A szerző Csíkszentmihályon született, Csíkszépvízen gyermekeskedett, ott kezdte tanulmányait, melyeket a gyulafehérvári kántoriskolában folytatott, ott érettségizett, majd a teológián tanult. 1992-ben szentelték pappá. Segédlelkész volt Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában és Gyergyóremetén. Majd Erdőszentgyörgyre nevezték ki plébánosnak 1997-ben. Ott templomot építettek, 2004-ben szentelték fel. 1998-től rádiós munkatárs, a Marosvásárhelyi Rádióban hallhatjuk jegyzeteit. 2000-től sűrű egymásutánban jelentek meg önálló kötetei, ez a 15. a sorban.
Jubileumi kötet az Ezüstbeszéd. Sebestyén Péter elmúlt 25 évének szónoki terméséből, egyházi és civil alkalmakkor mondott beszédeiből kapunk válogatást ebben a nem vékonyka könyvben, hiszen „mindössze” 396 oldalt tartalmaz ez a mű.
A könyvtest két nagy részre oszlik, műfaja szerint 25 írás tanulmány, elmélkedés, újabb 25 pedig esszék, beszédek.
„Az igehirdetés a lélek talajának áldásos, megtermékenyítő esője ” – olvassuk az előszóban. Nyilván az ige hirdetését szolgálja a szerző munkássága és betűkkel megörökített tevékenysége is.
A könyvvel kapcsolatban maga a szerző fogalmaz úgy, hogy a válogatás „a huszonöt, lelkipásztori szolgálatban töltött esztendő emlékezetes pillanatait és helyszíneit örökíti meg”. A könyv első két írása két tanulmány: a hitről, annak jövőjéről, illetve az ökumenizmusról. Mindkét tanulmányt díjazták. Búcsús beszédek következnek, szentek alakjait idézi meg és példáikat mutatja fel a szerző. Ünnepi és alkalmi beszédeiből is választott be ebbe a könyvbe, például Mikulás-napit, egy CD-bemutató kapcsán írt beszédet, illetve előadás szöveget is.
A második rész Vegyes beszédek, esszék címet viseli: esküvői és temetési beszéd, évfordulós ünnepségek és egyházi ünnepek szónoklatai, más közösségi alkalmakon elhangzott beszédek, illetve elmélkedések, jegyzetek. Szó esik hitről, szabadságról, anyaságról, alamizsnaadásról, és írásaiban érint több olyan közéleti témát is, amelyek állásfoglalásra sarkallták a szerzőt, vagy legalábbis keményebben megfogalmazott véleményével próbált hatni olvasóira, rádióhallgatóira.
Nyilván nem a személyes sík a fontos ezekben az írásokban, hanem a közösség képviselőjeként, irányítójaként, féltőjeként fogalmazza meg mondanivalóját Sebestyén Péter.
Az időszerűt gyakran kapcsolja valami régről ismert eseményhez vagy erkölcsi értékhez, mindenképpen valami pozitív dologhoz, és ezzel olyan összehasonlítást teremt, ami egyértelműen kiemeli azt, ami a mai ember számára fontos.
Visszatérve az előszót követő tanulmányra, a hit szerepéről azt olvassuk benne, hogy még a kórházi ágyon fekvő beteg esetében is más-más a magatartás a hittel bíró és a gyenge hitű személy között.
A könyv legutolsó írásában azokról a hazai politikusokról esik szó, akik börtönbe kerülve irodalmi alkotásokat hoznak létre, mert mindegyikkel 30 nappal csökken a büntetésük. Sebestyén Péter szent Pál apostollal kapcsolja össze őket, ugyanis Pál apostol Efezusból, fogva tartása idején írt levelet az első európai gyülekezetnek, Filippibe. Az apostol még fogva tartva is az örömről írt és azokra gondolt, akiket Jézus rábízott. Nem szükséges bővebben kifejteni, hogy az összehasonlításnak ki az erkölcsi győztese…
A könyvet jellemezve megállapítható, hogy stílusa közvetlen, éppen, mint a szerző beszédstílusa. Mivel elhangzott beszédekről van szó, nem az írott beszéd közlési gyakorlatát követi, hanem rövidebb mondatokat használ.
A közeljövőben két újabb udvarhelyszéki bemutatóra hívjuk fel jelen írásunk végén a figyelmet: 2017. március 8-án a székelyszentkirályi római katolikus egyházközség vendége lesz a tisztelendő úr, ahol 18.00 órától kezdődően találkozik olvasóival, március 9-én pedig, ugyancsak 18.00 órától a rugonfalvi Kúria-vendégházban szerveznek bemutatót. Minden érdeklődőt sok szeretettel várunk!
.png)
bemutatja:.jpg)