Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetésével (brexit) kikerülhet az angol az Európai Unió hivatalos nyelvei közül – figyelmeztetett hétfőn Danuta Hübner, az Európai Parlament alkotmányügyi bizottságának vezetője.
Az angol jelenleg egyike az Európai Unió huszonnégy hivatalos nyelvének, azok között is a legdominánsabb, Nagy-Britannia távozásával azonban elvesztheti mostani státusát – emelte ki hétfői cikkében a Politico brüsszeli hírportál.
„A szabályaink szerint minden uniós tagországnak jogában áll, hogy kijelöljön egy hivatalos nyelvet. Írország az ír nyelvet, Málta pedig a máltait választotta, az angolt egyedül Nagy-Britannia jelölte” – mondta a lengyel képviselő. „Ha nincs Nagy-Britannia, nincs angol nyelv sem” – tette hozzá.
Danuta Hübner elmondta, módosítani kellene a szabályokat ahhoz, hogy az angol a britek távozása után is hivatalos nyelv maradhasson, ehhez pedig a bennmaradó tagállamok egyhangú döntésére lenne szükség.
A The Wall Street Journal című amerikai üzleti napilap európai kiadásában felhívták rá a figyelmet, hogy az Európai Bizottság az előző heti brit népszavazás óta egyre gyakrabban használja a francia és a német nyelvet a külső kommunikációjában.
Az angol a legelterjedtebb világnyelv napjainkban. A statisztikák 446 millió főre becsülik – anyanyelvi és közéleti, társadalmi érintkezésben, illetve az üzleti életben – beszélőinek számát. Az viszont tény, hogy mindez így nem teljesen helytálló, hiszen igen erőteljes tájszólásai alakultak ki – brit, amerikai, ír, ausztráliai -, amelyeket az irodalmi angol köt össze. A statisztikák azt nem tartalmazzák, hogy hol és hányan beszélik a basic english-t, illetve a kreolt és a különböző pidzsin-variációkat, amelyek jobbára az egymástól idegen kultúrákból érkező emberek alkalmi és minimális kommunikációját szolgálják az adhoc vagy tartósan kialakuló nyelvi bábelekben.
.jpg)
Jakub Marian cseh nyelvész készítette el ezt a kis térképet, mely megmutatja hogy az EU tagállamokban az emberek hány százaléka beszél angolul. (A 2012-es Eurobarometer felmérés szerint). A listavezetők természetesen az Egyesült Királyság és Íroszág lakosai (bár a sok bevándorló, azért rontja egy kicsit a statisztikát). Az, hogy az északi országok kimagasló százalékkal szerepelnek a a listán nem meglepő, az viszont elég szembeötlő, hogy a felmérésben szereplő országok közül Magyarország az utolsó helyen áll 20%-kal. Románia és Bulgária – jórészt az ezredforduló után gyakorivá váló tartós nyugat-európai, főként Nagy-Britanniában való munkavállalás miatt – sokat javított ilyen téren a helyzetén. Érdemes figyelni arra, hogy az újlatin vagy szláv nyelveket használó államokban viszonylag alacsony az angol nyelv ismeretének aránya a lakosság körében.
A világ lakosságának több mint fele az ábrán szereplő huszonhárom nyelven beszél, bár a világon legalább 7102 nyelvet beszélnek, 4,1 milliárd ember mindössze ennyi anyanyelven osztozik. (A Föld lakosságát 2016. január 1-én 7,432 milliárd főre becsülték.) Ezeket több mint 50 millióan beszélik – derül ki a South China Morning Post grafikusa, Alberto Lucas Lopéz infografikájából, amely az Ethnologue nevű adatbázis alapján készült.
Nagy-Britanniában 2016. június 23-án tartottak népszavazást arról, hogy a szigetország továbbra is az Európai Unió tagja maradjon-e vagy sem. A hivatalos végeredmény szerint a szavazáson részt vett brit választók 52 százaléka voksolt a kilépésre, 48 százaléka pedig a bennmaradásra.
Forrás: MTI, Eurobarometer, www.eduline.hu
