, népdalkórusok, citerások, furulyások, szólóénekesek. Nem marad el a könnyűzene sem, sőt bábszínházzal, valamint egy zöldség- és gyümölcszenekarral is színesítjük a rendezvényt.
     
    A szervezők szakmai zsűri segítségével díjazzák a kiállító közösségek gyógynövénnyel ízesített legfinomabb lekvárját, a legötletesebb töklámpást, a legszebb kiállítóstandot és öltözéket, valamint a látogatók által behozott legízletesebb gyümölcsös kosárkát is. Ez utóbbinál követelmény, hogy székely és/vagy erdei gyümölccsel ízesítsék. 
     
    Mindemellett a faluközösségek idén Nagy Közös Teakészítéssel jelentkeznek, de színfolt a gyümölcsöző fotózkodás is, a gyerekek pedig gyógynövények felismerésében bizonyíthatják tájékozottságukat.
     
    A tudásátadás is kiemelt célja a rendezvénysorozatnak. A fesztivál egyik újdonságának számít A gyógynövények szerepe a közösségek életmódváltásában címmel megrendezendő nemzetközi konferencia, amelyre a Gyümölcsfesztivál első napján, pénteken kerül majd sor a Városháza Szent István-dísztermében. Mindemellett mindhárom nap szakmai előadásokra, műhelymunkára és projektbemutatókra is sor kerül.
     
    A gyerekek kézműves-tevékenységekben vehetnek részt a Gyümölcsfurfang Játszóházban, amelyek által nemcsak a kreativitásuk és kézügyességük fejlődik, hanem régi mesterségeket is tanulhatnak, miközben a gyümölcsök és gyógynövények világával ismerkednek.
     
    Idén is kialakítják a Pénzmentes övezeteket, az Időbank és a Cserebere placc minden évben nagy népszerűségnek örvend.
     
    A fesztivál főszervezője és házigazdája a Civitas Alapítvány, amely több partner és támogató segítségével mozgalommá nemesítette a 2008-ban elindított Székelygyümölcs projektet. Mint a fentiekből is kiderül, a Civitas Alapítvány következetes maradt eddigi törekvéseihez, az alapeszmétől el nem távolodva, ugyanakkor újdonságokkal fűszerezve szervezi meg a VIII. Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivált.
     
     
    A rendezvény honlapja www.gyumolcsfesztival.ro, valamint Facebook-profil által az érdeklődők megismerhetik az Udvarhelyszéki Gyümölcsfesztivál történetét is, részletes leírást találva az előző kiadások eseményeiről, rendezvényeiről, élményeiről, sok filmanyaggal és fényképpel gazdagítva.
     
    Készüljünk hát együtt a Kárpát-medence legízesebb fesztiváljára, a 2016-os esztendő év legfinomabb hétvégéjére! 

    Élő Székelyföld Munkacsoport

  • A lengyel kormányfő felelősöket nevezett meg

    A lengyel kormányfő felelősöket nevezett meg

    A lengyel kormányfő felelősöket nevezett meg

    Konkrét felelősei vannak az Európát érő válságoknak – jelentette ki Beata Szydło lengyel kormányfő csütörtökön a TVN24 lengyel kereskedelmi hírtelevízió reggeli műsorában, majd név szerint felsorolta az általa felelősnek vélt uniós intézmények vezetőit.

    A lengyel kormányfőnél többek között arról az egyeztetésről tudakozódtak, melyet Donald Tuskkal, az Európai Tanács elnökével tartott kedden Varsóban. Szydło elmondta: Tusktól eltérően értékeli az EU helyzetét, ő maga úgy látja, hogy a közösség reformokra szorul, „mégpedig nagyon mélyrehatóakra”. „Talán az alapszerződések módosításáról is kell beszélnünk” – tette hozzá.

     
    Értékelése szerint az eddigi uniós politika válsághoz vezetett. „Ennek a válságnak konkrét nevei vannak: azoké a vezetőké, akik nem időben, nem megfelelő módon reagáltak” – mondta, majd Tuskon kívül név szerint említette az Európai Parlament elnökét, Martin Schulzot, valamint az Európai Bizottság élén álló Jean-Claude Junckert.
     
    „Ők ma az EU-nak olyan modelljét próbálják javasolni, mely nem tér el az eddigitől, és azt állítják: nem történt semmi baj” – bírálta az uniós vezetőket Szydło, megjegyezve, hogy „az eddigi EU éppen szétesőben van,” reformok híján újabb tagállamok is kiléphetnek, ezt pedig a reformokkal kell megakadályozni.
     
    Szydlo a beszélgetés során kilátásba helyezte: a visegrádi országcsoport (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia – V4) az EU pénteki pozsonyi informális csúcstalálkozóján, melyet az EU jövőjének szentelnek, közös álláspontot terjeszt elő. „A V4 jelenleg az EU legállandóbb csoportja, a fő kérdésekben konszenzusra tudunk jutni” – értékelte.
     
    A lengyel kormányfő arra a Lengyelországról szóló állásfoglalásra is kitért, melyet szerdán az Európai Parlament plenáris ülésén fogadtak el, és mely szerint a lengyel alkotmánybíróságra vonatkozó jogszabályváltozások veszélyeztetik a demokráciát, az emberi jogokat és a jogállamiságot. Szydlo csodálkozásának adott hangot, hogy az EP „a valóságtól teljesen elrugaszkodott dolgokkal” foglalkozik, miközben az EU „ily nehéz helyzetben van”. A lengyel ellenzék által kezdeményezett EP-vitának szerinte nem volt formális alapja, „egyszerűen csak bizonyos politikai fogásról volt szó”.

    Beata Szydło címképen szereplő portréja az ATV honlapjáról származik.
    Forrás: MTI

    Élő Székelyföld Munkacsoport