A visegrádi országok (V4) együttműködésének 25 évéről tartanak kerekasztal-beszélgetést Budapesten a jövő héten az Antall József Nyári Egyetem programjához kapcsolódóan – számolt be Antall-Horváth Veronika, a nyári iskola projektvezetője az M1 aktuális csatornán szombaton.
A nyári egyetemen 45 fiatalnak lesz lehetősége megismerkedni a V4-csoportosulással – mondta a projektvezető. Hozzátette, hogy politikai szinten ismertté vált már a V4 csoportosulás, az oktatásban azonban még van mit tenni, és a nyári egyetem ezt az űrt akarja kitölteni.
Nemcsak az együttműködő országok kultúráját ismerhetik meg a résztvevő hallgatók, hanem a külkapcsolatokról, biztonságpolitikáról is ismereteket szerezhetnek, de gyakorlati programok is szerepelnek a tematikában – fejtette ki.
Az Antall József Tudásközpont és a Konrad Adenauer Alapítvány szervezésében megvalósuló rendezvényen többek között részt vesz Hanna Suchocka volt lengyel miniszterelnök, Martonyi János volt külügyminiszter, Mikulás Dzurinda volt szlovák miniszterelnök, Karel Schwarzenberg, volt cseh külügyminiszter is.
A Visegrádi Négyekről
A Visegrádi Együttműködés (vagyis visegrádi országok, visegrádi négyek vagy V4-ek) Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia regionális szervezete. Az együttműködés célja ezen közép-európai országok gazdasági, diplomáciai és politikai érdekeinek közös képviselete, esetleges lépéseinek összehangolása.
A visegrádi egyezmény létrejöttének apropóját egy középkori megállapodás adta. A visegrádi királyi palotában 1335 novemberében Károly Róbert magyar király kezdeményezésére tanácskozást tartottak III. Kázmér lengyel és Luxemburgi János cseh király részvételével. A három ország találkozójának célja az volt, hogy elsimítsák ellentéteiket és gazdasági-politikai együttműködésben állapodjanak meg Bécs árumegállító joga ellenében.
Új kereskedelmi utakat jelöltek ki, hogy kikerüljék a bécsi vámot. A Buda–Brünn útvonal főbb állomásai Esztergom, Nagyszombat és Holics voltak. Buda és Brünn teljes árumegállító jogot kaptak. A lengyel-orosz kereskedelem magyarországi központja Kassa lett.
Ez az együttműködés olyan sikeres volt, hogy a három királyság gazdasága ebben a korban virágkorát élte.
Ennek az együttműködésnek a felújítására került sor 1991. február 15-én. Ekkor írta alá a Visegrádi Nyilatkozatot Václav Havel, a Csehszlovák Köztársaság köztársasági elnöke, Lech Wałęsa, a Lengyel Köztársaság elnöke és Antall József, a Magyar Köztársaság miniszterelnöke. 1993-ban Csehszlovákia kettészakadásával vált négytagúvá a Visegrádi Együttműködés. Eredetileg Románia is szerepet vállalt volna az együttműködésben, azonban a marosvásárhelyi fekete március és a bányászjárások után Ion Iliescu közölte, hogy országa nem vesz részt a V4-ek munkájában.
Az eltelt időszakban világossá vált, hogy az Európai Unió a mai formájában képtelen ellátni azt a szerepet, amelyet felvállalt. A V4-hez hasonló regionális együttműködések szerepe az elmúlt időszakban felértékelődött.
A V4-ről ITT olvashat részletesebben.
A Nemzetközi Visegrádi Alap honlapján pedig pályázatokról, közös kulturális és gazdasági projektekről olvashat.
Források: MTI, Wikipédia
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
