Menteni a még menthetőt

Az Élő Székelyföld Egyesület és az Élő Székelyföld Munkacsoport második alkalommal szervezi meg tematikus, az értékmentésre fókuszáló rendezvényét. Az április 12-i konferencián való részvételre már lehet regisztrálni.

Van-e még esélye, tovább él-e a 21. században a Székelyföldre jellemző hagyományos építkezés?

A tradicionális tornácos parasztházakat kiszorítják-e falvainkból a tornyos, tükörajtós, szemet bántó lilára, rózsaszínűre pingált paloták? Mit tehet a szakma és mit cselekedhet a civil társadalom, van-e elegendő ereje a civil kurázsinak, hogy épített örökségünk megmaradjon és a hagyományos székely faluképet ne torzítsa el végképp a tájidegen cifra pagodák halmaza?

Ezekre a kérdésekre keresi a választ és ad támpontot, a térségből összegyűjtött pozitív és elrettentő példákat is felsorakoztatva az Élő Székelyföld Egyesület és a vele karöltve működő munkacsoport által második alkalommal megszervezett konferencia.

Az egyesület és a munkacsoport civilekből álló, aktív közösségének szívügye a még meglévő székelyföldi tradicionális értékek feltérképezése, dokumentálása, továbbörökítése. Ennek egyik fontos szegmensére, a hagyományos épített örökség jelenlegi kórképére és a jövőjére hívta fel a figyelmet és a begyűjtött tapasztalatokat összegezte a tavalyi első, A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században címmel Székelyudvarhelyen megrendezett konferencia.

A sikeres premiert követően az egyesület és a munkacsoport tagjai tovább dolgoztak, folytatták a székelyföldi barangolást és a terepszemlék ihlette, a www.eszm.ro portálukon közzétett beszámolóikkal, projektjeikkel és rendezvényeikkel folyamatosan melegen tartották a témát. Cikkeztek több, térségbeli példaértékű kezdeményezésről, de nem egy esetben (legutóbb például a parajdi néprajzi gyűjteménnyel kapcsolatosan) meghúzták a vészharangot, a meglévő visszásságokra irányítva a figyelmet. Az Élő Székelyföld Egyesület és a Munkacsoport egyfajta mozgalmat generált, amely hálás, ugyanakkor hálátlan feladatot vállalt azzal, hogy küldetésének tekinti felhívni a közvélemény figyelmét azokra a veszélyekre, amelyek manapság a hagyományos székelyföldi településképet sújtják – fogalmazott az április 12-i konferenciát beharangozó sajtótájékoztatón a civil csoport vezetője, a portál főszerkesztője, Simó Márton író, újságíró, az Élő Székelyföld portál (www.eszm.ro) főszerkesztője, aki az eltelt időszak sikereit és kudarcait is összegezte.

Az elmúlt esztendő többékevésbé eredményes volt, három projektet választottunk, és ezeket megpróbáltuk támogatni. Homoródszentpálon egy tornác létesítését terveztük és javasoltuk a lelkésznek, Parajdon egy hagyományos székely ház megmentéséért fáradoztunk, Atyhában pedig a mi kezdeményezésünkre épült újjá a fogadalmi kápolna.

A fogadalmi kápolna a felújítás előtt…

A három terv közül egyelőre csak az atyhai sikerült, de ott a sikert katasztrófa követte, hiszen az avatás és újjászentelés után hat héttel leégett a templom, ezért az energiánkat annak újjáépítésére, illetve forrásgyűjtésre fordítottuk.

… és után

Homoródszentpálon lelkészcsere miatt elmaradt a tornácépítés, de az új pap és az esperes úr is megerősített abban, hogy van bennük hajlandóság ezt megépíteni. Parajdon viszont a székely ház megmentése a választási kampányba fulladt, úgy tapasztaltuk, hogy a civilek segítésére tett ígéret csak egy üres ígéret, szlogen volt a helyi tanács, a közbirtokosság rézéről – mondta a szervező.

A homoródszentpáli Közösségi Ház

A hagyományos székelyföldi építészet esélyei a 21. században című, második alkalommal megszervezett konferenciával kapcsolatosan közölte azt is, hogy a program még alakul, ahogy a meghívott előadók listája sem teljes, mindkettővel kapcsolatosan a következő napokban, hetekben szolgálnak pontos információkkal.

Gyöngyössy János tornác-kialakítási javaslata

A székelyudvarhelyi Gondűző Étteremben délelőtt 10.00 órakor kezdődő, délután 4-ig tartó rendezvénysorozat ebben az évben is hármas szerkezetű lesz. A rövid áhítat és a bevezető után a meghívott előadók szigorúan vett húsz-húsz perces vetített-képes előadásokon mutatnak be megvalósult építkezéseket, illetve, sajnálatos módon, már létező elrettentő példákat. Az első szünet után építőiparban dolgozó vállalkozók, kivitelezők, építőanyag-forgalmazó cégek tulajdonosai, vezetői beszélnek munkájukról, illetve azokról a próbálkozásokról, amelyekkel segítik az ingatlantulajdonosokat, hogy tájba illő, megfelelő esztétikai küllemmel bíró objektumokat hozzanak létre, a harmadik szerkezeti egységben civilek, egyházak és önkormányzatok által megálmodott, a közeljövőben megvalósuló építésekről és felújításokról lesz szó – summázta a programot Simó Márton.

Az egyik példamutató szakkönyv, amelynek szellemiségét követni lehet az 
udvarhelyszéki kézikönyv szerkesztésekor

A rendezvénysorozat érdekessége lesz, hogy bemutatják az Udvarhelyszéki építészeti tanácsadó című kézikönyv vázlatát is. A kiadvánnyal kapcsolatosan elmondta még: angliai, skóciai, spanyolországi és magyarországi minták alapján készül, ismert építészek, néprajzkutatók és egyetemi oktatók közreműködésével. A remények szerint még idén megjelenő könyvet azzal a céllal adják ki, hogy „amennyiben igénylik a községek polgármesterei, olyan mű szülessék, amely segíti a tudatos polgárokat abban, hogy a hagyományos faluképhez illeszkedő, modern házakat terveztessenek és építtessenek. A magántulajdon szent és sérthetetlen, viszont az emberi szervezőerő és a pénz segítségével megszólaltatott építőanyagok által létrehozott forma már olyan közügy, amely településeink összképe által, hosszabb távon is meghatározza identitásunkat”– fogalmazott a Munkacsoport vezetője. 

A székelyudvarhelyi Gondűző Szálloda és Étterem konferenciatermében április 12-én, szerdán 10.00 és 16.00 óra között zajló előadássorozat nyilvános az érdeklődő közönség számára, viszont regisztrációhoz kötött. Jelentkezni a (+4)0743-815149-es telefonszámon és a simo. marton@gmail.com villámpostacímen lehet.

A fotók és illusztrációk az Élő Székelyföld Munkacsoport archívumából valók.

Megjelent a Hargita Népe 2017. március 30-i számában.

Lázár Emese