November 4-től kezdődően hatályos a Párizsi Megállapodás, amely azt a célkitűzést erősítette meg, hogy a Föld légkörének felmelegedését a kötelezettséget vállaló 195 ország 2 Celsius-fok alatt tartja az iparosodás előtti mértékhez képest, és folytatja az arra irányuló erőfeszítéseket, hogy a felmelegedés csak 1,5 fokos legyen.
A megállapodást a klímaváltozás elleni nemzetközi összefogás eredményeként 2015. december 12-én fogadták el. A 1,5 fok megemlítése a megállapodásban a tengerszint emelkedésével létükben fenyegetett szigetállamok kérése volt, amit több mint száz ország, köztük az Európai Unió tagállamai, valamint az Egyesült Államok is támogatott.
A megállapodás egyik kulcseleme a finanszírozás, amely minden országot részvételre ösztönöz, többek között a magánforrások minél szélesebb körű bevonásával. Az aláíró országok ötévente értékelik intézkedéseik eredményét. Magyarország az Európai Unió hat másik tagállamával együtt – Ausztria, Franciaország, Málta, Németország, Portugália és Szlovákia – október 5-én ratifikálta a megállapodást, miután előző nap az Európai Parlament és az Európai Tanács is megtette ezt. A hatályba lépés feltétele volt, hogy ratifikálja legalább 55 ország, amelyek együttesen a globális felmelegedésért felelős gázok 55 százalékát bocsátják ki.
Számos ország, köztük a világ két legnagyobb szén-dioxid-kibocsátója – Kína és az Egyesült Államok – ratifikálta a klímamegállapodást. Az EU és hat tagállamának csatlakozása után immár 72 ország lett részese az egyezménynek, amelyek a globális kibocsátások 56,725 százalékáért felelnek.
A 2020-ig kidolgozandó részletszabályok további hatékony eszközöket sorakoztathatnak fel a klímaváltozás ellen, meghatározva a globális fellépés irányát a következő évtizedekre – írja jelentésében az MTI.
Az emberiségnek – a következő nemzedékek iránti tiszteletből – le kell mondania sok fölösleges luxuscikkről és sokkal környezettudatosabban, természetközeli életvitel szerint kellene élnie.
vajon mekkora lehetett a résztvevő országok küldöttségének
ökológiai lábnyoma a Párizsba való utázás alkalmával?
(Fotó: Euronews)
Kétségtelen, hogy a fogyasztói társadalom törvényszerűségei, a profithajhászás, a folyamatosan újabb és újabb generációs készülékek fejlesztése és divatcikkek, az egyszer-használatos edények, a pillepalackok előállítása és forgalmazása, a háztartási és mezőgazdasági vegyszerek általános elterjedése, a globalizáció és urbanizáció nem kíméli a nyersanyag- és energiaforrásokat. A háborús konfliktusok, a tömegturizmus ugyanvalóst számos környezetromboló hatással bírnak, amelyek együttesen növelik az emberiség ökológiai lábnyomát.
2016-ban a Föld lakossága augusztus 8-ra felélte az egy évre szánt, megújulni képes erőforrásokat. Bolygónk 1,6-szorosára lenne szükség, ha tartanánk ezt a fogyasztási üzemmódot.
Címkép: archív/ Associated Press
Élő Székelyföld Munkacsoport