Az ünnepség zárónapja mindig vasárnapra esik, amikor is „Harang szól” címmel egy kolozsvári templomba gyűlnek össze a résztvevők, hogy a III. Kallixtusz pápa által elrendelt (1456) déli harangszó után, egy szentmisével megköszönjék Istennek a nagy királyt, és ugyanakkor imádkoznak, hogy Teremtőnk Mátyás király lelkületű vezetőket adjon népünknek!
Február 28-án, vasárnapra Kolozsvárra készülök, hogy 12.00 órától szentmiseáldozatot mutassunk be Mátyás Király születésnapja emlékére. Az idén különös fényt ad a Mátyás ünnepeknek az, hogy Kolozsvár a városi rangot 700 évvel ezelőtt nyerte el.
.jpg)
Csaba testvér
A szövegközi képen Mátyás szülőháza. A felvétel az 1930-as évekből származik.
Ez a ház az 1440-es években Méhfi Jakab jómódú szőlősgazda tulajdonában állt, nála szállt meg valahányszor Kolozsváron járt, Szilágyi Erzsébet, Hunyadi János felesége. Itt hozta világra 1443. február 23-án – a szülőház emléktáblájának felirata szerint március 27-én! – fiát, Mátyást, aki 17 évvel később Magyarország királya lett.
Az épület fennmaradását a különböző kiváltságok biztosították, 1467. szeptember 28-án Mátyás király minden adó alól felmentette. Ez egy olyan kiváltság volt, ami rendkívül értékessé tette az épületet és biztosította aránylag változatlan fennmaradását. Ez a gótikus épület, Kolozsvár első emeletes háza azóta több átalakítást is elszenvedett, ma csupán az utca felőli rész – annak is csak a nyugati szárnya – őrzi az eredeti kinézetét.
1887-ben I. Ferenc József adományt tett, hogy illő módon emléktáblával jelöljék. A Pákei Lajos tervei szerint Zala György által megmintázott emléktábla leleplezésére 1889. szeptember 2-án került sor, rajta Hegedűs István professzor sorai olvashatók.
A Főtér rendezésekor és a Mátyás-szobor felállításakor – a 20. század elején – szakszerűtlennek mondható beavatkozásokkal újították fel, amelyet aztán 1940-ben, Kós Károly tervei szerint korrigáltak.