Józsa Judit gyűjteményes kiállítása Szegeden

Gloria in excelsis Deo címmel szerveznek kiállítást az anyaországi kultúrába kiválóan beilleszkedett kerámiaszobrász munkáiból a Szegedi Dóm Galériában. A szervezők olyan alkotásokat válogattak össze, amelyek egy része a művészé, másik része különböző magángyűjtemények és intézmények tulajdonát képezi. Józsa Judit szinte minden időszakából bemutatnak egy-egy munkát a több mint harminc esztendőt átölelő anyagban, a kisplasztikáktól a domborműveken át a nagyméretű szoborkompozíciókig.

Első alkalommal kerül sor nagyszabású gyűjteményes kiállítás rendezésére az erdélyi származású Józsa Judit kerámiaszobrász alkotásaiból.

A szegedi Magyarok Nagyasszonya-székesegyház altemplomában, azaz a Szegedi Dóm Galériában július 1-én, 17.00 órakor nyíló Gloria in excelsis Deo című tárlat az 1980-as évektől 2015-ig tartó időszak, mintegy három évtized munkásságát öleli fel. Józsa Judit a magyar kortárs képzőművészet megkerülhetetlen alakja, a magyar nemzeti művészet képviselője, a Magyar Kultúra lovagja.

Az 1980-as évek szárnybontogató művei közül, a művész 11 éves korában mintázott Szeretet című alkotása mellett, a korai időszakának magyar népi életképei közül egy kisebb válogatást, köztük a kortárs művészetben egyedülálló Magyar Betlehem című szoborcsoport bemutatásával indul. Magyarországra való áttelepülése utáni első korszakából az1996-os, a Honfoglaló magyarok című tárlatát egy-egy mű idézi meg. Az azt követő időszak szinte évente megújuló tematikái: Táltosok és Szentek. Árpád népe és házának szentje (2003); De Claris Selectisque Mulieribus, avagy Magyar Nagyasszonyok I. 800-1800 (2004); Magyar Nagyasszonyok II. 1800-tól tegnapig (2005); Múzsák kertje (2006); Terraqua Világa (2007); Magyar mesevilág (2008); Magyar táncok (2009); Magyar Nagyasszonyok III. (2010); Magyar örökség I.(2012); Magyar Örökség II. (2015) című tárlatainak legkiemelkedőbb művei, a mérföldkőként kiemelkedő fő művekkel – Pilisvörösvári Szent Család templom Stációi, a Magyarság Erényei, Magyarország-Anyaország, Erdély, Magyar Lélek, Magyar Nyelv-Anyanyelv – együtt adnak képet az alkotó művészetéről.
 
 
Cinka Panna – a Magyar nagyasszonyok I. 
című sorozatból (2004)
Egy gyűjteményes, visszatekintő – retrospektív – kiállítás különösen alkalmas arra, hogy átfogó képet kapjunk a művész eddigi életművéről, felismerjük a műfajból adódó technikai fejlődés útja mellett a lelki és a szellemi fejlődést is. Felfedezhetjük, hogy mi az, ami összeköti egy több évtizedes életmű különböző témájú műalkotásait. Az agyag és a kerámia műfajának szerelmese, a szó nemes értelmében elkötelezett hazafi. 
Nem a kortárs művészetre olykor igencsak jellemző „divatos” témák foglalkoztatják, nem törekszik a különböző „sikk” izmusok követésére és a nemzetközi áramlatokat sem lovagolja meg. Nem megdöbbent, nem sokkol, hanem figuratív, sajátosan stilizáló, realista kisplasztikái, kerámiaszobrai témaválasztása és művészi megoldása révén visszaköveteli a jogot a magyar nemzeti művészetnek, amelyben egy űrt tölt be. Sajátos stílusjegyei mellett, a rejtett szimbólumok és az ikonográfia tudatos használata tanult művészettörténészről tesz tanúbizonyságot, akárcsak az alkotások mellett olvasható leírásai és az eddig kiadott kilenc könyve is.

 

Magyarország-Anyaország (2015)
 
Felismerhetjük az erős székely családi gyökerekre és a korondi fazekasmester édesapa, Józsa János révén az átörökített hagyományokra támaszkodó, a tiszta forrásból merítő ösztönös művész tudatossá válását egy olyan életúton és életművön keresztül, amelyből a három isteni erény sugárzik: a hit, a remény és a szeretet. Művészeti életútjára visszatekintő Józsa Judit kerámiaszobrász e nagyszabású gyűjteményes kiállítás címével, hálás szívvel mond köszönetet a Jóistennek: Gloria in excelsis Deo…
 
A gyűjteményes kiállítás Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök felkérésére, Farkas András, a szegedi Regio Kft. vezetője támogatásával jöhetett létre.

Címképünket Frigyesy Ágnes készítette.

Élő Székelyföld Munkacsoport