Élesen bírálták az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) 62-ik, kolozsvári kongresszusának csütörtöki megnyitóján az erdélyi házigazdák a román kormány kisebbségpolitikáját.
Vincze Loránt, a FUEN erdélyi elnöke köszöntő beszédében sérelmezte, hogy – noha Románia példaértékűnek tartja a kisebbségpolitikáját – a román állam meghívott képviselői mégis távol maradtak a rendezvényről. Sajnálatosnak tartotta, hogy olyan országként kell beszélnie Romániáról, amely elutasítja a párbeszédet, amikor kollektív jogokról, egy közösség zászlóhasználatáról, vagy az anyanyelv-használati esélyegyenlőségről van szó. „Azt szeretnénk, ha a romániai magyar közösséget államalkotó tényezőként ismernék el, a magyar nyelvet pedig regionális nyelvként” – jelentette ki a FUEN elnöke. Hozzátette: ez nem lenne szokatlan Európában, és Románia szomszédait is pozitív példaként említette.
„Szerbiában a kisebbségek széleskörű kulturális autonómiával rendelkeznek, Magyarországon kulturális és oktatási önkormányzatokkal, a Moldovai Köztársaságban a gagauz közösség területi autonómiával” – sorolta a példákat. Megemlítette továbbá azt is, hogy Olaszországban a német és a ladin nyelvi kisebbség is területi autonómiát élvez, Belgiumban a németül beszélő kisebbség a föderális állam egyik alkotóeleme, entitása, Németországban a dánok, a szorbok és más kisebbségek kulturális autonómiával rendelkeznek, a német közösség Dániában hasonlóképpen, Finnországban pedig a svédül beszélő közösségnek kollektív és területi autonómiája van Aland szigetén.
„Mindezen államok fejlődnek, kisebbség és többség egyaránt elégedett abban az intézményes keretben, amelyikben él. Ezek az államok nem estek szét, a kisebbségi lakosságot nem telepítették át a szomszédba. Éppen ellenkezőleg: az alkalmazott megoldások gazdasági növekedést, kiegyensúlyozott társadalmakat és lojális közösségeket eredményeztek” – fogalmazott a FUEN elnöke.
Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke kijelentette: a NATO-, majd EU-csatlakozás idején tapasztalt kisebbségbarát román intézkedések kora lejárt, és elkezdődött egy visszarendeződési folyamat. „Nincs ellenőrzés, már nem figyeli senki, hogy mit kellene betartani. Közben olyan eszközöket vezettek be a jogok megnyirbálására, a közéleti vezetők megfélemlítésére, amelyek ellenszerét ma még nehezen találjuk. (…) Az igazságszolgáltatást, és az erőszakszervezeteket vetik be ellenünk. A korrupcióellenes harc ürügy, hogy személyeket és intézményeket tiporjanak el” – fogalmazott Kelemen Hunor.
Az RMDSZ elnöke sérelmezte, hogy a román külügyminisztérium bajkeverőnek próbálja beállítani az erdélyi magyarokat és a FUEN-kongresszust. „Rossz hírünket keltik, valótlanságot állítanak rólunk és szándékainkról. Úgy is mondhatnám, hogy hazudnak. Azt is hazudták, hogy a Minority SafePack (európai polgári kezdeményezés) szándéka az etnikai szeparatizmus, és mi arra törekszünk, hogy Románia területi egységét veszélybe sodorjuk. (…) Minden törekvésünkről elmondtuk, hogy azokat kizárólag Románia határain belül kívánjuk megvalósítani, és kizárólag a parlamenti politizálás eszközeit használjuk” – jelentette ki Kelemen Hunor.
A politikus nyomatékosította: nem az erdélyi magyarság képviselői, hanem a román külügyminisztérium állítja, hogy Románia megoldotta a kisebbségi kérdést, és a román kisebbségpolitika modellértékű. „Mi ezzel szemben azt mondjuk: szinte semmi nincs rendben” – jelentette ki.
Biró Zsolt a FUEN-be nem rég felvett erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnöke arra emlékeztetett, hogy Románia számtalan esetben felemelte a hangját a többsebességes Európa ellen. Úgy vélte, a kisebbségpolitikában sem megengedhető a többsebességes Európa, és az erdélyi magyarok ugyanazokat a jogokat kérik, amelyekkel például a dél-tiroli osztrákok rendelkeznek Olaszországban.
A román kormánynak alárendelt Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának az államtitkári rangú, tatár nemzetiségű vezetője a romániai kisebbségekkel foglalkozó hivatal munkáját ismertette. Azt is megemlítette, hogy a román kormányprogramnak kisebbségi fejezete is van, és a kabinet figyelmet fordít az anyanyelvhasználat kiszélesítésére, és az identitásmegőrzésre. Üdvözölte, hogy a FUEN Kolozsváron rendezte kongresszusát, hiszen – mint fogalmazott – itt a résztvevők „összevethetik a valóságot azzal, amit egyesek állítanak a román kisebbségvédelemről”.
Bonchidán elkezdődött a kisebbségi polgári kezdeményezés aláírásgyűjtése
A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés beterjesztői az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusa keretében péntek este a bonchidai Bánffy-kastély udvarán írták alá ünnepélyesen a polgári kezdeményezést. Ezzel kezdetét vette az egymillió aláírás összegyűjtése.
(Fotó: Mihály István/ RMDSZ)
Vincze Loránt, a FUEN elnöke kijelentette: az lehet a következő év jelszava, hogy a kisebbségek gazdagabbá teszik Európát. Hozzátette: meg kell győzni a többséget és az intézményeket, hogy a polgári kezdeményezés támogatásával ők is hozzájárulhatnak egy jobb Európához.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kijelentette, hajlamos azt hinni, hogy az aláírások összegyűjtése csak egy technikai, szervezési, logisztikai kérdés. Ennél fontosabb az olyan véleményformáló partnerek megtalálása, akik a majdani döntés előtt meg tudják győzni azokat, akik veszélyforrásnak tekintik a kezdeményezést.
A kezdeményezők az EU himnusza akkordjaira Európa térképén írták alá szimbolikusan a polgári kezdeményezést. Őket a FUEN-kongresszus valamennyi résztvevője követte. Az aláírásokkal betarkított térkép előtt készült el a Bánffy-kastély udvarán a kezdeményezés támogatóinak a csoportképe.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority Safepack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak.
A kezdeményezés bejegyzését korábban elutasította az Európai Bizottság (EB), de az elutasító határozatát a kezdeményezők megtámadták az EU luxemburgi bíróságán és pert nyertek. Ezt követően márciusban az EB megállapodott a kezdeményezőkkel a javaslatcsomag részleges bejegyzéséről. A kezdeményezőknek Európa legalább hét országából kell több mint egymillió polgár aláírását megszerezniük egy év alatt ahhoz, hogy a kezdeményezésük mérlegelésére késztessék az Európai Bizottságot. Az RMDSZ már a múlt heti zilahi kongresszusán bejelentette: negyedmillió romániai aláírás összegyűjtését vállalja.
Forrás: MTI, RMDSZ
Fotók: Mihály László/ RMDSZ
Élő Székelyföld Munkacsoport