A múlt század harmincas éveinek végén a magyar filmgyártás egyik kiemelkedő eseménye volt Nyirő József regényének, az Úz Bencének a megfilmesítése. Csepreghy Jenő rendező személyesen utazott le Székelyföldre, az író meghívására, hogy egy kis néprajzi és környezettanulmányban részesüljön. Szállásadója maga az író volt.
Csepreghy a szombatfalvi Nyirő kúriában lakott, innen járták be a vidéket autóval, szekérrel, hogy ismerkedjenek a film eredeti helyszíneivel.
Fenn a Hargitán találkoztak Pista bával is, azzal az atyafival, akiről Nyirő regénye főhősét mintázta. A rendező elmondása szerint három napot tőltöttek a kalyibában, éltek szalonnán, kecsketejen, és sajton 1200 méter magasban. Pistának olyan képzelőtehetsége volt, hogy még egy regényíró is megirigyelhette volna, mesélte a rendező.
Közben találkoztak Üdő Márton modelljével is, a környék bőlcsével. Nem kis fejtőrést okozott Csepreghy Jenő rendezőnek az állatjelenetek megszervezése, végül a szerző segítségével találtak, pontosabban vásároltak egy szelíd barna medvét, és egy őzet, mindkettőt felszállították Pestre.
A rendező szerint a medve nagyon szelíd volt, attól tartottak, hogy a film forgatásakor majd rendesen fel kell bosszantani, hogy alakítani tudjon. A medve első filmen kívüli alakítása is bravúrosan sikerült. A Hunnia filmgyár autója, miközben a külső felvételek elkészítése végett a Jancsi medvét Lillafüred felé szállította, az emődi úgynevezett halálkanyarban az árokba zuhant. Szerencsére a medve idejében kiugrott a gépkocsiból és nem történt különösebb baja.
Nem kis fejtőrést okozott a szereplők kiválasztása, a szerzővel ezt is megbeszélték. Végül Úz Bence alakítására Jávor Pált kérték fel, akiről azt állították, hogy pontosan olyan, amilyennek Nyirő József álmodhatta Úz Bencét. Furfangos, amikor pénzszerzésről van szó; ravasz, amikor vadászzsákmányt kell ejteni; ötletes és kiváló helyzetfelismerő.
a New York Kávéház előtt – 1961
(Forrás: www.fortepan.hu)
A külső felvételek egyes részeit Lengyelországban forgatták, Jávor Pálnak az utolsó napokban egy kis nézeteltérése támadt a filmben szereplő medvével, amely alaposan összekarcolta kitűnő partnerét. Jávor szerencsére ennyivel megúszta. Julis szerepét Bordy Bella az Operaház akkori kiválósága, üdvöskéje alakította.
(A fotó a MNFA gyűjteményéből való)
Erdélyi színészek is helyet kaptak a szereposztásban, Molduván jegyzőt, a ravasz inspektort a Székelyudvarhelyi születésű Mály Gerő, míg Mózsi szerepére Nyirő ajánlására a kézdivásárhelyi születésű Tompa Pufit, az akkor Kolozsváron játszó Tompa Sándort szerződtették. A jeles karakterszínész a havasok hideg napsütését és a székely ember eleven észjárását csillogtatta meg a filmben.
Bár először úgy volt, hogy az Úz Bence forgatókönyvét maga Nyirő fogja elkészíteni, végül Orbók Attilára esett a választás. Augusztusban kezdődött a forgatás, és novemberben már be is mutatták a filmet óriási sikerrel a magyarországi mozikban. Folytatást is terveztek, Úz Bence, a katona címmel, de arra már nem került sor.
Ezt a filmet azóta is vetítik, mindannyiunk örömére.
Az Úz Bence című film egy restaurálás előtti kópiája.
Új filmtörténeti periódus előjele – Emberek a havason
Készült Nyirő írásaiból egy másik film is, amely mérföldkőnek számít a filmtörténetben; az Emberek a havason (1942) annak idején fődíjat nyert a Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon.
.jpg)
Azóta sem nagyon fordult elő, hogy egy ilyen fontos iskola kibontakozásához teremtő inspirációkkal járult volna hozzá a magyar filmművészet. Új időszámítás kezdetét jelzi ez a film.
Az Emberek a havason témája Nyírő József novellája alapján a társadalmi egyenlőtlenség, a kiszolgáltatottság, a megalázottak és megszomorítottak világa. Szőts István költői magasságokba emeli az elbeszélést. Megejtő közvetlenséggel és őszinte rokonszenvvel viszi vászonra a havasok hőseit, s eszményeket is ebben a puritán szférában talál ilyen az önfeláldozás, a tisztesség, a becsület, a szolidaritás. A romantikus szemlélet és a keserű antikapitalizmus sajátos jelképekbe ágyazott. Görbe János, Szellay Alice és Bihari József színészi teljesítménye nagymértékben járul hozzá a film magas hőfokához. A rendező-operatőr a vizualitás nyelvén fogalmazta meg azt, amit pályatársai szavakkal sem voltak képesek életre kelteni.
Részlet az Emberek a havason című filmből.
A filmet 2014-ben a Magyar Nemzeti Digitális Archívum (Manda) kezdeményezésére restaurálták. Ekkor DVD-t is adtak ki, amelyen megtekinthető Szőts Kádár Kata című kísérleti filmje is, illetve egy órás változat abból az életút-interjúból, amelyet a tanítvány, Sára Sándor Szőts Istvánnal készített 1988-ban az Országos Széchenyi Könyvtár (OSZK) számára.
Címképen az Úz Bence korabeli plakátja.
Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport