Augusztus 28-án, a vasárnapi istentiszteletet követően falugyűlést tartottak Homoródalmáson.
A Szabó Gyula Művelődési Ház könyvtárának klubtermében mintegy százan gyűltek össze – többnyire az idősebb korosztályok képviselői -, hogy közösen gondolkodjanak pár, a közösséget érintő fontos témákban.
A közbiztonság, a csatornázás és a vízellátás ügye képezte a fő napirendi pontokat, de érintették a közbirtokosság és a telekkönyvezés, illetve a következő hét második felében esedékes falunapokat, a Homoródalmási Barlangfesztivál sokkal kellemesebb témakörét is.
Tikosi László, a község újonnan megválasztott polgármestere a másfél-két órásra tervezett gyűlés kezdetén bejelntette a napirendi pontokat, majd arra kérte a jelenelvőket, hogy jelentkezhetnek kérdésekkel, de azokkal kapcsolódjanak közvetlenül a témákhoz, s igyekezzenek arra koncentrálni, hogy ne vigyék át a beszélgetések fonalát más irányú medrekbe. A polgármester kívánsága nagyrészt teljesült. A gyűlés végén sor került a közelgő Barlanfesztivál programjainak ismertetésére is.
Homoródalmáson nincsenek bűnügyek
A polgármester, aki csak három hónapja vette át hivatalát, azt tapasztalta, hogy a rendőrségnél nincsenek olyan helyi ügyek, amelyek nyomozati fázisban lennének. A rendőrök elbagatellizálják a dolgokat, nem vesznek fel jegyzőkönyvet, nem folytatnak nyomozást a lakossági bejelentések alapján. A kihágások nem érik el az ingerküszöböt.
A helyi őrsön két tisztehelyettes szolgál, akik a szentegyházi parancsnok rendelkezési állományához tartozva, Szentegyháza bel- és külterületén járőröznek éjszakánként – ott egyébként valóban komolyak a gondok, a falopások leleplezése során a bűnelkövetők tettlegesen is bántalmazták a közelmúltban a kiérkező rendőröket, az erdészeket és a tulajdonosokat -, ők gyakorlatilag csak pihenni járnak Almásra. Tikosi egyeztetett az ideiglenes megyei rendőrkapitánnyal, aki semmit nem tudott az itt megesett testi sértésekről, a sorozatos mezei lopásokról és a betörésekről. Tikosi arra kérte az elöljárót, hogy próbálkozzon hatékony intézkedésekkel, s az ne abból álljon, hogy kívülről vezényel ide közlekedési rendőröket, akik sebbességet mérnek és begyűjtik a jogosítványokat.
A Belügyhöz tartozó rendőrségi szervek egyébként országunkban nem tartoznak a helyi vagy a megyei tanácsok alárendeltségébe, hierarhikusan, párhuzamosan szerveződnek, csak mellérendeltségi viszonyt tartanak fenn a polgári intézményekkel. Az biztos – mondotta Tikosi -, hogy másnap valóban megjelentek a közelekedési rendőrök, és ő volt az első, akit reggel igazoltattak.
Elképzelhető, hogy november 1-től némiképp rendeződhet a közbiztonság Homoródalmáson. Legalábbis a komfortérzet. Alkalmaztak egy hölgyet a rendőrség kötelékébe, aki most képzésen vesz részt, s talán ott fog napi rendszerességgel tartózkodni a hivatalban, s az adminisztrálás és a panaszosok, a panaszok fogadása megoldható lesz. Addig is – kérte a polgármester a jelenlevőket – minden apró kihágást jelenteni kell, s ha a rendőrségi szervben nincsen meg a hajlandóság a panaszfelvételre, akkor kérjék az önkormányzat közreműködését.
Szívás a csatornaügy
Almáson is, mint oly sok más településen országszerte, megtörtént a projektek sorrendváltása, nem tudtak forrásokat nyerni a vezetékes ívóvízhálózat és a műút modernizálásával párhuzamosan a csatornázásra. Most lenne pénz csatornára, de az aszfaltot, amelyet a Hargita Megyei Tanáccsal közös projekt keretében kiviteleztettek, nem szabad feltörni. Viszonylag szerencsés a község helyzete amiatt, hogy 2000 főnél kisebb lélekszámú lévén, a törvény megengedőbb, nem kötelező érvényű, csak ajánlott a szennyvíz feldolgozása. Ezt az összeget – mintegy 2 millió euró – csak közösségi szennyvíztisztítő állomás és hálózat kiépítésére lehet használni – fejtette ki Rigó Mihály alpolgármester, aki lorábban három mandátumon át volt polgástere Almásnak és több sikeres programot végigvitt, amelyek hasznossága vitathatatlan -, nincsen arra lehetőség, hogy háztartásokként támogassák a derítők/ emésztőgödrök létrehozását.
A kivitelezési tervet elkészíttették, de az egyelőre nem alkalmas a megvalósításra. Ha megrendelnek egy B tervet, amely a kerteken vinné át a fővezetékre csatlakozó hálózatot, akkor számolni kell azzal is, hogy bonyolult és hosszadalmas kisajátítási eljárásokat kell lefolytatni a közeljövőben, amelynek feltétele az érintettek közti konszenzus, hiszen úgy kell szerződni, hogy a későbbiekben a karbantartási és javítási beavatkozásokat magánterületen áthatolva lehessen elvégezetetni. Készül egy kérdőív, amelyet a faluban köröztetnek majd, hogy demokratikus döntést hozhassanak.
Ha visszadja a község ezt a pénzt – illetve, ha nem hívja le -, akkor büntetést kell fizetnie, s ráadásul a terveztetési költséget is elbukja. Lehetőség is kínálkozhat arra – mondotta befejezésül az elöljáró -, hogy időnyerés végett egyeztetnek az illetékes minisztériumal, s ha lehetséges, egy-két évre halasztják a kivitelezést. Több rossz közül kell kiválasztani a leginkább m,egfelelő megoldást.
(Csatornázást a fejekben is!
Hogy mennyire igaza volt az alpolgármesternek, az mindjárt kiderült, amikor elhagytuk a kultúrház épületét. A főúton a kétoldalt kialakított, betonlapokkal fedett, esővízlevezető-árkokba trágyalevet engednek a gazdák; a mellékutcákban gyakorta látni, hogy a házak átütött hátsó falából kiálló csövekből szennylé folyik ki; az sem ritka, hogy emberi fogyasztásra és az állatok itatására, egykor nagy erő- és pénzbefektetéssel ásatott kutakba vezetik a fekáliát.
Hogyha a székely ember a maga autentikus székely környezetét idegenforgalmi céllal kívánja hasznosítani, akkor ezen a hanyagságot és felelősséget kimerítő, környezettudatlan mentalitáson túl kell lépni, mert ez a szint visszafejlődést jelent a száz esztendővel ezelőttihez képest, amikor mindenki igyekezet rendett tartani a háza táján, és vigyázott arra, hogy ne hagyjon mocskot maga után.)
Ami van, azzal is sok a gond
Ez az ívóvízhálózat. Öt éve működik a hálózat, amely a nap huszonnégy órájában képes jó minőségű, megfelelően kezelt forrásvízzel ellátni a háztartásokat. Csakhogy – hangzott el – törvény van arra, hogy a polgármesteri hivatal hozzon létre egy alárendelt, saját tulajdonában levő céget, amelynek a vízellátás és az azzal járó adminisztrációs feladatok elláttása lenne a dolga, külön irodával és saját személyzettel. Ezidáig egy fő látta ezt a feladatot, illetve a munkát ráterhelték a tanácsnál dolgozó apparátusra. Mivel ez a forma hatékonyabb, de költségesebb lesz, mint az eddigi, a köbméterenkénti 0,70 lejes díjat emelni kell.
Ha nem történik meg a szakcég létrehozása, akkor a másik lehetőség egy nagyobb szolgáltató behívása, beengedése, amely majd jóval magasabb tarifákat szabhat meg. Példa erre is van, itt-ott hallani rosszul elsült döntésekről és a polgári, valamint a vezetői felelőtlenségről, amely aztán évekig tartó hercehurcát és pereskedéseket, a szolgáltatások minőségének romlását, egy-egy vezetőgarnitúra erodálódását, népszerűségvesztését is okozhatja.
Közbirtokosság, telekkönyvezés
A homoródalmási Rika Közbirtokosság vagyonát tekintve – a székelyvarsági és a zetelaki mögött – a harmadik Udvarhelyszéken. A vagyongazdálkodás terén – mondotta Sorbán Vencel mezőgazdasági szakreferens, községi tanácsos – rend van. A kifizetések zajlanak, a tűzifarészt is megkapták, illetve megkapják a következő napokban-hetekben a tagok. Ami a közelebbi és a távolabbi jövőt illeti, arról nem lehet beszélni, míg nem történik meg a tisztújítás, hiszen Sándor Kálmán, aki ügyvezető elnökként vezeti, kijelentette, hogy a továbbiakban nem kíván a közbirtokosság élén maradni. Egy új csapatnak kell összeállnia, amely – ha élvezi a tagok bizalmát – januártól átveheti a vagyont.
A falu központjában álló Gotthárd Vilmos-féle házat, amely elhelyezkedését, stílusát illetően stratégiai fontosságú, azért vásárolta meg néhány évvel ezelőtt a Rika Közbirtokosság, hogy szakszerűen felújítsa, s oda rendezze be irodáit, esetleg pár olyan helyiséget is kialakítson, amelyekben látogatható közgyűjtemény is van. Az épület felújítása nem történt meg. Ez egy olyan – nagy körültekintést igénylő – feladat, amely a közbirtokosság következő vezetőtanácsára vár. Ha akarat lesz hozzá, akkor itt szép munkát lehet majd végezni.
Az 1908-ban elkészült telekkönyveket használják ma is. Létezik ugyan egy minimálisnak mondható állami keret – parcellánként 60 lej – amelyet fel lehet használni. Sorbán Vencel szerint a határban ebből csak egy kisebb részt lehet szakszerűen újramérni és a tulajdoni lapokat kiállítani. Az a gond, hogy a visszaszolgáltatás óta eltelt huszonöt évben jórészt kicsrélődtek a birtokosok, ma már talán 5%-a aktív azoknak a gazdáknak, akik név szerinti birtoklevelekkel rendelkeznek, akik a termelőszövetkezet felszámolásakor visszavették a földjeiket. A korábbi problémákra, amely több impérium- és rendszerváltozás után következett be, most még rárakodott egy újabb problémahalmaz, hiszen nem azok használják a földeket, akik név szerint tulajdonosok, és raádásul nehéz felméretni a területeket, amelyeket bérlők vagy új tulajdonosok használnak, hiszen sok esetben nincsen viszonyítási alap, nincsenek jól körülhatárolt szomszédos parcellák, amelyek segítenének a méréskor.
Sem a közbirtokosság, sem a földügyek nem képezték a gyűlés témáját, csak érintőlegesen kerültek elő. Mind a két kérdéskör külön kérdéskör, külön gyűlések keretében lehet és kell majd ezekről a gondokról értekezni.
A polgármesteri hivatal, s abenne dolgozó tisztségviselők nyitottak az egyéni problémák iránt. Arra kérték a jelenlevőket, hogy személyesen vagy telefonon hozakodjanak elő felvetéseikkel, témáikkal vagy panaszaikkal.
Kié az útszéli gyom?
A 132-es út fenntartója, Hargita Megye Tanácsa végzi az útmenti sáv gyommentesítését. Pontosabban ellátná, ha gépei el tudnák végezni a kaszálást. A közelmúltban kihelyezett fényvisszaverő oszlopok akadályozzák a munkavégzést. Ezek a földfelszíntől 50-60 cm-re kiemelekdő kis műanyagrudak egyébként sok gondot okoznak. Borboly Csaba, megyei tanácslnök a minap kérte a lakosságot, hogy igyekezzenek megakadályozni a fényvisszaverők rongálását és lopását, hiszen sok helyen látni, hogy valakik szándékosan letépik a foszforeszkáló lapocskákat. Értelmetlen és érthetetlen ez a vandalizmus. (Egyébként az is valószínű, hogy a különböző célszerszámokat – ekét, boronát, vetőgépet – vontató traktorok, illetve az átlagos gépkocsi-szélességnél terebélyesebb kombájnok is kitörhetik a nem túl tartós műanyagból készült oszlopokat, amikor olyan a közlekedési helyzet, hogy félre kell húzódniuk. Lehetett volna gyérebben telepíteni és tartósabb anyagból készíteni ezek a jelzőobjektumokat, amelyek hasznossága egyébként vitathatatlan.
Mivel a megye nem képes elvégeztetni a kaszálást, a község vezetése kiadta a földbirtok nélküli, de lovakkal rendelkező szociális munkásoknak, hogy tisztítsák meg az út szélét. A helyi szakemberek ezt a feladatot csak ott végezték el – gyakran sokkal szélesebb sávban -, ahol minőségi takarmánynak való füvet találtak. Emiatt méteres magasságú kórók maradtak kétoldalt, amelyek túl azon, hogy nem igazán esztétikusak, rontják a gépkocsivezetők rálátását az útra, az előttük levő kanyarokra és az éppen kialakuló közlekedési helyzetre. Ily módon a félig-meddig elvégzett munka semmit sem ér.
A jelenséget – amely egyáltalán nem vet jó fényt a Székelyföldre, hiszen Hargita megyében számos helyszínen is tapasztalható – még inkább hangsúlyozza, hogy a gazdák is kaszálatlanul hagyják az útra szolgáló földjeik végét. Így a gabona- és lucerna-táblák, a kaszálók szélén is ölnyi magas gaz növekszik nyár végére. Ez a terület már nem a megyéé! Messziről látni mindenfelé, hogy a műút a gyom és dudva között halad, s rajta, valahol a gyomok közt lószemüveges sofőrök próbálnak balesetmentesen közlekedni.
Üröm után öröm: a Barlangfesztivál
Homoródalmáson immár hosszú évek óta háromnaposak a falunapok. A Barlangfesztiválban minden benne van, ami szem-szájnak ingere; éves kulturális- és cirkusz-igényeket elégít ki a programsor.
Ilyenkor sokan hazalátogatnak az elszármazottak közül, és eljönnek Homoródalmásra a testvértelepülések delegációi is.
Programajánló
Szeptember 1., péntek
18.00 – külhoni vendégek fogadása
20.30 – Bagossy Brothers Company koncert – kultúrkert
22.00 – utcabál – Geréb Miklós és zenekara – kultúrkert
Szeptember 2., szombat
9.00 – a Homoródalmási Fúvószenekar toborzója
11.00 – hálaadó istentisztelet az unitárius templomban
11.00-15.00 – Homoród-menti termelők, kézművesek vására – kultúrkert
12.00-15.00 – gyermekfoglalkozások – kultúrkert
12.00 – népviseleti parádé – a csőszök felvonulása
12.30 – hivatalos megnyitó
13.00 – kulturális műsor – Sorbán Enikő népdalénekes, a testvértelepülések néptánc-csoportjainak fellépése, Dancs Annamária egyéni műsora
17.00 – labdarúgőmérkőzés a megyei bajnokság keretében
17.00 – pozitív példák – Sándor Huba sajtkészítő-mester bemutatkozása
18.00 – Oláh Sándor Kényszerek, tanúságtevők című kötetének bemutatása – az iskola épületében
21.00 – szüreti bál – reggelig – Szabó Gyula Művelődési Ház
Szeptember 3., vasárnap
10.00 – indulás Karácsony-gátjához
12.00 – szabadtéri kulturális program – Csizmahíja Néptánccsoport (Tokod), homoródalmási csőszök, Pergő Hagyományőrző Műhely (Debrecen), Luppinger Attila (kismenők), Homoródalmási Fúvószenekar, Transylvania Rock Band – közben főzőverseny, vetélkedők, barlanglátogatás.
A programsorozat Homoródalmás Község Önkormányzata szervezésében, az Európai Unió, a Bethlen Gábor Alap és az Európai Bizottság támogatásával valósul meg.
Az archív felvételek a szerző gyűjteményéből valók, 2015-ben, illetve 2014-ben készültek.
Készült a Bethlen Gábor Alap támogatásával
.jpg)
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
.jpg)
