Homoródremete - a remény is kiveszőben

Van egy kicsi falu Székelyudvarhely közelében, de mégis távol tőle, ahová ritkán jár idegen. A hagyomány szerint a falu a nevét egy ott lakó remetéről kapta. Homoródremete évtizedek óta Homoródszentmárton község mostohagyermeke.

A világtól elzárva, senki nem törődik vele, alig negyven ember lakja, többségben idősek. A fiatalok elvándoroltak, vissza is ritkán járnak, mert a falu megközelíthetetlen. Székelyudvarhelytől ugyan csak nyolc kilométerre található, a Szarkakő irányába mezei, avagy földút vezet a világ végére, de arra leginkább a terepjárók tudnak boldogulni. Ha gyalog próbálkozunk, akkor két órába telik, hogy elérjük a települést. Régebb még javítgatták az erdei utat, mert erre járt a Nagy Főnök vadászni, a változásokat követően azonban az enyészet lett az úr a járhatatlan és gazdátlan útszakaszon. 

 
Homoródszentmártonból Gyepes érintésével lehet autóval megközelíteni Homoródremetét. Szerencsénk van, mert Gyepes felső felétől egy-két kilométeren aszfaltúton szaladhat a gépkocsi, majd jön a pokol, ha fel akarunk érni a faluba. Micsoda tudathasadásos uniós állapotok, öt kilométer tengelytörő út után aszfalttal találkozunk, majd utána úthoz hasonlító, de patakmedernek is beillő akármi! Ezen kell óvatosan araszolgatnia a járműnek a cél irányába. Nesze neked közösségépítő gondoskodás…

 

Szóval nagy a baj, az emberek elfáradtak, s ha valaki bajba kerül, még a mentőt se tudják hívni, mert nincs térerő. A megszokott helyeken sem mindig van jel, mondja egy idős asszony, aki sokszor fél órákat áll egy körtefa alatt, hátha hívja a fia, de legtöbbször hiába. Készen van a pálinkának való, ki kéne főzni, de nem tudja megmondani. Tőlünk üzen. – Ha meghalok, nem kell pálinkát vegyenek a torra! – mondja mosolyogva a néni.

Tél van, ilyenkor ritkán jár ember a remetei utcán. Most kivételesen zajosabb mint máskor. Váci küldöttség érkezett, karácsonyi csomagot hoztak a polgármesterrel az élen. Házról házra kopogtatnak, majd betérnek átadni az angyalfiát, és váltanak néhány kedves szót a helyiekkel.
 

 
Fördős Attila évek óta visszatérő vendég, régi ismerős a faluban. Ilyenkor decemberben rendszerint átmegy a hegyen túliakhoz, Klézsére, Duma Andrásékhoz is, majd tesz egy nagy kanyart ide, a „világvégére”.
 
Az illusztráció Léstyán Ferenc
lentebb idézett munkájából való
A katolikus templom ma már felújítva várja kicsiny seregét, most néma csend lakik benne, de Retzler Péter egy pillanatig életet lehel az orgonába. Menyből az angyal…, énekli a polgármester az oltár felé nézve. Majd csukódnak az ajtók.
 
 
Remetén félnek az emberek a téltől, napokig ki se járnak a kapun. A legtöbbször a Jóistennel beszélgetnek szomszéd hiányában.   
 

A térképet az EKE Székelyudvarhely túravezetője,
Kovács-Kendi Lehel készítette (2009)

 
Homoródremete

A hagyomány szerint a falu ne­vét egy hajdan itt letelepedett remetéről kapta. A  reformáció korában Remete lakói, a többi Homoród-menti faluhoz ha­sonlóan, unitárius hitre tértek. A 18. században  egy Ágotha János nevű udvarhelyi pap térítette vissza a lakosságot a katolikus vallásra. Azóta a Homoród­szentmártonhoz tartozó települések közül egyedül Remete tiszta római katolikus falu. Temploma 1782–85 között épült.  Szentélyében található Ágotha János sírköve.

Léstyán Ferenc Megszentelt kövek című munkájából tudjuk, hogy 1601-ben ‘Kezepsealiter Remethe Homorod’ néven jelentkezik az okiratokban. Középkori templomról nincs adat. Sőt az is valószínű; hogy akkor még a település sem létezett. Lakói a reformáció után unitáriusok, és Homoródszentmárton templomához tartoztak. Orbán Balázs szerint (1869) egy udvarhelyi pap téríti újból a katolikus hitre a híveket, aki  egy régi kápolna romjai helyén templomot építtet számukra. A Schematismus (1882) szerint Ágotha János 1776-tól volt remetei pap. A kápolnát előbb udvarhelyi ferencesek adminisztrálták. Ezután csak katolikus plébánia és templom létezik.
 


Udvarhelyi keresztalja Remetén
a Szent Jakab-búcsún (2012) – 
a Kis Szent Teréz plébánia hon-
lapjáról való felvétel
Az idén tragikus körülmények között elhunyt ft. dr. Botár Gábor plébános (1964-2016) kérésére 1999 óta Homoródremete leányegyházközség híveit a székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébániáról látják el.

A külön meg nem jelölt helyszíni fotók a szerző felvételei.

Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport