Igencsak meggyűlt a bajom a minap, mikor egy kedves magyarországi ismerősömnek és baráti körének le kellett fordítsam a saját viccemet.
Bizonyára ismerős az eset a székellyel, amikor bucskázik a helikopterrel. Azt találtam mondani, hogy egy ilyen furcsa kör után az öreg enni vetett a gatyának. Láttam az arcokon, hogy már a bucskázást sem értik, hát az utóbbit. Szóval rosszul sült el az egész. Végül megmagyaráztam, de az már nem volt igazi…
Így jártam azzal a viccel is, amikor az öreg bogot köt a f…a, de ott gyorsan javítottam csomóra. Tanulság: nem kell ilyen zsíros dolgokkal foglalkozni vagy joban kell ismerni a „közép-magyar” nyelvet.
Maradjunk még egy kicsit egy zsírosnak számító témánál. Azt kérdi egyik nőismerősöm unokája Korondon: – Mama. hogy készül az angyalbügyürü?… Az úgy-e nem más, mint a bakafütyürü, vágja rá a nagymama.
Gondba estem, de hamar rendszereztem a dolgokat. Ne tessék semmi rosszra gondolni kedves fiatal olvasó, mert mi, akik korábban születtünk, tisztában vagyunk azzal, hogy az angyabügyürü ennivaló, míg a bakafütyürü az katonapuska. A nagymamánk nekünk is gyakran készített angyalbügyürüt, mi, gyermekek pedig imádtuk, s ha jól belakmároztunk belőle, tatától kaptunk egy barackot a fejünkre. Boldogok voltunk és nem gondoltunk semmi pikáns dologra. Igaz előfordult kisgyermekkorunkban, hogy enni vettünk a gatyának, vagyis a pelenkának!
Változatai: billemácsik, gyurkamonya, angyalpicili, pucu, pöcsmácsik, angyalbügyürű, vagy -bögyörő stb. Másik közismert neve: nudli. Főtt krumpli, liszt és só keverékéből álló, apró hengerekre formált tésztából mindenfelé készül kifőtt tészta. Azonos analógiára épülő változatos elnevezései ellenére ez az étel a kifőtt tészták sorában jelentéktelen szerepű.
Készül az angyalbügyürű – Fotó: Katoca.wordpress.com
BALÁZS ÁRPÁD