Botár Gábor plébánosra emlékezünk – FRISSÍTVE!

A székelyudvarhelyi Kis Szent Teréz Plébánia vezetője, Botár Gábor atya az olaszországi Trento Santa Chiara kórházában hunyt el február 18-án hajnalban. A lelkész halálára a Gyulafehérvári Főegyházmegye nyilatkozatot adott ki, amelyben – kiemelve az elhunyt érdemeit – megemlékeznek életútja állomásairól. Az alábbiakban ebből közlünk részleteket, illetve olyan információkkal is szolgálunk, amelyek az Élő Székelyföld Munkacsoport archívumában találhatók.  

„Nt. dr. Botár Gábor szentszéki tanácsos, plébános 1964. május 14. született Csíkszentgyörgyön. Teológiai tanulmányait Gyulafehérváron végezte, 1989. június 25-én szentelte pappá dr. Jakab Antal megyéspüspök. Öt évig segédlelkészként szolgált Csíkszeredában, Székelyudvarhelyen és Kolozsváron. 1994-től Székelyudvarhelyen tevékenykedett, kezdetben helyi lelkészként, majd 1995-től a Kis Szent Teréz Plébánia első plébánosaként.

Lelkipásztori elkötelezettsége példás volt. Közösségépítő munkájának eredménye a plébánia keretében folyamatosan tevékenykedő huszonkét lelkiségi csoport. A vasárnapi szentmiséken zsúfolásig megtelt a templom, ünnepeken az udvar is liturgikus térré vált.

A Kis Szent Teréz Plébánia első plébánosának egyik fontos lelkipásztori törekvése volt az ifjúsággal való foglalkozás, valamint a családok és betegek lelki gondozása. A lelkiségi mozgalmak önzetlen támogatót tudtak személyében maguk körül. Kiváló szervezőkészsége és imaélete pünkösdi emberré tette. Évről-évre növekedett a csíksomlyói búcsúra gyaloglók lelkesedése, amelyet Botár Gábor plébános Szűzanya iránti tisztelete és zarándoklelkülete táplált. Naponta imádkozta a rózsafüzért, és a közösségi alkalmakon is mindig maga kezdte az imádságot. 

Közösségben gondolkodott, mindig jó csapat vette körül. Ismerte képességeit és azok határait. Amit nem tudott maga felvállalni, de fontosnak érzett, arra megnyerte a megfelelő szakembereket.

Az egyházközség híveinek összetartozása meglátszott azon az aggodalmon, együttérzésen is, ahogyan az elmúlt napokban az életéért aggódók hívás nélkül sereglettek össze imádkozni a templomba.

2009-2014 között doktori tanulmányokat folytatott a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemen, kutatási területe a mallersdorfi Ferences Nővérek erdélyi működése volt. Disszertációját 2014 januárjában védte meg a Római Katolikus Teológia Karon, ugyanebben az évben jelent meg Krisztus szeretetének sürgetésében című kötete. Emellett számos cikk, lelkiségi írás szerzője.

 

Közvetlensége, segítőkészsége és együttműködési készsége sokaknak hiányozni fog. Hasonlóképpen barátsága is.

 

Isten számunkra megálmodott örök boldogsága legyen a jutalma!” – áll a Gyulafehérvári Főegyházmegye közleményében.
 

Értesüléseink szerint Botár Gábor koporsója február 20-án, a koradélutáni órákban érkezik meg Székelyudvarhelyre. Aznap este udvarhelyi lelkésztársak és barátok koncelebrálnak gyászmisét emlékére, hétfőn pedig a Főegyházmegye részéről érkező elöljárók miséznek és teszik tiszteletüket a ravatalnál. Ebben az időszakban, egy hamarosan publikussá váló rendszer alapján hívei és tisztelői róhatják le kegyeletüket. A templomban virrasztás is szervez az egyházközség első plébánosa földi maradványai fölött. A temetésre Kedden, Csíkszentgyörgyön kerül majd sor.

Botár tisztelendő a mallersdorfi ferences nővérek erdélyi történetét kutatta – doktori disszertációját is ebből a témából készítette – egyik utolsó televíziós szereplésekor, épp a témát érintő dokumentumfilmben láthattuk pár hónappal ezelőtt. Ez a felvétel itt megtekinthető:
 

 

FRISSÍTVE!

A Kis Szent Teréz Plébánia, Tamás Barna lelkipásztor részéről kiadott gyászjelentő, amely immár tartalmazza a végtisztességtevés pontos részleteit is: