Üde és hasznos színfoltja volt a romániai parlamenti választásokat megelőző kampánynak Kövér László magyar házelnök erdélyi körútja.
Az elmúlt napokban – november 27. és 30. között – a magyar országgyűlés elnöke erdélyi és székelyföldi városokban tartott vitaesteket és sajtótájékoztatókat.
Egyházi elöljárókkal, civilekkel, különböző magyar intézmények vezetőivel és munkatársaival szervezett tanácskozásokon és aktív, illetve lévendő politikusokkal folytatott nyilvános és informális beszélgetéseken próbált rendet teremteni a lelkekben és rávezetni a romániai magyar választópolgárokat arra, hogy december 11-én éljenek állampolgári jogukkal, s szavazzanak a lehető legtöbben az RMDSZ-MPP-koalíció közös képviselő- és szenátorjelöltjeire.
Szükség is volt Kövér Lászlóra nagyon, mint moderátorra, mert a kampány itt erősen halvány.
Át kell lépni az 5%-os küszöböt
Soha nem volt nagyobb szükség arra, hogy 5% fölött teljesítsen a romániai magyarság a választásokon.
Ma már a múlt ködébe vész az 1990-es szereplés, amikor az etnikai alapon szerveződő ernyő- és érdekvédelmi szervezet, a rendszerváltoztatás lázában létrehozott első politikai alakulat (1989. december 25.), a Romániai Magyar Demokrata Szövetség 7,2%-ot teljesített. Abban az időszakban az ellenzéki politizálást választva próbált szembehelyezkedni a baloldali pártokkal, de soha nem talált olyan – a román többséghez tartozó – politikai alakulatot, amellyel tartós szövetségre léphetett volna.
– a szerző felvétele
Kik lesznek méltók hozzánk és a feladatukhoz?
– Ez a felvétel Biró Zsolt szenátorjelölt Fb-oldaláról került a sajtó
birtokába (mi az itthon.ma portálról vettük)
Az RMDSZ olykor a román baloldal pártjaival találta meg ideig-óráig azt a hangnemet, amely leginkább megfelelt a véle szemben támasztott eljárásoknak, de az illeszkedés, a folyamatos megalkuvás és a megfelelési kényszer a kis lépések politikáját jelentette, amely végső soron az egyet előre, kettőt hátra deffenzív magatartásmintában kristályosodott ki. Közös kormányzási kísérletek aztán a jobboldallal is voltak olykor, de azok sem hozták el a remélt eredményeket.
tere, Zsigmond Barna Pál – csíkszeredai főkonzul, Biró Zsolt, az MPP közös listán
induló szenátorjelöltje, dr. Veress László – az Országgyűlés elnökének irodave-
zetője (Farkas Antal felvétele)
A mioritikus tájhoz és a Dambovita partján űzött politikai kultúrához közeledve, mára kialakult egy olyan romániai magyar elit az RMDSZ berkeiben, amelynek egy része magas színvonalon gyakorolja a demagógiát, és közönséges megélhetési lehetőségként kezeli a szerepvállalással járó információkat és előnyöket.
A honi választópolgár – sajnos – már nem nagyon érzékeli azokat a jogokat, amelyek kisebbségi létét/ sorsát törvényi keretek mentén megnyugtatóan rendeznék. Amióta Románia teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak – Magyarország lobbierejének is köszönhetően, hiszen nyolc éven át regnáló baloldali kormányai folyamatos támogatásukról biztosították Bukarestet, de még a Fidsz-KDNP is adott olykor nekik előnyöket – új törvényekkel és kormányrendeletekkel semmisítik meg azt a jogkörnyezetet, amelyek fellélegzésre szolgáltattak volna lehetőséget. Ma már nemtelen eszközök bevetésétől sem riad vissza a többségi felső vezetés, s az erőteljes nacionalista felhangok ellehetetlenítik a normális létezést és a magyarságélmény zavartalan megélését. Sajnos.
Olyan helyzetből kell felállni, amilyen gravitációs állapotból csak nagy nehézségek árán és az erők összpontosításával lehetséges.
Az új pártok csak koptatják és megosztják az erdélyi magyarságot
Teljesen magától értedődő és reális, törvényszerű válasz volt az erőtlen politizálásra a két új formáció, a Magyar Polgári Párt (MPP) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) létrejötte. Ez a két kispárt sokkal radikálisabban fogalmazott meg bizonyos célkitűzéseket, úgy építkezett, hogy szembehelyezkedett az RMDSZ két- vagy többkulacsos, olykor átláthatatlan és izgága politizálásával. Konkrétumokat és radikális megoldásokat ígérve azonban mindkét párt hamar kiégett. Létjogosultságukat megtartandó teljesen magától értetődő, hogy közös választási platformon indulva, együtt keresse a megoldásokat az RMDSZ arra alkalmas elitjével. A szerényebb EMNP távolmaradása a mostani kampánytól azért nevezhető bölcsnek, mert jelenléte esetlegesen szavazatvesztést okozhat.
Kövér László a mostani találkozók alkalmával – már amennyire személyesen tapasztalhattuk és más sajtóorgánumok, valamint a hírügynökségek jelentéseiből kiolvastuk – a választási szövetség hasznos voltát igyekezett kihangsúlyozni. Ő maga is félretette sértődéseit, többek közt azt a sérelmet is, amelyet Székelyudvarhely korábbi polgármestere okozott számára, amikor a tervezett Nyirő-temetés alkalmával (2012 május 27.) alaposan megszívatta őt és a hamvakat szállító bizottságot, de tulajdonképpen Udvarhelyszék népét is, hiszen az írónak itt máiglan erős a kultusza. Biztos, hogy vannak olyan emberek az RMDSZ vezérkarában, akikkel a házelnök szívesen szóbaáll, de elképzelhető, hogy néhány úriember társaságát nem kereste ezidáig, és később sem fogja.
téglái alkothatják majd a feleépítményt (Farkas Antal felvétele)
Csak együtt lehet, másképp nem is érdemes. És a sértődéseket félretéve, mert itt nem a politikai osztályról, hanem a kínjában a legkülönbözőbb világszegletekig földönfutó népről van szó, akit méltóságban kellene megtartani idehaza.
Új Ugron Gábor, új Orbán Balázs, új Bartha Mikós kell(ene)
A rendszerváltozás utáni időkben nem emelkedtek ki közülünk államférfiak. Talán Király Károly volt az egyetlen, akiben volt gerinc, s nem írta alá azt a román alkotmányt (1991), amelyet ma is használ az ország, s amelynek olyan 1-es pontja van amilyen. Valahogy nem látjuk saját véreink közt a Kós Károly-, a Kemény János-szerű egyéniségeket, akik toronymagasan világítanak.
Adjuk meg a lehetőséget önmagunknak december 11-én, hogy a megválaszthassuk azokat, akik kiemelkedve világítanak majd. Esetleg. Hátha összejön. Ha rá sem hederítünk a hívásra, akkor nekünk annyi.
(Egyébként ma, 2016. november 29-én, az egyik székelyudvarhelyi választási pannón két ismeretlen – román ajkúnak tűnő – jelölt transzparense virított. A hirdetőfelület másik sarkában pedig egy árva plakát, RMDSZ-MPP logókkal és rajta a négy helyi muskétással, akik közül háromról nem tudom elhinni, hogy képviseli az érdekeimet, ha megszólítom. S azt sem, hogy nekem világít.)
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport