Eredménytelen volt az egyeztetés a Népszabadság hétfői megjelenéséről a napilap főszerkesztője és a kiadó Médiaworks menedzsmentje között vasárnap, a munkatársak nem jutottak be a szerkesztőség budapesti, Bécsi úti épületébe. Az egyeztetéseket a felek a Népszabadság eladásáról folytatják.
Murányi András, a lap főszerkesztője az egyeztetést követően az épület előtt várakozó néhány száz szimpatizánsnak és újságíróknak azt mondta: a szerkesztőség alapvetése a tárgyaláson az volt, hogy jelenjen meg a napilap hétfőn, illetve oldják fel az online felület korlátozását. Ennek érdekében felajánlást is tettek, amelynek részleteit nem ismertette. A tulajdonos egyetértett a szerkesztőség által felvázolt iránnyal, de azt szeretné megállapodásba, jogi keretek közé foglalni és addig nem szeretné működtetni a lapot – tette hozzá.
„Én ezt úgy értelmeztem, hogy nem pénzügyi döntés született, hanem valami másfajta” – fogalmazott Murányi András.
Elmondta: egyedül arról tudnak tárgyalni a menedzsmenttel és a tulajdonossal, hogy biztosítsák a Népszabadság eladását. Hozzátette: ezzel a tulajdonos egyetértett, többek között abba a szándéknyilatkozatba is belefoglalják ezt, amelyet kötni terveznek. Elmondta: a dokumentum a szerkesztőség alapvetéseit tartalmazná, illetve mindazon információkat, adatokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a Népszabadság értékesítése sikerüljön. Ez szerinte a következő napokban megszülethet.
Vasárnap a Népszabadság munkatársai kétszer is megpróbáltak bejutni a Bécsi úti épületbe, de nem tudtak, ezért szimpatizánsokkal együtt az irodaház előtt várakoztak.
A délutáni órákban a szerkesztőség üzemi tanácsát, valamint a Sajtószakszervezet helyi alapszervezetét is egyeztetésre hívta a munkáltató, ám az egyeztetés elmaradt, mert az érdekképviselők jogászát arra hivatkozva nem engedték be az épületbe, hogy a munkáltatói oldalnak nincs jelen a jogásza.
Danó Anna, a Népszabadság üzemi tanácsának elnöke elmondta: hétfőre kaptak újabb időpontot egyeztetésre, amelyen arról tárgyalnak majd, hogy mi vár a szerkesztőségre.
Budapest, 2016. október 9. – Murányi András, a Népszabadság főszerkesztője nyilatkozik
a sajtó munkatársainak, miután tárgyalt a kiadó vezetőivel a napilap Bécsi úti székházánál.
Fotó: Balogh Zoltán/ MTI
a sajtó munkatársainak, miután tárgyalt a kiadó vezetőivel a napilap Bécsi úti székházánál.
Fotó: Balogh Zoltán/ MTI
A Mediaworks szombat reggel tájékoztatott arról, hogy a kiadó szombattól felfüggesztette a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig. A kiadó döntését közleményében azzal indokolta, hogy a lap példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, így az 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel.
Forrás: MTI
Szemelvények a Népszabadság történetéből
A Népszabadság Magyarország egyik nagy (2011-ig a legnagyobb) példányszámú politikai napilapja. Budapesti és országos kiadásban jelent meg (2016. október 7-ig) a hét hat napján, váltakozva más-más mutációs regionális oldalakkal. Színes, tematikus mellékletei is vannak. Az újság a rendszerváltásig a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) központi lapjaként működött és az állampárt totális felügyeletével különleges privilégiumokat élvezett. A Magyar Szocialista Párthoz (MSZP) kötődő Szabad Sajtó Alapítvány révén 2015-ig jelentős befolyása volt a pártnak a lapban.
A lapot a Mediaworks Hungary Zrt. vásárolta meg. 2016. október elején a Mediaworks bejelentette, hogy felfüggeszti a lap kiadását. Az Origo 2016. október 8-án közölte, hogy „Egy időben két helyszínre is tüntetést hirdettek azok, akik elfogadhatatlannak tartják, hogy felfüggesztették a Népszabadság megjelenését. A Tüntetés a sajtószabadságért Facebook-csoport a Kossuth térre hívta az embereket, az MSZP pedig a kiadó székházához, a Corvin negyedbe.”
2016. október 9-én a Népszabadság online lapján, a nol. hu-n kizárólag a Mediaworks sajtóközleménye olvasható magyar és angol nyelven. Ebben a felfüggesztést elsősorban a lap veszteségeivel indokolják. A lap veszteségeiről szóló állítást még aznap az Index cáfolta.
Első évfolyamának 1. száma az MSZMP kiadásában, a korábbi Szabad Nép utódjaként jelent meg 1956. november 2-án. 1957. január 1-től a Hírlapkiadó Vállalat adta ki; 1958. február 1-től átvette a Szabad Nép évfolyamszámozását (a 16. évfolyamra váltott); 1989. november 7-ig az MSZMP központi napilapja volt.
Forrás: Wikipédia
Élő Székelydöld Munkacsoport