Jókai és Blaháné

Ma már igen kevesen tudják Székelyudvarhelyen, hogy a legnagyobb és a legolvasottabb magyar romantikus író, Jókai Mór 1853-ban, amikor beutazta Erdélyt, akkor egy csodálatos estét töltött a Székely Anyavárosban.

Ezt az eseményt így örökítette meg naplójában: ,,1853. május 21-én estére Szombatfalvára érkeztünk, hol Ugron Lázár úr, hajdan hosszas ideig Udvarhely-szék királybírája, fogadott bennünket”.

Mára kiderült, azok számára is, akik eddig nem tudták, hogy a népszerű írót az anyaváros díszpolgárrá is választotta. Ezt tanúsítja az a fotókópia, mely a Haáz Rezső Múzeum korábbi igazgatója jóvoltából látható a polgármesteri hivatal vendégfogadó szobájában.

Székelyudvarhely tanácsa és képviselőtestülete közgyűlésen határozott annak idején arról, hogy Jókai Mórt a haza halhatatlan koszorús költőjét, a hála és az elismerés jeléül díszpolgárá választja. A jeles eseményről díszoklevél is tanúskodik, mely a nemzet nagy fia ötvenéves írói működésének megünneplése alkalmával „született 1893 Szent Miklós hava 18-án. Aláirja: Gálffy Endre jegyző és Kassai Farkas Ignác polgármester.”

A megtisztelő dokumentumra a Petőfi Irodalmi Múzeumban bukkant rá néhány évvel ezelőtt Zepeczaner Jenő, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, aki akkor azt is elmondta, hogy a Kossuth Lajost kitűntetésekor készült hasonlóan díszes kivitelű oklevelet még nem sikerült megtalálnia.

Külön érdekessége a Budapesti Hírlap idézett cikkének, hogy abban a szerző megemlíti az autogrammokat. Hogyha 40 székelyudvarhelyi diák volt akkor jelen a magyar fővárosba tett kiránduláson, s mindannyian kaptak aláírásokkal ellátott fényképeket Jókai Mórtól és Blaha Lujzától, akkor nagy a valószínűsége annak, hogy néhány darab ezekből fennmaradt.

Jó lenne, ha valaki a leszármazottak közül fel tudna mutatni bár egy eredeti fotográfiát, hiszen ez által újabb dokumentuma kerülne elő az összmagyar együvétartozásnak, illetve annak, hogy a magyarság kultúrájában, nyelvében is egy és oszthatatlan.

Balázs Árpád/ Élő Székelyföld Munkacsoport