Posztmodern - Fazakas-Koszta Tibor kiállítása

Azt mondják, hogy a posztmodern, mint irányzat és életérzés már lejárt, kifutott.

Nem tudni pontosan, hogy igaz-e az esztéták állítása, mint ahogyan az sem, hogy mikor beszélhetünk a posztmodern kezdetéről.

Nyilvánvaló, hogy másképp hat ez az irányzat zenében, a vizuális művészetekben, s másképp az irodalomban.

Ha a kezdeti időpontok nem is azonosak, de nagyon közeliek, hiszen a felgyorsult kommunikáció korában az áthallások és átfedések majdhogynem azonnaliak.

A kelet-közép-európai rendszerváltozások után minden ránkszakadt: demokrácia, konzumidiotizmus, liberalizmus, illiberalizmus, terrorizmus, kitágult, s ugyanakkor be is szűkült a világ.

Szóval: úgy is értelmezhető, hogy ez maga a posztmodernizmus, amikor minden együtt van, és ugyanakkor nincsen semmi. Itt tobzódik a tudatunk, az érzékszerveink körül a világ, annak minden értéke és silánysága, s mi már képtelenek vagyunk disztingválni, úgy válogatni, építkezni, hogy az jó és értékes legyen.

Piknik – akril, olaj, 100 x 150 cm, 2012

A posztmodern ezt az eklektikus valamit tálalja. Úgy viselkedik, olyan, hogy ezt a felemás, szedett-vedett állapotunkat tükrözi, hátha a torz kép látványa ráébreszt minket fantáziánk és szelektáló képességünk gyarló mivoltára, hogy aztán képesek legyünk valami másra is. Például a kiszakadásra, az elvonatkoztatásra.

Léda – Hommage á Csernus akril, olaj, 150 x 100 cm, 2015

Annak ellenére, hogy maró öngúny is van a posztmodernben, az ilyen szellemben születő alkotásoknak – ráadásul! – divatjuk is van, szeretjük – vagy legalábbis azt gondoljuk, hogy szeretnénk – magunkat látni ilyen miliőben. Fazakas-Koszta Tibor ezt már rég észrevette, s magas mesterségbeli tudással, erős szintetizáló képességgel adagolja elénk ezeket az „én-” és „önképeket”, hogy rádöbbenjünk talmi értékrendükre. Hátha majd egyszer megváltoznánk.

Kép forrása: www.artportal.hu

Fazakas-Koszta Tibor (1966) Korondon született. Székelyudvarhelyen és Marosvásárhelyen végzett művészeti tanulmányokat, majd 1990-ben Magyarországon telepedett le. Első egyéni kiállítása 1983-ban az Apolló Galériában Marosvásárhelyen nyílt, ezt követte közel harminc egyéni kiállítás, többek között az USA-ban, Magyarországon. Alkotásai megtalálhatók számos magyarországi és külföldi gyűjteményben: Németország, USA, Románia, Izrael, Japán, Belgium, Hollandia, Anglia, Svájc, Svédország, Spanyolország, Franciaország, Olaszország, Angola, Kanada.

 
A székelyudvarhelyi Művelődési Ház koncerttermében megnyílt Posztmodern címet viselő kiállítás három héten át, 2016. december 10-ig tekinthető meg.

A szerző felvételei.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport