Évről-évre egyre hamarabb fogyasztjuk el a rendelkezésre álló keretet, s ez a tendencia folytatódik. A civilizált világ képtelen fékezni önmagát.
Miközben a fejletlenebb országokból emberek tízmillió vágynak a nyugat-európai és észak-amerikai fejlett államokba, hogy ott konzumidiótákként éljenek, ott minden eszközzel arra biztatják az öntudatlan polgárt, hogy a tavalyi dobja el és vegye meg a „technika legújabb áldásait”, a holnapi mocskot. Üzleti szemmel az a jobb, ha minél több polgárt megszólíthatnak – fajra, vallásra, kuturáltságra való tekintet nélkül -, s a vásárlók pénztárcára azonnal megnyílik az újabb fölös cuccok megvételekor.
A felelős politikusok talán csak akkor lennének képesek hatékonyan tenni a fennmaradásért, ha az üzleti szférától kapnának megerősítést, hogy ezt a Föld-mentést érdemes megtenni, hogy haszonnal jár. Az unokák és dédunokák azonban – ha egyáltalán megszüketnek – nekünk személyesen már nem tudják megköszönni, mert addigra rég alulról fogjuk szagolni a szmogot és a le nem bomló PET-be ültetett, szintetikus ibolya-aromát.
Ha egy ideig nem vennénk levegőt
Tegyük fel, hogy tíz percig nem vennének levegőt a ma élő emberek. Próbáljuk ki! Akkor helyreállhatnának nélkülünk az ökoszisztémák, s néhány százmillió év múltán akár a Homo Sapiens Sapiensnél valamivel értelmesebb faj vehetné át uralmát a Földön, s építhetne magának – talán – egy élhetőbb és a civilizáció mellett is fenntartható világot…
A szilícium-dioxid készen található a homokban, maga a szilícium a hetedik leggyakoribb elem az univerzumban és a második leggyakoribb elem a földkéregben. Maga a gondolat, hogy energiává alakítsák a kibocsátott szén-dioxidot, nem új keletű – olvassuk az Origo.hu összeállításában -, globális verseny folyik évtizedek óta egy olyan anyag felfedezéséért, amely hatékonyan képes átalakítani üzemanyaggá a napfény segítségével a szén-dioxidot és a vizet vagy hidrogént. A szén-dioxid kémiai stabilitása azonban megnehezíti egy gyakorlati megoldás megtalálását.„A klímaváltozásra adott kémiai megoldáshoz olyan anyag szükséges, amely rendkívül aktív és szelektív katalizátor, hogy képes legyen a szén-dioxid üzemanyaggá alakítására” – mondta Geoffrey Ozin, a Torontói Egyetem kémiaprofesszora.
Ozin és munkatársai arról számoltak be a Nature Communications folyóiratban megjelent cikkben, hogy a szilícium-hidrid nanokristályok minden feltételnek megfelelnek. A hidrid (H) végű szilícium nanokristályok átlagos átmérője 3,5 nanométer, és olyan a felületük és az optikai elnyelésük, hogy hatékonyan képesek kihasználni a napból érkező fénysugarakat. Így a felületen lévő erős redukáló anyaggal együtt hatékonyan és szelektíven képesek átalakítani a gáz halmazállapotú szén-dioxidot szén-monoxid gázzá.
A potenciális eredmény: energia káros kibocsátás nélkül.
Forrás: MTI, www.origo.hu
Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport