A szabadelvű protestantizmus nagyon nagy hangsúlyt fektet az egyénre. Az egyen gondolkodása, szabadsága értelmében irányítja életét. Döntéseit, megéléseit egyéni fejlődésének, hitének szolgálatába állítja. Ezt a mai naphoz írtam bevezetőnek, ugyanis testvérgyülekezeti megbeszélést tartottunk.
Jelen voltak a következő egyházközségek testvérgyülekezeteinek képviselői: Abásfalva, Désfalva, Olasztelek, Székelykeresztúr. Elmondtuk, hogy mi az, ami életben tartja a kapcsolatot. Désfalvával például közös filmeket készítenek a gyülekezeti tagok magukról. Vagy megemlékeznek halottaikról, a megkereszteltekről, a konfirmáltakról. A neveket felolvassák egy istentiszteleten. Abásfalván és Bedfordban harangoznak, ha halott van a temetés napján. Minden az egyénről szól.
2016.november 30., szerda
Zarándoklatnak nevezzük azt, amikor úton vagyunk. A zarándoklat része a megérkezés, a jelen levés. A résztvevés.
Amikor amerikai hittestvéreink Erdélybe jönnek, akkor egy teljesen más értékrendbe jönnek. Emberek és tájak várják őket. Várjuk őket. Ez már tudatosult az elmúlt húsz évben. Egyik legfontosabb szempont, amiért jönnek hozzánk az, hogy itt nem kapják meg mindazt, amit ott mi adni tudunk. Amit nyújtunk számukra az viszont nem az, amit megvettünk mi az elmúlt húsz esztendőben vagy tegnap, hanem az, amit örököltünk. Ami itt legbelül a miénk.
Nekünk ugyan nincsenek szentjeink, akikhez elzarándokolnánk, szent helyeink. De vannak élő emberek. Vannak helyszínek itt legbelül. És ez nemcsak a mi rezervátumságunk! Nem csak az, hogy annyira maradiak vagyunk, hanem ennél sokkal egyszerűbb és sokkal bonyolultabb.
Egyszerűbb azért, mert mindkét egyház a szabad gondolkodás, a szabad vallásgyakorlat, az egyéni istenélmény megélésére épül. Bonyolultabb azért, mert mégis mások vagyunk. Különbözik a kultúránk. A jelenlétünk az életben. Az ételhez és az italhoz való viszonyulásunk.
Az elmúlt húsz évben Erdély egy olyan hely lett az itteniek számára, ami spiritualitást hordoz. Erdély nem attól spirituális mert Drakulás. Általunk az, mert mi ott vagyunk. Máshol is van spiritualitás. Mexikóban, vagy Indiában.
Itt viszont van egy csoport, aki az erdélyi lelkiségért vállalja a zarándoklatot.
Nem hittem el, hogy vannak igazi, belső tartalmaikat megváltoztató események. Amikor beszéltek az ilyenekről, nem hittem el. Ma példákat hallottam arról, hogy miként változott meg valakinek a gondolkodása Erdély hatására. S ami éppen ilyen fontos: minket ide kihoztak, tíz napig saját költségükön ellátnak. Szervezik a következő utat oda. S mindezt miért? Saját magukért.
Hózseás könyvében az Úr úgy szólítja meg népét, mint feleségét, szerelmét. Azt mondja, hogy emberi szeretettel szerettelek titeket, és ti mégsem voltatok hűek hozzám. De ezután is szeretettel kapcsolódom hozzátok. Nem a parancs, nem a számítás, nem a törvény kapcsol csak hozzátok. Mátkám vagy, szerelmem vagy népem, mondja Hózseás.
A címképen Mary Blood Mellen (1819-1885) Field Beach című, 1850 körül készült festményének reprodukciója látható – a kép a Cape Ann Museumban látható Glouchester MA városában.
Tódor Csaba