Jubileumi Szabédi-emléknap

Írók, irodalom a médiában címmel kerül sor a XXV. Szabédi-napra Kolozsváron, május 6-án, pénteken.

Szabédi László (polgári nevén: Székely) Sáromberként született 1907. május 7-én és Kolozsváron hunyt el 1959. április 18-án.

Költőként, esztétaként is jelentős életművet hagyott hátra, tragikus halála azonban egybeforrt a Bolyai Egyetem elsorvasztása, a román Babes Egyetembe történő beolvasztása elleni tiltakozással. 

Szabédi az 1930-as években Aradon tisztviselőként dolgozott, majd Kolozsváron lett színházi dramaturg, de közben 1931-1938 között az Ellenzék munkatársa is. 1941-től került a kolozsvári egyetemre, ahol a könyvtár alkalmazottjaként dolgozott. 1944-ben egyre inkább a baloldali eszmék elkötelezettjévé vált, jelentős szerepet vállalt a háború után Kolozsváron is berendezkedő új román hatalomban. 1945 és 1947 között Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója, majd visszatér a Bolyai Egyetemre, ahol esztétikát tanít, majd 1952-1956 között az irodalomtörténeti tanszék vezetője.
 

A Népi Egység és a Világosság szerkesztőségében fejt ki ezzel párhuzamosan újság- és közírói tevékenységet. Nem értett egyet a Babes és a Bolyai Egyetem összevonásával, hiszen minden felelősen gondolkodó magyar értelmiségi számára nyilvánvaló volt, hogy az egyenlőség és a testvériség álcája alatt a nacionalista román kommunista hatalom ezzel, illetve a felsőoktatásban dolgozók és tanulók ellehetetlenítésével, meg kívánja változtatni Kolozsvár etnikai arányait, s ahelyett, hogy engedélyezné a magyar nyelvű egyetemi szakképzés kibontakozását – hiszen a Bolyai Egyetem inkább a bölcsész- és a pedagógusképzés terén volt erős -, elsorvasztja a meglévő anyanyelvű reál- és műszaki képzési formákat is. Sejthető volt ez az intézkedés is, az 1956-ot követő megtorlások és megfélelmlítések sorában, az erdélyi magyarság tartását és ellenállóképességét volt hivatott szolgálni. Ebben a folyamatban szerepet vállalt a marxista román hatalom két olyan ellenmondásos és dicstelen személyisége, mint Nicolae Ceusescu és Ion Iliescu, akik később államelnökként is illojalitásukról győzték meg az országban élő „magyar nemzetiségű román állampolgárokat”. Szabédi a belügyi szervek zaklatásai miatt, az egyetemösszevonás elleni tiltakozásul vetette magát vonat elé 1959. április 18-án. Sírja a Házsongárdi temetőben található.

 

 

15.30 óra

Beszédet mond Kántor Lajos irodalomtörténész

(Helyszín: Gheorghe Lazăr / Lázár u. 30. sz.)

 

16.15 óra

Szabédi László sírjánál beszédet mond Bartha Katalin Ágnes

 

17.00 óra

Köszöntő: dr. Széman Péter, az EMKE elnöke

Előadások:

• Cseke Péter: Írók jelenléte a két világháború közti hírlapoknál

• Kántor Lajos: Napilapok Szabédi életművében

• részt vesz: Benkő Levente, Gergely Zsuzsa, Pakó Szilvia, Papp Attila Zsolt, Varga László Edgár, Vig Emese

• moderál: Demeter Zsuzsa
(Helyszín: Györkös Mányi Albert Emlékház, Republicii/Majális u. 5.)

 

 

Szervezők:

Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület

Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság

Korunk Stúdió

 

További információk: