Nyíltan vállalják Románia és a Moldovai Köztársaság egyesülésének ügyét civil mozgalmak és politikai erők a Prut mindkét oldalán, kiváló apropónak tartva céljuk megvalósításához az önálló román állam közelgő századik „születésnapját.”
Online platform indult útjára a hétvégén annak érdekében, hogy Románia és a Moldovai Köztársaság minél több polgára létesítsen egymással „testvéri kapcsolatot”. A bukaresti villámcsődület keretében ismertetett kezdeményezés lényege, hogy a két ország lakosai a honlap biztosította nyilvánosságon keresztül fogadják testvérekké, és még idén nyáron látogassák is meg egymást.
Az elmúlt hetekben a volt szovjet tagköztársaság és Románia ezer települése, valamint közel feleennyi oktatási intézménye létesített testvérkapcsolatot azzal a bevallott szándékkal, hogy közösen pályáznak uniós forrásokra, továbbá hogy lebontják a korábban Romániához tartozó Moldovát a Szovjetunióhoz csatoló Ribbentrop–Molotov-paktum által létesített „bürokratikus határokat”. Ezen túlmenően a Prut mindkét oldalán egyre többször felvetődik az Uniea (Egyesülés) 2018 elnevezésű kezdeményezés, amely a két ország egybeolvasztását célozná Erdély Romániához csatolásának századik évfordulója alkalmából.
Egy név nélkül nyilatkozó neves bukaresti politikai elemző mindenesetre megjegyezte, szerinte a bukaresti nacionalistáknak már csak Magyarország „agresszív” kisebbségpolitikája miatt is visszafogottan kellene kezelniük a Moldovával való egyesülés kérdését, ennek megvalósulása ugyanis szerinte lavinát indítana el a térségben. Bár az egyetemi tanár úgy véli, csökkenti a román törekvések sikerét, hogy a német újraegyesítésen kívül hasonló lépésre nemigen volt példa Európában a közelmúltban, a bukaresti unionisták többek között a berlini fal leomlásával szoktak hivatkozni arra, hogy bizony történt már precedens. Mások egyenesen úgy vélik, hogy a brexit kifejezetten kedvezhet a román revíziónak, mivel Besszarábia bekebelezése új hídfőállást jelentene Amerikának Kelet-Európában. Vélhetően erre is reagálva figyelmeztetett a napokban tett chisinaui látogatása során Dmitrij Rogozin orosz kormány-főhelyettes, aki szerint Moldova területi integritásának elveszítését, a szakadár Dnyeszter Menti Köztársaság végleges leválását kockáztatja a Romániához való közeledésével. A moszkvai politikus mindezt azután jelentette ki, hogy – bevallása szerint – a moldovai főváros repülőterén történt landolását követően a következő üzenet érkezett a helyi hálózatra rákapcsolódott mobiltelefonjára: „Isten hozta Romániában!”
Címképünk egy 2015-ös nagygyűlés idejéről való – fotó: flacaratv.md
Rostás Szabolcs
Mit mond minderre a közvélemény?
Kérdéses, hogy Moldova lakossága akarja-e ezt az egyesülést, hiszen egy viszonylag friss felmérés szerint (2015) a moldovai lakosság mindössze 29%-a támogatná az egyesülést, 61% ellenzi, 10%-nak pedig nincs véleménye az 1251 fős mintából, amely statisztikának 3%-os lehet a hibalehetősége.
Más kérdés az, hogy Romániában olykor felerősödnek az egyesülés-párti hangok, s az 1918-as – vagy pontosabban az 1920-as – területszerzés közelgő százéves évfordulója felerősíti a nagy-román nosztalgiákat, ám ezek nem a belső politikai akarat által, hanem csak a nagyhatalmak szándékai mentén valósulhatnak meg.
Annyi azonban biztos, hogy erről a témáról még gyakran fogunk hallani a következő években és egyáltalán nem kizárt a román és a moldován nemzet egymáshoz való közeledése.
S. M.