Szerző: admin

Május vége óta új székhelye van a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumnak. A Bethlenfalvi út 2-6. szám alatt található Haberstumpf-villát 2012-ben vásárolta meg Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata. Az épület az elmúlt évszázadban több funkciót is betöltött, mígnem ismét építészeti értékének megfelelő státuszt kapott a város és környéke közművelődési életében.

Miklós Zoltán múzeumigazgatóval az épületről, annak titkairól és az általa vezetett intézmény előtt megnyíló új lehetőségekről beszélgettünk, amelyről videófelvétel készült.

Az új múzeumi épületről

Amikor ezt a villát építették – a 19. század legvégén, hiszen a felújítás idején találtunk egy deszkát, amelyre az ácsmester az 1899. december 31-es dátumot írta fel, a tornyok levő szélkakason pedig az 1900-as évszám szerepel -, a Bethlenfalvi utca még vidéki helynek számított. Bethlenfalvára járt ki a Haberstumpf-család pihenni. Az eklektika sajátos stílusjegyeit hordozó villa valóban olyan, mint gy nyári rezidencia. Mivel az építtető, Haberstumpf Károly maga is építész volt, ez a ház különleges odafigyeléssel készült annak idején.

A család tulajdonában 1948-ig maradhatott meg. A közvetlen örökösök nélkül maradt családtól – mindkét gyermekük az első világháború lengyelországi hadszínterein esett el – az épületet elvette az állam. A hozzá tartozó kertben később tömbházak épültek. Kezdetben tüdőgondozó, majd 1969-től 1982-ig szülészet, ezt követően pedig 1999-ig iskola működött benne. A vásárlást megelőző 4-5 évben – mivel funkcióját illetően az örökösök nem tudtak megegyezni – üresen állott és állaga folyamatosan romlott, úgyhogy szerencsésnek mondható, hogy a folyamatosan helyhiánnyal küzködő múzeum fenntartója nyélbe tudta ütni a tranzakciót és a 2015-2016-os esztendőkben elvégeztette a felújítást.

A felújítás sikeres. A látogatók – laikusok és szakemberek – véleménye szerint kellő alázattal és szakértelemmel bántak az épülettel. Ahol szükség volt felújították, restaurálták a különböző elemeket, máshol pedig pótolták. Van egy negyven áras kert, amelyet még nem sikerült rendbetenni, az egy következő munkafolyamat része, amelyhez az új vezetés keresi a forrásokat.

A múzeum karakteréről

„Manapság – mondotta az intézmény igazgatója – csak akkor élnek igazán a múzeumok, ha programkínálatukat kiegészítik, kiszélesítik, ha lehetőséget teremtenek a legkülönbözőbb korosztályok számára, hogy interaktív módon beavatkozzanak annak életébe. Mi is elgondolkodtunk ezeken a lehetőségeken és folytatjuk a múzeumpedagógiai projekteket, amelyeket a Kossuth Lajos utcában levő régi székhelyünkön korábban elkezdtünk.

Az intézményvezető a felújítást végző cég, a Macops Kft. igazgatójával,
Bálint Antallal – a soron következő munkálatokra ugyan még várni kell,
de hamarosan folytatják (Simó Márton felvétele)

Fokozatosan átköltöztetjük a raktáron levő anyagainkat és új időszaki kiállításokat építünk, amelyekkel kapcsolódunk a hagyományainkhoz, de új koncepciók is érvényesülnek. Hamarosan megnyitjuk az első vándorkiállítást, amelyet Marosvásárhelyi múzeumtól kölcsönöztünk. Ami a képzőművészeti részleget illeti, az ott marad régi székhelyen, a Kossuth Lajos utca 42. szám alatt levő ingatlanban, de jelentékenyen kibővül, hiszen a régészeti laboratórium és a raktár felszabadítása után, jelentékenyen megnövelheti kiállítási tereit. Az a tény, hogy a mai középgeneráció ebben az épületben született, egyfajta érzelmi kötődést jelent. Azt szeretnénk, hogy azok, akik itt látták meg a szép napvilágot, a következőkben is visszatérjenek. Lesz olyan program is, amikor majd „a hely szülötteit” külön megszólítjuk.

A helyiek egyelőre nem is a kiállítások miatt jönnek – bár ma már vannak kiállításaink, amelyek érdekes módon épp képzőművészeti jellegűek, hanem az épület iránti kíváncsiságtól vezérelve, vizuálisan veszik birtokba a múzeumot.” 

A Dr. Miklós Zoltán igazgatóval készült videót hamarosan közzétesszük, amelyből fontos részleteket tudhatnak majd meg az érdeklődők.

A címkép a szerző felvétele.

Bár a Sky News újságírói ezt továbbra is tagadják, egyre egyértelműbb, hogy előre megírt forgatókönyv alapján készítették a brit tévécsatorna munkatársai azt a tényfeltáróként bemutatott, múlt héten műsorra tűzött filmet, amely a romániai fegyverkereskedelemről szólt. Ezt vallották az ügyészeknek a film erdélyi főszereplői is, akikről kiderült, hogy Maros megyei (radnóti) magyarok, és pénzt kaptak azért, hogy eljátsszák a fegyvercsempészek szerepét.

Stuart Ramsay Fotó: Twitter

Immár nagykorú az unitárius találkozó, amelyet hagyományosan a Szejkén tartanak.

Orbán Balázs egykori birtokánál, amelyet végrendeletileg egyházára hagyott, s ahol maga is nyugszik, jobb és szimbolikusabb hely nem is kínálkozhat arra, hogy az erdélyi unitáriusok egybegyűlhessenek.

Szombaton, augusztus 13-án tartották a 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozót.

Tavaly meghonosítták az úrvacsoraosztást. Túl a tudományos jellegű előadásokon és a kulturális programokon, egyóttal lelki töltekezést is jelent az együttlét,, egyfajta „unitárius búcsú”, amelyen az egyetlen magyar alapítású történelmi egyház hívei hitben és tartásban megerősödnek.

Az unitáriusok csak a Székelyföldön élnek viszonylag egységes tömbben, ahol ősi gyülekezeteik nagyrésze ma is fennáll. Hargita megyében Székelyudvarhelyen, Székelykeresztúron, a két Homoród-mentén, a Nagyküllő környéki falvakban, a Nyikó-mentén találunk erős, illetőleg viszonylag kis népességű unitárius gyülekezeteket. Maros megyében Marosvásárhelyen, a Nyárád-mente, a Küküllői-dombság települései közt lelhetők fel közösségeik. A Mezőségen itt-ott, kisebb szigetekben, Aranyosszéken pedig néhány hagyományoan erős gyülekezetüket találja az érdeklődő. Központi intézményeik Kolozsváron találhatók. Dél-Erélyben, a Bánátban, a Partiumban és Magyarországon, a magyar és más ajkú, más vallású etnikumok közt mindenütt szórványban élnek az unitáriusok.

Unitáriusok és szimpatizánsok

A Magyar Unitárius Egyház által szervezett 18. Szejkefürdői Unitárius Találkozóra a világ minden tájáról meghívták a hittestvéreket. A rendezvény egyébként nyitott volt bárki számára. Minden székely és magyar embernek tisztában kell lennie azzal, hogy az unitárius hit talán az első trasilvanicum, amely 448 évvel ezelőtt kimondatott.

Egyházi és világi előljárók

A megnyitót Kedei Mózes házigazda, Székelyudvarhely belvárosi unitárius gyülekezetének lelkésze mondotta, majd Bálint Benczédi Ferenc, a Magyar Unitárius Egyház püspöke szólt az egybegyűltekhez. Az ünnepi istentiszteletet Szabó Előd ürmösi lelkész és Orbán Györgyike, székelyudvarhely-belvárosi énekvezér tartotta. Az úrvacsorára előkészítő prédikációt Székely Kinga Réka, homoródszentpéteri lelkész mondotta, közreműködött Kecskés Csabam a Marosi Unitárius Egyházkör lelkésze és Szabó Júlia, szabédi énekvezér.

Az ünnep rangját és hangulatát emelte a huszárfelvonulás, illetőleg a homoródalmási fúvószenekar.

Az istentisztelet és az úrvacsoraosztás után a kultúráé is volt a főszerep: szentgericei üveges táncot mutattak be, a jobáhyfalvi férfikórus népdalokat adott elő, majd a szabédi ifjúsági néptánccsoport és a szabédi kórus produkcióját láthattuk.

A szejkei találkozók, túl a hitéleti tevékenységen, azon kevés alkalmak sorába tartoznak, amikor előtérbe kerülnek az élő néphagyományok, sőt maguk a gyülekezetek is igyekeznek minden megtenni a hagyomány kontinuitása érdekében, hiszen ilyenkor, ha teheti, minden küldöttség népi gúnyába öltözik.

Ezt követően dr. Furu Árpád építész a Marosi Egyházkör műemlék-templomairól, Nemes Gyula a nagyernyei Kelemen-családról tartott előadást.

A mintegy háromezer fős tömeg közös beszélgetésekben, közös étkezésekben oldódott fel, akárcsak más hasonló alkalmakkor. Kisebb társaságok alakultak régi ismerősökből, népi és egyházi dalokat énekelnek, s a lassú hazavonulás az esti órákig tartott.

Ha együtt vannak az unitárius emberek, egymásnak, s az alkalomnak örvendeznek és a máris vágynak a következő szerencsés találkozásra.

Barcsa István felvételei

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport

Kelemen Hunor szerint a romániai szakértői kormány megpróbálja megakadályozni, hogy a csíksomylói búcsú felkerüljön az Egyesült Nemzetek Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) szellemi kulturális örökségi listájára. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke a székelyföldi Csomakőrösön (Chiurus) egy szombati pódiumbeszélgetésen beszélt erről. Mint felidézte, kulturális minisztersége idején terjesztették fel 2011-ben a csíksomlyói búcsút az UNESCO szellemi kulturális örökségi listájára.    

„Informálisan tudjuk, hogy az UNESCO ezt elfogadta, hivatalosan hátra van még egy szavazás az év végén. Azonban a beterjesztő állam, jelen esetben Románia, bármikor visszavonhatja a jelölések közül a csíksomlyói dossziét. Néhány hónapja a román külügyminisztérium és a kulturális tárca azon dolgozik, hogy a szakemberek által összeállított, minden érdekelt fél beleegyezését és támogatását élvező indítványt, dossziét visszavonja” – idézte Kelemen Hunort az RMDSZ hírlevele.

Kelemen sérelmezte, hogy a Ciolos-kormány nem hozta létre a magyar pedagógusképző intézetet, holott a kormányhatározat hónapok óta elkészült, és az intézetre a költségvetésben pénzt különítettek el. „Tologatják a papírokat egyik minisztériumból a másikba, most éppen a külügyminisztériumban azt vizsgálják, hogy ennek az intézménynek milyen diplomáciai és külpolitikai vonzatai lehetnek. Ez abszurdum” – jelentette ki.

Az RMDSZ elnöke azt is felrótta a kormánynak, hogy az erdélyi regionális műemlékvédelmi bizottságból minden indoklás nélkül felmentett két magyar szakembert: Guttman Szabolcsot, Nagyszeben volt főépítészét és Csók Zsolt régészt. A kormány számlájára írta, hogy késik a mezőgazdasági támogatások folyósítása, és a kormány a nyári költségvetés-kiegészítéskor egyetlen lejt sem juttatott a megyei önkormányzatoknak. „Ilyen körülmények között úgy vélem, nincs szükség technokrata kormányra” – idézte Kelemen Hunort a hírlevél.

A csíksomlyói búcsú évről-évre lehetőséget kínál az összmagyarságnak az együttlétre
és a lelki megerősödésre – az egyik legfontosabb pillanat, amely mindig megvalósítja
a nemzet virtuális egységét; a román hatóságok és az állami médiumok igyekeznek
eltussolni ennek jelentőségét – a somlyói nyeregbe, a pünkösd szombatján tartott
búcsúra minden évben legalább négyszázerezer zarándok érkezik
a világ legkülönbözőbb tájairól

Az őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. KijeleAz őszi parlamenti választásokra vonatkozóan elmondta, várhatóan mintegy felerészben megújulnak az RMDSZ parlamenti frakciói. Kijelentette: a szövetség két befutónak számító képviselői helyet ajánl fel a Magyar Polgári Pártnak (MPP) – áll az MTI közleményében.

Dolgok a múltból és a félmúltból

Az RMDSZ hosszú időn át egyetlen ernyőszervezetként képviselte a romániai magyarság érdekeit a helyi és a nagypolitikában. A választásokon elért eredményei megkerülhetetlen tényezővé tették, olyannyira, hogy több ízben is kormányzati szerepet vállalhatott. A helykeresés, a többszöri irányváltás – hiszen bal- és jobboldali koalíciókban egyaránt szerepet vállalt – , illetve a az eredmények mellett tapasztalható kudarcok, valamint az új politikusi generációk beérése vezettek a két másik erdélyi magyar párt létrejöttéhez. Választási együttműködés nélkül azonban a következő időszakban is tovább csökkenhetnek a kisebbség esélyei.

Pár nappal ezelőtt felvetődött annak lehetősége, hogy bizalmatlansági indítvánnyal korlátozzák a szakértői kormány munkáját. A parlament két háza által megbízott Ciolos-kabinet ügyvivő kormányként – csökkentett határkörrel – talán kevesebbet árthatna a többségnek és a kisebbségnek egyaránt. A kezdeményezés azonban nem valósult meg. Úgy néz ki, hogy marad ez a nemzetépítési lázban élő vezetés, amelyet a mioritikus térhez idomult, valaha szásznak számító államelnök is legitimizál.

A címképen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök – forrás: Facebook
Forrás: MTI

Élő Székelyföld Munkacsoport 

A sátán vigyorog.
Bírói pontozással könnyű olimpiai győzelmet ígér.
Közben meg, pénzért, szabadelvű rabszolgája is becsempész több ezer megélhetési bevándorlót.
Humanista címszóval hergeli a médiát a következetes nemzeti és emberi értékek ellen.
Újságírói kérdések mögé rejtett, álcázott támadással szeretné kiiktatni a világ lelkiismeretét, Ferenc pápát.
Politikai háttéregyezségek és érdekek mentén zsarolja  a keresztény Európát, hogy mocskos céljai valóra váljanak.
Úgy tűnik sikerült átvernie a hiszékeny liberálisokat is, akik hihetetlen vehemenciával, „szabadság” címén, magától Istentől, egyházától óvták/óvják hőn áhított s megkaparintott „jogaikat”, természetesen a bűvös tolerancia jegyében.
Ugyanis kiderült: kamu a sorosgyörgyös „nyitott társadalom”, hamis a törököket keblünkre ölelő uniós szándék, a merkeles multikulti, de még a kereszténységtől lecsupaszított globalizmus is.

Jézus viszont, akit minduntalan lenyomnának a víz alá, akit nevetségessé akarnának tenni sportszerű olimpiai szereplése miatt, nyeli a megzöldült sós vizet, elviseli, ha azonos pontszámmal csak ezüst jut neki, megengedi, hogy katonáknak álcázott gazfickók, taxisok kirabolják, vagy  azt, hogy épp a pontozóbíró beszólása folytán a bronzról is lemarad. Belenyugszik, hogy eltaktikázták előle a tizedmásodperceket, de közben ott örül tiszta szívvel a megszenvedett aranynak, ahol nem is várták. Szeretetre gyújtja szívét a jegyese kezét megkérő olimpikonnak, térdre ejti és örömkönnyekre fakasztja nemcsak azokat, akik könnyedén aranyéremhez jutottak, hanem azokat is, akik a dobogó harmadik fokáig értek fel, vigaszágon…

Az ő erőssége a kitartás. A hűség az Atyához, az igazsághoz, az eszményekhez. Nem futamodik meg, nem vonja vissza szeretetét, nem unja meg a küzdelmet. Ott az elbuktatott sportolókban, akik felemelt fővel, csillogó szemmel emelik magasba hazájuk zászlaját, mert ők becsületes küzdelemmel, doppingvétség nélkül győztek/tudtak veszíteni. 

„Határozottan indokolt a déli határszakasz fokozott védelme”, ezért a magyar kormány meghosszabbítja a szeptember 9-én lejáró, az illegális migráció miatt bevezetett válsághelyzetet – jelentette ki Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán szerda este.

Amint arról a helyi sajtóból, rádióból értesülhettek az olvasók, augusztus 20-21-én, Székelyudvarhely megyei jogú város önkormányzata támogatásával tartjuk a III. SZÉKELYFÖLDI KÖNYVNAPOKat.

Lelkes irodalomkedvelőkként ezt a programot 2013-ban indítottuk útjára, akkor az Udvarhelyi Híradó és a Városi Könyvtár társszervezésében. Két alkalommal a lapcsalád Szentimre utcai szerkesztőségének udvarán találkozhattak írók és a kiadók képviselői az olvasókkal. Ily módon a hagyományos könyvnapok hangulatát kívánták a szervezők meghonosítani Székelyudvarhelyen.

Ezidáig mindig gondot okozott az időzítés, gyakran a másutt tartott könyves eseményekkel ütközött az elképzelés, vagy pedig olyan helyi programok zajlottak, amelyek miatt a szervezést halasztani kellett, illetve átütemezni. Ez volt az egyik oka annak, hogy a múlt évben a könyvnapok elmaradtak.

Úgy néz ki, hogy most megvan a szükséges akarat a város részéről, és talán sikerül meghonosítani, beilleszteni e könyves rendezvénysorozatot a kulturális élet menetrendjébe.

Programokról, résztvevőkről

Szombaton, augusztus 20-án 10.00 órától kezdődnek a könyvnapok rendezvényei a Vár utcában felállított sátorban, és aznap, illetve vasárnap, augusztus 21-én is, estig tartanak, 20.00 órával bezárólag.

A két nap során – többek között – dedikál: Nagyálmos Ildikó, Thamó Katalin, Szakács István Péter, P. Buzogány Árpád, Lőrincz József, Ambrus Lajos, Balázs Árpád, Fazakas Szabolcs, Gyöngyössy János, Magyari Hunor és Bölöni Domokos.

Az idei Könyvnapokon a gyermek- és ifjúsági irodalmat kívánják népszerűsíteni, illetve azokat az írókat, akiknek pályafutása vagy irodalmi indíttatása elsősorban Udvarhelyszékhez köthető. A Sepsiszentgyörgyön élő Orbán Ferenc énekes, zeneszerző, a méltán népszerű Evilági együttes frontembere több székelyföldi és magyarország költő verseit zenésítette meg az utóbbi években, többek között egy teljes CD-t Nagyálmos Ildikó gyermekverseiből állított össze.

 

Mostani jelenlétével Orbán Ferenc jelentékenyen színesíti majd a programot – legalábbis annak első részét – felhívva a figyelmet a roppant fontos ifjúsági irodalomra, amely egyfajta előszobája az „igazinak”. Az előadó-zeneszerzővel ITT olvashat egy korábban készült interjút.

Fontos, hogy már zsenge gyermekkorban beívódjanak a nevek, a sajátos hanghordozás, a stílus, amely egy-egy alkotót jellemez. Köztudott, hogy így rögzülnek, népszerűsödnek azok az életművek, amelyek felnőtt-életünket is meghatározzák. Egyáltalán nem véletlen, hogy olyan jeles íróink, mint Jókai Mór, Benedek Elek, később József Attila, Weöres Sándor, Zelk Zoltán, a közelebbiek sorából pedig Kányádi Sándor vagy Kovács András Ferenc is felismerte ennek fontosságát. Egyébként a gyermeki lélekre való odafigyelés nélkül soha nem jöhet létre teljes és kerekegész életmű.

 

Soltész Miklós államtitkár jelenlétében áldották meg hétfőn az erdélyi Kostelek (Cosnea) felújított római katolikus templomát.

A mintegy kétszáz fős kosteleki római katolikus gyülekezet a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumától kapott támogatásból cserélte ki temploma tetőszerkezetét, és végezte el az épület külső felújítását. A történelmi Erdélyhez tartozó, de a moldvai Bákó megyéhez csatolt, a Csíki havasokban fekvő településen azt követően épült hetven évvel ezelőtt római katolikus templom, hogy a kommunista állam betiltotta a görög-katolikus vallást.

Az eredetileg magyar anyanyelvű görög-katolikus közösség egy része nem az állam által támogatott ortodox egyházhoz csatlakozott, mely a korábbi görög-katolikus templomot is megkapta, hanem a római katolikus egyházat választotta. A Szűz Máriának, a világ királynőjének felszentelt római katolikus templomot nem sokkal a felépítése után felgyújtották, de a híveknek sikerült gyorsan eloltaniuk a tüzet.

A hétfői templombúcsún mondott köszöntő beszédében Soltész Miklós egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár felidézte: Szent István államalapító magyar király fia halála után Máriának ajánlotta fel országát. „Mária tisztelete nélkül nem is tudnánk megmaradni sem magyarnak, sem kereszténynek” – fogalmazott az államtitkár.

Soltész Miklós utalt arra, hogy a kosteleki kis magyar közösség adta azt a Vaszi Leventét, aki két évvel ezelőtt a Felszállott a páva népzenei tehetségkutató közönségdíját nyerte. Természetesnek tartotta, hogy a magyar állam segíti azokat a közösségeket, amelyek ilyen értékeket adnak a nemzetnek.

Egyháztörténeti adatok a településről

Kosteleknek nagy kincse, hogy magáénak mondhatja a közelmúltban boldoggá avatott Pater Rupert Mayer lábereklyéjét.

A Csíki-havasokban rejtőző kis falu a Gyulafehérvári Főegyházmegye legkeletibb egyházközsége. Nevét a hímbárányról kapta. Első lakói valószínűleg a csíki falvakból és Moldvából jöttek. Gyakran a büntető törvény szigora elől rejtőzködtek. A csíkdelnei közbirtokosság erdő- és legelőterületére telepedtek, és a későbbiekben is kapcsolatban maradtak velük. Nem jutottak a moldvai csángó magyarok sorsára, mert a történelmi Magyarország ezeréves határának egyik őrhelyén éltek. A vesztes első világháború határkövet jelentett a falu történetében. Kiéleződtek a nemzeti ellentétek.

Az 1940-ben hozott bécsi döntés után a betelepülőkkel, a katonasággal, a vám- és határőrséggel a római katolikusok száma megnövekedett. Közigazgatásilag továbbra is Szépvízhez tartozott, de a római katolikus hívek lelkigondozására a csíksomlyói ferences barátok jártak ki lóháton, vagy télen sível.

A hívek számának növekedése templom építését tette szükségessé. P. Köllő Bonifác 1943 augusztusában került ide és fáradozott a közösség építésén.

1944 után a katolikusok sorsa rosszra fordult. Templomépítéshez kezdtek, amit befejezése előtt, 1946-ban felgyújtottak. A csíki községek is főként faanyaggal segítették. Nehézségek árán sikerült felépíteni, amit 1946 augusztusában ünnepélyes keretek között dr. Csipak Árpád kanonok, csíkszeredai gimnáziumi hittanár szentelt fel. Az első években somlyói ferences barátok jártak ki. Miután a ferences barátokat kényszerlakhelyre gyűjtötték, Miklós László szépvízi plébános járt ki. 1960-tól gyimesfelsőloki Kosza István plébános vette át a plébániát.

Első helyben lakó papja 1968-tól van, Benedek Domokos ferences atya személyében. Tőle a plébánia vezetését 1973-tól P. Daczó Lukács vette át. 1978 óta a római katolikus hívek egyházmegyés papot kaptak a lujzikalagori származású Salamon Antal személyében.

A falu lakosságának egy része az iparosítással Csíkszeredába költözött, néhányan a csíki községekben vásároltak házakat. A megmaradt hívek hűségesek hitükhöz. Nagy távolságokról összegyűlnek a szentmisére. A nagy nehézséget az iskolai oktatás jelenti. Bár az 1–8. osztályos iskola tanulói és a tantestület döntő része is magyarul beszél, a tanítás nyelve román. A távolság kb. 14 km, nagyon nehezen, Magyarcsügés felől, az egykori első világháborús hadiúton közelíthető meg. Magyarcsügésen miséző helyet építettek Kosza István idejében. Minden hónap második vasárnapján a kosteleki plébános végez szentmisét. Gyepecén valamikor iskola is működött, aminek az épülete még ma is látható. A katolikusok Kostelekre járnak szentmisére.

Forrás: MTI, www.romkat.ro