Migránsok többezres tömege törte át a magyar határrendészet által felállított kordonokat a szerb-magyar határon, majd országúton, vasúton, zöldhatáron át özönlönkött be Magyarország területére.
A következő napokban több tízezres tömeg gyűlt össze a különböző befogadóállomásokon, illetőleg alkalmi gyülekezőhelyeken. Igen meghatározó jelensége volt a migráns-problémának a budapesti Keleti Pályaudvaron spontán módon kialakult tábor, ahonnan vonaton igyekeztek a menekültek Ausztria, illetve Nyugat-Európa tehetősebb államai felé.
A MÁV nem tudott eleget tenni ennek a feladatnak, így sokan gyalogosan, illetve civil segítséggel indultak Hegyeshalom felé.
Akkori összeállításainkat megtekintheti az alábbi linkeken:
A nagy bevándorlásátverés,
Megszállás,
Hazánk marad-e Európa?
A magyar kormány hamar felismerte, hogy a menekültek beözönlése nemzetbiztonsági kockázatot jelent, sőt, a háborús övezetekből érkezők közé elvegyülő terroristák komoly veszélyforrásai a békének. Az illegálisan érkezők 80%-a egyébként katonaköteles férfi volt, akikkel igen nagy számban érkeztek gyermekek is.
A félelmek nem voltak alaptalanok: bebizonyosodott, hogy az iszlám fundamentalizmus tovább erősödött a judeo-keresztény hagyományokon álló Európában, merényletek egész sora következett be (Franciaországban, Belgiumban, Németországban), amelyeket radikalizálódott helyi illetőségű, de muszlim gyökerekkel rendelkező fiatalok követtek el, de olyan egyéneket is felfedeztek már a terroristák között a hatóságok, akik bizonyítottak a migránshullámmal élrkeztek valamelyik konfliktusos övezetből.
A szerb-magyar határon kerítés épült. Ezt követően csak ellenőrzött körülmények között, regisztrált migránsok léphettek magyar területre, ahonnan ugyancsak Ausztria érintésével távoztak. A Magyarországon menedékjogot kérő menekültek is az úgynevezett jóléti államokba vágynak, a kelet-európai lehetőségek nem jelentenek vonzerőt számukra. A szigorítás hatására csökkent a migránsok beáramlása, de más csatornákon ma is zajlik. Legutóbb éppen a román-magyar határszakaszon próbáltak meg Magyarországra jutni.
Magyarország ismét erején felül teljesített. Az EU számára is követendő a példa a szigorú határvédelem, ám egyáltalán nem biztos, hogy érdek- és gazdasági alapon működő államszövetség vezetői rendelkeznek megfelelő államférfiúi képességekkel. Az EU vezetési stílusa ma olyan, mint a hipemarketeké, mindent felülírnak a logisztika és a profitszerzés szabályai.
A 2015-ös évben Németország lakossága 978 ezer fővel növekedett
A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) augusztus 26-án közzétett tájékoztatása szerint 82,2 millióra emelkedett 2015-ben Németország népessége 2015 végén 1,2 százalékkal haladta egy évvel korábbit, ez a legnagyobb mértékű emelkedés 1992 óta.
A népesség-növekedés a nagymértékű vándorlási többletből – a bevándorlók és kivándorlók számának különbsége alapján előálló mérleg többletéből – adódik a Destatis adatai alapján, amelyek azt mutatják, hogy a 2014-ben regisztrált 153 ezer után tavaly már 188 ezerrel haladta meg a halálozások száma a születések számát, ezt a hatás viszont bőven kiegyenlítette, hogy az erőteljes bevándorlás révén a vándorlási mérleg többlete a 2014-es 550 ezerről 1 139 000-re emelkedett.
Tavaly valamennyi tartományban emelkedett a lakosság létszáma, a legnagyobb mértékben – éves szinten 1,5 százalékkal, 163 ezer fővel – az ország délnyugati részén fekvő Baden-Württembergben, a legkevésbé – 0,4 százalékkal, mintegy 10 ezer fővel – az ország keleti részén, az egykori NDK területén fekvő Szász-Anhaltban.
Tavaly év végén 8,7 millió külföldi állampolgár élt Németországban, ami 14,7 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képet. A német állampolgárok száma 73,5 millió volt, 0,2 százalékkal csökkent. A külföldi állampolgárok aránya így a 2014-es 9,3 százalékról 10,5 százalékra emelkedett.
Forrás: MTI
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport