A Tündérkert-mozgalom Magyarországról indult. Még 2009-ben hozták létre olyan emberek, akik szívükön viselték a történelmi Magyarország területén őshonos gyümölcsfajták védelmét és népszerúsítését.
Kovács Gyula pórszombati (Zala megye) erdészmérnök nem tudott belenyugodni abba, hogy a gyümölcsfákat, a régi kultúra emlékeit pusztulni hagyják, akárcsak Szarvas József, a Nemzeti Színház művésze sem, aki Viszákon (Vas megye) található portáján hozta létre az első Tündérkertet.
Hasonló indíttatás vezérelte Ambrus Lajos írót, a Kortárs folyóirat főszerkesztőjét, akit irodalmi munkássága mellett egyre inkább „pomológusként” ismernek.
Az említett jeles író gyümölcskertészet iránti érdeklődése nem új keletű, ajánljuk itt az érdklődő figyelmébe Az én szőlőhegyem című kötetét (BKL Kiadó, Szombathely, 2005), amelyben igencsak markánsan felbukkannak a székelyföldi, történetesen a Nyikó-menti gyümölcsösökben szerzett élmények is!
Ambrus részt vett annak a dokumentumfilm-sorozatnak a készítésében, amelyben felkutatták a gyümölcsöskertek értékeit, és nem csak Magyarország, hanem szerte Erdély és a Székelyföld területén is dolgoztak. A filmeket több televízió is műsorára tűzte, az élményekről szóló riportok a Magyar Nemzet hasábjain, majd kötetben is napvilágot láttak.
A kapcsolódó videó ITT elindítható.
Ilyen előzmények után egyáltalán nem volt véletlen, hogy vidékünkön is megfogant ez a mozgalom. A kertek és az értékek megvoltak, csak éppen intézményes keret nem volt hozzá. Felkutattak néhány „gyanúsan” értékes helyet – Aranyosszék, Küküllő-, Nyárád- és Nyikómente, Hátszeg vidéke, Erdővidék, Beszterce környéke, s már valamelyest sikerült összehangolni a közösségi munkát.
Mostanában felértékelődött a helyi termékek iránti érdeklődés, a székely megyékben a Merkúr Áruházlánc, a Góbé termékcsalád menedzserei, a Gyulafehérvári Caritas Székelygyümölcs-projektje is generálja némiképp a Tündérkert-mozgalmat. Távol állunk attól, hogy az ipari mennyiségben termelt – gyakran magyar-, lengyel- vagy törökországi gyümölcsösökből való – alma, körte, szilva, meggy és cseresznye helyét a honiak vegyék át, de legalább ráébredhetünk arra, hogy micsoda faj- és fajtagazdagság jellemzi kertjeinket, amelyeket oly gyakran veszni hagyunk.
Szorgos munkával, odafigyeléssel a háztáji gyümölcsösök megmenhetők, felújathatók, s ha kereskedlmi mennyiséget nem is fognak teremni – hiszen nem arra valók -, a családi szükségleteket bőségesen kielégíthetik.
A gyümölcskertészet embert próbáló foglalatosság, mozgásigényes, de hálás. És ráadásul: fel lehet mutatni az eredményt, rá lehet hagyni a kerteket az utánunk következőkre, akik így nem lesznek konzumidióták, akár meg is termelhetik, s fogyaszhatják a saját gyümölcsöt, amely elsősorban nem esztétikai, hanem vitamin- és ásványianyag-tartalma révén értékes. És azáltal, hogy a miénk.
Tapasztalatok az Ormánságból
Az Ormánság Alapítvány képviselője, Lantos Tamás évtizedek óta foglalkozik a hagyományos gyümölcsfajtákkal. Az Ormánság kistérség (Baranya megye) igen sok őshonos gyümölcsfajtával rendelkezik, amelyek fellelhetők ugyan az ottani kertekben, ám a települések fokozatos elnéptelenedése miatt egyre inkább feledésbe merülnek, illetve elvadulnak. Az Ormánság Alapítvány egyik fő tevékenységét képezi ezeknek az értékeknek a tudatosítása és népszerűsítése, oly módon, hogy igyekeznek tanfolyamokat és táborokat szervezni, amelyek keretében gyümölcsészeti tudást igyekeznek átadni a résztvevőknek, illetve generátorai annak a folyamatnak is, amely hosszabb távon akár meg is változtathatja a vidék demográfiai arányait.
Itt elhangzott előadásában a lék-művelésről beszélt elsősorban. Kifejtette, hogy a lék – saját koncepciója szerint – olyan kert, amelyet tulajdonképpen az őshonos növényzetből „hasítanak” ki, fognak művelés alá. Arról beszélt, hogy az így kialakult kertek védettséget élveznek, hiszen a körülvevő lombhulladó fás növényzet távol tart bizonyos károkozókat. Akár egy falu is léknek számít, amennyiben nem távolodik el az adott környezet ökoszisztémáitól, amennyiben közműveivel nem bontja meg azok jól kialakult rendszerét.
A kisközösségeknek – mondotta Lantos Tamás – akkor van esélyük a fennmaradásra, ha leválnak a fogyasztói társadalomról. A nagyüzemileg előaállított gyümölcsök hatalmas energia-ráfordítással készülnek, ráadásul olyan gyümülcsfakultúrák révén, amelyek vegyszerek nélkül nem tarthatók fenn. Ezek a hipermarketek számára előállított termékek esztétikailag jól mutatnak, esetenklnt a cukortartalmuk is magas, de az emberi szerevezetnek elsősorban vitaminokra van szüksége, illetőleg olyan anyagokra (vasra például), amelyek e „gyári” gyümölcsökben ma már csak igen kis mértékben vannak jelen.
Néhány Erdélyben őshonos almafajtáról ITT tekinthet meg rövid leírást és képes összeállítást!
Hogyha rászánják az emberek magukat arra, hogy gyümülcsöseiket műveljék, akkor már az életmódjuk is sokkal egészségesebbé válik. Ha rendszeresen fogyasztják is a megtermelt gyümölcsöket, akkor sokkal ésszerűbben táplálkoznak, mint azok, akik egyszerű vásárlók. Hosszabb távon pedig megváltozhat a falvak népességi összetétele, ha egyre többen választják ezt az életformát. Mindennek pedig jól mérhető gazdasági hozadéka is van. A kereskedelem számára gyártott élelmiszerek fosszilis energia által jönnek létre, ami luxusnak, pazarlásnak számít. Ez a rendszer így nem tartható fenn. Már a most aktív nemzedéknek az a feladata, hogy a tudást átadja a fiatalabbaknak, és felkészítse őket a felelős és tudatos gazdálkodásra.
Csemeték, magoncok, oltványok
A farcádi (Felsőboldogfalva község) Sándor Levente Székelyföld-szerte ismert gyümölcskertészi tevékenységéről. Az előadás második felében – bő egy órán át többféle oltástechnikát is bemutatott: a hasítékolt oltás vastagabb ágaknál alkalmazható, a párosítás a vékonyabbaknál.
Az oltásmintáket meg lehetett tekinteni, kézbe lehetett venni
Udvarhelyszéken egyetlen ember van, Szávai Márton bácsi, Énlakán, aki januárban is olt, s ezek az oltványok meg is élnek – mondotta Sándor Levente -, de a titkát nem tudjuk. Marci bácsi nem mai gyerek, vannak már tapasztalatai ezen a téren.
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport