Dávid Gyula (1928) irodalomtörténész 1956-ban a Bolyai Egyetem tanársegédje volt, akit fiatal értelmiségiként igencsak megérintettek az 1956-os események.
A Magyarországon zajló folyamatok – már 1956 nyarán – éreztették hatásukat Kolozsváron is. A reformok, a változtatás vágyát már itt is megfogalmazták néhányan.
„Ezekbe a programokba, amiket különböző helyeken kidolgoztak, különböző egyetemeken és fakultásokon, bekerültek a diákságnak olyan kívánságai, elvárásai, követelései is, amelyek már az egyetemi rendszernek a megreformálására, megváltoztatására vonatkoztak, sőt, az általános politikai helyzettel is kapcsolatban voltak” – mondotta az idős irodalomtörténész egy megemlékezésen, amelyet a 60. évforduló kapcsán tartottak.
Dávid Gyula „bűne” az volt, hogy nyiltan rokonszenvezett 1956 októberében a magyarországi forradalommal, és november 1-én diákjaival gyertyát gyújtott a Házsongárdi temetőben jeles magyar történelmi és irodalmi személyiségek sírján, amiért 1957 és 1964 között börtönt szenvedett. Szabadulása után egy évig vízvezeték-szerelőként, majd 1969-id szabadúszó publicistaként dolgozott, majd Domokos Géza alkalmazta a Kriterion Könyvkiadónál, amelynek kolozsvári irodáját 1992-ig vezethette. Jelentős kultúrtörténeti jelentőségű kiadványokat gondozott ezekben az évtizedekben, többek között ő volt a Romániai Magyar Irodalmi Lexikon főszerkesztője. Fő kutatási területe a reformkor irodalma, illetve a transzilvanizmus fénykora, az 1920 és 1944 közötti erdélyi leteratúra. Több kötete is megjelent ebben a témakörben. Munkásságát Tamási Áron-, Kemény Zsigmond- és Arany János-díjjak, valamint a Magyar Érdemrend mözépkeresztjével ismerték el.
Kelemen Kálmán, Kiss Béla, Nagy Benedek, Dávid Gyula és Domokos Miklós
az 1956-os forradalom 60. évfordulója alkalmából Szabadság-szobor Emlékérmet
vehetett át az RMDSZ elnökétől –
Fotó: Banga Előd Ernő/ www.maszol.ro
A jeles irodalomtörténész és könyvkiadó több kötetben emlékezett meg az életét annyira meghatározó 1956-hoz köthető eseményekről.
Erdélyben a hat évtizeddel ezelőtti forradalom és szabadságharc krónikásaként, élő lelkiismeretként és az emlékezet szolgálatos ébrentartójaként ismerjük Dávid Gyulát.
„Ennek a kötetnek az írásai az 1956-os magyar forradalom erdélyi/romániai eseményei és a forradalom leverését követő romániai megtorlások témája köré szerveződnek. Nem vagyok történész, személyes érintettség révén van közöm a történésekhez: a második Bolyai-per fővádlottjaként hét évet kaptam és ültem le Románia különböző börtöneiben és kényszermunkatelepein. 1989 után ugyancsak ebben a minőségben kértek megszólalásra nemegyszer írásban is, a forradalom évfordulóin, vagy azoktól függetlenül, ünnepségeken, konferenciákon, néha azokon kívül is. A történetírás területeire való betolakodásom legfontosabb eredménye az 1956 Erdélyben. Politikai elítéltek életrajzi adattára. 1956-1964 (Kolozsvár, 2006), amelyet munkatársakkal sikerült tető alá hozni, első – bár korántsem teljes – számbavételeként a forradalom leverését követő romániai megtorlásoknak. Akkor még csak igen korlátozottak voltak a lehetőségeink a perek iratanyagához való hozzáférést illetően, innen adódik, hogy amikor az állambiztonsági levéltárak végre számunkra is megnyíltak, nem tudtam lemondani arról, hogy néhány, azokból adódó részlet feltárásával, néhány szereplővel vagy mozzanattal kapcsolatban, ne járuljak hozzá közelmúltunk e sötét időszakának jobb megismeréséhez. Nekünk, akik megéltük és átéltük azokat az időket, nem lehet más feladatunk, mint továbbadni az unokáknak a megélt történelmet. Mert túl azon, amit a történetírók ilyen vagy olyan beállításban arról a korszakról megírnak, nemzetünk történelemtudatához elválaszthatatlanul hozzátartozik a nemzedékről nemzedékre átörökített múlt. Sőt talán ez az igazi, amely bennünket megtart, bármilyen történelmi viszontagságok között” – írja a szerző a könyv fülszövegében.
Dávid Gyula:
1956 Erdélyben és ami utána következett.
Nap Kiadó, Budapest, 2016.
288 old., keménytáblás, cérnafűzött.
Ajánlott ára: 3500 HUF/11 EUR/50 RON
Két helyszínen mutatják be Dávid Gyula könyvét a hatvan évvel ezelőtti eseményekről. Kolozsváron a Minerva Házban, november 9-én, szerdán 16.30-tól, illetve Marosvásárhelyen, november 10-én, csütörtökön 15.30 órától, a Bernády Házban. A könyvet bemutatja és a szerzővel beszélget Pécsi Györgyi irodalomtörténész. Az est háziasszonya Sebestyén Ilona.
A két program az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára létrehozott emlékbizottság támogatta.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport
