És akkor Amerika támogatni kezdte a székelyeket – FRISSÍTVE!

 

A nagykövet elmondta: a kétnapos látogatása jó alkalom volt arra, hogy megismerkedjen Székelyföld természeti szépségeivel, az itt élő emberek szociális, kulturális, gazdasági helyzetével és a székely megyék elöljáróival. Elismerően szólt az elöljárókkal folytatott lelkes és informatív beszélgetésekről. 

 

A nemzetiségi jogokról nem csak beszélni kell

A sepsiszentgyörgyi megbeszélések után Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke elmondta: nem panaszkodni akartak a nagykövetnek, hanem partnert kerestek a székelyföldi problémák megoldásához. Elmondta: tájékoztatták a nagykövetet arról, hogy a NATO- és az EU-csatlakozás időszakában tett kedvező lépések után kedvezőtlen folyamatok indultak be Romániában: „a jogokat megpróbálják visszavonni, a visszaszolgáltatás helyett államosítás, a decentralizáció helyett recentralizáció folyik”. Hozzátette: a magyarság is biztonságot, jólétet és demokráciát akar Romániában, és Dél-Tirol példájával bizonyította, hogy a területi autonómia, a többség és a kisebbség megegyezése mindhárom cél elérését elősegíti. 
 

Románia nem adta még vissza a székelyektől elvett javakat

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke elmondta: arról tájékoztatta a nagykövetet, hogy a restitúció elakadása nemcsak a tulajdonhoz való jogot, de a vallásszabadságot is sérti. A református egyház ugyanis nemcsak a templomban, hanem az egykor államosított és vissza nem szolgáltatott iskoláiban és szociális intézményeiben is szolgálni kívánja a híveit. 

 

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta: azt sérelmezte a Hans Klemm-mel folytatott beszélgetésen, hogy az Egyesült Államok a Romániával fennálló stratégiai partnersége részeként lemondott arról, hogy számon kérje Bukaresten az erdélyi magyarok jogainak a betartását és bővítését. 

 

Úgy értelmezik-e a demokráciát, hogy ha három farkas és egy bárány találkozik, akkor demokratikus szavazattal eldöntik azt, hogy mit fognak vacsorázni?” – idézte fel a hasonlatot a polgármester, amellyel a romániai magyarság helyzetét próbálta érzékeltetni.
 

 

A zászló a politikai marketing eszköze

Antal Árpád a Székelyföldet egy román többségű régióba beolvasztó bukaresti régiósítási tervről elmondta: ez olyan ügy, amelyben nincs kompromisszum. „Ahogy szembeszálltunk Ceausescuval, amikor be akarta olvasztani Kovászna megyét, ahogy szembeszálltunk Basescuval, ahogy szembeszálltunk Dragneával, szembe fogunk szállni bárkivel, merthogy vannak olyan ügyek, amelyekben nem tudunk és nem fogunk kompromisszumot kötni” – idézte a nagykövettel folytatott beszélgetést Antal.
 

Már az elöljáró bejegyzését számos bírálat érte román felhasználók részéről, akik sovinizmussal és románellenességgel vádolták meg Antalt, akit megfenyegettek: „ha így folytatja, megtapasztalja, hogy a románok toleranciájának is van határa”. „Jól mondta Vadim, hogy a magyarokat sarokba kell állítani, tudniuk kell, hol a helyük, mint ahogy azt is, hogy 1940 soha nem jön vissza számukra” – posztolta egy másik hozzászóló.

 

Bevallása szerint sokkolta a Klemmet a székely zászló és „revizionista politikusok” társaságában ábrázoló felvétel Rareș Bogdant, a Realitatea hírtelevízió magyarellenes kirohanásairól elhíresült műsorvezetőjét is.

A kolozsvári származású újságíró párhuzamot vont a bukaresti diplomata gesztusa és az Egyesült Államok chișinăui nagykövetének nemrég tett kijelentése között, miszerint Moldova nem Románia, a Pruton túli országnak pedig el kell felejtenie a Romániával való egyesülés gondolatát. Bogdan szerint különösen felháborító és érthetetlen Klemm állásfoglalása, hogy a nagykövet éppen szeptember 13-án, az Egyesült Államok és Románia stratégiai partnerségi megállapodása aláírásának ötödik évfordulóján jelent meg nyilvánosan a székely zászlóval.
 

 

A Kolozsváron megjelenő Krónika összeállítása szerint Hans Klemmet gyalázó és nyomdafestéket nem tűrő bejegyzésekkel árasztották el román felhasználók az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének Facebook-oldalát. Akadt olyan hozzászóló, aki szerint a diplomatát azonnal kiutasítanák az országból, „ha Dacian Cioloș miniszterelnök és Klaus Johannis államfő hazafi lenne”.

 

Megszólaltatta a B1 hírtévé a magyar ügyekben „legilletékesebb” román politikusokat, Gheorghe Funar volt kolozsvári polgármestert és Bogdan Diaconut, az Egységes Románia Párt (PRU) elnökét. Funar egy nagykövethez méltatlan, a román népet és az ország alkotmányát súlyosan sértő megnyilvánulásnak nevezte a történteket, amely szerinte azt bizonyítja, hogy Klemm bátorítja az RMDSZ „szeparatista törekvéseit”. „Besszarábia a Romániáé, a Székelyföld pedig nem létezik!” – foglalta össze tömören a véleményét az ügy kapcsán Diaconu, hozzátéve: a bukaresti kormánynak magyarázatot kell követelnie Washingtontól.

 

Adrian Năstase sem hagyta szó nélkül a történteket, aki szerint a román külügyminisztériumnak be kellene kéretnie az amerikai diplomatát, a washingtoni román nagykövetnek pedig ki kellene kérnie az Egyesült Államok kormányának hivatalos álláspontját az ügyben. „Furcsállom az Amerika részéről az elmúlt időszakban közvetve megfogalmazott üzeneteket, amelyek a románok „legérzékenyebb” pontjait érintették: a Besszarábival való egyesülés és az erdélyi autonomista igények problémáját” – vélekedett blogján a börtönviselt volt szociáldemokrata kormányfő.
 

Olyan javaslatok is elhangzottak, hogy az amerikai nagykövet jóvátehetné székelyföldi botlását, ha közelgő olténiai látogatásán helyesbítene. (Lásd lennebb!)

Nem tudni, hogy ez konkrétan mit jelenthet. Talán majd a helyi regionális öntudat szimbólumaként ottani zászlóval (?) vagy valami más tárggyal fényképeszkedik az oltyánok körében.

Bukaresti hírportálok azt írták, hogy a román külügy bekérette a nagykövetet és magyarázatot kértek tőle székelyföldi kijelentéseire vonatkozóan. A külügy azonban ezt tagadta, annyit közöltek az illetékesek, hogy csupán „beszélgettek” Hans Klemm nagykövettel.

Az 1918-as nemzetállami kiteljesedés századik évfordulójához közeledő időszakban fel kell készülnünk arra, hogy markánsan felerősödik Romániában a nacionalista retorika.

Az Amerikai Egyesült Államoknak is óvatosnak kell lennie…

Vagy mégsem?

Hogyha hivatalában marad, ezt a nagyromán kórust egy német származású államelnök fogja levezényelni 2017-ben és 2018-ban, az a Klaus Iohannis, aki egy ma tizenötezres romániai etnikai közösség tagja, akiknek ősei a magyar királyok jóvoltából telepedtek meg nyolc évszázaddal ezelőtt Erdélyben, s 1918-ban – iegencsak meghatározó társadalmi és gazdasági tényezőként – még mintegy negyedmilliós tömegben éltek ezeken a tájakon…

FRISSÍTVE!

Forrás: www.888.hu, Krónika, www.foter.ro, MTI, Mediafax

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport