Agyagfalván udvarhelyszéki műkedvelőkkel - FRISSÍTVE!

Amint azt korábbi írásunkban is jeleztük, idén Agyagfalván tartották Az ekhósszekér nyomában nevet viselő amatőr színjátszó találkozót.

Ez is egy nagykorú rendezvénysorozat immár, hiszen most volt a tizennyolcadik. Mi is részt vettünk a szombaton megtartott program egy részén.

Összesen tizennégy társulat volt jelen. 

Idéntől egy újítást vezettek be, a fellépések szüneteiben ugyanis a Székelyudvarhelyi Nyugdíjasok Hagyományőrző Csoportja népdalokat és kórusműveket adott elő. A találkozó végén emléklapokat és az alkalomra készült tárgyakat adtak át a résztvevőknek. Volt közebéd, majd a reggelig tartó bál következett.

Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere, Fosztó József református
lelkipásztor és Lőrincz Ildikó, a Hargita Megyei Hagyományőrzési
Forrásközpont igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket

Az ekhós szekér nyomában című színjátszó találkozó moderátora Jakab Katalin volt. Az egybegyűlteket a község polgármestere, a helyi református lelkész és a Forrásközpont igazgatója köszöntötte.

Farkas Mózes polgármester külön kiemelte, hogy mindvégig személyesen is szívén viselte a találkozó ügyét, s mindent elkövetett, hogy a rendezvény sikeres legyen. Fosztó József tiszteletes az ekhós szekeret hagyományos módon értelmezte, azt mondta, hogy bele kell kapaszkodni, fel kell ülni rá, mert a színjátszás a magyar nyelv használatának egyik fellegvára, még akkor is, ha minden szinten igyekeznek azt ellehetetleníteni és korlátozni.

Jól érzékelhető volt, hogy a helyi és környékbeli vállalkozók is támogatták a színjátszó találkozót. Volt ott minden, ami szemnek-szájnak ingere, a kultúrház befűtve várta a vendégeket, úgyhogy a legjobb körülmények közepette lehetett figyelni az előadásokra.

Igen népes volt a vendégek tábora, de a helyieket is érdekelték
az előadott jelenetek – zsúfolásig megtelt a nagyterem


Agyagfalva nem akármilyen falu. Jól lehetett látni a kultúrházban azokat az apró jeleket, amelyek arról árulkodtak, hogy itt a műkedvelés állandó gyakorlat. A helyi társulatnak tablói vannak az előtérben, amelyken láthatja az érdeklődő, hogy kik azok a helyi „művészek”, akik időről időre megörvendeztetik közönségüket. A nagyterem falain pedig körben ott a fotótáborok anyagából készült válogatás. Egészséges, önmagára igényes, a közösségi élet szinterein aktívan működő, lélegző településre nyertünk e fesztivál révén betekintést.

„A kultúrával való személyes találkozás élményét nyújtó, sok éves hagyományra visszatekintő esemény kiváló alkalom volt arra is, hogy értékeljük együtt, a színjátszó csoportok adni akarását, a játékot, egymás szeretetét és az egymással való találkozás örömét” – írja beszámolójában Lőrincz Ildikó művészettörténész, a Forrásközpont igazgatója.

Délután megtartották a műkedvelő színjátszó-csoportok vezetőivel folytatott tanácskozást, ahol a bemutatott előadások turnéztatásáról, illetve a következő évi találkozó helyszínéről is döntöttek, majd az estébe nyúló zenés mulatság előtt bejelentették: a 19. találkozó helyszíne Siklód lesz.

Idén a színjátszó társulatok utazási költségeit, illetve és az előadások tájoltatását a Bethlen Gábor Alap támogatta, a Communitas Alapítvány – Romániai Magyar Demokrata Szövetség segítségével jelent meg a műkedvelő színjátszó társulatok korábbi előadásainak pillanatfelvételeit tartalmazó asztali naptár, amelyet a találkozón részt vevő csoportok tagjai vehettek át. 
 

A fellépők és a szervezők (Balázs Ödön felvétele)
A műkedvelő színjátszás közösségerősítő funkciója tény, fontos azonban az utánpótlás, a fiatalok bevonása is. A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont infrastruktúrájával, illetve a bemutatandó előadások szövegkönyveivel várja a rendezvényre jövőben bekapcsolódni vágyó társulatok jelentkezését.

Hamarosan írunk még Agyagfalváról

Nem maradhattunk ott mindvégig, a bálon sem vettünk részt, de az utólagos élménybeszámolók alapján úgy értesültünk, hogy kiváló hangulatú volt minden későbbi mozzanat is.

Mivel az Élő Székelyföld Munkacsoport a hagyományos falukép megőrzésével, értékmentéssel és -tudatosítással is szokott foglalkozni, ha már ott jártunk, kicsit körülnéztünk a faluban. Agyagfalvának vannak népi építészeti értékei, amelyeket jó lenne megtartani.

Túl a műkedvelésen és az újságíráson, most is szétnéztünk az utcákban. Agyagfalva mai építészeti képével egy következő írásunkban foglalkozunk majd.

A szerző felvételei.

Simó Márton/ Élő Székelyföld Munkacsoport